Pest Megyei Hírlap, 1993. július (37. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-02 / 152. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASAG 1993. JULIUS 2.. PENTEK é Jók-e a megyei raktararuházak? Hiányos a magyar nyelvű tájékoztatás A Fogyasztóvédelmi Felügyelőség Pest Megyei Felügyelete a megyei kiskereskedőd tájékoztatása alapján vizsgálatot indított a területen működő' raktáráruházakban. A szakemberek, Zsigmond Miklósné és Zsemberyné Köteles Judit arra voltak kíváncsiak, hogy valóban hiányzik-e a fenti elárusítóhelyen kínált kozmetikai szerek és vegyi áruk magyar nyelvű tájékoztatása, illetve milyen gondok vannak a forgalmazási eló'írások betartásával. A csaknem egy hónapon át tartó vizsgálat elsősorban a nagykereskedelmi lerakat- ként, jelenleg raktáráruházként működő egységek ellenőrzésére irányult. Általánosan megállapítható, hogy ezeken az elárusítóhelyeken az elmúlt évekhez képest jelentősen bővült a kozmetikai szerek és a vegyi áruk kínálata. A megvizsgált termékek 95,2 százalékánál ténylegesen találtak a szakfelügyelők magyar nyelvű vásárlói tájékoztatást. A Pest megyei áruellátásban jelentős szerepet játszó Duna Füszért Rt. az 1993-as szerződéseiben eleve rögzítette a megfelelő tájékoztatásra vonatkozó igényeit és kikötéseit. Ugyanerre hívta fel a monori raktáráruház üzemeltetőinek figyelmét is. Itt mintegy 120 millió forint értékben található vegyi áru (ahonnan három egységet is ellátnak), így a megfelelő tájékoztatás elengedhetetlen. Hasonló szigorú intézkedés eredménye volt az, hogy a Pest megyei szakfelügyelők viszonylag kevés szabálytalanul kínált terméket találtak az Amfora Rt. budaörsi egységében is. Sajnos azonban negatív példára is akadtak a szakemberek: például Szigetszentmiklóson, a Dél- ke r raktáráruházban aránytalanul sok termék mellől hiányzott a magyar nyelvű tájékoztató. Hasonló szabálytalanságokat találtak a felügyelők a forgalmazási határidő feltüntetésénél is. Gyakran fordult elő, hogy a minőségmegőrzési igazolás csak a kartondoboz külsején volt olvasható, az egyes termékekről pedig ugyanez már hiányzott. Az egyéni vásárlók így nem szerezhettek tudomást a szavatossági idő lejáratáról. Mindössze két, Duna Füszért Rt.-hez tartozó raktár- áruházban tapasztalták a megyei szakfelügyelők — Vácott és Cegléden —, hogy hiányzik az árjelzés. Gödöllőn hasonló vásárlómegtévesztő jelzést tartalmazott az áru: itt az áfa nélkül megállapított árak csak egy közös törzslistán voltak olvashatók. Mindezek a hiányosságok és mulasztások mellett a szakfelügyelők örömmel tapasztalták, hogy a nagykereskedelem idén szabályosabban és a vásárlókat jobban segítve végzi munkáját. Gyakran jutottak arra a megállapításra a fogyasztóvédelem munkatársai, hogy a kiskereskedők igyekeztek a felelősséget — azaz a saját mulasztásaik miatt keletkezett hibákat — a nagykereskedelemre áthárítani. M. É. V alutaárfolyamok Pénznem vételi árfolyam eladási 1 egységre, forintban angol font 136,13 138,93 ausztrál dollár 60,79 62,03 belga frank (100) 260,00 264,66 dán korona 13,90 14,16 finn márka 15,91 16,31 francia frank 15.84 16,12 görög drachma (100) 39,20 40,04 holland forint 47,64 48,50 ír font 130,05 132,65 japán yen (100) 84,65 85,85 kanadai dollár 71,16 72,56 kuvaiti dinár 302,79 308,29 német márka 53,44 54,40 norvég korona 12,63 12,87 olasz líra (1000) 58,80 60,08 osztrák schilling (100) 759,82 773,42 portugál escudo (100) 56,17 57.27 spanyol peseta (100) 69,81 71,33 svájci frank 60,25 61,33 svéd korona 11.78 12,04 USA-dollár 91,31 92,87 ECU (Közös Piac) 104,62 106,58 Az üzlet tiszta — a vizet vizsgálják s Ofalu szívesen felsóhajtana [TJSl Egy közterületen kö- n~y zel száz éve műkőig Jé J dő artézi kút oko- zott Érden nagy vihart hosszú hónapokon át. Elromlott a vezeték, és Glavati lst\'án elzárta a vizet. Ez komoly indulatokat váltott ki az ófalusiak között. Az