Pest Megyei Hírlap, 1993. július (37. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-14 / 162. szám
xxxviL évfolyam, 162. szám Ára Telemagazinnal 19,50 forint 1993. július i4„ szerda Kik lehetnek polgárőrök Csömörön? Nem akarunk katonásdit játszani iH Kényszerű megoldás született Csömörön a helyi polgáró'rség körüli vita ügyében. Mivel a község KJ biztonsága érdekében megalakított testület úgy- ^ mond bezárta kapuit az új belépőit előtt, különös tekintettel a helyi ’56-os Kör belépni szándékozó aktivistái előtt, az utóbbiak létrehozták saját polgárőrségüket. Polgár Judit: 20 ezer dollár Hihetetlen felértékelődési folyamatnak lehetünk szemtanúi gyorsuk! világunkban. A 17 éves ifjú sakkzseni, Polgár Judit például nem kevesebbet, mint húszezer dollárt kért egy mindössze ötperces szereplésért a svájci televízióban. A szerkesztő csaknem elejtette a telefont... (15. oldal) KEK-kormányfői találkozó Az előzetes egyeztetéseknek megfelelően ezen a hétvégén kerül sor Budapesten a Közép-európai Kezdeményezés kormányfői találkozójára. A rendezvényre a magyar fővárosba érkeznek a tagországok (Ausztria, Bosznia-Hercegovina, a Cseh Köztársaság, Horvátország, Lengyelország, Olaszország, a Szlovák Köztársaság és Szlovénia) miniszterelnökei, valamint a^ EBRD elnöke. Ugyancsak meghívást kapott a Macedón Köztársaság miniszterelnöke, tekintettel arra. hogy a résztvevők megvitatják az ország felvételét a KEK-be. Szilágyi Imre, a csömöri ’56-os Kör elnöke, nyugalmazott alezredes meggyőzően vallja: nem katonásdit akarunk játszani, tehát nem ezért törekszünk a községünk biztonsága érdekében létrehozott polgárőrség soraiba. Csupán azt szeretnénk, ha ebbei a felelős szervezetben, az egykori munkásőrök, önkéntes rendőrök, illetve kommunisták mellett ott lehetnének — megfelelő arányban — azok a tisztességes helybéliek is, akik a legnehezebb történelmi napokban, az 1956-os forradalom idején bizonyították hőségüket szőkébb hazánk és nemzetünk iránt. Az ügy, a meglévő polgárőrség és a belépni szándékozók akadályoztatása már több mint fél éve húzódik. Még 1992 őszén ajánlották fel ugyanis az ’56-os Kör tagjai, hogy a község biztonsága érdekében belépnének a már meglévő polgárőrségbe, s szolgálnák az alapítók által megjelölt célt. Ez a szándék azonban a már szervezetbe tömörült polgárőrök ellenállásán sorozatosan meghiúsult. — A tagok, az egykori munkásőrök, a korabeli rendszer kiszolgálói nem akartak mást, mint egy személyben magukhoz ragadni a hatalmat a községben — idézi fel a nemleges döntés mögött meghúzódó okokat Dömötör Zoltán, az ’56-os Kör elnökségi tagja. — Zömében olyan emberek a polgárőrség tagjai, akik átmentették hatalmukat az új rendszerbe. Nos, mi, a belépési szándékukkal ezt a egyeduralmat szerettük volna megtörni. Hiába tettünk meg azonban mindent célunk megvalósítása érdekében, a régi gárda, mindenféle intézkedéssel egyszerűen magakadályozta a tagfelvételünket. Az indok pedig részükről nem volt más, mint hogy nem akarják soraik között látni azokat a helybélieket, akik nem kötődnek a kommunista rendszerhez. Előbbiek számára azok, akik negyven esztendőn át nem hirdettünk elvhűséget a kádári rendszerrel, nem számítunk kívánatos tagoknak egy közös polgárőrségbe. A nézeteltérés ügye a későbbiekben megjárta a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságot is. Többszöri egyeztetetés is zajlott az elmúlt hónapokban a polgárőrség és a belépni szándékozók között. Megegyezés azonban egyetlen fórumnak a közbelépésével sem született. Pedig a csömöri önkormányzat