Pest Megyei Hírlap, 1993. július (37. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-16 / 164. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. JÚLIUS 16., PÉNTEK 3 A kormány igent mondott Teljesíti a vasutasok követeléseit Megegyezéssel zárult a MÁV, a szakszervezetek és a kor­mányzat képviselőinek • szer­dai tárgyalása, melyen a ta­valy decemberben a vasút lik­viditási gondjainak orvoslásá­ra született megállapodás telje­sítését tekintették át a felek — mondta el tegnap az MTI-nek Győri István, a Vasutasok Szakszervezetének alelnöke. A decemberi megállapo­dás három lényeges kérdése nem valósult még meg, azon­ban ezek teljesítésére az ille­tékes tárca kéviselői kötele­zettséget vállaltak. A Közle­kedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium ígérete szerint október 31-ig elkészítik a közleledéspolitikai koncep­ció vázlatát, melyet a jövő év első negyedévében a tárca re­ményei szerint már a parla­ment is tárgyalhat. A pénz­ügyi kormányzat Ígérete sze­rint a MÁV-nak szánt három milliárd forintos végkielégíté­sekre félretett összeget a tár­saság — a PM korábbi állás­pontjával ellentétben — nem­csak a Munka törvénykönyvé­ben meghatározott mérték­ben, hanem a vasutasok kol­lektív szerződésében előírtak szerint használhatja fel. A közlekedési tárca javaslata szerint a MÁV-ot a tizenkét nagyipari vállalat mellé tizen­harmadikként felvennék a hi­telkonszolidációs, vállalati re­organizációs programba. Er­ről a javaslatról a kormány várhatóan szeptemberig dönt. A három tárgyaló fél ősz elején újra tárgyalóasztalhoz ül, hogy az ígéretek teljesülé­sét újra megvizsgálja. Megnyílt az Agri-mech ’93 kiállítás Uj, másfajta gépekre van Mádl Ferenc tájékoztatója Ingyenes oktatás Roszik Gábor országgyűlési képviselő' és Szabó János mezőgazdasági miniszter az érdek­lődők gyűrűjében Vimola Károly felvétele <Folytatás az I. oldalról) Térítési díjak csak a kötelező alapképzést meghaladó képzé­si formáknál lesznek, de ezek­nek törvényben meghatáro­zott felső határa van. A felső- oktatásban az 1994—95-ös ta­névtől megjelenik a tandíj, maximuma azonban nem ha­ladhatja meg az illető felsőok­tatási intézménynek juttatott állami támogatás összegét. A tandíj bevezetése csak megfe­lelő kompenzációs mechaniz­mussal (hitel- és ösztöndíj- rendszerrel) együtt lehetsé­ges — húzta alá a miniszter. Elhangzott; a felsőoktatási törvény lényegében megszün­teti a kötelező felvételi vizs­gát, de az egyes felsőoktatási intézményeket megilleti az a jog, hogy az érettségi bizo­nyítványon túl, kiegészítő fel­tételeket támasszanak a beju­táshoz. Dobos Krisztina, a művelő­dési tárca helyettes államtitká­A kormány tegnapi ülésén meghallgatta a földművelési tárca vezetőjének és a Bel­ügyminisztérium államtitkárá­nak tájékoztatását a nyugta­adási kötelezettség ellen vár­ható demonstráció következ­ményeivel kapcsolatos intéz­kedési tervekről — mondta el Juhász Judit kormányszó­vivő szokásos csütörtök dél­utáni tájékoztatóján egy kér­désre válaszolva. Rámutatott: a földművelési tárca, a Bel­ügyminisztérium, a főváros főjegyzője, a kerületi jegy­zők és a polgármesteri hiva­tal gondoskodik arról, hogy ne legyen fennakadás az ellá­tásban, és a megtermelt áruk eljussanak a fogyasztókhoz. Az átmeneti árusítóhelyek ki­jelöléséről a lakosság és a ke­reskedelem értesítést kap. A sajtótájékoztatón az is elhang­zott, hogy a kormány nem tár­gyalt a kereskedők elleni eset­leges szankciókról. Juhász Ju­dit ezzel kapcsolatban hang­súlyozta: már csak a türelmi ra a közoktatási törvény egyik leglényegesebb pontjaként a 10 osztályos általános képzés megjelenését említette. Vissza­utasította azokat a bírálatokat, hogy a 9. és 10. osztály „zacs­kóragasztásra" képesítene, hi­szen — mint mondta —, már most is vannak ezekben alkal­mazható, kidolgozott kerettan- tervek. A tárca illetékesei is­mertették: a felsőoktatási tör­vény két új