Pest Megyei Hírlap, 1993. július (37. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-02 / 152. szám
MEGYEI HÍRLAP XXXVII. ÉVFOLYAM, 152. SZÁM Ára: 13,50 forint 1993. JÚLIUS 2., PÉNTEK Felére fogyatkozott a Szilas Fenyeget az eladósodás réme Várakozó csend, hangzavar, fütyülés, közbekiabálások, helyesló' tapsvihar váltogatták egymást a Szilas Szövetkezet tegnapi — előzetes becslések szerint utolsónak kikiáltott — közgyűlésén. Az indulatokat egyrészről a tagság és a vezetés közti, az utóbbi egy esztendőben pattanásig feszült viszonya fokozta a fent jellemzett érzelmi kitörésekig, másrészről olyan felszólalások hergelték tovább az amúgyis meglehetősen türelmetlen és ingerlékeny hallgatóságot, mint az egykori mezőgazdasági főágazatvezető klasszikus idézete, mely szerint Szakasits Árpád, az MSZDP háború utáni elnöke és Rákosi Mátyás az MKP főtitkára azzal egyezett meg (a tagság háta mögött — a szerk.) a két párt szövetségéről, hogy „széles az út, ketten is elférünk rajta”. Szövetkezeti nap Csaknem másfél évszázada, hogy egy angliai kisvárosban harminc takács és kiskereskedő létrehozta a világ első'szövetkezetét. Egy év múlva már Magyarországon is követőkre talált a példa, s azután is, száz évig valós tartalma, só't tisztelete volt ennek a szónak: szövetkezés. A szocializmus azután azzal, hogy kizárólagos gazdálkodási formává alakította ki a szövetkezetei, s erőszakkal Magyarországon is létrehozta a kolhozokat, devalválva, mint annyi más értéket, ezt is. Holott a képlet egyszerű és logikus; a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének minap kiadott felhívása is mint a gazdaság és társadalmi fejlődés fontos, de nem egyedüli erőforrásaként említi ezt a lehetőséget. A szövetség felhívására a közeli, vasárnapi 71. Nemzetközi Szövetkezeti Nap adott alkalmat, de ez a nap a jelek szerint jó lehetőség arra is, hogy bizonyos körök védjék, megvédjék az elmúlt fél évszázad szocialista szövetkezeti politikáját. Legfeljebb a szocialista jelzői hagyják el tapintatosan, mert sok mindenben (újra) biztosak, de abban azért nem, hogy a Kádár-féle szocializmus túl gyakori emlegetését hogyan is fogadja a nép... Olvastam például már olyan méltatást, amely szerint a „századunk második felében kiterebélyesedett szövetkezeti mozgalom”)kiterebélyesedett — ugye, milyen finom megfogalmazása az 50-es és a 60-as évek tsz-szervezéseinek?!) már a nemzeti jövedelem tekintélyes hányadát állítja elő'...” Vártam volna, hogy azt is leírja a szerző': ugyanakkor a háztájiból — s nem a közösből! — származik a megtermelt zöldség-gyümölcs hatvan-hetven százaléka, a tojás kilencven százaléka és így tovább, de ez valószínűleg nem illeszkedett az írás mondanivalójához Volt szerencsém — balszerencsém? — hallani a rádióban is olyan kommentárt, amely azt sugallta a nehézségek miatt amúgy is érzékeny hallgatónak, hogy a „virágzó magyar szövetkezeti mozgalmat” három év alatt ez a kormány, ez a parlament rombolta szét. Azt, hogy a „kedveződen feltételek között gazdálkodott” termelőszövetkezetek százait évekig sajnálta a sajtó, nem említette a kommentáló. Ez természetes, nem illik a képbe, miként az sem, hogy a „virágzó tsz-ek”jelentős része, nem utolsósorban éppen a főváros környékén, mindenből éldegélt, csak az „alaptevékenységből” nem. De mgtsz-eknek akkor is, mindenáron lenni kellett és bizonyos körök szerint ma is lenni kell(ene)! Mert a termelő- szövetkezet a szocializmus gazdasági alapja — az államosított ipar mellett... Deregán Gábor Világszínvonalat garantál az IBM Számítógépes kapitányság Budaörsön A rendőri munka modernizálása szempontjából új korszakot jelentő megállapodást írt alá tegnap Komáromi István ezredes, Pest megyei rendőrfőkapitány, Budai Attila alezredes, az ORFK informatikai vezetője, Máté Sándor alezredes, a Budaörsi Rendőrkapitányság vezetője és Straub Elek, az IBM számítógépes világcég magyarországi ügyvezető igazgatója. Sikeres expopályázatok A világkiállításra való készülés egyik legjelentősebb mérföldkövének minősítette Barsiné Pataky Etelka annak a két pályázatnak az eredményét, amelyeket az expo területén ELTE egyetemi épület és a Pestet és Budát összekötő úgynevezett gyalogostengely megtervezésére írtak ki. A tegnapi ünnepélyes díjkiosztáson a főbiztos asz- szony kiemelte: a pályázatoknak Dél-Budapest új városrészének kialakításában, annak hosszú távú fejlesztésében van kiemelkedő jelentősége. Emlékeztetett arra, hogy kezdetben merész kísérletnek tűnt az expót és az egyetem fejlesztését összekapcsolni, ám a pályázók a megvalósíthatóságot igazolták, a rangos közintézmény-együttest, a városkép és a funkció összhangját megteremtő munkáikkal. A feladat nem volt könnyű, hiszen alkalmazkodni kellett a területek részletes rendezési tervéhez, és a szakaszolható, rugalmas