vezetői is elismerték, hogy szükség van a helybéli tisztes állampolgárok segítségére. Hasonlóképpen „nem hatott” a meglévő polgárőrségre az ’56-osok azon megjegyzése sem, mely szerint ők, mint katonaviselt emberek, valóban tenni akarnak a község renndjéért és biztonságáért. Az elhúzódó békétlenségnek aztán a kör közelmúltban megtartott gyűlése vetett véget. Ezen úgy határoztak az immár több mint fél éve belépni szándékozók, hogy nem várnak tovább hiába, tétlenül, hanem megszervezik saját, Polgárőrség II. elnevezésű, a közbiztonság érdekében szolgálatot vállaló szervezetüket. Az említett tanácskozáson készült jegyzőkönyv tanúsága szerint az új polgárőrcsoport a megalakulást követően azonnal megindítja a cégbíróságon a bejegyzési kéDolgozni kezd a szódi gázátadó Már csak a csövek hiányoznak A húszezer köbméteres elosztó-állomást Völcz József helyezte üzembe Vimola Károly felvétele Szódon hétfőn átadták az üzemeltetőknek azt a húszezer köbméter gázt szolgáltató telepet, amely hét kistelepülés — Sződ, Sződliget, Vácrátót, Vá- chartyán, Püspökszilágy, Kis- némedi, Vácduka — lakosságának kényelmét növelheti a jövőben. A gázátadó megépítésével, üzembe állításával kapcsolatos szervezési munkákról, a költségekről Sződ község polgármestere. Sándor István adott tájékoztatást. Őt bízták meg a partnertelepülések vezetői, hogy állandó kapcsolatot tartson a kivitelező, üzemeltető cégekkel, intézze az engedélyezési ügyeket. — A beruházás harminckétmillió forintba került, s ezt az összeget az igényelt gázmeny- nyiség arányában adják össze az önkormányzatok. Sződön eddig hatszázhúszan élvezhették (egy év óta) a gázfűtés előnyeit, a csütörtöki élőre kapcsolás után kétszázzal növekszik a számuk. A többi település közül néhányban most fektetik le a gázcsöveket (Sződre menvén erről a szomszédos Sződligeten meg is győződhettünk— A szerk.), máshol a kiviteli terveket készíttetik. A kivitelező Váber Gmk. (váci cég) egyébként egy hónappal a határidő előtt befejezte a munkákat. így a tervezettnél korábban megtarthattuk a próbaüzemet, és a műszaki átadás-átvételt is — mondta a polgármester. <R. z.y Összefognak a megyék Göncz Árpád köztársasági elnöknek és Szabad Györgynek, az Országgyűlés elnökének tegnap délelőtt a Parlamentben díszes meghívót nyújtottak át a megyei és fővárosi közgyűlések küldöttségei. Az eseményen Pest megyéből Bányai Judit, a közgyűlés alelnöke volt jelen. A meghívó és a program a hazánk történetében első alkalommal megrendezendő megyék országos gyűlésére, szól, amit Opusztaszta- szeren, a Nemzeti Történeti Emlékparkban augusztus 18-án rendeznek meg. A demonstráció teljes egészében a megyei közgyűlések összefogását lesz hivatott kifejezni az ország fennállásának közelgő 1100. évfordulója jegyében. Épp ezért alapos előkészítő munkával szervezik a találkozót, ahol közös nyilatkozatot fogadnak el a résztvevők. Pest megye közgyűlése június 25-én már határozott az Ópusztaszerre való utazásról, a küldöttség tagjait a július 30-i közgyűlésen bízzák meg a feladattal. Július 15-ig viszont a nyilatkozattervezettel kapcsolatos véleményüket kell elküldeni a rendezőkhöz, a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségéhez, a magyar- országi megyék önkormányzatainak elnökeihez és Csongrád megye közgyűlésének elnökéhez. TJ?. Színlelt barátság Alighogy a magyar Országgyűlés megalkotta — egyik nagy cigányszervezet vezetője szerint — „a világ legemberségesebb kisebbségi törvényét”,egy másik, köztudomásúan szabaddemokrata irányítás alatt álló szervezet országos