Pest Megyei Hírlap, 1993. július (37. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-16 / 164. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. JULIUS 16., PENTEK A munkaerőpiac két oldala s All a gép — nincs aki kezelje # Mint minden piacnak, a munkaerő- piacnak is két oldala van. Az egyik oldalon az eladó, azaz a munkanélküli áll, a másik oldalon a vevő, azaz a munkáltató. Különös egy piac ez. A munkanélküli dolgozni szeretne, szívesen eladná magát, még az árban is hajlandó engedményekre, de a vevő bizony egyre hosz- szabban válogat, nagy a túlkínálat és egyre kevesebb a kölcsönösen jónak ítélt üzletkötés. Hogy a munkanélküliség hol tart, azt nagyjából tudjuk. E különös vásár „piaci jelentése” azonban egyoldalú. Mindig csak a kínálatról beszélünk, arról, hogy mennyien keresnek munkát. A másik, a keresleti oldal, a munkáltató igénye, ten’e, fehér folt csak a munkaerőpiacon. Azaz csak volt, mert a Pest Megyei Munkaügyi Központ most felmérte a piac másik oldalát is, hogy lehessen már végre előre is jelezni a jól kiszámítható és várható változásokat. Érdekes egy ilyen felmérés. Az ember először idegenkedve kíséri figyelemmel a számokkal és adatokkal telezsúfolt folyamatot, aztán egyszerre megváltozik a véleménye. Akkor, amikor szabályos interjú-sorozatban megszólalnak a munkáltatók, amikor emberi sorsokká alakulnak a számok és az okok láncolata már nem statisztika többé, hanem maga az élet. Úgy válogatták ki a felmérésben megszólaltatott több száz gazdálkodót, hogy azok pontosan tükrözzék a megye összetételét, és a válaszok alkalmasak legyenek az általánosításra, a tanulságok levonására. A megkérdezettek — akik között a kisvállalkozótól a nagy gazdasági egységig szinte minden megtalálható —, ösz- szesen több mint 50 ezer embert (a megye munkaképes korú lakosságának 12,5 százalékát) foglalkoztatnak. A felmérés első érdekessége az volt, hogy minél kevesebb az egy helyen foglalkoztatottak száma annál jobb a termelőeszközök kihasználtsága. Ha csak 50 körüli a munkások száma, akkor a kihasználtság mutatója 40 százalék körül mozog. De 100 fölött ez már 30 százalék, 500 fölött 20 százalék és ezer fölött már csak 16 százalék. A számok azt mutatják, hogy a kevesebb ember jobban szervezett, az együttműködés gördülékenyebb és a fegyelem is sokkal nagyobb. Mindenesetre, ha egyszer vállalkozni lesz kedvem, már tudom, hogy nem kezdek ezer munkással. Százszázalékos, azaz teljes kihasználtság a felmérésben részt vevők között, csak 39 százalék volt. A közepes vagy alacsony pedig együttesen több mint 50 százalék. A legkedvezőtlenebb helyzetben a mezőgazdaságban dolgozók vannak. Itt a kihasználtság döbbenetesen rossz, 5,8 százalék. A másik érdekesség mindezek oka. Miért ilyen rossz a helyzet? Az okok így sorakoznak: piaci hatás (nincs megrendelés), hiánygazdálkodás (nincs alapanyag), és munkaerőhiány. Ez utóbbit először elírásnak néztem, de nem az volt. A tömeges munkanélküliség mellett is van munkaerőhiány. Ennek oka a területi, ágazati és szakmai elosztásban van. Azaz a munkanélküli nem ott kínálja magát, ahol éppen kell, és nem azt kínálja a piacon, amire a legjobban szükség van. A gazdálkodók mindezek ellenére is optimisták. A problémákat átmenetinek tekintik és bíznak a piaci élénkülésben. Igaz, beruházásra egyelőre nem nagyon vállalkoznak. A megkérdezettek 74 százaléka semmiféle beruházást nem tervez. De azért sokuk szerint (45 százalék) az árbevétel az idén is nő, vagy az előző évihez hasonlóan alakul (27 százalék). A gazdasági mutatók csak 28 százaléknál fognak romlani. De hát végül is mit mutat ez a felmérés? Mi lesz a munkaerőpiacon ebben az évben? A gazdálkozók ugyanis létszámot is akarnak csökkenteni, sőt sokan a természetes fogyatkozást sem kívánják pótolni. Létszámigény csak 38 százaléknál van, de az lényegesen kevesebb, mint a csökkentés összlétszáma. Mindemellett sajnos a gazdálkodók idegenkednek az iskolából kikerült új szakemberektől, így a pályakezdők számára nem sok jót ígér a felmérés. Azért találtunk néhány biztató jelenséget is. A munkanélküliek száma ebben az évben kisebb mértékben fog növekedni, mint eddig. Az év végére várhatóan 58 ezer munkanélküli lesz a megyében. De ne feledjük, tavaly 24 ezerrel nőtt ez a szám. Az is biztató jel, hogy több lesz a bejelentett üres