Pest Megyei Hírlap, 1993. július (37. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-02 / 152. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDAKÖRÖK 1993. JÚLIUS 2., PÉNTEK 5 A hatékony szarvasmarha-tenyésztés egyetlen módja Szükség lenne törzskönyvezésre Jég- és viharkárok enyhítése A Pest Megyei Gazdakörök Szövetsége irodájában várja azon gazdák jelentkezését, akiket a közelmúltban jég-, illetve viharkár sújtott. A szövetség lehetőséget biztosít a veszteségek enyhítésére. Társulásokat a talajvédelemért! A jó gazda kezén gazdag a föld KeresBudapest belterületén, 18 négyzetméteres, melegítőkonyhás étterem plusz büfé üzemeltetésére, illetve hasznosítására vállalkozót keresünk. Mini sörfőző beépítése is lehetséges. Azonnali belépés, kedvező anyagi feltételek. * Damisol környezetbarát, természetazonos, vegytiszta le- véltrágya-család 1—60 literes csomagolásban kapható. Beszerzésével és felhasználásával kapcsolatos információinkkal várjuk az érdeklődőket. * Modul rendszerű kisvágó- híd üzemeltethető, amely alkalmas 10-20 sertés műszakonkénti levágására és ezek teljes vagy részleges feldolgozására. * Minipékség iránt érdeklődők jelentkezését várjuk. Az üzem alkalmas pékáru, illetve fehér kenyér gyártására. Egy műszakban körülbelül 3000 fő folyamatos ellátását tudja biztosítani. * Tíztonnás napi teljesítménynyel kenyér és pékáru sütéséhez szükséges liszt előállítására alkalmas malommal kapcsolatban információinkkal várjuk a vállalkozókat irodánkban. * Kérjük azon vállalkozók jelentkezését, akik füstöltáru- készítő húsüzemet működtetnének. A javasolt berendezések napi ezer kilogramm nyersanyagból különböző füstöltáruk és vörösáruk előállítására alkalmasak. A feldolgozandó nyersanyag napi 11 darab 120 kilogrammos sertésből nyerhető. * Kombinált bepárlórendszer kapható! Szűrt és rostos anyagok — szőlőmust, gyümölcsök és más kertészeti termékekből nyert levek, illetve pépek, gyógynövénykivonatok, híg sörlé — nagy koncentrációra történő kíméletes bepárlására alkalmas. Feldolgozható mennyiség: 400, 800, 1200, 2000 és 3000 kilogramm/óra. * Továbbra is várjuk azokat a vállalkozókat, akik csatlakozni kívánnak libatömési akciónkhoz. Egy tömési időszak 18 napos, ezalatt 15-35 ezer forintos jövedelem érhető el. Egész éves időtartamra is várjuk az érdeklődők jelentkezését. <kínál Lehetséges-e a kistermelők teheneinél a törzskönyvezés visszaállítása? Hogyan oldható meg a kistenyészet folyamatos ellenőrzése? Dr. Istók Barnabás kutató, nyugalmazott főiskolai tanár hosszú évek gyakorlata alapján erre ajánl megoldást. Súlyos veszteségek A tsz-szervezés során csak a kevésbé értékes magyartarka tehenek kerültek a közösbe, az állomány színe-java a kistenyésztők kezén maradt. E minőségi állomány már akkor a mai országos átlag szintjén termelt. A legtöbb tehén napi maximális hozama legalább 20 liter volt, s ez önmagában is 5 ezer liter feletti képességszintet, s mintegy 4500 liter tényleges termelést jelentett. Ennek ellenére ezen állomány törzskönyvezését a 60-as években egyetlen tollvonással megszüntették. A kistenyésztő ma már jóformán azt sem tudja, melyik, s milyen bika spermájával termékenyítették tehenét — emellett legtöbbször még a nagyüzemben is —, a magyartarka bikák alig 10-20 százaléka érte el a jobb kistenyész- tői tehenek genetikai szintjét. A mai kistenyésztői tehenek továbbtartásra szánt üsző utódait többnyire csak egymás között adhatták el a tulajdonosok, mert a legtöbb magyartarkát a nagyüzem meg sem veszi, még akkor sem, ha anyja évi 8-9 ezer liter tejtermelő képességet jelez. Ahol mégis megveszi ezen üszőket a nagyüzem, ott is, mint ismeretlen származású hordozza magán a kitaszítottak bélyegét. A kistenyésztői állomány törzskönyvezésének eltörlése nemcsak a kistenyésztő kedvét vette el a tehéntartástól, hanem hozzájárult a minőségi vágómarhaexport hanyatlásához is, hiszen a húsmarhatartás kevés helyen gazdaságos. A ma- gyartarka-létszám viszont nem elegendő a minőségi exportigények kielégítésére, hiszen a tejhasznú fajták nem adnak exportminőséget. E folyamat megállításának egyik