Pest Megyei Hírlap, 1993. július (37. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-02 / 152. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1993. JULIUS 2., PENTEK Ellenzékiek felhívása Számos, eltérő politikai irányzatokhoz tartozó kubai ellenzéki szervezet közös felhívással fordult az ibero-amerikai államok július közepén Brazíliában megrendezendő III. csúcs- értekezletén részt vevő állam- és kormányfőkhöz annak érdekében, hogy támogassák a szigetország demokratikus átalakulását. A levél szövegét tegnap juttatták el az MTI havannai tudósítójához. A felhívás rámutat, hogy La- tin-Amerika, valamint Spanyolország és Portugália történelmi eredetű közösségét ma összeköti a demokratikus jog- államiság eszméje és az emberi jogok tiszteletben tartására törekvés. Az egyedüli kivétel immár Kuba, ahol 34 éve abszolutisztikus hatalommal kormányzó rendszer uralkodik. Emlékeztet arra, hogy száz évvel ezelőtt, a kubai függetlenségi küzdelmek vezetője. Jósé Marti hiába kérte Amerika szolidaritását, nem talált visszhangra. „Ma pedig Kuba ismét a teljes értelemben vett szabadságáért harcol, egy olyan kormány tolerancia-hiányával szemben, amely képtelen vagy érzéketlen arra, hogy felmérje öngyilkos politikájának szörnyű következményeit.” A belső ellenzék vezető személyiségei a levélben szorgalmazzák: a térség állam- és kormányfői a csúcskonferencián vessék latba politikai bölcsességüket, befolyásukat a kubai válság megoldására, a demokratikus változások elősegítésére, hogy a szigetország kijusson a „teljes éhínséggel, elnyo- morodással, káosszal és polgárháborús vérontással” fenyegető helyzetéből. Barre javaslata Gazdasági szervezet szükséges Raymond Barre volt francia miniszterelnök továbbra is azt tartja szükségesnek, hogy Közép- és Kelet-Európa azon országai, amelyek felvételüket kérik az Európai Közösségbe, hozzanak létre egymás között egy gazdasági szervezetet, mert ez meggyorsíthatja fejlődésüket, az EK-felvételhez szükséges mutatók elérését, így EK-tagságukat is. Barre, aki ezt az álláspontját nemrég Budapesten fejtette ki, most a Les Echos című francia gazdaságpolitikai napilapnak adott erről interjút. Barre szerint az új szervezet bizonyos értelemben hasonlítana ahhoz, amelyet Nyugat-Eu- rópa hozott létre a Marshall-se- gély korszakában. Ez egyrészt hatékonyabbá tehetné a nekik nyújtott támogatás felhasználását, és — szélesebb gazdasági övezet megteremtésével — alapot nyújtana számos gazdasági területen a gyorsabb haladáshoz. Az új szervezet semmiképen sem lenne hasonlatos a feloszlatott KGST-hez, munkáját csupán egy korlátozott hatáskörű titkárság fogná össze s elsősorban arra összpontosítaná tevékenységét, hogy előmozdítsa és liberalizálja a térség országainak egymás közötti kereskedelmét és gazdasági együttműködését, összehangolja a gazdaság átalakítását és a beruházásokat, közös programokat alakítson ki. A titkárság szoros kapcsolatban működne az EK-bi- zottságával és egyéb intézményeivel. Az új világrend konfliktusai Csúcs előtti borúlátás A hét vezető ipari ország állam- és kormányfői hét év után találkoznak ismét Japánban csúcsértekezleten, és tanácskozásuk az előjelekből ítélve minden bizonnyal felül fogja múlni a várakozásokat. Ezek ugyanis a legkevésbé sem nevezhetők felfokozottaknak, egyes tokiói megfigyelők az utóbbi évek legsikertelenebb csúcstalálkozójára számítanak. A borúlátás egyik