álláshely, és a segélyezettek köréből többen fognak kikerülni mint az újonnan bekerülők száma. Véglegesen persze nem oldódik meg semmi. De a tendencia talán... mozdul már valamit a pozitív oldal felé. Nos, ilyen ez a piac. Pillanatnyilag. G. M. Megkérdeztük Van-e boltjainkban romlott osztrák hús? Napok óta hallani a hírt a rádióból, hogy Ausztriában jó ideje lejárt szavatosságú, emberi fogyasztásra alkalmatlan hústerméket és -készítményeket forgalmaznak. A csalást elkövetó' áruházláncokban, melyeket az említett híradásokban egyszer sem nevezett meg a tudósító, a szavatossági időt módosították. A legutóbb komoly megbetegedéseket is okoztak ezek a készítmények. Van- nak-e boltjainkban is hasonlóan romlott osztrák hústermékek? — kérdeztünk meg több illetékest. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség Pest megyei vezetője, Solymár Árpád nem is hallotta a hírt. Ugyanakkor jelezte: munkatársaik egyrészről bejelentések nyomába eredve vizsgálják meg a sérelmezett termékeket, másrészről szúrópróbaszerűen járják a megyei boltokat és elárusítóhelyeket annak érdekében, hogy a vevők lejárt szavazatosságú és minőségileg romlott készítményekkel ne károsodjanak. Hasonlóan meglepődött a hír hallatán a Kereskedelmi Minőség-ellenőrző Intézet csoportvezetője is. Gszel- manné Bálint Zsuzsanna elmondta, hogy személy szerint maga sem hallotta a hírt, de a felvetés nyomán utánanézett annak, árulnak-e hazai boltjainkban is ilyen készítményeket. A Kermi általában mintavétel után szűri ki az egészségre ártalmas termékeket. Hajdú László, a Julius Meinl magyarországi részlegvezetője szintén csak rádióból értesült a hírről, melynek hallatán elöljáróban reményének adott hangot, hogy a népszerű üzletlánc osztrák boltjai nem keveredtek ebbe a minősíthetetlen csalássorozatba. Ami a hazai boltok kínálatát illeti, a Julius Meinl-üzletlánc munkatársa megnyugtat minden vásárlót: náluk nem árulnak osztrák húskészítményeket. Még a németes hangzású Kaiser kolbász is magyarországi gyár terméke, míg annak társait Komáromból, Zalaegerszegről, Szekszárdiéi, illetve Pápáról szállítják a boltokba. Ausztriából csak édességet, kakaót, csokoládét kapnak a magyarországi Julius Meinl-üzletek. M. É. Pályamunkák a városházán Gazdák, gazdakörök! Várjuk ötleteiket, észrevételeiket, a péntekenként megjelenő gazdakör rovattal kapcsolatban, melyben a gazdák számára naponta felmerülő fontos kérdésekről szeretnénk tájékoztatást adni. Kérjük írják meg gondjaikat, problémáikat, hogy a magunk eszközeit igénybevéve enyhíthessünk azokon. Várjuk azon gazdák jelentkezését is, akik a szövetkezetekből kiváltak és magángazdálkodásba kezdenek önállóan, vagy egy új típusú szövetkezés formájában. Mindenkit szeretettel várunk a Pest Megyei Gazdakörök Szövetségének irodájában. Nagymaros Nagyközség X\ On kormányzatának Képviselő-testülete pályázatot hirdet bölcsődevezetői állás betöltésére Pályázati feltételek:- közgazdasági érettségi bizonyítvány- csecsemő- és gyermekgondozói képesítés- ötévi intézményvezetői gyakorlat. Pályázatot hirdet továbbá az Idősek Napközi Otthona vezetői állásának betöltésére Pályázati feltételek:- gimnáziumi érettségi bizonyítvány- szociális otthoni ápolónői képesítés- ötévi intézményvezetői gyakorlat. Mindkét állás 1993. szeptember 1-jétől tölthető be. Bérezés: megegyezés szerint. A pályázatokat, részletes szakmai önéletrajzzal és erkölcsi bizonyítvánnyal, 1993. augusztus 20-áig lehet benyújtani Nagymaros Nagyközség Polgármesteri Hivatalának jegyzőjénél. Cím: Nagymaros, Fő tér 5. 2626 Telefon: (27)-354-311 I Összefognak Farmosért Kiszáradt a nádas (Folytatás az L oldalról) Ennek egyik fele, hogy a térkép szerint egy viszonylag nagy vízfelületű mesterséges tározó, egy Nagy-Nádasnak nevezett mocsár és szikes található itt: Erekköz szikes földje egészen Jászberény határáig nyúlik. A környékbeliek viszont tudják, az ideérkező idegen természet- barátok pedig meglepve tapasztalják, hogy víz szinte már sehol sem csillog a nád között. A 60-as években még lecsapolás- ra és öntözésre létrehozott I-es, valamint Il-es tározóban szintén kevés a víz. A mai szomorú tényékhez társul az ittlakók emlékezete: az idősek, sőt a középgeneráció még szinte kézzel fogta ezen a vidéken a halat, ősszel, télen vágta a nádat, zavartalanul élte