Pest Megyei Hírlap, 1993. július (37. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-13 / 161. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1993. JULIUS 13., KEDD Danica Draskovic nyilatkozata Sztálinista országban élnek Me dar nem tud róla... Fokozott figyelemmel őrzik a határt Saját és Vük Draskovic kiszabadulása Slobodan Milosevic szerb elnök „kapitulációját” jelenti — szögezte le Danica Draskovic, a Szerb Megújhodási Mozgalom (SPO) vezetőségének tagja az AFP-nek adott interjújában. Belgrádi kórházi szobájában Draskovic asszony kifejtette: a szerb hatóságok csak egy vádpontot tartottak meg a házaspár ellen, hogy bebizonyítsák: nem kapituláltak, de „a győztesek mi vagyunk.” Danica Draskovic ezzel utalt arra, hogy pénteken Slobodan Milosevic egy kivételével minden vádpontot elejtett ellenük: Vük Draskovicot már csak azzal vádolják, hogy megtámadott és megsebesített egy rendőrt. A boszniai szerb csapatok tegnap hajnalban elfoglalták a Szarajevótól harminc kilométerre fekvő Tmovo városát és több kisebb települést. Az újabb területek megszerzése a szerbek számára lehetővé teszi, hogy összekapcsolják a Szarajevó környéki és a hercegovinai szerb körzeteket. A boszniai szerb hadvezetés közleménye szerint ezzel szertefoszlotak azok a muzulmán tervek, hogy katonai erővel folyosót létesítsenek — Ez a kegyelem gyakorlatilag azt jelenti, hogy Milosevic meghátrált a rá nehezedő belső és külső nyomás elől — mondotta Danica Draskovic, aki ismételten köszönetét mondott a nemzetközi közvéleménynek, különösen Danielle Mitterand asszonynak, aki azért utazott Belgrádba, hogy közbenjárjon a házaspár érdekében. Ez az, ami megmentette az életünket és visszaadta szabadságunkat — mondta. Danica Draskovic ugyanakkor sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a szerb államfő megkegyelmezett nekik, mivel bíróság elé szeretett volna állni. A per folyamán bebizonyították volna, hogy nem demokratikus, hanem sztálinista országban élnek. Szarajevó és Gorazde között. A szerb közlemény szerint a muzulmánok Tmovo és a Ro- goj-hágó elvesztése után az Igman-hegységbe vonultak vissza. A harcokban több tucat muzulmán katona vesztette életét, s a szerbek nagy mennyiségű fegyvert és egyéb hadfelszerelést zsákmányoltak. Muzulmán forrásokból egyelőre nem erősítették meg a szerb katonai sikerekről szóló híreket. Vladimír Meciar szlovák miniszterelnök nem tud róla, hogy a hét végén Budapesten találkozója lenne Václac Klaus cseh kormányfővel. Mint Meciar a Lidové No- viny című prágai lapnak elmondta, „a (szlovák) belpolitikai helyzet miatt nem biztos, hogy elutazik Budapestre”. Klaus néhány nappal ezelőtt — szóvivője útján — megerősítette azokat a híreket, hogy a Közép-európai Kezdeményezés országainak budapesti miniszterelnöki érVizet sem iszik Bajgyik László éhségsztrájkja lulian Mincu román egészségügyi miniszter tegnap lakásán felhívta a 22. napja éhségsztrájkoló Bajgyik Lászlót, és közölte, hogy este vagy másnap reggel Nagyváradra érkezik és találkozik vele. Erről maga Bajgyik László tájékoztatta telefonon Baracs Dénest, az MTI tudósítóját. A román egészségügyi szakszervezeti vezető a tárca költségvetésének növelését, működő kórházak bezárásának megakadályozását követeli akciójával. Bajgyik szombat óta vizet sem iszik, intravénásán kap glukózt és orvosságokat. Naponta kétszer orvosi bizottság vizsgálja állapotát. tekezletén a tervek szerint találkozik Meciarral, és „nem kizárt”, hogy a cseh—szlovák határrezsim kérdéséről is tárgyal vele. A cseh fél a szlovák határ mentén olyan ellenőrzési rendszert akar bevezetni a külföldi (nem cseh és nem szlovák) állampolgárok vonatkozásában, ami semmiben sem különbözik a szokványos államközi határrendtől. A szlovákok ebben nem hajlandóak együttműködni. Meciar most azt mondta a Lidové Novinynak: „A meA Lidové Noviny című prágai lap tegnapi számában példamutatóan liberálisnak minősítette a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól a magyar parlamentben elfogadott törvényt. A beszámoló szerint a magyarok arra törekedtek, hogy ez a jogszabály valóban példaként szolgáljon az olyan országok számára, amelyekben magyar kisebbség él. Ezt azzal is hangsúlyozták, hogy a szavazáskor jelen voltak a romániai, szlovákiai, vajdasági és kárpátaljai magyarok képviselői — írta a