oka az, hogy a világ vezető országai, köztük a Biztonsági Tanács és a NATO meghatározó tagországai, úgy tűnik, képtelenek mit kezdeni az „új világrend” konfliktusaival. Ha igaz a hír, a csúcstalálkozó politikai nyilatkozata a nemzetközi együttműködést, az ENSZ szerepének erősítését szorgalmazza majd a regionális válságok, így a délszláv konfliktus megoldásában, ami a boszniai ellenségeskedés, Bosznia-Hercegovina feldarabolásának és a szerb, a horvát területszerzés elismerésének fényében nem mond igazán sokat. Hogy kötetlen beszélgetéseiken, vagy az Akasza- ka vendégház Tatamis szobájában, a japán asztal melletti munkaebéden előáll- nak-e a vezetők valamilyen újító elképzeléssel, nem tudni — nagyok mindenesetre a kételyek ezzel kapcsolatban is. Az elmúlt három év csúcs- találkozóin, a houstoni, a londoni és a müncheni rendezvényen még érezhető volt az a győzelmi mámor, amelyet a résztvevők a szovjet rendszer összeomlása miatt éreztek, mára azonban a kijózanodás, a megoldhatatlannak tetsző gondok miatti pesszimizmus uralkodóvá vált. A japán Nemzetvédelmi Akadémia egyik profesz- szora szerint Tokióban „elmarad a problémák megoldása”, aminek szerinte az az oka, hogy a vezetőknek eltérő a felfogásuk a világ különböző térségeiben dúló konfliktusokról. — Japán európai gondnak tekinti a jugoszláv ügyet, és Szomáliában sem kíván beavatkozni, az európai hatalmak pedig a kambodzsai ügyet érzik maguktól távol állónak — mondja Szászé Maszamori professzor. Korainak tartják még azt is a japán elemzők, hogy döntés szülessék az ENSZ tervezett önálló békeerejének létrehozásáról, bármennyire is sürgetik azt a Szomáliái vagy a délszláv események. Nincs a vezető országoknak „beavatkozási” stratégiája, hiányoznak az eszközök, az elszántság — véli egy másik professzor. E hiánylista tovább bővíthető azzal, hogy nem támaszkodhat a legtöbb Japánba érkező vezető stabil belpolitikai háttérre sem, egyikük sincs igazán kedvező döntési helyzetben. — Gyengült a „Hetek” csoportjának elhatározási képessége — írja Nakaszone Jaszuhiro volt japán kormányfő elemzésében a „Hetek” több vezetőjének ingatag helyzetére utalva. Talán Kim Campbell, az újonnan megválasztott kanadai miniszterelnök az egyetlen, akinek nem kell az otthoni kemény realitásokkal szembesülnie, a többiek helyzete viszont meglehetősen komoly. Mijadzava Kiicsi, a házigazda „béna kacsa” ügyvivő kormányfőként vezérli le a csúcstalálkozót, igaz persze, hogy a japán kormány, de a jövőbeni hatalom várományosai is ígérik, hogy tartani fogják magukat a tokiói döntésekhez. John Major brit miniszterelnökről azt mondják, „inkább csak hivatalban, nem pedig hatalmon van”. Francois Mitterrand az elsöprő szocialista választási vereség után jelenik meg Japánban. A német újraegyesítés utóhatásai foglalkoztatják Helmut Kohl kancellárt, Carlo Ciampi olasz miniszterelnököt pedig az olaszországi korrupciós ügyek. Bili Clinton, aki ugyan partnereivel találkozott már hivatalba lépése óta, a „Hetek” szokásos évi rendezvényén viszont Tokióban debütál. Megválasztása óta az ő népszerűsége is meredeken zuhant. Az amerikai elnöknek is szüksége volna tehát a sikerre, de hogy képes lesz-e demonstrálni az Egyesült Államok vezető szerepét, és a többiek hajlandók-e őt követni, az az előzőek alapján igencsak kétséges. Ezért mondják Tokióban azt, hogy a reményeket valószínűleg felül fogja múlni a „Hetek” 1993. évi