Pest Megyei Hírlap, 1993. július (37. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-02 / 152. szám

PEST MEGYE1 HÍRLAP MAGYARORSZAC 1993. JULIUS 2.. PENTEK Mérlegen a családi pótlék A földhivatalok gondjai A családi pótlék rendszeré­ben tervezett végleges döntés­hez további egyeztetések szükségesek. Bár a népjóléti tárcának vannak elképzelé­sei, még azok sem véglege­sek — mondta Pusztai Erzsé­bet, a Népjóléti Minisztérium politikai államtitkára. Mint ismeretes, az elmúlt időszakban több alkalommal is szóba került: jövőre vagy nem jár majd alanyi jogon, vagy adóköteles lesz a csalá­di pótlék. Évről évre több mint százmilliárd forintot for­dítanak a költségvetésből csa­ládi pótlékra. Mindazonáltal hiába ez az óriási összeg, egy-egy többgyermekes csa­lád szintjén mindez mégis ke­vés. Ugyanakkor az ország anyagi ereje nem teszi lehető­vé, hogy a magas jövedelmű családok és a rászorulók egyenlő arányban részesülje­nek a támogatásból. Mint Pusztai Erzsébet el­mondta: így szó van arról, hogy egy bizonyos jövede­lemhatár felett meg kellene szüntetni az alanyi jogú csa­ládi pótlékot, de az is felvető­dött, hogy megadóztassák e juttatást. Az államtitkár sze­rint a legideálisabb lenne a családi pótlékot egy, a csalá­dok jövedelemviszonyain alapuló adórendszerbe he­lyezni. Nem fejeződhet be idén a termőföldterületek teljes körű tulajdonváltása, a föld­hivatalok súlyos kapacitás- és pénzhiánya miatt — mondta Zsámboki Sándor, a Földművelésügyi Mi­nisztérium miniszteri bizto­sa. A kárpótlási hivatal ed­dig 38 millió aranykoronát jelölt ki a kárpótlásra, ami­ből a földhivatalok 18 mil­lió AK-t készítettek elő, és csupán 3,5 millió AK-t tűz­tek ki és adtak birtokba. Bár a földkárpótlással kap­csolatos ügyintézés 60-70 százalékát a földhivatalok végzik, 1993-ban a költség­vetés az előző évihez ké­pest 600 millió forinttal ke­vesebbet biztosított működé­sükhöz. A hivatalok eddig is csak vállalkozók segítsé­gével tudták végezni munká­jukat, áprilistól azonban nemhogy a külső segítséget, de saját fenntartásukat sem tudják folyamatosan finan­szírozni. Épp ezért érthetet­len, hogy a pótköltségvetés 1994-re csak 1,1 milliárd fo­rintot irányoz elő a szerve­zeteknek, amiből a fizetési kötelezettségek teljesítése után csupán 200-300 millió forint maradna a kárpótlás­ra. Súlyosbítja helyzetüket, hogy a kárpótlási jegyek ér­téktelenedésével az elmúlt félévben jelentősen meg­nőtt azok száma, akik kár­pótlási jegyükért földet kí­vánnak venni, valamint az, hogy a kárpótlási hivatal fel­gyorsította a kárpótlás üte­mét. Az igényeket azonban a hivatalok ilyen feltételek mellett képtelenek kielégí­teni. Sok helyen azért stagnál a privatizáció, mert még a földalapok elkülönítését sem hagyták jóvá, egyezség hiányában. Ez a helyzet 160 nagyüzemi gazdaságban, ami 931 települést — az or­szág településeinek közel' egyharmadát — érint. / Uj vezérigazgató a BKV-nál Aba Botond személyében csü­törtöktől új vezérigazgató irá­nyítja a Budapesti Közlekedési Vállalatot. A Fővárosi Önkor­mányzat — egyhangú szava­zással — hároméves időtartam­ra nevezte ki vezérigazgatóvá a cég 41 éves műszaki-forgalmi vezérigazgató-helyettesét. Aba Botondtól a főváros ve­zetése többek között azt várja el, hogy új szervezeti struktúra kidolgozásával — a szolgálta­tás színvonalának megőrzése mellett — biztosítsa a mamut­cég működőképességét. Aba Botond úgy véli: a szű­kös anyagi lehetőségek ellené­re lehet még javítani a cég szakmai és gazdasági ügyein, illetve a nyilvánossággal való kapcsolattartáson. A vezérigaz­gató rövid távú tervei egyebek mellett rögzítik, hogy augusz­tus végéig új, differenciált tari­farendszert dolgoznak ki. Magyar Légyút Köröket! A Magyar Út Körök min­tájára — adja hírül a Magyar Távirati Iroda — megalakultak a Ma­gyar Egérút Körök, ame­lyek a magyar politikai élet görbe tükreként kí­vánnak működni. Hogy ez mennyire igaz, az az MTI-bír utolsó mondatá­ból derül ki: „A Magyar Egérút Kö­rök állásfoglalásaikkal a Népszabadságban jelent­keznek majd rendszere­sen”. No mái most, ha görbe tükör, akkor ter­mészetes, hogy Népsza­badság, hiszen ez az orgá­num mintegy 