Pest Megyei Hírlap, 1993. július (37. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-02 / 152. szám
PEST MEGYE1 HÍRLAP MAGYARORSZAC 1993. JULIUS 2.. PENTEK Mérlegen a családi pótlék A földhivatalok gondjai A családi pótlék rendszerében tervezett végleges döntéshez további egyeztetések szükségesek. Bár a népjóléti tárcának vannak elképzelései, még azok sem véglegesek — mondta Pusztai Erzsébet, a Népjóléti Minisztérium politikai államtitkára. Mint ismeretes, az elmúlt időszakban több alkalommal is szóba került: jövőre vagy nem jár majd alanyi jogon, vagy adóköteles lesz a családi pótlék. Évről évre több mint százmilliárd forintot fordítanak a költségvetésből családi pótlékra. Mindazonáltal hiába ez az óriási összeg, egy-egy többgyermekes család szintjén mindez mégis kevés. Ugyanakkor az ország anyagi ereje nem teszi lehetővé, hogy a magas jövedelmű családok és a rászorulók egyenlő arányban részesüljenek a támogatásból. Mint Pusztai Erzsébet elmondta: így szó van arról, hogy egy bizonyos jövedelemhatár felett meg kellene szüntetni az alanyi jogú családi pótlékot, de az is felvetődött, hogy megadóztassák e juttatást. Az államtitkár szerint a legideálisabb lenne a családi pótlékot egy, a családok jövedelemviszonyain alapuló adórendszerbe helyezni. Nem fejeződhet be idén a termőföldterületek teljes körű tulajdonváltása, a földhivatalok súlyos kapacitás- és pénzhiánya miatt — mondta Zsámboki Sándor, a Földművelésügyi Minisztérium miniszteri biztosa. A kárpótlási hivatal eddig 38 millió aranykoronát jelölt ki a kárpótlásra, amiből a földhivatalok 18 millió AK-t készítettek elő, és csupán 3,5 millió AK-t tűztek ki és adtak birtokba. Bár a földkárpótlással kapcsolatos ügyintézés 60-70 százalékát a földhivatalok végzik, 1993-ban a költségvetés az előző évihez képest 600 millió forinttal kevesebbet biztosított működésükhöz. A hivatalok eddig is csak vállalkozók segítségével tudták végezni munkájukat, áprilistól azonban nemhogy a külső segítséget, de saját fenntartásukat sem tudják folyamatosan finanszírozni. Épp ezért érthetetlen, hogy a pótköltségvetés 1994-re csak 1,1 milliárd forintot irányoz elő a szervezeteknek, amiből a fizetési kötelezettségek teljesítése után csupán 200-300 millió forint maradna a kárpótlásra. Súlyosbítja helyzetüket, hogy a kárpótlási jegyek értéktelenedésével az elmúlt félévben jelentősen megnőtt azok száma, akik kárpótlási jegyükért földet kívánnak venni, valamint az, hogy a kárpótlási hivatal felgyorsította a kárpótlás ütemét. Az igényeket azonban a hivatalok ilyen feltételek mellett képtelenek kielégíteni. Sok helyen azért stagnál a privatizáció, mert még a földalapok elkülönítését sem hagyták jóvá, egyezség hiányában. Ez a helyzet 160 nagyüzemi gazdaságban, ami 931 települést — az ország településeinek közel' egyharmadát — érint. / Uj vezérigazgató a BKV-nál Aba Botond személyében csütörtöktől új vezérigazgató irányítja a Budapesti Közlekedési Vállalatot. A Fővárosi Önkormányzat — egyhangú szavazással — hároméves időtartamra nevezte ki vezérigazgatóvá a cég 41 éves műszaki-forgalmi vezérigazgató-helyettesét. Aba Botondtól a főváros vezetése többek között azt várja el, hogy új szervezeti struktúra kidolgozásával — a szolgáltatás színvonalának megőrzése mellett — biztosítsa a mamutcég működőképességét. Aba Botond úgy véli: a szűkös anyagi lehetőségek ellenére lehet még javítani a cég szakmai és gazdasági ügyein, illetve a nyilvánossággal való kapcsolattartáson. A vezérigazgató rövid távú tervei egyebek mellett rögzítik, hogy augusztus végéig új, differenciált tarifarendszert dolgoznak ki. Magyar Légyút Köröket! A Magyar Út Körök mintájára — adja hírül a Magyar Távirati Iroda — megalakultak a Magyar Egérút Körök, amelyek a magyar politikai élet görbe tükreként kívánnak működni. Hogy ez mennyire igaz, az az MTI-bír utolsó mondatából derül ki: „A Magyar Egérút Körök állásfoglalásaikkal a Népszabadságban jelentkeznek majd rendszeresen”. No mái most, ha görbe tükör, akkor természetes, hogy Népszabadság, hiszen ez az orgánum mintegy 