életét a vízivilág, olyannyira, hogy Pestre is hordtak tündérrózsát annak idején a falusiak, vitték a piacra. Csakhogy jött a lecsapolás időszaka, amikor a vadvizet mesterséges gátak közé szorították. Úgy látszik azonban, hogy a természet nehezen viseli az effajta kényszereket, mert ma a tározó sem az igazi, az egykori nádas pedig — a farmosiak mindig tó-nak nevezték — végleg eltűnt a valóságból. A tározó egyik részét ugyan kezelik a horgászok, kotorták is néhányszor, de a fenntartás egyre nehezebb. A vízgazdálkodási társulat vezetője arról panaszkodott, hogy az orvhor- gászok-halászok sok kárt okoznak a gátrendszerben, szétszedték a gátőrházat. Magyarán nincs gazdája a területnek. Pedig megérdemelné — bizonygatták a természetvédelmi szakemberek —, mert a terület mai állapotában is ritka növény és madárritkaságoknak ad otthont, élelmet. Ám, ha így haladnak a dolgok, akkor néhány év múlva semmi sem lesz itt. A résztvevők abban egyetértenek, hogy a vízvisszatartást már ősztől meg kell oldani, vagyis nem hagyják, hogy a keletkezett csapadékvíz máshová folyjon a levezető csatornákon át. A tulajdonlás kérdésében nem jutott dűlőre: a területet részaránytuiajdonba helyezték, már megkezdődött a nevesítés, azaz a tsz nem rendelkezik vele. A környezetvédők bejelentették: a törvénynek ezt a részét a tárca visszavonásra ajánlót®, mert jobb lenne, ha az ilyen földek állami tulajdonba kerülnének. Többször előkerült az alapkérdés: mi legyen ezzel a területtel, hosszabb távon mi kapjon prioritást? A természetvédelem? Gazdálkodás? Horgászat? Érdemes-e ismét beavatkozni, vagy hagyni kell, hogy a természet magától megoldja a problémáit? Egyáltalán milyen célt kell megfogalmazni? Az önkormányzatok folytatják az egymással való egyeztetést, megpróbálják feltárni az anyagi lehetőségeket, majd szakembereket kémek fel egy tanulmányterv elkészítésére. Indulásnak, első nekifutásnak talán ez sem kevés, a lényeg az, hogy valami megkezdődött. Csak nehogy az aszály gyorsabb legyen... Felújítják Szentendre főterét Szentendre főterén naponta 20-30 ezer turista fordul meg, de a felújítási munkálatok elkezdését nem ez, hanem egyéb esztétikai megfontolások teszik szükségessé — tudtuk meg Németh Gábor polgármestertől. A képviselő-testület egyik régebbi döntése alapján pályázatot írtak ki a Fő tér és a környező épületek korhű hangulatának visszaállítására és a Teátrum működtetésére. Régészeti kutatások és előtanulmányok alapján kiderült, hogy a teret borító aszfalt alatt még megvan a múlt században lerakott kockakőburkolat, s a XVIII. században felállított pestiskereszt tövében egy régen betemetett kút rejtőzik. A teret övező házak egyike-másika a felújítási munkák során visszakapja igazi arculatát és a képtár épületét alkotó öt kis házról is lekerül a közös homlokzati fal. A beérkezett és érdemesnek tartott pályázatok jelenleg a városháza nagytermében tekinthetők meg. A nyertes pályamunkát a képviselő-testület szeptemberi ülésén választják ki. Ezt követően kerülhet sor a részletes kivitelezési és költségvetési tervek kidolgozására. A munkálatokat várhatóan az idegenforgalmi szezon után, késő ősszel kezdik meg. A tér hangulatát pihenőpadok, növények, különleges világítótestek teszik majd korhűvé. Sz. L. Régi töltő új köntösben A Kuvait—Áfor (privatizálása előtt: Ásványolaj Forgalmi Vállalat) első feladata az elavult töltőállomások korszerűsítése volt, majd májusban sorra került a nagykőrösi benzinkút átépítése is, ami a napokban fejeződött be. Végül egyetlen szépséghiba eltüntetése maradt csupán hátra: a hagyományos rendszerű töltőfejek kicserélése számítógépekre kapcsolható szerkezetekre, amelyekkel egyelőre még adós a Q8 szállítója. Mindenesetre a Kuvait— Áfor tartotta magát ígéretéhez, miszerint július közepére már működik a megújult egysége. Kapható minden olyan üzemanyag, ami az európai utakon futkározó kocsikba szükséges, és keverék-, valamint fűtőolaj is. A végleges töltőtechnika teljesen automatizált lesz, számítógépes vezérléssel, s noha a rendszer önkiszolgáló, a régi állomás személyzete egy fő kivételével továbbra is szolgálatot teljesít. A benzinkút rövidesen teljes áruválasztékot kínáló shopjában a Carriere márkajelű kenő- és adalékanyagait forgalmazzák, a Q8 ásványolaj termékeinek társaságában. (ay) (tóth)