lehetősége a kistenyésztői tehenek törzskönyvi ellenőrzésének visszaállítása. Az erre vonatkozó kísérletek azonban kudarcot vallanak, hiszen 2-5 tehenes kistenyészetek folyamatos havi ellenőrzése igen költséges. A megoldás egyetlen lehetősége mindezek ellenére kézenfekvő. A régi kistenyész- tők nagy része a teheneket a tehén tejtermelő képességét jelző egyetlen külső jel, a tejér alapján értékelte: ha az vastag, kiemelkedő volt, a tehenet jó tejelőnek vélte, ha vékony, rossznak. E régi kisgazdái elgondolás logikus és élettanilag is világos: minél több vért kap a tőgy, annál több tejalkotórészt vonhat ki belőle. Az 50-es évek óta tartó vizsgálatok bebizonyították, hogy e felfedezés gyakorlatilag is, tudományosan is helytálló. Fontos a szakmai segítség Ezzel egyidejűleg szakmai, technikai, technológiai segítség is szükségessé válik, hiszen a régi gazda a tejértékelés mellett tápanyagszükséglet és takarmányértékelés alapján etette teheneit, s minden olyan technológiai szabályt betartott, amelyeket ma nemcsak a nagyüzemek többsége, a kistenyésztők jó része sem alkalmaz. E hiányosságok pedig évente és tehenenként országosan mintegy kétezer, üzemenként változóan ezer-háromezer liter tejelmaradást jelentenek. Az utolsó órában A kistenyésztői szarvasmarhatartás fejlesztésének első lépése kellene legyen a 20 liter feletti képességszintű tehenek házi törzskönyvi állományba állítása, amely nem szabványos ugyan, de nem is ellenkezik a jelenlegi rendelkezésekkel. E célból az agronómus egyszerű tejérmé- rő készülékkel megállapítaná a tehén lehetséges legnagyobb napi tejtermelését, ebből éves hozamot számítana, és házi törzskönyvi lapon rögzítené az adatokat. Ha a tehén több tejet termel, a kistenyésztő részletesebb, bizonyító ellenőrzést kérhetne a minőségi szervtől. E felügyeleti szervek így évente egyszeri ellenőrzéssel az egyedi minősítést igazolnák, melynek alapján értékesítésnél a származás és a termelés alapján megállapítható értékkategória szabná meg az eladási árat is. A kistenyésztők összefogása, szervezése országszerte megindult. A szarvasmarhatartó kistenyésztők számára a leírtak a tenyésztés elindításának egyik, talán egyetlen módját vázolják. Miután azonban a kistenyésztői szarvasmarhatartás nem szabvány, de ésszerű takarmányozási, fejéstechnológiai, tartási, szaporításbiológiai, tenyésztésszervezési megoldások kérdése, a huszonnegyedik óránál tartunk a ma még fennálló lehetőségek kihasználásában és a céltudatosabb tenyésztés elindításában. Azoknak a gazdáknak, akik csak a közelmúltban jutottak földhöz, nagyon fontos lehet a tulajdonukba került termőföld valódi értékének ismerete. Mivel a hazánkban jelenleg is használatos aranykorona- rendszer elavultnak tekinthető — hiszen 100 évnél is régebbi viszonyokon alapul —, bizonyos esetekben szükség lehet a föld újraértékelésére, amely adózási szempontból sem közömbös. A Pest Megyei Gazdakörök Szövetségének szaktanácsadói csoportja ebben is segítséget kíván nyújtani az új földtulajdonosoknak. Ennek lehetőségeiről beszélgettünk Varga Istvánnal, aki a Pest Megyei Földhivatal főtanácsosa, agrokémia-talajtani szakmérnök. Elavult az aranykorona-rendszer — Hogyan segíthetnek a gazdakörök a helyes termelési mód megválasztásában? — A megyei szövetség céljai között az is szerepel, hogy a magángazdák helyes talajerő-gazdálkodását segítse. Ezt úgy képzeljük el, hogy a gazda kívánságai alapján a helyszínen szemlét tartunk, és a növényzet állagából, illetve a talaj külszíni szemléje alapján szakmai tanácsot adunk arról, hogy milyen talajművelési eljárásra, milyen tápanyag-utánpótlásra van szükség a hatékony gazdálkodás érdekében. Arra törekszünk, hogy anyagilag ne legyen túlságosan terhelő ez a szolgáltatás. — Melyek a legnagyobb gondok a talajerő-gazdálkodásban? — Az elmúlt évek során sajnos nagyon elhanyagolták az istállótrágyával történő tápanyagpótlást. Egyrészt ez okoz nagy problémát. A másik gond az, hogy a magas aranykorona-értékű földek esetében gyakran előfordul az érték eltérése a valóságtól. Ez a gazda számára káros, hiszen magasak aranykorona-érték