40 esztendőn át ugyancsak a társadalmi élet görbe tükre volt: teljesen másról szólt, mint amiről az élet. Tudjuk: görbe tükörsé- gét megőrizte a mai napig is, hiszen „egérék” is hozzá folyamodtak, mártsak a jogfolytonosság okán is. így aztán az a gyanúm, hogy Marton Frigyes egérszóvivő felsorolása az Egérút Körök megalakulásán nem volt teljes ő ugyanis templomegerekről, mezei egerekről, liberális és bőregerekről, fehéregerek- ról. s mint ifjúsági frakcióról, a Fineszről tett említést, ám megfeledkezett a vörös egerekről, azaz ama baloldali egérfrakcióról, amely mai közéletünkben úton-útfélen olyan cincogást rendez, hogy távoli világvárosok csöndjét is képes fölverni, ami már nem a „humor forrása” kategóriájába tartozik, sőt, nem is az egérébe, hanem a legyekébe. Éppen ezért javaslom Marton Frigyesnek, hogy mielőbb hozza létre, természetesen a Magyar Út Körök mintájára a Magyar Légy Köröket, ott azonnal álljon a piaci frakció élére. (Vödrös) 125 milliárdba kerül az M3-as autópálya Az Ml-es autópályával ellentétben ahol az állam csupán a területeket adta a koncesszióhoz, az M3-as tenderének kiírásakor a- Koncessziós Autópálya Iroda a beruházó konzorciumok igényétől teszi függővé az állami részvételt, amelynek aránya azonban nem lehet több 25—30 százaléknál. A 257 kilométer hosszú M3-as megépítésének költsége 125 milliárdot tesz ki. Ezenkívül, a számítások szerint az M3-ásnál, a kisebb forgalom miatt is hosszabb a beruházás megtérülési ideje — jelentette ki Tímár András a Koncessziós Autópálya Iroda vezetője azon a csütörtöki miskolci tanácskozáson, amelyen Borsod-Aba- új-Zemplén megye vállalkozóit és önkormányzati vezetőit tájékoztatták az autópálya előkészületeiről. Elmondta, hogy előminősítés során öt nemzetközi konzorcium vásárolta meg az M3-as tenderanyagát. A pályázatok benyújtásának határideje október 20-án jár le. Ezután kerül sor a kiértékelésre és a végleges tárgyalások lefolytatására, amelyek minimum fél évet vesznek igénybe. Az építkezés elkezdésének várható ideje 1995; a tervek szerint 1998-ra a Polgárig terjedő szakasz el is készül. Tímár András hangsúlyozta: Magyarországon nem éri meg külföldi anyaggal és munkaerővel autópályát építeni, ezért a megrendelések 60—70 százalékát magyar vállalkozók fogják megkapni. Tudósok szembenállása Rektorválasztás a törvény betartásával A Kertészeti Egyetemen belül kialakult feszült helyzetet a Földművelésügyi Minisztérium részéről nagyon sajnálatosnak tartják, de ez nem befolyásolhatja az új rektor pályázat útján történő, a fennálló törvényeket teljes mértékben tiszteletben tartó kiválasztási eljárásának lefolytatását — közölte tegnap lapunkkal Vitár Zoltán humánpolitikai főosztályvezető és Vermes László oktatási osztályvezető egybehangzóan. Egyúttal cáfolták Mőcsényi Mihály leköszönt rektor korábbi kijelentését, amely az egyetemi autonómiát látta veszélyben az eljárás során. A főhatóság munkatársai szerint a korábbi évek gyakorlatához képest lényegesen demokratikusabb úton jutottak el oda, hogy Deák Tibor egyetemi tanár személyében megtalálták a rektornak alkalmas tudóst. Az oktatási intézményt valójában nem reprezentáló egyetemi tanácson kívül más fórumok, így például az összoktatói-kutatói fórum véleményét vették elsősorban figyelembe. Erre mind a közoktatási, mind a közalkalmazotti törvény felhatalmazást ad. Ezen kívül a benyújtott pályázatok szakszerű és több szempontú vizsgálata is Deák professzort tartja alkalmasabbnak, szemben az egyetemi tanács által javasolt Karai János professzorral. A fentieket figyelembe véve döntött úgy Szabó János miniszter, hogy az egyetértési joggal rendelkező Művelődési Minisztérium számára is megküldte álláspontját. Éppen a napokban továbbították a Deák Tibor mellett szóló részletes indoklást a társminisztérium kérésére. Végezetül a minisztérium illetékesei újólag megerősítették: az ország másik két agráregyetemen rendben lezajlott a pályáztatás, a Kertészetin történtekért a két szekértábor szembenállása okolható. Reményeik szerint egy erős kezű rektor számára nem