csúcsértekezlete. A nagyvilág hírei íf Václav Havel, a Cseh Köztársaság főnöke Mirhái Kováé szlovák államfő meghívására tegnap délben hivatalos látogatásra Pozsonyba érkezett. Havel Szlovákia önállósodása óta első alkalommal tesz most hivatalos látogatást a szomszédos országban. A két államfő megbeszélésein jelen lesz Jozef Moravcík szlovák és Josef Zielenec cseh külügyminiszter is. ★ Az ukrán parlament csütörtökön egy hónapos haladékot adott a kormánynak a gazdasági válság ten’ kidolgozására, egyidejűleg bejelentették, hogy átmenetileg fenntartják egyes alapvető élelmiszerek állami, támogatását. tk Az Egyesült Államok nem fog akadályt gördíteni Irak egyszeri olajeladása elé, ha a közel-keleti ország és az Egyesült Nemzetek Szervezete között megállapodás születik a jövő héten. ^ Egy brit üzletember tájékoztatta a brit titkos- szolgálatot (MI6), hogy bagdadi megrendelésre Nagy-Britanniában készítették az iraki szuperágyú elemeit. David James szerdán számolt be a szuperágyú brit gyártásáról egy londoni bizottság előtt. * Ausztria függetlenségének veszélyeztetése, az újnáci tevékenységet tiltó törvény megszegése a vád két osztrák fiatalember ellen, akinek perét csütörtökön kezdte tárgyalni egy salzburgi esküdtszék. MAGYARORSZAÍ Parlamenti napló Napirend előtt az igazságtételről Kormányszóvivői tájékoztató A szankciók ára Az Országgyűlés csütörtöki plenáris ülésén Zétényi Zsolt (MDF) napirend előtti felszólalásában alkotmánysértőnek minősítette az Alkotmánybíróság kedden hozott, az egyes büntetőeljárási szabályokról szóló törvény, valamint a büntethetőség elévülésének értelmezéséről szóló elvi állásfoglalás alkotmányosságát illető döntését. Arra hivatkozott, hogy a népszuverenitást hordozó parlament döntéseit csak a lehető legszűkebb körben és csak akkor lehet alkotmányellenesnek minősíteni, ha azok az alkotmányba, illetve az abból közvetlenül és félreérthetetlenül következő jogtéteiekbe ütköznek. — Erről az említett esetben nem lehetett szó — hangsúlyozta. Kitért arra is, hogy az Alkotmánybíróság ülését követően Dörnbach Alajos, az Országgyűlés alelnöke egyetértését fejezte ki a megszületett döntéssel kapcsolatban és reményének adott hangot, hogy azután hasonló törekvésekre már nem kerülhet sor. — Nem kötelezi-e az Országgyűlés döntése annak minden tagját és tisztségviselőjét arra, hogy a törvényhozás méltóságát tiszteletben tartsa nyilatkozataiban is? — tette föl a kérdést az eset kapcsán az előadó. Gál Zoltánnak, a szocialisták frakcióvezetőjének véleménye szerint az Országgyűlés döntéseinek tiszteletben tartását nem szabad úgy értelmezni, hogy a képviselőknek nincs joguk bírálni a már elfogadott törvényeket. — Ez az értelmezés a parlament működésének elvi alapjait kérdőjelezné meg — mondotta. Kónya Imre, az MDF frakcióvezetője a képviselőcsoport nevében egyetértését fejezte ki Zétényi Zsolt álláspontjával. A frakcióvezető szerint az Alkotmánybíróság döntése nem jelenti azt, hogy az igazságtétel mint cél a továbbiakban már nem lenne követendő az Országgyűlés számára. — Ezért nagyon szerencsétlen, — jelentette ki —, hogy az Országgyűlés alelnöke az igazságtételt mint célt is elvetette nyilatkozatában. Dombach Alajosnak igenis tartózkodnia kellett volna az ilyen jellegű véleménynyilvánítástól — fűzte hozzá. Az Országgyűlés csütörtöki plenáris ülésén első napirendi pontként Szabad György házelnök újra