Pest Megyei Hírlap, 1993. július (37. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-21 / 168. szám

GAZDASÁG PEST MEGYEI HÍRLAP 1993. JULIUS 21.. SZERDA Védővámok vasfüggönye Apró szemek, alacsony árak Biztonságos a megyei tejellátás Sok a lejárt szavatosságú termék A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség Pest Megyei Fel­ügyelete, Röss Istvánná munkatárs közreműködésével a közelmúltban nagyszabású vizsgálatot végzett a megyei tejellátás helyzetéről. A 39 egységet érintő szemle során a szakfelügyelők megállapították: kiegyenlített és biz­tonságos a megye tej- és tejtermékekkel történő ellátá­sa, jóllehet nagyon sok helyen találtak lejárt szavatossá­gú árukat. Az idei nyár szokat­lanul hosszan elhú­zódó szárazsága Pest megyében, kü­lönösen annak déli csücské­ben, komoly termésveszte­séget okozott az öntözés nélküli kertészeti kultúrák­ban. Az aszály hatása egyér­telműen megmutatkozik egyes gyümölcsfélék hoza­maiban. A termés elapróso- dott, de több helyen a jégve­rések is rontották a termé­nyek piacképességét. Ennek ellenére a friss fo­gyasztásra forgalmazható, jó minőségű gyümölcsök, zöldségfélék keresettsége és áraik nem emelkedtek sem a hazai, sem a hazai, sem a nemzetközi piacon oly mértékben, ahogy az a csökkent hozamok esetében várható lenne. Nyugat-Euró- pa piacai köztudottan túltelí­tettek a friss áruból is. A magas védővámokra, s nem kevésbé a hazai termesztő­ket a végletekig kiuzsorázó kereskedelem manipulációi­ra utalnak a rendkívül ala­csony exportárajánlatok. Nagykőrösön például egyes kereskedelmi vállalkozások az uborkáért 20 forintot kí­nálnak kilónként, de nem sokkal kedvezőbb a gyümöl­csösök exportjának helyze­te sem. A Nagykőrös és Vi­déke Kistermelői Szövetke­zet. amely pedig jórészt a nyári, őszi terményfelvásár­lásokra összpontosítja ere­jét, elfogadható ajánlatok hí­ján kénytelen volt bezárni egy időre átvevőtelepének kapuját. Az időszakos vagy alkal­mi vásárlásokat nem számít­va, a városban lényegében 3 cég terményforgalmazása ér­demel figyelmet. Néhány fo­rint differenciával ugyan, de a legmagasabb árakat a he­lyi konzervgyár telepein kap­ja a termesztő. Most, az uborkaszezon nyitányakor a 6—9 centis termésért 27 fo­rint 50 fillért, a 9—12 centis nagyságúért 19,80-at, az en­nél nagyobb, illetve a tor­zult uborkáért 8,80-at fizet. Ugyanezek a kategóriák sor­rendben az áfész telepén 25,30; 19,80; illetve 7 forint 70 fillért érnek, az Arany Já­nos Szövetkezetben pedig 27, 20,90; valamint 7,70-et adnak. A sárgabarack jelenlegi felvásárlási ára a konzerv­gyárnál 20 forint 90 fillér, az érett szemeket ott 19 forint 80 fillérért veszik, a meggyet pedig kocsány nélkül 19,80-ért. Az áfész abba­hagyta a meggy felvásárlá­sát, átveszi ellenben a sárga­barackot, a befőttnek valót 18.70- ért, az érettet 17,60-ért. Előnyös a céggel üzletelni annyiból is, hogy sok olyan apró tételt is meg­vesz, amelyek másutt nem kellenek. Az első osztályú zöldbabot például most 20 fo­rintért. az étkezési paradicso­mot 40 forintért, s ugyaneny- nyit adnak a fehér húsú papri­káért is. Az Arany Szövetkezet még várja a meggytermés utóját. A pándi, újfehértói és érdi fajtákért 18,70-et fizet, a sárgabarackot pedig 18.70- ért, illetve az érettet 15,40-ért veszi át a cég Vi­har utcai telepén. — A privatizáció hatására a Pest megyei ellátást bizto­sító tejipari vállalatok 2/3-a vállalkozási formát alakított ki — állapította meg Röss Istvánná szakfel­ügyelő. — Az újonnan léte­sült kft.