jelenthet lehetetlent az oktatók és a kutatók figyelmét valódi feladataik ellátására irányítani. N. Zs. Semmelweis Ignácra emlékeztek (Folytatás az 1. oldalról) A kiváló orvos tanításának lényege: a megelőzés, idegen szóval prevenció, ami megváltoztatta az orvos- tudományt. A jelenre térve emlékeztetett rá, már a NATO-munka- közösség tanácskozásán is elmondotta, hogy a biztonsági ügyeket is a megelőzés szellemében kellene kezelni. Ha ez megvalósulna a diplomáciában, politikában, nem kerülhetne sor a volt Jugoszlávia területén jelenleg is zajló tragédiákra. Az is elhangzott, hogy e múzeumban mindig olyan volt a légkör, ahol lehetett beszélni, önállóan gondolkodni. Soha. nem alakult pártszervezet, mert nem akadtak jelentkezők. Kis sziget volt az intézmény, ahol elsősorban tudományos munka folyt. A változások idején, az ellenzéki kerekasztal tanácskozásait megelőzően nemegyszer gyűltek össze a pártok képviselői ezekben a termekben azért, hogy megvitassák a legfontosabb kérdéseket. Végezetül Antall József megköszönte egykori munkatársainak kiállását, tevékenységét, hozzátéve, hogy a falak között mindig otthon érzi magát. Az ünnepségen Vida Mária, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár főigazgatója az udvaron koszorút helyezett el a kiváló orvos végső nyughelyén. J. Sz. I. Kitüntetések Semmelweis Ignác születésének 175. évfordulója alkalmából egészségügyi dolgozókat tüntettek ki csütörtökön a Népjóléti Minisztériumban. Az Arany János utcai székházban megrendezett ünnepségen Surján László népjóléti miniszter méltatta az „anyák megmentője” munkásságának máig ható jelentőségét. Hangoztatta: Semmelweis Ignác szemlélete az elemző, értékelő, odafigyelő és cselekvő egészségügy felé nyitott utat, s ezen az úton járni minden egészségügyi dolgozónak szent kötelessége. Példájából tanulva elsődleges célnak a megelőzést kell tekinteni. Aki a gyógyítás mellett ezt tekinti fő feladatának, az — ha nem is méltó utódja, de — méltó követője lehet Sem- melweisnek. Ilyenek azok az egészségügyi dolgozók is — mondta —, akik kiemelkedő munkáját most kitüntetéssel ismerik el. A kitüntetettek között van Szabó László, a Budapesti és Pest Megyei Társadalom- biztosítási Igazgatóság álta- lánosigazgató-helyettese is, akinek Gönz Árpád köztársasági elnök a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskereszt- jét adományozta a társadalombiztosítás területén kifejtett közel ötvenéves kimagasló szakmai munkája elismeréséül. Szabó László hosz- szú időn át kiváló felkészültséggel, példamutatással végzett eredményes, lelkiismeretes és jó szakmai munkájával nagy segítséget nyújtott a vezetésnek, a társosztályoknak és nem utolsósorban a biztosítottaknak. (Tudósításaink a megyei megemlékezésekről lapunk 4. oldalán) Sikeres expo-pályázatok (Folytatás az 1. oldalról) Ebből hármat díjazott 1,8 millió, 1,7 millió, illetve 1,3 millió forinttal, kettőt pedig 800 ezer, illetve 400 ezer forintért megvettek. A másik pályázati kiírás arra várt ötleteket, hogy az expo területén a Duna két partja között milyen úgynevezett gyalogostengelyt alakítsanak ki, azt híd formájában vagy víziközlekedéssel oldják meg. A pályázók többsége úgy vélte, hogy a két part áthidalására szükség van, és a vízen történő tömegközlekedést kell előnyben részesíteni. Ezt a pályázati kiírást 41 alkotógárda vitte el, s közülük 27-en adták be elképzelésüket. Barsiné Pataky Ételka elmondta, hogy a munkák olyan érdekesek voltak, hogy a díjak összegét 25 százalékkal megemelték. Ezek a pályázatok egy olyan üzenetet is közvetítenek — vélte a főbiztos, miszerint kialakítható a területen egy olyan központi tér, amely méltán jelképezhetné az expo szimbólumát. Ebben a versenyben a bírálóbizottság rangsorolás nélkül öt pályaművet, díjazott. Közülük kettőt 1,625 millió forinttal, hármat pedig 1,125 millió forinttal értékelt. A pályázatot a zsűri olyan eredményesnek ítélte, hogy további 10 munkát megvásárolt, s ugyancsak rangsorolás nélkül hármat 500 ezer forint, egyet 375 ezer forint, hatot pedig 250 ezer forint értékben.