Lidové Noviny. A tudósítás arról is beszánekültekről már kötöttünk szerződést. A Cseh Köztársaság még egy menekültet sem küldött vissza hozzánk, így hát nem tudom, milyen veszély ellen akarnak védekezni.” A szlovák kormányfő szerint Csehország kellő garanciát kapott arra vonatkozóan, hogy szlovák területen át senki nem jut el illegálisan Csehországba. Meciar ezzel összefüggésben utalt arra, hogy a szlovák fél fokozott figyelemmel őrzi a lengyel, a magyar és az ukrán határt. molt. hogy a pótköltségvetésről tartott budapesti parlamenti szavazás idején távollevő (zömmel ellenzéki) képviselők közvetett módon ugyan, de teljesen tudatosan megmentették a kormányt. Ha ugyanis a pótköltségvetést nem fogadják el, a kormány kisebbségbe kerül, és ennek idő előtti választások kiírása lett volna a következménye. Erre ma még egyetlen parlamenti párt sincs felkészülve — állapította meg a Lidové Noviny, és úgy vélekedett: a valódi erőpróbát valószínűleg az év végére halasztották, amikor az 1994-es költségvetési javaslatot tárgyalják majd. A nagyvilág hírei Grigore Zanc Kolozs megyei prefektus élesen bírálta a Gheorghe Funar és a városi tanács által a közelmúltban arra vonatkozólag hozott döntését, hogy helyi népszavazást javasolnak a kolozsvári magyar főkonzulátus és a Bolyai Egyetem visszaállítása ügyében. Jk Szombaton este egy szczecini kórházban meghalt egy 18 éves lengyel fiú, akit megkéseltek. Társának életét sikerült megmenteni. Mindkét fiatal egy punkcsoportnak volt tagja, amit bőtfejűek támadtak meg, s a verekedés során szúrták le a két fiút. ■fc Legkevesebb tíz személy vesztette életét az elmúlt nap során Peruban a kormánycsapatok és a Fényes Ösvény szélsőbaloldali szervezet gerillái közötti összecsapásokban — közölte vasárnap a rendőrség. yf- A grúz és abház csapatok között tegnapra virradó éjjel is folytatódtak az elkeseredett harcok az abház főváros, Szuhumi birtoklásáért. Eduard Se- vardnadze grúz államfő vasárnap elhagyta Szuhu- mit és visszatért Tbiliszibe. A szerbek folytatják / Újabb városok estek el Prágai lap szerint Példamutatóan liberális törvény Cseh elévülési törvény Bűnözd jellegű szervezet volt a CSKP A cseh parlament pénteken a maga részéről pontot tett ama vita után, amely az összes posztkommunista országban megosztotta, illetve ma is megosztja a közvélemény egy részét. Törvényt hozott a kommunista rendszer jogellenességéről, s egyben lehetővé tette, hogy bíróság elé állítsák azokat a súlyos bűnelkövetőket, akiket annak idején a kommunista rezsim védett meg a felelősségre vonás elől. A múlttal való szembenézés feladatai közül most már csak a neheze van hátra: érvényesíteni kell a törvényt. A többször átdolgozott, végül elfogadott szöveg paragrafusai két csoportba sorolhatók. Az első a deklaratív értékítéletek csoportja. A másik az, ami elvben következményeket — konkrétan: pereket — von maga után. Ami az első csoportot illeti: a törvény bűnöző jellegű szervezetnek minősíti Csehszlovákia Kommunista Pártját, valamint a CSKP ideológiájára alapozott szervezeteket. Ezek tevékenysége ugyanis — így a jogszabály — arra irányult, hogy elnyomja az emberi jogokat és a demokratikus berendezkedést. A bevezető szerint a CSKP vezetése és tagjai felelősek az 1948 és 1989 kqzöt- ti időszak kormányzási módszereiért — így egyebek közt az európai civilizáció tradicionális értékeinek programszerű megsemmisítéséért; a másként gondolkodók elleni terrorért; a működő piacgazdaság direktív irányítással történt felcseréléséért; az oktatással, a kultúrával és a tudománnyal való, politikai és ideológiai célok jegyében történt visszaélésért; a természeti környezet felelőtlen pusztításáért. A törvény szerint a kommunista rezsim módszeresen és folyamatosan megsértette az emberi jogokat, a demokratikus jogállam alapelveit, a nemzetközi szerződéseket, valamint saját törvényeit is. A kommunista párt akaratát és érdekeit a törvény fölé helyezte. A rezsim külföldi hatalmakkal szövetkezett, és 1968 után a megszálló haderők segítségével tartotta fenn uralmát. Mindezért társfelelősséget viselnek a rendszer egykori funkcionáriusai, szervezői, politikai és ideológiai támogatói. Másfelől pedig: legitim, igazságos és tiszteletet érdemlő volt azoknak a magatartása, akik demokratikus, vallási vagy erkölcsi meggyőződésből ellenállást