40 eszten­dőn át ugyancsak a társa­dalmi élet görbe tükre volt: teljesen másról szólt, mint amiről az élet. Tudjuk: görbe tükörsé- gét megőrizte a mai na­pig is, hiszen „egérék” is hozzá folyamodtak, már­tsak a jogfolytonosság okán is. így aztán az a gyanúm, hogy Marton Frigyes egérszóvivő felso­rolása az Egérút Körök megalakulásán nem volt teljes ő ugyanis temp­lomegerekről, mezei ege­rekről, liberális és bőr­egerekről, fehéregerek- ról. s mint ifjúsági frak­cióról, a Fineszről tett említést, ám megfeledke­zett a vörös egerekről, azaz ama baloldali egér­frakcióról, amely mai kö­zéletünkben úton-útfélen olyan cincogást rendez, hogy távoli világvárosok csöndjét is képes fölver­ni, ami már nem a „hu­mor forrása” kategóriá­jába tartozik, sőt, nem is az egérébe, hanem a le­gyekébe. Éppen ezért ja­vaslom Marton Frigyes­nek, hogy mielőbb hozza létre, természetesen a Magyar Út Körök mintá­jára a Magyar Légy Kö­röket, ott azonnal álljon a piaci frakció élére. (Vödrös) 125 milliárdba kerül az M3-as autópálya Az Ml-es autópályával ellen­tétben ahol az állam csupán a területeket adta a koncesszió­hoz, az M3-as tenderének ki­írásakor a- Koncessziós Autó­pálya Iroda a beruházó konzor­ciumok igényétől teszi függő­vé az állami részvételt, amely­nek aránya azonban nem lehet több 25—30 százaléknál. A 257 kilométer hosszú M3-as megépítésének költsége 125 milliárdot tesz ki. Ezenkívül, a számítások szerint az M3-ás­nál, a kisebb forgalom miatt is hosszabb a beruházás megtérü­lési ideje — jelentette ki Tí­már András a Koncessziós Au­tópálya Iroda vezetője azon a csütörtöki miskolci tanácsko­záson, amelyen Borsod-Aba- új-Zemplén megye vállalkozó­it és önkormányzati vezetőit tájékoztatták az autópálya elő­készületeiről. Elmondta, hogy előminősí­tés során öt nemzetközi kon­zorcium vásárolta meg az M3-as tenderanyagát. A pályá­zatok benyújtásának határide­je október 20-án jár le. Ezután kerül sor a kiértékelésre és a végleges tárgyalások lefolyta­tására, amelyek minimum fél évet vesznek igénybe. Az épít­kezés elkezdésének várható ideje 1995; a tervek szerint 1998-ra a Polgárig terjedő sza­kasz el is készül. Tímár András hangsúlyoz­ta: Magyarországon nem éri meg külföldi anyaggal és munkaerővel autópályát építe­ni, ezért a megrendelések 60—70 százalékát magyar vállalkozók fogják megkapni. Tudósok szembenállása Rektorválasztás a törvény betartásával A Kertészeti Egyetemen belül kialakult feszült helyzetet a Földművelésügyi Minisztérium részéről nagyon sajnálatos­nak tartják, de ez nem befolyásolhatja az új rektor pályá­zat útján történő, a fennálló törvényeket teljes mértékben tiszteletben tartó kiválasztási eljárásának lefolytatását — közölte tegnap lapunkkal Vitár Zoltán humánpolitikai fő­osztályvezető és Vermes László oktatási osztályvezető egy­behangzóan. Egyúttal cáfolták Mőcsényi Mihály leköszönt rektor korábbi kijelentését, amely az egyetemi autonómiát látta veszélyben az eljárás során. A főhatóság munkatársai sze­rint a korábbi évek gyakorla­tához képest lényegesen de­mokratikusabb úton jutottak el oda, hogy Deák Tibor egyetemi tanár személyében megtalálták a rektornak alkal­mas tudóst. Az oktatási intéz­ményt valójában nem repre­zentáló egyetemi tanácson kí­vül más fórumok, így például az összoktatói-kutatói fórum véleményét vették elsősorban figyelembe. Erre mind a köz­oktatási, mind a közalkalma­zotti törvény felhatalmazást ad. Ezen kívül a benyújtott pályázatok szakszerű és több szempontú vizsgálata is Deák professzort tartja alkalma­sabbnak, szemben az egyete­mi tanács által javasolt Karai János professzorral. A fentieket figyelembe véve döntött úgy Szabó Já­nos miniszter, hogy az egyet­értési joggal rendelkező Mű­velődési Minisztérium számá­ra is megküldte álláspontját. Éppen a napokban továbbítot­ták a Deák Tibor mellett szó­ló részletes indoklást a társmi­nisztérium kérésére. Végezetül a minisztérium il­letékesei újólag megerősítet­ték: az ország másik két ag­ráregyetemen rendben lezaj­lott a pályáztatás, a Kertésze­tin történtekért a két szekértá­bor szembenállása okolható. Reményeik szerint egy erős kezű rektor számára nem