Pest Megyei Hírlap, 1993. július (37. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-17 / 165. szám
XXXVII. ÉVFOLYAM, 165. SZÁM Ára 13,50 forint 1993. JÚLIUS 17., SZOMBAT Agrárkonferencia A támogatás jusson el a termelőkhöz Közép-európai Kezdeményezés A Közép-európai Kezdeményezés csúcsértekezletének „nyitányaként” Antall József kormányfő tegnap a parlamentben találkozott Catherine Lalumiére asz- szonnyal, az Európa Tanács főtitkárával, illetve az együttműködési fórum tagállamainak miniszterelnökeivel. A kétloldalú megbeszélé- sekea elsősorban a Pentagonáléból átalakult és kibővült Közép-európai Kezdeményezés jövőjéről, a regionális együttműködési forma tartalmi kérdéseiről volt szó. Az Európa Tanács főtitkárával folytatott eszmecserén ezzel összefüggésben elhangzott: az együttműködés abba a szakaszba érkezett, hogy indokolt újragondolni annak szerepét és perspektíváját mind a térséget érintően, mind a tágabb európai folyamatokat tekintve. (Folytatás a 3. oldalon) A mezőgazdaság nagy tőkeigénye, jelentős eladósodottsága és a tevékenységének számtalan kockázati tényezője miatt az agrárágazatnak speciális finanszírozásra van szüksége. A rossz adósnak tartott ágazat számára azonban a pénzintézetek csak ritkán készítenek önálló hitel- konstrukciót, a meglévőkről pedig nehézkesen jut el az információ a gazdálkodóhoz — állapította meg Medgyasz- száy László, a Földművelés- ügyi Minisztérium politikai államtitkára azon a konferencián, melyet az MDF elnöksége rendezett pénteken a mező- gazdaság támogatási és hitelezési lehetőségeiről. Raskó György, az FM köz- igazgatási államtitkára ugyanakkor azt fejtette ki, hogy a mezőgazdaság hitelezésének gyakorlata általában az illető ország támogatási politikájától függ. Magyarországon az ágazat támogatottsági mutatója 8 százalékos és ennek jelentős emelkedésére — a pénzügyi források hiánya miatt — az elkövetkezendő évekeben sem számítanak a termelők, így a hazai termékek nem vetélkedhetnek a világ mezőgazdaságának támogatottsági versenyében az EK-országok több mint 40 százalékos és az EFTA országok 60 százalékot is meghaladó támogatást élvező termékeivel szemben. Az ágazat kizárólag a termelékenység, a hozamok és a befektetések hatékonyságának növelésével képes megtartani piacait. Ehhez a termelőknek meg kell tanulniuk szervezetten és vállalkozóként gazdálkodni, a tárcának pedig gondoskodnia kell arról, hogy a támogatások valóban eljussanak a termelőkhöz. Bár a termelés finanszírozásához évek óta égető szükség lenne a vidék bankjára, a pénzintézetek közötti presztízsharc miatt az ügy úgy tűnik ismét holtpontra jutott. Pintér János, a PénzügymiÁtadták a bajtársi otthont Főhajtás a forradalmárok élőit Boross Péter: A magyar nép szabadságvágya elpusztíthatatlan Vimola Károly felvétele Akik az új otthonokba beköltöznek, a nemzet és a kormány háláját érezzék — mondotta a mátyásföldi bajtársi otthon tegnapi ünnepélyes átadásán Boross Péter belügyminiszter. A Szabadságharcosokért Alapítvány támogatásával — a kuratórium elnöke a belügyminiszter — egy év alatt alakították át az egykori szovjet katonai épületekből a 98 összkomfortos lakást és egy 107 férőhelyes idősek otthonát. Boross Péter tolmácsolta a kormány főhajtását azok előtt, akik életükkel fizették meg ezeknek a lakásoknak az árát. Emlékeztetett rá, hogy ’56 és a magyar nép elpusztíthatatlan szabadságvágya nékül nem következett volna be 1989. Fónay Jenő az ötvenhatos szervezetek nevében az örökös kételkedőket bírálva szögezte le: a rendszen’áltás igenis halad, ennek irányítóját, a kormányt támogatni kell. A változásokat mi sem bizonyítja jobban, mint hogy most az egykori cellák lakói a volt szovjet lakásokba költöznek. Wittner Mária, akit a belügyminiszter mások mellett a Magyar Köztársaság Emlékérmével tüntetett ki, az otthon gyors megvalósítóinak mondott köszönetét, külön megemlítve Pongrátz Gergelynek, az ’56-os Magyarok Világszövetsége elnökének fáradozását. _ N. Zs. nisztérium főosztályvezetője elmondta: megoldást kell találni a mezőgazdaságban a már meglévő hitelterhek, a gazdálkodás folyamatos finanszírozása és a fejlesztésekhez szükséges újabb pénzeszközök okozta feszültségek feloldására. Ehhez az aktív állami szerepvállalás mellett, javítani kell a tevékenység jövedelmezőségén és a termelést össze kell hangolni a piaci lehetőségekkel. Ennek érdekében — amennyiben a parlament elfogadja — 1994-ben a költségvetés jelentősen több pénzt biztosít az ágazat számára. A támogatási struktúrát is a termelők javára kívánják átalakítani és fejleszteni kívánják a pénzügyi, valamint a biztosítási rendszert is. Az utóbbival kapcsolatban a tárca egy katasztrófaalap megalkotásán dolgozik, ami rendkívüli helyzetekben — aszály, sáskajárás — segíthetne a termelőkön. Duray Miklós előadása Új távlat a kulturálisan egyetemes, de politikailag széttagolt magyarság számára