Pest Megyei Hírlap, 1993. július (37. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-13 / 161. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1993. JULIUS 13., KEDD Danica Draskovic nyilatkozata Sztálinista országban élnek Me dar nem tud róla... Fokozott figyelemmel őrzik a határt Saját és Vük Draskovic kisza­badulása Slobodan Milosevic szerb elnök „kapitulációját” je­lenti — szögezte le Danica Draskovic, a Szerb Megújho­dási Mozgalom (SPO) vezető­ségének tagja az AFP-nek adott interjújában. Belgrádi kórházi szobájá­ban Draskovic asszony kifej­tette: a szerb hatóságok csak egy vádpontot tartottak meg a házaspár ellen, hogy bebizo­nyítsák: nem kapituláltak, de „a győztesek mi vagyunk.” Danica Draskovic ezzel utalt arra, hogy pénteken Slobodan Milosevic egy kivételével min­den vádpontot elejtett ellenük: Vük Draskovicot már csak az­zal vádolják, hogy megtáma­dott és megsebesített egy rend­őrt. A boszniai szerb csapatok tegnap hajnalban elfoglalták a Szarajevótól harminc kilo­méterre fekvő Tmovo váro­sát és több kisebb települést. Az újabb területek meg­szerzése a szerbek számára le­hetővé teszi, hogy összekap­csolják a Szarajevó környéki és a hercegovinai szerb körze­teket. A boszniai szerb hadve­zetés közleménye szerint ez­zel szertefoszlotak azok a mu­zulmán tervek, hogy katonai erővel folyosót létesítsenek — Ez a kegyelem gyakorla­tilag azt jelenti, hogy Milose­vic meghátrált a rá nehezedő belső és külső nyomás elől — mondotta Danica Draskovic, aki ismételten köszönetét mon­dott a nemzetközi közvéle­ménynek, különösen Danielle Mitterand asszonynak, aki azért utazott Belgrádba, hogy közbenjárjon a házaspár érde­kében. Ez az, ami megmentet­te az életünket és visszaadta szabadságunkat — mondta. Danica Draskovic ugyanak­kor sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a szerb államfő megkegyelmezett nekik, mi­vel bíróság elé szeretett volna állni. A per folyamán bebizo­nyították volna, hogy nem de­mokratikus, hanem sztálinista országban élnek. Szarajevó és Gorazde között. A szerb közlemény szerint a muzulmánok Tmovo és a Ro- goj-hágó elvesztése után az Igman-hegységbe vonultak vissza. A harcokban több tu­cat muzulmán katona vesztet­te életét, s a szerbek nagy mennyiségű fegyvert és egyéb hadfelszerelést zsákmá­nyoltak. Muzulmán forrásokból egyelőre nem erősítették meg a szerb katonai sikerekről szó­ló híreket. Vladimír Meciar szlovák mi­niszterelnök nem tud róla, hogy a hét végén Budapes­ten találkozója lenne Václac Klaus cseh kormányfővel. Mint Meciar a Lidové No- viny című prágai lapnak el­mondta, „a (szlovák) belpoli­tikai helyzet miatt nem biz­tos, hogy elutazik Budapest­re”. Klaus néhány nappal ez­előtt — szóvivője útján — megerősítette azokat a híre­ket, hogy a Közép-európai Kezdeményezés országainak budapesti miniszterelnöki ér­Vizet sem iszik Bajgyik László éhségsztrájkja lulian Mincu román egészségügyi miniszter tegnap lakásán felhívta a 22. napja éhségsztrájkoló Bajgyik Lászlót, és közölte, hogy este vagy másnap reggel Nagyváradra érkezik és találkozik vele. Erről maga Baj­gyik László tájékoztatta telefonon Baracs Dénest, az MTI tudósítóját. A román egészségügyi szakszerve­zeti vezető a tárca költségvetésének növelését, működő kórházak bezárá­sának megakadályozását követeli