-k megfelelő techni­kai háttérrel, új technológi­ák kialakítására vállalkoz­tak. Ennek eredményekép­pen határozottan bővült a megyei termékskála, s biz­tonságosabbá vált a gyár­tás folyamata is. Ezt azon­ban — főként a beszerzési árak emelkedése miatt — nem tudta követni a fo­gyasztói kereslet. Utóbbi folyamatosan csökken, ami­nek szoros következmé­nye, hogy kedvezőtlen irányt vettek a honi táplá- kozási szokásaink. — Mit tapasztaltak a vizsgálatot végző szakembe­rek a megyei tejellátás te­rén? — A szemle első állomá­sa a tej és tejtermékek szál­lítása volt. Ha tej — legyen fehér! A szakfelügyelők megálla­pították, hogy a hajnalban az utcákra kirakott áru fel­ügyelet nélkül és nem meg­felelő hűtési és higiéniai körülmények között várja a bolt nyitását. Hasonlóan ki­fogásolható — se téren az elmúlt évek negatív tapasz­talatai köszöntek vissza idén is —, hogy nem kellő­en tiszták a tejszállító reke­szek, ládák! Ugyancsak általános ta­pasztalat, hogy a megyei boltok többségében a ren­delt áru mennyiségéhez ké­pest alacsony a hűtőkapaci­tás. A megvizsgált boltok Az idei esztendő első öt hó­napjában az ipari termelés némileg meghaladta az egy évvel ezelőtti szintet, mi­közben az import 15 száza­lékkal nőtt, az export pedig 20 százalékkal csökkent — derül ki a Központi Statisz­tikai Hivatal legutóbb köz­zétett jelentéséből. A tavalyinál mérsékelteb­ben emelkedtek az idén a la­kosság pénzbevételei, mi­közben a fogyasztói árak emelkedése csak kevéssé maradt el a tavalyitól. A központi forrásokból szár­mazó lakossági pénzbevéte­80 százalékában jegyző­könyvezték a felügyelők ezt a hibát. Minőségi gondok A vizsgálat egy következő lépésében a megyei kínálat minőségét szemlézték a szakemberek. Megállapítot­ták: amellett, hogy mérhe­tetlenül korszerűsödött a gyártástechnológia, s. ennek következtében kitolódott a fogyaszthatóság határideje, még így is gyakran találni a megyei boltokban lejárt szavatosságú tejtermékeket. Az ellenőrzött 39 egység­ből 34-ben kellett nagyobb mennyiségben kivonni a forgalomból végleg a lejárt árukat! Súlyos vétség terheli pél­dául azt a váci, illetve azt a nagymarosi élelmiszer-áru­házát, ahol a lejárat dátu­mát — természetesen a ha­táridő eltüntetésének céljá­ból — árcédulával takarták le! Az a gyakorlat is bírála­tot kapott, mely szerint a le­járt termékeket — például egy nagykőrösi magánvál­lalkozó boltjában — 50 szá­zalék árcsökkenéssel forgal­mazták. Ugyancsak nem el­fogadható magyarázat a hiá­nyosságok, illetve hibák el- tussolására az sem, hogy a boltot üzemeltető kiskeres­kedő nem rendelkezik kellő szakértelemmel. Ekképpen jegyzőkönyvezték a szakfel­ügyelők szabálysértésnek a ceglédi piacon tejterméket a nyári melegben a padoza­ton tároló egyéni vállalko­zó tettét is. Szabálytalan to­vább az a gyakorlat is, me­lyet egy dányi magánvállal­kozónál és egy visegrádi üz­letben jegyzőkönyveztek a lek egésze 16 százalékkal nőtt. A takarékbetét-állo­mány az egy évvel korábbi­nál nagyobb összeggel — 77,5 milliárd forinttal — emelkedett, azonban az ér­tékpapírok állománya —, amely tavaly a takarékbeté­tekhez hasonló összeggel nőtt —, május végén kisebb volt mint az év elején. Az Országos Munkaügyi Központ által nyilvántartott munkanélküliek száma már­cius óta csökken, és május végére 678 ezer főre mér­séklődött. A KSH értékelé­se szerint a csökkenésben szakemberek: az, hogy az el nem kelt termékeket mélyhűtötték a boltveze­tők, s igény esetén ebből szolgálták ki a vevőket. Sajnálattal állapították meg a felügyelők, hogy a megye boltjaiban mind na­gyobb számban találhatók külföldi eredetű tejtermé­kek. Ezek az áruféleségek aztán hátrányba kényszerí­tik a hasonló jellegű, s kö­zel azonos összetételű ma­gyar termékek gyártását! Nem utolsósorban kifogá­solható az is, hogy ezeken az áruféleségeken csak ide­gen nyelvű feliratok találha­tók. Gondok merültek fel egyes hazai tejféleségekkel kapcsolatban is. Köröstetét- len községben például a Yogo Tejipari Kft. olyan joghurtkészítményt hozott forgalomba, amelynek gyár­tási engedélyeztetése