je­lenthet lehetetlent az oktatók és a kutatók figyelmét valódi feladataik ellátására irányítani. N. Zs. Semmelweis Ignácra emlékeztek (Folytatás az 1. oldalról) A kiváló orvos tanításá­nak lényege: a megelőzés, idegen szóval prevenció, ami megváltoztatta az orvos- tudományt. A jelenre térve emlékezte­tett rá, már a NATO-munka- közösség tanácskozásán is elmondotta, hogy a biztonsá­gi ügyeket is a megelőzés szellemében kellene kezelni. Ha ez megvalósulna a diplo­máciában, politikában, nem kerülhetne sor a volt Jugo­szlávia területén jelenleg is zajló tragédiákra. Az is elhangzott, hogy e múzeumban mindig olyan volt a légkör, ahol lehetett beszélni, önállóan gondol­kodni. Soha. nem alakult pártszervezet, mert nem akadtak jelentkezők. Kis szi­get volt az intézmény, ahol elsősorban tudományos mun­ka folyt. A változások ide­jén, az ellenzéki kerekasztal tanácskozásait megelőzően nemegyszer gyűltek össze a pártok képviselői ezekben a termekben azért, hogy meg­vitassák a legfontosabb kér­déseket. Végezetül Antall József megköszönte egykori mun­katársainak kiállását, tevé­kenységét, hozzátéve, hogy a falak között mindig otthon érzi magát. Az ünnepségen Vida Má­ria, a Semmelweis Orvostör­téneti Múzeum, Könyvtár és Levéltár főigazgatója az ud­varon koszorút helyezett el a kiváló orvos végső nyughe­lyén. J. Sz. I. Kitüntetések Semmelweis Ignác születésé­nek 175. évfordulója alkal­mából egészségügyi dolgo­zókat tüntettek ki csütörtö­kön a Népjóléti Minisztéri­umban. Az Arany János utcai székházban megrendezett ünnepségen Surján László népjóléti miniszter méltatta az „anyák megmentője” munkásságának máig ható jelentőségét. Hangoztatta: Semmelweis Ignác szemléle­te az elemző, értékelő, odafi­gyelő és cselekvő egészség­ügy felé nyitott utat, s ezen az úton járni minden egész­ségügyi dolgozónak szent kötelessége. Példájából ta­nulva elsődleges célnak a megelőzést kell tekinteni. Aki a gyógyítás mellett ezt tekinti fő feladatának, az — ha nem is méltó utódja, de — méltó követője lehet Sem- melweisnek. Ilyenek azok az egészségügyi dolgozók is — mondta —, akik kiemel­kedő munkáját most kitünte­téssel ismerik el. A kitüntetettek között van Szabó László, a Budapesti és Pest Megyei Társadalom- biztosítási Igazgatóság álta- lánosigazgató-helyettese is, akinek Gönz Árpád köztársa­sági elnök a Magyar Köztár­sasági Érdemrend kiskereszt- jét adományozta a társada­lombiztosítás területén kifej­tett közel ötvenéves kima­gasló szakmai munkája elis­meréséül. Szabó László hosz- szú időn át kiváló felkészült­séggel, példamutatással vég­zett eredményes, lelkiismere­tes és jó szakmai munkájá­val nagy segítséget nyújtott a vezetésnek, a társosztá­lyoknak és nem utolsósor­ban a biztosítottaknak. (Tudósításaink a megyei megemlékezésekről lapunk 4. oldalán) Sikeres expo-pályázatok (Folytatás az 1. oldalról) Ebből hármat díjazott 1,8 millió, 1,7 millió, illetve 1,3 millió forinttal, kettőt pedig 800 ezer, illetve 400 ezer fo­rintért megvettek. A másik pályázati kiírás arra várt ötleteket, hogy az expo területén a Duna két partja között milyen úgyne­vezett gyalogostengelyt ala­kítsanak ki, azt híd formájá­ban vagy víziközlekedéssel oldják meg. A pályázók több­sége úgy vélte, hogy a két part áthidalására szükség van, és a vízen történő tö­megközlekedést kell előnyben részesíteni. Ezt a pályázati kiírást 41 alkotógárda vitte el, s közü­lük 27-en adták be elképzelé­süket. Barsiné Pataky Ételka elmondta, hogy a munkák olyan érdekesek voltak, hogy a díjak összegét 25 szá­zalékkal megemelték. Ezek a pályázatok egy olyan üze­netet is közvetítenek — vél­te a főbiztos, miszerint kiala­kítható a területen egy olyan központi tér, amely méltán jelképezhetné az expo szim­bólumát. Ebben a verseny­ben a bírálóbizottság rangso­rolás nélkül öt pályaművet, díjazott. Közülük kettőt 1,625 millió forinttal, hár­mat pedig 1,125 millió fo­rinttal értékelt. A pályázatot a zsűri olyan eredményesnek ítélte, hogy további 10 mun­kát megvásárolt, s ugyan­csak rangsorolás nélkül hár­mat 500 ezer forint, egyet 375 ezer forint, hatot pedig 250 ezer forint értékben.

Next

/
Thumbnails
Contents