megnyitotta az általános forgalmi adóról szóló törvényjavaslat és az általános forgalmi adókulcs 1993. október 1-jei emelésével összefüggő lakossági kompenzálásáról szóló tájékoztató és határozati javaslat együttes általános vitáját, majd hozzászólók hiányában újra lezárta azt. Az elnök kilátásba helyezte, hogy a T. Ház a részletes vitára bocsátásról pénteken dönt, és magára a vitára is akkor kerül sor. Az 1993. évi pótköltségvetésről szóló törvényjavaslat általános vitáját is újranyitotta a házelnök. Az általános vita újbóli lezárása előtt egyetlen hozzászólóként Csut ka István az alakulóban lévő Magyar Igazság-frakció véleményét tolmácsolta. Az író-politikus kijelentette: ez a pótköltségvetés az 1991., az 1992. és az 1993. évi költségvetés pótköltségvetése, illetve az ’94-es év előzetes pótköltségvetése. Csurka szerint ugyanakkor „politikai főpróba” folyik a jövő évi költségvetés elfogadtatásához, mivel a kormány szeptemberre világosan látni szeretné, kit indít a következő parlamenti választásokon, kire számíthat. A képviselő megítélése szerint a kormány „műharakirit” követ el, és előre akarja vetíteni a kisebbségi kormányzást. „Nem szokatlan, hogy egy kormány a saját bukását készíti elő” — hangsúlyozta Csurka, hozzátéve: a pótköltségvetést teljes mértékben el kell utasítani, és a rendszerváltozás halotti anyakönyvei mellett az irattárban a helye. Ezt követően az Országgyűlés kivételes eljárásban megtárgyalta az illetékekről szóló 1990. évi törvény módosítását célzó törvényjavaslatot. Szabó István pénzügyminiszter csütörtök délben benyújtotta az Országgyűlésnek a jövő évi költségvetés tervezetét, miután a kabinet máod- szor is megtárgyalta, s gyakorlatilag vita és lényegesebb módosítások nélkül elfogadta az előterjesztést — jelentette be Juhász Judit a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón. A szóvivő elöljáróban elmondta, hogy az ülés kezdetén Antall József kormányfő tájékoztatta a minisztereket Csehország és Szlovákia Európa Tanácsi felvételéről és a szavazásban is tükröződő magyar álláspontról. — A Jugoszlávia ellen meghirdetett ENSZ-szankci- ók hatása az év végéig 1-1,1 milliárd dollár veszteséget jelent a magyar gazdaságnak. A kormány elhatározta, hogy diplomáciai úton szorgalmazza az ENSZ-nél és a nemzetközi szervezeteknél a károk kompenzálását. A Gazdasági Kabinet pedig a jövő szerdai ülésén megvizsgálja, hogy a költségvetésből miként lehet az embargó miatt a legsúlyosabb veszteségeket elszenvedett magyar vállalatokat támogatni — közölte a továbbiakban Juhász Judit. A tranzittilalom hatása a fuvarozás és a szállítmányozás területén érzékelhető a leginkább. Idén a vasúti forgalomban 90 millió dollár a várható bevételkiesés. A közúti forgalomban április végéig 3 millió dollár a fuvarköltség növekedése miatti, 600 ezer dollár a fuvarelmaradás miatti veszteséges még további 1 milliárd forint többletkiadásra számítanak az év hátralevő részében. A víziközlekedésben az év első négy hónapjában 100 millió forint veszteséget könyveltek el, s decemberig további 600 milliót feltételeznek. A további károk is elérik már a 70 millió dollárt. Jóváhagyta a kormány azt a hazánk és Görögország között februárban megkötött megállapodást, amely a terrorizmussal, a kábítószerforgalmazással és a szervezett bűnözéssel szembeni harcban való együttműködésről és más bűnözési formák elleni közös fellépésből szól.
