Pest Megyei Hírlap, 1993. július (37. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-13 / 161. szám
PEST MEGYEI XXXVII. ÉVFOLYAM, 161. SZÁM Ára 13,50 forint 1993. JÚLIUS 13., KEDD Gyorsított mentesítés Nyugta kell, kivétel az őstermelő Hétfőn folytatódtak s még délelőtt le is zárultak a kormányzat és a nyugtaadási kötelezettség kiterjesztése által érintett érdekképviseleti szervek között korábban megkezdett, majd megszakadt tárgyalások — derült ki azon a sajtótájékoztatón, amit a kormányszervek képviselői tartottak tegnap a kora délutáni órákban. Iskola liberális módra Az, hogy Sáska Géza, a Fővárosi Önkormányzat oktatási kabinetjének fiatal demokrata elnöke nincs teljesen tisztában azokkal az oktatási (nevelési) fogalmakkal, amelyeket naponta használ, érthető', hiszen (még) fiatal (demokrata), azon kívül oktatási vezető'. De hogy Horn Gábor fejében is kergessék egymást a gondolatok, az már különös. Utóbbi iskolavezető', volt szakszervezeti (pedagógus és Liga-) vezető', s most az SZDSZ „oktatáspolitikai szakértője”. Mint legutóbb elnyilatkozták magukat, az SZDSZ és a Fidesz szakértői megállapodtak abban, hogy világnézetileg semleges állami és önkormányzati iskolákat szeretnének. Később Sáska Géza azt is elmondta, hogy szerintük az országos és helyi szintű tanügyigazgatást úgy kell megszervezni, hogy azok az állami, illetve az önkormányzati ideológiákat ne tudják terjeszteni. .. Úgy gondolom, ez utóbbi „utasítás” megfejtésébe ne menjünk bele, maradjunk csak az előbbinél, a „világnézetileg semleges” iskoláknál. Azt nem mondták ki, ez alatt azt értik, hogy az állami és az önkormányzati iskolák maradjanak csak olyanok, mint amelyekben negyven évig nevelték a gyermekeinket, tehát „tudományos” világnézetú'ek. De ha nem olyanokat akarnak, akkor milyeneket? „Világnézetileg semlegeseket”. Indokolták már jó néhányszor szakemberek, hogy ez így nem világos, s pontosan nem is érthető'. Nemrég Szűrös Mátyás, az MSZP országgyűlési képviselője, a parlament alelnöke pontosan elmagyarázta nekik (is), egy nyilatkozatában, hogy miről van szó. Idézzük szavait: „... a három ellenzéki párt egyhangúlag hangsúlyozza a közoktatási törvénnyel kapcsolatban a világnézeti semlegesség követelményét. Én szerintem viszont ilyen nincs, ha belegondolok, hogy ebben milyen álláspontot foglal el, mondjuk a német szociáldemokrata párt, akkor már különbség van közöttünk. Egy úgynevezett korszerű szocáldemokrata párt és a Szocialista Párt között. Én ugyanis a több- nyelvűség lehetó'ségének megteremtéséből indulok ki. ” Egyszerű ez. Ismertesse csak meg nyugodtan az iskola a gyerekekkel a különböző' világnézeteket, de szigorúan tárgyszerűen és kivétel nélkül mindegyikeit!), s azután döntsék el maguk a gyerekek (háttérben a szülői házzal), hogy melyiket fogadják el. Értelmes emberi lények a mi gyerekeink, megbízhatunk bennük. Deregán Gábor • • Osszmagyar képletben kell gondolkodni Ávós titkok Nemrég nagy érdeklődést keltett Kéri Edit színésznő állítása, amely szerint Pető Iván édesapja ÁVH-s főtisztként tevékenykedett a Rákosi-dikta- túra időszakában. Kik voltak a „D-tisztek”? Hol, és miként működött az ÁVH-elhárítás? Többek között e kérdésekre ad választ Práczki István írása a 14. oldalon. Nemzetiségi tábor Battonyán több mint kétszáz szerb, román és szlovák gyermek részvételével tegnap megnyílt a negyedik alkalommal szervezett dél-alföldi nemzetiségi tábor. A helyi József Attila Művelődési Központ által rendezett számos országos és helyi szervezet által támogatott egyhetes táborozáson a 93 szerb és 72 román gyermek anyanyelvével, nemzetisége néptáncával és zenéjével, az 53 szlovák táborlakó pedig néptánccal foglalkozhat. Battonyán, ahol negyvenéves múltja van a néptánctanításnak, 1990-ben szerveztek először az általános iskolás gyermekeknek nemzetiségi tánctábort. A siker nyomán a magyar, román és szerb lakosságú Csanádi kisvárosban tavaly már a szerb nemzetisé- gűeknek szerveztek néptánc-, zenei és anyanyelvi tábort, az idén pedig három kisebbségünk népművészet-kedvelő, s anyanyelvűket ápolni akaró felső tagozatos diákjaiból kerülnek ki a résztvevők. A Pénzügyminisztéerium, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, a Földművelés- ügyi Minisztérium, valamint az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium képviselői 1993. július 6-án, 9-én és 12-én folytattak megbeszélést a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete, a Magyar Kereskedők, Vendéglátók Kamarája (KISOSZ), a Csarnoki és Piaci Vállalkozók Kamarája, továbbá a Mező- gazdasági Szövetkezők, Termelők Országos Szövetsége Tűz ütött ki tegnap a monori malomban. A bejelentés délután, 15 óra 19 perckor érkezett a helyi