intézményt létesít, nevezetesen a Felsőoktatási és Tudományos Tanácsbt, vala­mint az Országos Akkreditáci- ós Bizottságot. Előbbi egyhar- mad-egyharmad arányban a kormányzat, a felsőoktatás, va­lamint a szakmai kamarák és a potenciális alkalmazói szfé­ra képviselőiből áll, alapvető feladata a felsőoktatás-fejlesz­tés és tervezés lesz. Utóbbi pe­dig az intézmények és az in­tézményi programok minősíté­sének feladatát látja el többek között. idő miatt sem volna célszerű módszer a szankciók beveze­tése. A kabinet tegnapi ülésén nagy horderejű témaként sze­repelt a kárpótlás jelenlegi helyzetéről szóló tájékoztató. Mint Sepsey Tamás, a Kárren­dezési és Kárpótlási Hivatal elnöke a sajtótájékoztatón el­mondta: a kabinet két órán keresztül tárgyalt erről a té­máról, mivel az Antall-kor- mány a kárpótlást ezen idő­szak politikailag és gazdasági­lag egyik legfontosabb kérdé­sének tartja. Sepsey Tamás szerint a kárpótlási törvények végrehajtásának végső fázisá­ba ért a hivatal. Az eddig be­érkezett 1,3 millió kérelem­ből a kárpótlási hivatalok júli­us elejéig mintegy 830 ezret bíráltak el, és 64 milliárd fo­rint címletértékű kárpótlási je­gyet bocsátottak ki. Kész­pénzben, költségvetési forrás­ból eddig nem jelentős, mind­össze 500 millió forint alatti kárpótlás történt. A nemzetgazdaságon belül legfontosabb szerepe tovább­ra is az agrárágazatnak van, amely most az ország 1100 éves történelmének legna­gyobb változásait éli át — je­lentette ki Szabó János föld­művelésügyi miniszter teg­nap Gödöllőn, az Agri-mech ’93 mezőgazdasági gép- és eszközkiállítás megnyitóján. Kifejtette, hogy a nagy átala­kulás egyúttal az ágazat tech­nikai feltételeinek megváltoz­tatását igényli: a korábbi gépstruktúra a nagyüzemi ter­meléshez igazodott, techni­kai színvonala azonban már akkor elavult, s a berendezé­A Duna vizének megosztásá­ról a szlovák álláspont egy jottányit sem változott, a szomszédos ország delegáció­ja az öreg Dunába átadandó víz mennyiségére még javas­latot sem volt hajlandó tenni. A tárgyalások során az a hely­zet állt elő, hogy míg a ma­gyar fél fokozatosan enged az eredeti igényekből, addig a szlovákok még a korábbiak­nál is kevesebbet ajánlanak. Ilyen körülmények között ne­héz, sőt nem is lehet megálla­podni — mondta Martonyi János külügyi államtitkár azon a tegnapi sajtótájékozta­tón, ahol a brüsszeli ma­gyar—szlovák—EK vízmeg­Megalakult tegnap a Buda­pesti Kereskedelmi és Ipar­kamara energiatagozata. Bajnok Gábor, a tagozat elnöke elmondta: a szerveze­tet azok az energiahordozók forgalmazásával és importjá­val foglalkozó vállalkozá­sok hozták létre, amelyek mindenképpen el kívánják határolni magukat azoktól. sek nagy része mára elörege­dett. Ma viszont a mezőgaz­dasági termelés csaknem fe­lét már a kisgazdaságok állít­ják elő, s ehhez a tevékeny­séghez eleve másfajta gépek­re, eszközökre lenne szük­ség. Mindebből még kevés áll rendelkezésre, azonban az átalakuló, privatizálódó hazai mezőgépipar felismer­te a kisebb gépek hiányát, a mostani kiállításon már a far­mergazdák, vállalkozók igé­nye szerinti kínálattal képvi­seltetik magukat a cégek. A kiállítás része a Buda­pesten és Gödöllőn zajló nemzetközi farmermenedzs­osztási tárgyalásokról tájékoz­tatta az újságírókat. Az államtitkár elmondta: kedden elvi megállapodás szü­letett arról, hogy egy függet­len tényfeltáró bizottság vizs­gálja meg a valós állapotokat, ugyanis ma még abban sincs egyetértés; hogy mekkora a je­lenlegi vízmegosztási arány. A bizottság emellett ökológiai elemzéseket készít, majd ja­vaslatot terjeszt elő. A tényfel­tárásra igen nagy szükség van, hiszen jelenleg két homloke­gyenest ellentmondó álláspont létezik: a szlovákok szerint a Duna északi partján szinte pa­radicsomi állapotok uralkod­nak, míg a magyarok azt állít­akik visszaélnek a lehetősé­gekkel, a szabályozás és pontos ellenőrzés hiányával. A tagozat létrejöttének