demonstrációra hívta a cigányságot Egerbe. A békés tüntetést megszervezők deklarált célja ugyan nemes volt — küzdelem az erőszak ellen —, ám ezen a címen valami egészen másról szóltak az egri vár tövében összegyűltek- hez. A demokrácia megteremtésének szükségességéről beszéltek, hivatalosan bejegyzett és engedélyezett szervezetek betiltását követelték, a rasszizmus, a fasiszta eszmék terjedését emlegették. Nem szelídségre és békességre intettek, a békétlenséget szították. Ez nem a honi cigányság hangja, ez tipikus szabaddemokrata felhang. Nagyon helyesen vette ezt észre a csaknem hatezer tagot számoló Magyar—Cigány Baráti Társaság elnöke, Mezei István, aki a tüntetés végeztével kijelentette: Horváth Aladár ezúttal pártja, az SZDSZ kívánságának tett eleget. Egyik laptársunknak adott nyilatkozatában Mezei leszögezi: „Ez a legnagyobb ellenzéki párt az egri demonstrációval tulajdonképpen a cigányságot akarja golyóálló mellénynek használni. Úgy érzem, hogy ez nem más, mint egy szomorú és felelőtlen választási fogás. Állítom, hogy azzal, ami Egerben elhangzott, egyetlen józanul gondolkodó cigány ember sem azonosul.” Fölöttébb szomorú, hogy akkor, amikor a dolgok kezdenek jó és biztató irányt venni, amikor a cigányság jogai tökéletes ismeretén túl hozzálátott kötelességei elvégzéséhez, amikor társadalmi integrálódásuk egyre teljesebbé válik, pusztán választási propaganda céljából egy párt, barátságot színlelve, csúfos kijátszásokra törekszik. Paizs Tibor Budapesten a francia külügyminiszter Nagy figyelmet fordítanak hazánkra Alain Juppé francia külügyminiszter, aki tegnap érkezett Magyarországra, több mint kétórás megbeszélést folytatott vendéglátójával, Jeszenszky Géza külügyminiszterrel. Mint Herman János külügyi szóvivő a megbeszélés után a sajtó képviselőinek elmondta: a két fél átfogó értékelést adott a magyar—francia kapcsolatok fejlődéséről. Ennek keretében szó esett a két ország közötti politikai viszonyról. Megegyezés született, hogy a magas szintű érintkezések hazánk és : . : isü - roSMaigfóga Franciaország között folytatódnak. Ezt irányozza elő a tárgyalás után aláírt, a két külügyminisztérium együttműködési jegyzőkönyve is. A dokumentum rögzíti: a két ország diplomáciai vezetője ezentúl évenként találkozik, és a két külügyminisztérium különböző szinteken rendszeresen konzultál a kétoldalú viszonyról, valamint az Európai Közösség és Magyarország kapcsolatáról, és általában a közép-kelet-euró- pai régió kérdéseiről. (Folytatás a 3. oldalon) Ne ijedjenek meg a kockázattól! Kárpótlás nélkül nincs privatizáció Napjainkban a kárpótlásra jogosultak köreben nem a jogsérelmük orvoslásának mikéntje, hanem a kárpótlási jegyek felhasználása a legégetőbb kérdés — jelentette ki Sep- sey Tamás címzetes államtitkár azon a tegnapi sajtótájékoztatón, amelyen az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal és a megyei hivatalok elmúlt félévi munkáját ismertette az újságírókkal. A hivatal elnökének megítélése szerint jó ütemben halad a részleges kárrendezés, amely világtörténeti jelentőségű folyamat, ugyanis még egyetlen ország történetében sem fordult elő, hogy ötven évet felölelő jogtalanságokat próbáljon orvosolni egy állam. A mintegy 1 millió 270 ezer kárpótlást kérő perdöntőén bizonyítja a társadalmi igényt az igazságtétel eme formájára. Közülük az első kárpótlási törvény hatálya alatt 714 ezer 183 ügyben született első fokú határozat ez év június 30-ig. Ebből ’93 első félévére 310 ezer határozat jut, 20,5 milliárd forint értékben. (Folytatás a 3. oldalon)