tűzoltókhoz, akik azonnal kivonultak, s egyúttal riasztották a Pest Megyei- Parancsnokságot is. A malomtűz különleges veszély- helyzetet jelent, hiszen a betakarított gabona, a liszt rendkívül gyúlékony, és a lángok gyorsan terjednek. Ezért nagy erőket vetettek be a lángok megfékezésére. Kivonultak a monoriakon kívül a nagykátaiak, a dobosiak, a ceglédiek és az üllői (MOSZ) tárgyaló küldöttségeivel. A megbeszéléssorozat az 1993. július 1-jén hatályba lépett általános nyugtaadási kötelezettség nyomán kialakult feszültségeket volt hivatott megszüntetni. Bártfai Béla, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára hangsúlyozta: A kormányzati szervek a tárgyalás során kinyilvánították készségüket, hogy aktívan közreműködnek a vitás kérdések megoldásában. Erre azonban kizárólag csak a törvény és önkéntesek is, valamint segítség érkezett a főváros több kerültéből, összesen tíz fecskendős gépkocsi. A Monori Városi Rendőrkapitányság munkatársai ugyancsak a helyszínen voltak. Lapzártakor még folyt a küzdelem a lángokkal. A Tűzoltóság Pest Megyei Parancsnokságán kapott tájékoztatás szerint személyi sérülésről nem érkezett jelentés. A tűz keletkezésének okáról és a keletkezett kárról csak az oltás befejezése után lesznek adatok. egyéb vonatkozó jogszabályok keretein belül van lehetőség. Az előadó több példával igazolta, hogy léteznek a hazainál szigorúbb intézkedések, amelyek a vásárlót ugyancsak megbüntetik, amennyiben nem fogadja el, illetve nem rendelkezik a vételt igazoló nyugtával. A kormányzati szervek megértik a kereskedők egy részének aggodalmait, s vállalják, hogy az APEH a nyugtaadási kötelezettség alóli egyedi felmentési kérelmeket gyorsított eljárás keretében bírálja el és állásfoglalást hoz nyilvánosságra a mezőgazdasági tevékenységet kifejtők jogállásáról. A kormány nyilatkozata „A Magyar Köztársaság Kormánya kiemelkedő eseményként értékeli és üdvözli, hogy az Országgyűlés 1993. július 7-én kilencvenhat százalékos szavazati aránnyal elfogadta a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényt. Az előkészületek során tett korábbi nyilatkozatában a Magyar Köztársaság Kormánya hitet tett a nnemzeti és etnikai kisebbségek jogainak az európai normarendszeren alapuló törvényi szintű szabályozása mellett, és összegezte azokat az átfogó elveket, amelyek a nemzeti és etnikai kisebbségek szabad fejlődését a legmesszebbmenőkig biztosítani képesek. A kormány meggyőződése szerint jelentős mértékben hozzájárult a törvényalkotás sikeréhez, hogy a kisebbségek mint államalkotó tényezők képviselőiken keresztül egyenrangú tárgyalópartnerként részt vettek a törvény előkészítési folyamatában. (Folytatás az 3. oldalon.) Atomfizikai konferencia Harminchat országból érkezett, csaknem háromszáz hazai és külföldi szakember részvételével nemzetközi atomfizikai konferencia kezdődött tegnap Debrecenben, a Kossuth Lajos Tudományegyetemen. Az X,93 elnevezésű tanácskozáson a röntgensugárzással, illetve az atom belső héjszerkezetével kapcsolatos legújabb kutatások eredményeit ismertetik a résztvevők. j 1® , Csobánka immáron fe P J arról (is) nevezetes, hogy a világban szétszórtan élő magyar írók találkozóhelye minden nyáron. Mózsi Ferenc, a Chicagóban élő költő az idén is — tizenkettedik alkalommal — megrendezi a nevezetes irodalmi tábort a csodálatos fekvésű Ózon kempingben. A nyugati magyar irodalmi sajtó legfrissebb hajtása a chicagói Szivárvány, amelynek 1980-ban jelent meg első száma — írja Borbándi Gyula „A magyar emigráció élet- rajzá”-ban, 1989-ben. — Szerkesztője Mózsi Ferenc költő, akinek sikerült néhány rövid év alatt jó munkatársi gárdát szervezni a folyóirat köré, és annak színvonalát számról számra javítani. Köztudomású irodalmi berkekben, hogy Mózsi Ferenc egy utazási iroda tulajdonosa Chicagóban. — Hogyan fér meg magában együtt a vállalkozó és az irodalmár? — Szerződést köt önmagával az ember, s ez az úgynevezett csendestársi viszony — feleli derűsen. — A szellemi tevékenységemhez az utazási iroda biztosítja a függetlenséget. — Miközben reggel nyolctól este hatig az irodában ül? — így igaz. Ott ülök egész nap, de ha elkap az íráskényszer, leléphetek. Ha nagyon akarok, találkozhatok a barátaimmal Európában is. Hatnyolc hetenként el tudok szökni. Evenként többször hazarepülök, három éve Ausztráliába is elmentem. És Csobánkán minden évben megrendezhetem a Szivárvány-találkozót. (Folytatás az 7. oldalon.) Lovasok a szél szárnyán Amíg viharos időjárás pusztít a tengeren túl, hazánkban a csendesebb nyugati szelet kihasználva a széllovasok vígan siklottak a budakalászi Omszki-tavon Vimola Károly felvétele (Folytatás a 3. oldalon.) Tíz autó a helyszínen Tűz ütött ki a monori malomban