fejtettek ki a rezsimmel szemben — akár külföldi demokratikus hatalommal ösz- szefogva is. Az ellenállók anyagi elismerését — az eredeti tervezettel szemben — a törvény nem biztosítja, de felhatalmazza a kormányt, hogy a maga szociális, egészség- ügyi és pénzügyi eszközeivel orvosoljon bizonyos sérelmeket, amelyek az üldöztetés következményei. Az egykori joghátrányok bírósági eltörlését, illetve mérséklését azonban már kifejezetten előírja a törvény. Ezzel át is tértünk a törvény rendelkezéseinek második csoportjára, amelynek kézzelfogható jogi következményekkel kell járnia. Ebben a csoportban az elévülési paragrafus a legjelentősebb: „A bűncselekmények elévülési idejébe nem számít be az 1948. február 25. és 1989 decembere közötti időszak, feltéve, hogy a csehszlovák kommunista rendszer állami vagy pártszerveinek, illetve funkcionáriusainak kinyilvánított vagy vélelmezett akaratával összhangban, a demokratikus állam jogrendjének alapelveivel összeegyeztethetetlen politikai okokból nem került sor jogerős elítélésre vagy felmentésre.” Ami a kommunista rezsim jellegéről tett megállapításokat illeti, a parlamenti (és az azt megelőző közéleti) vitában leggyakrabban az az ellenérv hangzott el, hogy egy történelmi időszakot inkább a történelemtudománynak kell kutatnia, s nem a parlament hivatott arra, hogy szótöbbséggel minősítse a múltat, annak ezernyi összefüggését. Ezzel szemben hozták fel azt, hogy ebben a sajátos történelmi helyzetben törvényhozási szinten kell szembenézni a múlttal, mert az csak így válik lezárhatóvá. Az elévülési paragrafussal kapcsolatban tudományos szinten is nehezen eldönthető jogvita bontakozott ki. Az elévülés voltaképpen „állami becsületszó”. Arra szolgál, hogy például az a gyilkos, aki hosszú évtizedeken át sikeresen elrejtőzik az államhatalom elől, egy idő után már bízhasson abban: nem fogják elítélni. Az állami büntetőigény elenyészésé- nek azonban csak akkor van értelme, ha az állam ezalatt végig jogállam volt, és akarta ugyan, de nem tudta érvényesíteni a büntető igényét, például a tettes ismeretlen volta miatt — érveltek a paragrafus hívei. Szerintük az állam a saját törvényeit szegte meg, amikor a bűnöst, például a véreskezű kihallgatótisztet, nem büntette. A jogtalanság időszaka nem számítható be az elévülési időbe — indokolták a rendelkezést. Az ellenzők arra hivatkoztak, hogy a jogrend egyes elemei nem választhatók el egymástól. Senki nem vonja kétségbe, hogy a kommunista rezsim alatt kötött házasságok, szabályos adásvételek és sikkasztási büntetőítéletek ma is érvényesek. Az állam tehát akkor is érvényesített egy bizonyos jogrendet az állampolgár fölött. E jogrend része volt — és ma is az — a büntetőjogi elévülés garanciális intézménye. A politikai berendezkedés megváltozása nem lehet ok arra, hogy az állam, ilyen nagy jelentőségű büntetőjogi intézmény vonatkozásában, politikai szempontok szerint, szelektív módon „visszavonja adott szavát”, és büntesse az egyébként már elévült cselekményt. (George Fletcher neves amerikai jogászprofesz- szor — néhány hónappal ezelőtt, történetesen Prágában — a visszamenő hatály érvényesítését „úriemberhez nem méltó cselekedetnek” minősítette.) A jogfilozófiai érvek mögött azonban természetesen napi politika húzódik meg. Az a párt, amelyik alapszabályában szakított ugyan a proletárdiktatúra programjával, de továbbra is kommunistának nevezi magát, érthető módon nem lelkesedik a törvényért. Érthető az is, hogy az igazságtalanságot szenvedettek azt akarják, hogy az igazság győzedelmeskedjék. „Pravda zvítezf’ — ez áll a cseh (korábban a csehszlovák) köztársasági elnök lobogóján is. Kizökkent az idő. A cseh parlament tagjainak többsége úgy ítélte meg, hogy ily módon kell „helyretolni azt”. Csak azt nem tudni még, hogy elaggott verőlegények megleckéztetésén keresztül vezet-e az út a társadalmi béke és gazdasági prosperitás felé. Kérdés, hogy a törvény katartikus erejűnek szánt meghozatala után valóban perek sora következik-e. Csehszlovákiában korábban már a kommunista propaganda terjesztését is büntetőjogi tilalom alá vonták, de nem tudni egyetlen olyan esetről sem, hogy ennek alapján bárkit is bíróság elé állítottak volna. Ma már nyilván senki nem folytat kommunista propagandát. A csehek általában pragmatikus emberek. Kárpáti János Prága