címmel Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés Politikai Mozgalom vezetője tartott előadást tegnap a nagykanizsai szabadegyetemen. Elmondta, hogy az idegenben élő magyarok jogi helyzete rosszabb, mint az ’50-es években volt, ez pedig a kisebbségi politika csődjét jelenti. Több mint 70 éve, hogy visszatérő kérdés lehet: Magyarország mondjon le a kisebbségekről, vagy ők adják fel identitásukat, és illeszkedjenek be az adott állam politikai, kulturális kereteibe. Miután Duray Miklós szerint mindkét változat végzetes következményekkel járna a határon túli magyarságra nézve, olyan megoldást kell találni, mint amilyet a mozgalom fogalmazott meg egy korábbi kongresszuson. Ez az úgynevezett társnemzeti elképzelés. Hazánkba látogat az indiai elnök Göncz Árpád államfő meghívására július 20. és 22. között hivatalos látogatást tesz hazánkban Shanker Dayal Sharma, az Indiai Köztársaság elnöke. Az ázsiai államfőt magyarországi útjára elkíséri felesége, valamint az indiai külügyi államminiszter. Álom? A társadalom érdeke: ki-ki végezze dolgát. A vállalkozó vállalkozzék, a törvényhozó hozzon törvényt, a kormány kormányozzon, vagyis úgy vezesse az ország szekerét, hogy az helyes irányban haladva — még a legrosszabb feltételek között is — egyre jobb körülményeket biztosítson az állampolgárok számára. Mindezt a parlament, jelesül az ellenzék kontrollja alatt végezze, de államkapitalista öröksége folytán mint legnagyobb munkaadó, ne feledkezzék el a dolgozók érdekeinek védelmére hivatott szak- szervezetek jelzéseiről sem. Normális viszonyok között, vagyis egy jól működó' demokráciában az ellenzék és minden olyan társadalmi szervezet, amely így vagy úgy érdekvédelmi funkciót (is) ellát, csak akkor ellenezheti a parlament vagy a kormány tevékenységét, ha az valóban sérti az általa képviseltek érdekeit. Logikus, hogy ellenkező' esetben támogatniuk kell az Országgyűlést vagy a kormányt, hiszen csak így teljesíthetik vállalt feladatukat. Különösen áll ez a szakszervezetekre, amelyek — ugye — nem politizálnak. Mai, posztszocialista államunk egyetlen bevételi forrása az adó, beleértve a vámot is. Az illeték ugyanis még az illetékszedó' intézmények fenntartási költségeit sem fedezi, s egy demokratikus állam nem teheti azt, amit szocialista elődje, vagyis nem rabolhatja el polgárainak tulajdonát. Ezért hozott az országgyűlés egy törvényt, ami kötelezővé teszi a számlaadást. Kinek az érdeke, hogy befolyjék az államkasszába minden jogos adó? Tulajdonképpen az egész országé (beleértve az adófizetőket is), de különösen a bérből és fizetésből élőké, azoké, akiknek nincs titkos jövedelmük. Olvasom az újságban, hogy az egyik szakszervezet vezetője (a múlt rendszerben kommunista párttitkár volt) őszre sztrájkkal fenyegetőzik, ha nem lesz fizetésemelés. Elgondolkoztam ezen. Vajon miért nem szervez az elvtársnő egy tüntetést a számlaadási törvény mellett, hiszen ha több pénze lenne az államnak, akkor több jutna mindenkinek. És miért nem jut ez a többi érdekvédőnek az eszébe? Várom hát, hogy Nagy Sándor meg Őry Csaba és a többi szakszervezet vezetője meg a Demokratikus Charta felhívással forduljon tagjaihoz-híveihez: tüntetéssel támogassuk a demokratikus állam törvényes rendelkezését, annak minél teljesebb végrehajtását. Társadalmi nyomással érjük el az adómorál megteremtését. Álmodom? Török Bálint Lesz-e a megyében müveseállomás? A Szent Rókus vállalja az áldozatot Pest megyében 160-170 beteg szorul(na) rendszeres mú've- sekezelésre. Ugyanakkor e csaknem egymillió lakosú területen nincs egyetlen egy korszerű dialízisállomás sem? Az évente 30-40-nel növekvő betegszámot — mind ez idáig — a fővárosi kórházak hasonló osztályai, illetve a Rolicare és a Nephrocentrum Alapítvány állomása gondozta. Most a Szent Rókus Kórház jelezte: ők vállalnák egy korszerű mű- veseállomás megépítését. A megyei vezetés is támogatja az ötletet, csupán a társadalombiztosítás vonakodik megelőlegezni az évek múlva beinduló kezelés beruházásához nélkülözhetetlen címzett támogatás befogadását. A Pest megyei vesebetegek kezelésének ügye lassan-las- san kritikussá válik. A fővárosi kórházak — a területi elv szerint megnövekedett esetszámaik miatt — már jelezték a megyei vezetésnek, hogy nem tudják sokáig vállalni a „idegen” betegeket. Hasonlóképpen levélben értesítette a Rolicare-műve- sállomás is az önkormányzatot arról, hogy kapacitáshiány miatt a továbbiakban nem tudják ellátni a megyei betegeket. A híreket még csak tovább tetőzte a Nephrocentrum Alapítvány művese- állomásáról a Szent Rókus Kórházhoz írt üzenet, mely szerint a jelenleg kezelt kilenc Pest megyei beteget a későbbiekben nem tudja a szak- rendelés vállalni. Lépni kell(ett) tehát, mégpedig minél előbb a megyei betegek ellátása érdekében. Ezt látta át az önkormányzat, amely azonnal felkarolta a Szent Rókus Kórháznak a müveseállomás telepítésére vonatkozó tervét. (Folytatás a 5. oldalon)