akciójával. Bajgyik szombat óta vi­zet sem iszik, intravénásán kap glu­kózt és orvosságokat. Naponta két­szer orvosi bizottság vizsgálja álla­potát. tekezletén a tervek szerint ta­lálkozik Meciarral, és „nem kizárt”, hogy a cseh—szlo­vák határrezsim kérdéséről is tárgyal vele. A cseh fél a szlovák határ mentén olyan ellenőrzési rendszert akar bevezetni a külföldi (nem cseh és nem szlovák) állampolgárok vo­natkozásában, ami semmi­ben sem különbözik a szok­ványos államközi határrend­től. A szlovákok ebben nem hajlandóak együttműködni. Meciar most azt mondta a Lidové Novinynak: „A me­A Lidové Noviny című prá­gai lap tegnapi számában pél­damutatóan liberálisnak minő­sítette a nemzeti és etnikai ki­sebbségek jogairól a magyar parlamentben elfogadott tör­vényt. A beszámoló szerint a ma­gyarok arra törekedtek, hogy ez a jogszabály valóban példa­ként szolgáljon az olyan or­szágok számára, amelyekben magyar kisebbség él. Ezt az­zal is hangsúlyozták, hogy a szavazáskor jelen voltak a ro­mániai, szlovákiai, vajdasági és kárpátaljai magyarok kép­viselői — írta a Lidové No­viny. A tudósítás arról is beszá­nekültekről már kötöttünk szerződést. A Cseh Köztársa­ság még egy menekültet sem küldött vissza hozzánk, így hát nem tudom, milyen ve­szély ellen akarnak védekez­ni.” A szlovák kormányfő szerint Csehország kellő ga­ranciát kapott arra vonatko­zóan, hogy szlovák területen át senki nem jut el illegáli­san Csehországba. Meciar ez­zel összefüggésben utalt ar­ra, hogy a szlovák fél foko­zott figyelemmel őrzi a len­gyel, a magyar és az ukrán határt. molt. hogy a pótköltségvetés­ről tartott budapesti parlamen­ti szavazás idején távollevő (zömmel ellenzéki) képvise­lők közvetett módon ugyan, de teljesen tudatosan meg­mentették a kormányt. Ha ugyanis a pótköltségvetést nem fogadják el, a kormány kisebbségbe kerül, és ennek idő előtti választások kiírása lett volna a következménye. Erre ma még egyetlen parla­menti párt sincs felkészülve — állapította meg a Lidové Noviny, és úgy vélekedett: a valódi erőpróbát valószínűleg az év végére halasztották, amikor az 1994-es költségve­tési javaslatot tárgyalják majd. A nagyvilág hírei Grigore Zanc Kolozs megyei prefektus élesen bírálta a Gheorghe Funar és a városi tanács által a közelmúltban arra vonat­kozólag hozott döntését, hogy helyi népszavazást javasolnak a kolozsvári magyar főkonzulátus és a Bolyai Egyetem visszaállí­tása ügyében. Jk Szombaton este egy szczecini kórházban meg­halt egy 18 éves lengyel fiú, akit megkéseltek. Tár­sának életét sikerült meg­menteni. Mindkét fiatal egy punkcsoportnak volt tagja, amit bőtfejűek tá­madtak meg, s a vereke­dés során szúrták le a két fiút. ■fc Legkevesebb tíz sze­mély vesztette életét az el­múlt nap során Peruban a kormánycsapatok és a Fé­nyes Ösvény szélsőbalol­dali szervezet gerillái kö­zötti összecsapásokban — közölte vasárnap a rendőr­ség. yf- A grúz és abház csa­patok között tegnapra vir­radó éjjel is folytatódtak az elkeseredett harcok az abház főváros, Szuhumi birtoklásáért. Eduard Se- vardnadze grúz államfő vasárnap elhagyta Szuhu- mit és visszatért Tbiliszibe. A szerbek folytatják / Újabb városok estek el Prágai lap szerint Példamutatóan liberális törvény Cseh elévülési törvény Bűnözd jellegű szervezet volt a CSKP A cseh parlament