építkezés is szempont volt. Ä pályázaton valóban a legjobb építészek indultak, hiszen míg a kiírást 36 tervező közösség vette át, a bírálóbizottsághoz csak 6 érkezett. (Folytatás a 3. oldalon) Exportra is jut gabona A korán megkezdett aratás után az aszály hatásairól, és a gondok enyhítésére tett pénzügyi intézkedésekről volt szó tegnap a Földművelésügyi Minisztérium sajtó- tájékoztatóján. Szabó János földművelés- ügyi miniszter elmondta, hogy nagy valószínűséggel a globális felmelegedés hatása hazánkban is érződik, hiszen az elmúlt tíz évben csak három évben hullott kielégítő csapadék. Tovább nehezíti a helyzetet a magas hőmérséklet is, amely a gabonafélék gyors, idő előtti beéréséhez vezet. Gyengék a kalászok, rossz minőségű a szalma. A miniszter hangsúlyozta, hogy mindennek ellenére pánikra nincs ok, mert az előrejelzések szerint az aszály következtében csak tíz-húsz százalék közötti gabonaveszteség várható. Ez azt jelenti, hogy idén exportlehetőségeink is lesznek. Az idei év termése minden gond ellenére jobb lesz, mint a tavalyi. (Folytatás a 6. oldalon) Mindent összevetve: a tegnapi viharos hangú közgyűlés eredményeképpen mintegy felére fogyott a Szilas Szövetkezet vagyona, s a fennmaradó részt nyolc különféle, főképpen területi megoszlás alapján leváló kft. illetve mezőgazdasági szövetkezet veszi meg reorganizációs (újrakezdő) hitel segítségével. Megússza-e ezzel a fizetési elmaradást, illetve az A magyar orvos születésének 175. évfordulóján ünnepi megemlékezést tartottak tegnap a róla elnevezett Semmelweis Ignác Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár és a Magyar Orvostörténelmi Társaság munkatársai. Emlékbeszédet Antall József miniszterelnök tartott. A kormányfő a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár Tudományos Tanácsának elnöannak következtében fellépő felszámolást a Szilas, az a közeljövőben derül csak ki. A most kiváló, illetve vagyont vásárló kft.-k és földműves szövetkezetek ugyanis majd csak a bankok és a szaktárca egyeztetésének eredményeképpen kaphatják meg a várva várt reorganizációs hitelt. Tulajdonképpen az a pénz sem látszik túl soknak (összesen 90 millióról van szó), melyet — tegyük ke, a Magyar Orvostörténelmi Társaság elnöke is egyben és mint ismeretes huszonöt esztendőt töltött el ebben az épületben. így az ünnepi beszédben kitért saját, személyes élményeire, Semmelweis Ignác munkásságának méltatása mellett. Miben rejlik Semmelweis Ignác nagysága? — tette fel a kérdést a miniszterelnök hallgatóinak, az ünnepség résztvevőinek. hozzá a tegnapi közgyűlés felhatalmazásával — a Döhler cégtől szerez majd a Szilas annak ellenében, hogy egyrészt a négy évre elhúzódó tartozás azonnali visszafizetése fejében elengedi a drog-üzemet felvásárló külföldinek az esedékes kamatok fizetését, másrészt elad részére néhány, a Döhler által kiválasztott ingatlant. Arra már teljesen erőtlennek bizonyult a létszámban s éberségben is megfogyatkozott közgyűlés, hogy érdemben megvétózza ezt a vitathatatlanul áron aluli értékesítést. (Megjegyzem, s erről is csak néhány keresetlen szó hangzott el a közgyűlés első napirendi pontja részeként, még máig is bizonytalan annak az üzletkötésnek valamennyi jogi és anyagi lépése, melynek keretében a Szilas eladta addig jól menő drog-üzemét. (Folytatás a 4. oldalon) — Az, hogy átlagemberből emelkedett a legnagyobbak közé — mondotta Antall József. — Céltudatos, elkötelezett ember volt, aki mindent megtett a betegeiért. Tudott küzdeni, ha kellett, áldozatot is vállalt. A német polgárságból emelkedett ki, s életét végigkísérte a nemzeti kettősség. Bécsben magyarnak, Budapesten németnek számított. (Folytatás a 3. oldalon) Az előzményekről Budai Attila alezredes elmondta, hogy a biztonsági munka korszerűsítésénél elsőrendű az informatika fejlesztése.-Két évvel ezelőtt született meg az erre vonatkozó döntés, melynek lényeges eleme, hogy a helyi kapitányságokra kell koncentrálni, ahol a tényleges munka folyik. Öt év alatt az ország valamennyi rendőrkapitányságát felszerelik számítógépes rendszerrel. A kivitelezésre vonatkozóan versenytárgyalások folynak, s ennek keretében a részt vevő cégeknek kijelöltek egy-egy területet, ahol a gyakorlatban megmutathatják, mit tudnak. A Pest Megyei Rendőr-főkapitányságnak az IBM lett a partnere ebben a nagy munkában, s a megyében a budaörsiekre esett a választás, hogy számítógépes mintakapitányságként először náluk vezessék be az új rendszert. A Pest Megyei Rendőr-főkapitányságnak, melynek működési területe az agglomeráció, kiemelt szerep jut a bűnüldözésben, ezért is fontos a program mielőbbi végrehajtása. Másrészt a vezetők kellően felkészültek szakmai szempontból ahhoz, hogy partnerei legyenek az IBM-nek. (Folytatás a 4. oldalon) Semmelweis Ignácra emlékeztek