még nem zárult le! Színvonalas a kínálat A vizsgálat egyik legutolsó állomása — a minőségi pa­naszok feltérképezése után — a mennyiségi szemle. Minden vásárlói gyanako- dást eloszlathat a megyei fel­ügyelők megállapítása, mi­szerint egyetlen tömeghiá­nyos termék-forgalmazás sem került jegyzőkönyvbe. Elenyésző volt a számolás­nál tapasztalható vásárlói megkárosítás is. E téren a legfőbb gondot a csomagoló­anyag árának eltérő felszá­molása jelenti megyeszerte. Összefoglalva azt állapí­tották meg a szemlét végző szakemberek, hogy a megyé­ben biztonságos a tej és tej­termékek ellátottsága, szín­vonalas a kínálati oldal. Mindemellett érdekes ta­pasztalatot szűrtek le a fel­ügyelők: megállapították ugyanis, hogy meglehetősen nagy az eltérés a városi és a kisebb települések tej és tej­termékekkel történő ellátása között. szerepet játszott a létszámle­építések mérséklődése, az idénymunkák beindulása. Csökkenti a nyilvántartott munkanélküliek számát az is, hogy mintegy 100 ezren vesznek részt különböző tanfolyamokon, és közhasz­nú munkaprogramokban. A statisztikai hivatal ada­tai szerint az év első öt hó­napjában nőtt a Magyaror­szágra látogató külföldiek száma. Az öt hónap alatt 12,3 millió külföldi érke­zett Magyarországra, ami 24 százalékkal haladja meg a tavalyi értéket. Forintos hírek Megkezdődött a termelés a Philips székesfehérvári gyárában. Az alig egy év alatt, másfélmilliárd forin­tos költséggel felépített üzemcsarnokban a multi­nacionális cég osztrák, francia és német gyárai­nak készítenek videomag­nó főegységeket. Jelenleg három műszakban, mint­egy hétszázan dolgoznak a gyárban, s az év végére ezerre szeretnék bővíteni a létszámot. Betanított munkásoknak és fiatal, nyelveket beszélő, jól kép­zett közép- és felsőfokú végzettségű szakemberek­nek kínálnak állást. Az EK Bizottsága július 17-én éjféltől minimumár alkalmazását vezette be a harmadik országokból származó ipari meggy­szállításokra. A mini­mumár nagysága 100 ki­logrammonként 47,63 ECU. Minderről a Nem­zetközi Gazdasági Kap­csolatok Minisztériumá­nak Európai Ügyek Hiva­tala adott ki tájékoztatót, amely szerint amennyi­ben a határra érkező ka­miont kísérő számlán en­nél alacsonyabb ár szere­pel, úgy az árutételre lefö­lözést, azaz kiegyenlítő adót vetnek ki. Kanadában is vetnek mar- tonvásári nemesítésű bú­zát, mégpedig az MV 12-es fajtát, amely a kö­zelmúltban — háromévi fajtakísérletekben való „vizsgáztatás” után — ka­pott állami elismerést. Az MTA Martonvásári Me­zőgazdasági Kutatóintéze­tének nemesítvényeit egyébként mind több kül­földi országban is ter­mesztik. Módosította a nemesfé­mek vételi és eladási ára­it a Magyar Nemzeti Bank. A világpiaci ár­emelkedés hatására az MNB jelenleg grammon- két 1166 forintért vásárol­ja és 11 83 forintért értéke­síti az aranyat. Az ékszer­boltokban pillanatnyilag még nem tapasztalható számottevő változás, egyes üzletekben azon­ban a drágulás hatására kisebb áremeléseket ter­veznek. TÁMOGASD A MAGYAR [PART! Vásárolj hazai terméket! M. J. V alutaárfolyamok Pénznem Vételi árfolyam 1 egységre. Eladási forintban Angol font 141,11 143,91 Ausztrál dollár 63,67 64,91 Belga frank (100) 267,73 272,39 Dán korona 14,31 14,57 Finn márka 16,30 16,70 Francia frank 16,20 16,48 Görög drachma (1001 40,34 41,18 Holland forint 49,11 49,97 ír font 133,19 135,79 Japán yen (100) 87,10 88,30 Kanadai dollár 73,71 75,11 Kuvaiti dinár 312,57 318,07 Német márka 55,26 56.22 Norvég korona 12,95 13,19 Olasz líra (1000) 59,52 60,80 Osztrák schilling (100) 785,77 799,37 Portugál escudo (100) 56,98 58,08 Spanyol peseta (100) 70,55 72,07 Svájci frank 62,84 63,92 Svéd korona 11,88 12,14 USA-dollár 94,32 95,88 ECU (Közös Piac) 107,49 109,45 M. E. Csökken a munkanélküliség

Next

/
Thumbnails
Contents