külö­nös aktualitást ad az a tény, hogy megalakulásának nap­ján a kormány időnyerés és a további visszaélések meg­akadályozása céljából az im­portot fékező általános intéz­kedést jelentett be. ment-kongresszusnak. A be­mutatón szereplő 68 hazai vállalat termékei — a szak­emberek megítélése szerint — állják a nemzetközi ösz- szehasonlítást, s egyúttal jel­zik, hogy a mezőgépágazat többéves stagnálás után ma­gára talált, fejlődésnek in­dult, s jó néhány olyan esz­közt állít már elő, amelyet viszonylag elérhető áron vá­sárolhatnak meg a terme­lők. E berendezések iránt élénkül a kereslet, ami azt jelzi, hogy sok kezdő vállal­kozó fantáziát lát az állatte­nyésztésben, növényter­mesztésben. ják, hogy 15 százalékos víz- mennyiséggel az állapot tartha­tatlan, megoldást pedig nem lehet találni. A hazai szakér­tők szerint az évi átlagban két- harmad-egyharmad arányú vízmegosztás mellett már van lehetőség az ökológiai állapo­tok kézbentartására. Martonyi János hangsú­lyozta, hogy Magyarország számára fontos, hogy az EK különböző intézményei to­vábbra is részt vegyenek az ügy rendezésében. Egy kér­désre válaszolva elhangzott: a vízi erőmű kérdése a ma kezdődő Antall — Meciar-vír- gyalásokon is minden bizony­nyal szóba kerül. A tagozat fontosnak tart­ja, hogy a bejelentett általá­nos intézkedés — amely nem vette figyelembe a for­galmazók és importőrök nagyságukból és tulajdonfor­májukból adódó eltérő lehe­tőségeit —, ne lehessen alap­ja a versenysemlegességet sértő, diszkriminatív intézke­déseknek. WmmMmMmMmMmMmmmmmmmmmmmMXm Hatvannégy milliárd forint kárpótlásra A szlovákok nem engednek Bősből A visszaélések megakadályozása a cél Ingyen nyaralnak Harminc — határainkon túl élő magyar, és az ország terü­letén élő menekült — gyer­mek kezdte meg kéthetes nya­ralását a Velencei-tónál teg­nap. A Horvátországból, a Vajdaságból, a Felvidékről, a Kárpátaljáról, valamint a Nagyatádi átmeneti szállásról és a mohácsi Park utcai általá­nos iskolából érkezett gyere­kek üdülését a Magyarok Vi­lágszövetsége, és tagszerveze­te a Pro Recreatione Alapít­vány szervezte meg. Légy semmitmondó Napilapok mélyponton címmel közölt tudósítást a Pesti Hírlap tegnapi száma. A Kurír, a Mai Nap és a Népszava hely­zetéről érdeklődtek a munkatársak. A Kurír főszerkesztője Szűcs (iá­bor, mint a tudósító írja, „szabadságon van és nyugodt”, annak ellené­re, hogy a szerkesztőségi épület tulajdonosa kom­mandósokat küldött az újságírókra, a Mai Na­pot Ruppert Murdoch áruba bocsátja, ám a lap főszerkesztője Gazsó L. Ferenc nem nyilatkozott a Pesti Hírlapnak, mint később kiderült tárgya­lás miatt, mely tárgyalás eredménye ismeretlen. A Népszava lapszerkesztő­je, Pallagi Ferenc az új­ságíró kérdésére csak any- nyit válaszolt: „Köszön­jük, jól vagyunk. A lap megjelenik”. Csodálatos módon ezeknek a lapok­nak a helyzetét, financiá­lis háttereit korántsem vizsgálják úgy napilapja­ink, mint tették ezt ak­kor, amikor a Pest Me­gyei Hírlapnál rendszer- változást hajtottunk vég­re, s olyan munkatársa­kat küldtünk el, akik a szakma alapvető ismere­teivel sem rendelkeztek. Akkoriban ebből az ügy­ből kifolyólag szerénysé­gemnek a Kinn pádon című televíziós műsor­ban is meg kellett jelen­nie, s pontról pontra ma­gyarázatot adni arra, mi miért történt, kit miért küldött el az ember, ki­ket vett föl, úgy, mintha ez közügy lett volna és Is­ten ments, hogy egyetlen­egy kérdésre is azt a vá­laszt adtuk volna, hogy most ezt hagyjuk, mert nincs rá időnk, éppen tárgyalunk, avagy csak annyit, hogy köszönjük jól vagyunk, szabadság­ról és nyugalomról pedig szó sem volt. No, de hogy is lehetett volna, hi­szen mi egyszerűen azt hirdettük meg, hogy a Pest Megyei Hírlap ma­gyar lesz, és keresztény, ami ugvabár 40 év dikta­túrája után kevésbé elfo­gadható, mintha egy fő­nök tárgyal, vagy nya­ral, avagy semmitmondó nyilatkozatot tesz. (Vödrös)

Next

/
Thumbnails
Contents