magasabb adót jelent. Egyértelműen megállapítható, hogy ez az elavult aranykorona-rendszer következménye, amit szükség esetén talajvizsgálat után felül lehet bírálni. Egy gazda által kért vizsgálattal lehetőség van arra, hogy korrigáljuk a földterület régen megállapított aranykorona-értékét. Természetesen van esélye annak is, hogy a régi érték marad, de ebben az esetben is tudunk tanácsot adni a helyes művelési módot illetően. Átértékelés csak indokolt esetben Jogosultak a gazdakörök egy ilyen értékkorrekció végrehajtására? — Ezeket a vizsgálatokat természetesen a helyi földhivatalok szakembereivel együttműködve végezzük el. Szeretném hangsúlyozni, hogy a földek leértékelését csak indokolt esetben végezzük el. Egy szakembernek gyakran elegendő, ha csak a talaj felszínét vizsgálja meg ahhoz, hogy megítélje az aranykorona-érték változtatásának jogosságát. Ezt a helyszíni szemlét laboratóriumi vizsgálat követi, amely az újraértékelés alapjául szolgál. — Mélyen kell a gazdának a zsebébe nyúlnia, ha ilyen vizsgálatot kíván végeztetni? — Egy magángazda által kért vizsgálat kb. 5-600 forintba kerül hektáronként. A vizsgálat során egy hektár területen negyven talajmintát veszünk, majd ezt összekeverve állapítjuk meg a terület értékét. Fontos hangsúlyozni, hogy a fent említett összeg még jócskán emelkedhet, hiszen kötelezettségek merülnek fel a földhivatal felé, ezenkívül kiszállási költség is terheli a vizsgálatot kérő gazdát. ✓ Ártott a tsz-összevonás A nagyüzemi gazdálkodásról való áttérés során most ismét felmerül a termőföldek minőségének kérdése. Milyen hatással volt az elmúlt évtizedek gazdálkodási rendszere Pest megye földjeire, illetve mi várható a kis gazdaságok elterjedésével? — Azt nem mondanám, hogy a nagyüzem mindenütt rossz hatással volt a termőföldek minőségére. Itt is a mező- gazdaságban általános szabály érvényesül. Aki jó gazda volt, annak nem ment tönkre a földje. A gondok akkor kezdődtek, amikor a termelőszövetkezeteket egyesítették, és bizonyos esetekben a téeszközpont nagyon távol esett a földekhez. Ez azt eredményezte, hogy a távolabbi területek , tápanyagpótlását, helyes művelését, vegyszerezését alig, vagy egyáltalán nem végezték el. Röviden arról van szó, hogy nem volt a földeknek igazi gazdája. Most a gazdaságok elaprózódásával, a derékszíjparcellák kialakulásával ismét súlyos problémák lehetnek a talajerő-gazdálkodásban. Már a földosztásnál a parcellák kialakítása sokszor hibás, az eróziót segíti elő. Más lehetőség nincs, mint az új magángazdák társulása. Ezen társulásnak a talajvédelem érdekeit is szolgálnia kell, hiszen a földből fognak még az unokáink is élni. Reméljük, hogy a gazdakörök ezt a feladatot is eredményesen el tudják látni. Állásajánló Dolgozzon mézüzemben! Ötszáz kilogramm napi termelésű mézüzem iránt érdeklődők jelentkezését várjuk a megyei szövetség irodájában. Az üzem termelőktől beszállított friss mézet dolgoz fel a táplálkozási szokásoknak megfelelő állagúvá. A mézet mintavétel után a kimelegítő kamrában hígfolyóssá alakítják. A felöntő garat szűrőbetétje a durva szennyeződéseket felfogja, majd csigaszivaty- tyú segítségével kerül az anyag az egalizáló tartályba, melyben fajtától függő időtartamig tárolják a mézet. Ezután a szennyeződések a felszínre kerülnek és hab formában le- kanalazhatók. A készáru tárolása hordókban történik. Az előállított késztermék tükrösített első osztályú akác-, illetve vegyes virágméz. A kimelegítéshez szükséges energiaigény 18 000 kcal, a vízfogyasztás mosáshoz napi 200 liter meleg és 300 liter hideg víz, az egalizáló fűtéséhez 150 liter meleg víz szükséges óránként. Az elektromos teljesítményigény: 8 kW, 3x380/220 V, 50 Hz. Az üzem helyigénye 80 négyzetméter, belmagassága 6 méter. Kiszolgálásához két fő szükséges. — A földből unokáinknak is élni kell — mondta Varga István talajtani szakmérnök Hancsovszki János felvétele Pest megyei Gazdakörök Szövetsége 1052 Budapest, Városház u. 7. II. em. 244. Telefon: 118-0111/367 Fáy András Alapítvány 219-98007 CTP Rt Pest Megvei Igazgatósága, 760-000960 Az oldalt írta: Feke László