pénteken a maga részéről pontot tett ama vita után, amely az összes posztkommunista ország­ban megosztotta, illetve ma is megosztja a közvélemény egy részét. Törvényt hozott a kommunista rendszer jogel­lenességéről, s egyben lehetővé tette, hogy bíróság elé állít­sák azokat a súlyos bűnelkövetőket, akiket annak idején a kommunista rezsim védett meg a felelősségre vonás elől. A múlttal való szembenézés feladatai közül most már csak a neheze van hátra: érvényesíteni kell a törvényt. A többször átdolgozott, vé­gül elfogadott szöveg parag­rafusai két csoportba sorolha­tók. Az első a deklaratív ér­tékítéletek csoportja. A má­sik az, ami elvben következ­ményeket — konkrétan: pe­reket — von maga után. Ami az első csoportot ille­ti: a törvény bűnöző jellegű szervezetnek minősíti Cseh­szlovákia Kommunista Párt­ját, valamint a CSKP ideoló­giájára alapozott szervezete­ket. Ezek tevékenysége ugyanis — így a jogszabály — arra irányult, hogy el­nyomja az emberi jogokat és a demokratikus berendezke­dést. A bevezető szerint a CSKP vezetése és tagjai fele­lősek az 1948 és 1989 kqzöt- ti időszak kormányzási mód­szereiért — így egyebek közt az európai civilizáció tradicionális értékeinek prog­ramszerű megsemmisítésé­ért; a másként gondolkodók elleni terrorért; a működő pi­acgazdaság direktív irányí­tással történt felcseréléséért; az oktatással, a kultúrával és a tudománnyal való, politi­kai és ideológiai célok jegyé­ben történt visszaélésért; a természeti környezet felelőt­len pusztításáért. A törvény szerint a kom­munista rezsim módszeresen és folyamatosan megsértette az emberi jogokat, a demok­ratikus jogállam alapelveit, a nemzetközi szerződéseket, valamint saját törvényeit is. A kommunista párt akaratát és érdekeit a törvény fölé he­lyezte. A rezsim külföldi ha­talmakkal szövetkezett, és 1968 után a megszálló had­erők segítségével tartotta fenn uralmát. Mindezért társfelelősséget viselnek a rendszer egykori funkcionáriusai, szervezői, politikai és ideológiai támo­gatói. Másfelől pedig: legi­tim, igazságos és tiszteletet érdemlő volt azoknak a ma­gatartása, akik demokrati­kus, vallási vagy erkölcsi meggyőződésből ellenállást fejtettek ki a rezsimmel szemben — akár külföldi de­mokratikus hatalommal ösz- szefogva is. Az ellenállók anyagi elis­merését — az eredeti terve­zettel szemben — a törvény nem biztosítja, de felhatal­mazza a kormányt, hogy a maga szociális, egészség- ügyi és pénzügyi eszközei­vel orvosoljon bizonyos sé­relmeket, amelyek az üldöz­tetés következményei. Az egykori joghátrányok bírósá­gi eltörlését, illetve mérséklé­sét azonban már kifejezetten előírja a törvény. Ezzel át is tértünk a tör­vény rendelkezéseinek máso­dik csoportjára, amelynek kézzelfogható jogi következ­ményekkel kell járnia. Eb­ben a csoportban az elévülé­si paragrafus a legjelentő­sebb: „A bűncselekmények elé­vülési idejébe nem számít be az 1948. február 25. és 1989 decembere közötti időszak, feltéve, hogy a csehszlovák kommunista rendszer állami vagy pártszerveinek, illetve funkcionáriusainak kinyilvá­nított vagy vélelmezett akara­tával összhangban, a demok­ratikus állam jogrendjének alapelveivel összeegyeztethe­tetlen politikai okokból nem került sor jogerős elítélésre vagy felmentésre.” Ami a kommunista rezsim jellegéről tett