egy percig sem volt kétséges — mondta Harmat Béla. polgármester —, hogy a vezeték fenntartásához, a felhasznált víz arányában a városnak hozzá kell járulnia. Ám nehezítette a dolgot, hogy Glavati István tulajdonosként tárgyalt, holott erre nem volt jogosítványa. Igaz, évekkel ezelőtt neki támadt az az ötlete, hogy ezen a helyen termálkutat lehetne fúrni, s ez be is vált. A kutat azonban nem ő, hanem a Liget Szövetkezet költségén hozták létre, tehát a tulajdonjog a szövetkezeté. Csakhogy a Liget Szövetkezet — amelynek elnöke volt Glavati István — az építkezés során csődbe jutott, felszámolták. Ezután Glavati István létrehozta a Thermál Betéti Társaságot. S mint a Liget Szövetkezet elnöke százötvenezer forintért — amely nyilván nem fedezi a termálkút igazi értékét — eladta a cégnek a kutat. Hosszú huzavona után pont került az ügy végére. Harmat Béla polgármester, dr. Szabó Balázs, az Állami Fejlesztési Intézet felszámoló biztosa és a Termál Szálló bérlője, Jaczkó Dezső egyeztető tárgyalása és az ófalusi lakosság felajánlott munkája segítségével. De az öröm korainak bizonyult. Néhány nap múlva megjelent a tábla a kúton: „A víz emberi fogyasztásra alkalmas, de csak saját felelősségre használható.” Hogy ezt ki rakta ki? Mint kiderült, Jaczkó Dezső, a létesítmény jelenlegi bérlője, önvédelemből. Számtalan fenyegető levelet kapott ugyanis olyanoktól, akiknek nem tetszik a polgármesterrel megkötött megállapodás. A víz egyébként iható — állítják —, s hamarosan megérkezik az ezzel kapcsolatos szakvélemény is, s akkor talán megnyugodhatnak a kedélyek. Á. M. Az ágazat jövője jobbra fordul Exportra is jut gabona (Folytatás az 1. oldalról) Szabó János az ágazat finanszírozását illetően elmondta, hogy az aszályon kívül a vihar, majd a sáskajárás is súlyos terheket ró a mezőgazdaságra. Sajnálatos, hogy a károsultak nagy része semmilyen formában nincs biztosítva — mondta a miniszter. Ennek ellenére minden károsultnak támogatásban kell részesülnie. Ez kiemelten fontos a közelmúltban földhöz jutott magángazdák számára, akik nagy befektetések árán kezdtek önálló gazdálkodásba. Ha most a természeti csapások következtében elvesztik befektetett pénzüket, veszélyben kerülhet a magángazdák jövője. A kormány a károk enyhítésére négyszázmillió forintot szavazott meg. Az igényeket június 30-ig kellett bejelenteni. A kárenyhítési ösz- szegek kifizetésére július 15-től kerülhet sor. A sáskajárás kárainak enyhítésére ötven millió forintot állapított meg a kormány, a kárfelmérés folyamatban van. A magyar mezőgazdaság 1994-ben 52,5 milliárd forintból gazdálkodhat, ha a parlament elfogadja a kormány javaslatát. Az ágazat az idei agrárpiaci támogatásnál így öt- milliárd forinttal kap többet. Raskó György, az FM köz- igazgatási államtitkára az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) történt tárgyalásokról számolt be. A bankkal százhárom millió dolláros tízéves futamidejű hitelről állapodott meg a tárca, melyet a termelők októbertől igényelhetnek. A hitel elsősorban mezőgazdasági alaptevékenységekre igényelhető, melyet a kereskedelmi bankok a mindenkori londoni bankközi kamatlábon felül plusz egy százalékkal folyósítanak. A kamatok várhatóan tíz százalékos érték körül alakulnak majd a termelők számára, mivel a kormány ötven és hetven százalékos kamattámogatást biztosít. A hiteleket az OTP-től, a Magyar Hitel Banktól és a Kereskedelmi Bank Rt-től lehet igényelni, Raskó György felhívta a figyelmet arra, hogy mielőbb szükség volna egy kiterjedt hálózattal rendelkező vidéki bank megalakulására, amely hatékonyan ellátná a jelenleg akadozó vidéki pénzintézeti feladatokat. További tárgyalásokat folytatnak a nemzetközi pénzintézettel az élelmiszer- ipar likviditását szolgáló újabb intézkedésekről.