megállapításo­kat illeti, a parlamenti (és az azt megelőző közéleti) vitá­ban leggyakrabban az az el­lenérv hangzott el, hogy egy történelmi időszakot inkább a történelemtudománynak kell kutatnia, s nem a parla­ment hivatott arra, hogy szó­többséggel minősítse a múl­tat, annak ezernyi összefüg­gését. Ezzel szemben hozták fel azt, hogy ebben a sajátos történelmi helyzetben tör­vényhozási szinten kell szembenézni a múlttal, mert az csak így válik lezárhatóvá. Az elévülési paragrafussal kapcsolatban tudományos szinten is nehezen eldönthe­tő jogvita bontakozott ki. Az elévülés voltaképpen „álla­mi becsületszó”. Arra szol­gál, hogy például az a gyil­kos, aki hosszú évtizedeken át sikeresen elrejtőzik az ál­lamhatalom elől, egy idő után már bízhasson abban: nem fogják elítélni. Az álla­mi büntetőigény elenyészésé- nek azonban csak akkor van értelme, ha az állam ezalatt végig jogállam volt, és akar­ta ugyan, de nem tudta érvé­nyesíteni a büntető igényét, például a tettes ismeretlen volta miatt — érveltek a pa­ragrafus hívei. Szerintük az állam a saját törvényeit szeg­te meg, amikor a bűnöst, pél­dául a véreskezű kihallgató­tisztet, nem büntette. A jogta­lanság időszaka nem számít­ható be az elévülési időbe — indokolták a rendelkezést. Az ellenzők arra hivatkoz­tak, hogy a jogrend egyes elemei nem választhatók el egymástól. Senki nem vonja kétségbe, hogy a kommunis­ta rezsim alatt kötött házassá­gok, szabályos adásvételek és sikkasztási büntetőítéle­tek ma is érvényesek. Az ál­lam tehát akkor is érvényesí­tett egy bizonyos jogrendet az állampolgár fölött. E jog­rend része volt — és ma is az — a büntetőjogi elévülés garanciális intézménye. A politikai berendezkedés meg­változása nem lehet ok arra, hogy az állam, ilyen nagy je­lentőségű büntetőjogi intéz­mény vonatkozásában, politi­kai szempontok szerint, sze­lektív módon „visszavonja adott szavát”, és büntesse az egyébként már elévült cse­lekményt. (George Fletcher neves amerikai jogászprofesz- szor — néhány hónappal ez­előtt, történetesen Prágában — a visszamenő hatály érvé­nyesítését „úriemberhez nem méltó cselekedetnek” minősítette.) A jogfilozófiai érvek mö­gött azonban természetesen napi politika húzódik meg. Az a párt, amelyik alapsza­bályában szakított ugyan a proletárdiktatúra programjá­val, de továbbra is kommu­nistának nevezi magát, érthe­tő módon nem lelkesedik a törvényért. Érthető az is, hogy az igazságtalanságot szenvedettek azt akarják, hogy az igazság győzedel­meskedjék. „Pravda zvítezf’ — ez áll a cseh (korábban a csehszlo­vák) köztársasági elnök lo­bogóján is. Kizökkent az idő. A cseh parlament tagjai­nak többsége úgy ítélte meg, hogy ily módon kell „helyretolni azt”. Csak azt nem tudni még, hogy elaggott verőlegények megleckéztetésén keresztül vezet-e az út a társadalmi béke és gazdasági prosperi­tás felé. Kérdés, hogy a tör­vény katartikus erejűnek szánt meghozatala után való­ban perek sora következik-e. Csehszlovákiában koráb­ban már a kommunista pro­paganda terjesztését is bün­tetőjogi tilalom alá vonták, de nem tudni egyetlen olyan esetről sem, hogy ennek alapján bárkit is bíróság elé állítottak volna. Ma már nyilván senki nem folytat kommunista propagandát. A csehek általában pragmati­kus emberek. Kárpáti János Prága

Next

/
Thumbnails
Contents