- Várhatóan a hitelképtelen, de működőképes cégek kötvényt. bocsájtanak ki, melyet az EBRD névértéken jegyez. A konkrét szerződések megkötésére a tárca reményei szerint már ősszel sor kerülhet. Zsámboki Sándor miniszteri kormánybiztos a földprivatizáció jelenlegi állásáról beszélt. A kormánybiztos hangsúlyozta, hogy a termőföld-kárpótlás feladatait hat- van-hetven százalékban a Földművelésügyi Minisztérium látja el. A Kárpótlási Hivatal 38 millió aranykorona értékű termőföldet választott le a szövetkezetek és az állami gazdaságok területeiből, melyből 18 millió aranykorona értéket már előkészítettek árverésre. A jelenlegi állás szerint 3,5 millió aranykoronát adtak magántulajdonba a földhivatalok. Problémákat okoz, hogy néhány helyen késik a kiosztandó parcellák kitűzése. (feke) Reggelit vásárolok egy közlekedési csomópont büféjében. Túrós buktát kérek. A hölgy kellő unalommal szalvétába fogja a péksüteményt és egy szemmel is kicsinek tetsző zacskóba próbálja gyömöszkölni. A kísérlet nem sikerül: a zacskó félig elszakad, a bukta harmadáig kint marad. Most egy kakaós csigát is rendetek. Az első lépések megtévesztésig hasonlóak: a hölgy szalvétát ragad, s közé fogja az árut... De most már szemfülesebb: nem kísérletezik azzal, hogy a kerekre formázott péksüteményt a kiflik számára kitalált papírzacskóba tuszkolja. Így most ő győz. — Ötvennyolc forint — mondja, s leteszek a kassza mellé három darab fém húszast. Várom a visszajárót, merthogy abból fogom megállapítani, valóban jól hallottam-e. Ötvennyolc forintba kerül a kétszer huszonnyolcra árazott termék? Két • • Üzleti (felfogás forintot kapok vissza, így már nem állom meg szó nélkül. — De hisz ez csak 56 forintba kerül — mondom. — A csomagolás, az a plusz két forint — veti oda a hölgy, s már fordul is el tőlem. Nem tudom sírjak-e, vagy nevessek a félbehajtott szalvétába csomagolt csiga, és a szakadt kiflis zacskóból kikandikáló bukta láttán. — Ez két forint? —- emelem meg az utóbbit, mely a mozdulatra tovább szakad. — Igen, a csomagolást is meg kell fizetni! — replikázik a hölgy. — De nem ezt! — vágom rá, s máris lehúzom a buktáról a szakadt zacskót. — Köszönöm, ezt nem kérem! — mondom. A hölgy erre se szó, se beszéd, visszaadja a két forintot. — Sajátos üzleti (fel)fogás — jegyzem meg még visszafordulva, félhangosan, kézbe fogva a két egyenként fél-fél szalvétába rejtett péksüteményt. (maliár) Forintos hírek A húsz főnél többet foglalkoztató gazdálkodó szervezeteknél a május havi bruttó átlagkereset 27 998 forint volt. Ez az összeg 31,8 százalékkal több, mint a múlt év májusában volt. A fizikai dolgozók átlagkeresete kisebb mértékben, csak 28,8 százalékkal növekedett. míg a szellemi dolgozóké 33,2 százalékkal. Megkezdődött a hat Heves megyei várost össze- < kötő vállalkozás-fejlesztési irodalánc kiépítése: az egri után átadták a hatvani irodát is. Az új iroda a kis- és középvállalkozóknak a szükséges tőke előteremtésében, valamint a legkedvezőbben megtérülő befektetések felkutatásában nyújt segítséget. A Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság (MÓL Rt.) privatizációs tanácsadójának kiválasztására kiírt pályázatot a franciaországi székhely- lyel működő M. M. La- zard VC nyerte. A tanácsadó cég feladata az ország egyik legnagyobb és nyereségesen gazdálkodó társaságának előkészítése a privatizálásra. A pécsi Pannónia privatizálása az utolsó szalmaszál, amibe az ausztriai Ottakringer kapaszkodik: ha itt is alulmarad, mint Martfűn, akkor már nem lesz esélye arra, hogy beszálljon a magyarországi sörgyártásba. A burgenlandi zöldségtermesztők ragaszkodnak a magyar munkaerőhöz, s ezt a helyszínen közölték Josef Hesoun szociális- és munkaügyi miniszterrel. A politikus azért kereste fel a szezonmunkára segítséget igénybevevő parasztokat, hogy megbeszélje velük: az idén válasszanak a súlyos szociális helyzetben lévő boszniai menekültek közül kisegítőket. TÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket!
