Pest Megyei Hírlap, 1993. július (37. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-10 / 159. szám

■UT PEST MEGYEI HÍRLAP XXXVII. ÉVFOLYAM, 159. SZÁM Ára 13,50 forint 1993. JULIUS 10., SZOMBAT Szabó János Londonban Túlnyertük magunkat Új tagállam Andorra, a francia—spa­nyol határon, a Pireneusok­ban fekvő törpeállam lesz az ENSZ 184. tagállama. Andorra jelentkezését csü­törtökön fogadta el a Biz­tonsági Tanács, és nem két­séges, hogy a felvételt a közgyűlés is jóváhagyja. Európa többi miniállama, Liechtenstein, San Marino és Monaco már tagja a vi­lágszervezetnek. Országgyűlés Az országgyűlés a jövő hé­ten határoz a közoktatási, a szakképzési és a felsőok­tatási törvényjavaslatról. Az akadémiai törvényja­vaslat még az általános vi­tánál tart, ezért döntésre csak a nyári szünetet köve­tően kerülhet sor. A képvi­selőknek egyébként majd­nem 1 400 módosító indít­ványról kell a jövő héten határozniuk. Szabó János földművelésügyi miniszter szerint tűrhetetlen, hogy a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar hírneves ter­mékeit, a bort, a szalámit, a paprikát osztrák és más nyuga­ti cégek árusítsák Nagy-Britan- niában. Meg kell jelenni önál­lóan ezen a piacon és önálló magyar pavilonban kell kiállí­tani a magyar árut az Angliá­ban évente megrendezett kirá­lyi mezőgazdasági kiállításon (Royal Agricultural Show) is — mondta a miniszter az MTI-nek pénteken London­ban, miután befejezte ötnapos tapasztalatszerző körútját Nagy-Britanniában. A brit kormány meghívásá­ra tett látogatáson Szabó Já­nos azt igyekezett felmérni, miféle és milyen feldolgozott­ságé, milyen stílusú termé­kekkel lehetne megnyerni a brit fogyasztókat. A Co­ventry melletti angol kiállítá­son látottak után úgy vélte, a magyar élelmiszeripar egy ré­sze máris képes az EK-szab- ványokat teljesíteni, van meg­felelő technológiájuk és szak­értő munkaerejük. Csak nincs elég forgótőkéjük, nem értenek a piac megdolgozásá­hoz és rossz a munkaszerve­zés. A megoldás a külföldi tőke bevonása — ebben pél­daszerűnek mondta a brit Uni­ted Biscuits bekapcsolódását a magyar aprósütemény-gyár- tásba —, és a jobb sorsra ér­demes cégek átszervezése más külföldi finanszírozással is. Példának az EBRD közel­gő 100 millió dolláros mező- gazdasági szerkezetváltási kölcsönét említette, amelyet a hazai kereskedelmi bankok­tól már szeptembertől vagy októbertől meg lehet kezdeni fölvenni. A bruttó kamat re­mélhetőleg 10 százalék alatt lesz — mondta. Úgy vélte, Nagy-Britanniá- ban elsősorban szalámival, borral, paprikával és zöldség- gel-gyümölccsel érdemes szervezettebben megjelenni. Szabó János szerint a me­zőgazdasági export nagyobb arányban esett vissza, mint a teljes kivitel, amely 27,2 szá­zalékkal csökkent az első négy hónapban a tavalyi első négy hónaphoz képest. Az ok: a recesszió a piacokon, az ártámogatás hiánya, amely 1985 óta 45 százalékról 8 szá­zalékra csökkent, és az áru­alaphiány, ami a tavalyi rossz termés következménye. — Az EK oldalán túlnyer­tük magunkat. A Közösség legutóbbi koppenhágai csúcs- értekezletén . oly mértékben bővítette a bevitel lehetősé­gét, amelyet ki sem tudunk tölteni áruval — mondta Sza­bó János pénteken London­ban. Folytatódnak a tárgyalások Kongresszus előtti kérdések Bukarestben Még egyszer Péntek reggeltől folytatódnak a tárgyalások a kormányzat és a nyugtaadási kötelezett­ség kiterjesztése által érintett érdekképviseletek között az APEH-ben. A piacozók, ke­reskedők és termelők küldöt­teivel több tárca képviselői tárgyalnak. A tárgyalások kedden kezdődtek, és azért szakadtak félbe, mert a kor­mányzati oldalról részt vevő APEH bejelentette: nem áll a nyugtákról hatáskörében dönteni a felme­rült kérdésekről. Az érdek- képviseletek többek között ja­vasolták: kössék értékhatár­hoz a nyugtaadási kötelezett­séget, szüneteltessék az ellen­őrzést, legyenek halasztó ér­vényűek az APEH-hez be­adott felmentési kérelmek, és hosszabbítsák meg egy évvel a kedvezményes pénztárgép­igénylés július 1-jével lejárt határidejét. Bukarestben tegnap megkez­dődött a román kormánypárt, a Nemzeti Megmentés De­mokrata Frontja kétnapos or­szágos értekezlete, amely meghatározó lehet a párt bel­ső erőviszonyainak alakulásá­ban, és így befolyásolhatja azt, a kérdést, hogy megma­rad-e a jelenlegi, szélsőséges pártok támogatására épülő kormánytöbbség, vagy új koa­líció jön létre. A tanácskozás első napján Ion Solcanu alel- nök terjesztett elő jelentést a párt politikai és szervezeti munkájáról, Nicolae Vacaro- iu miniszterelnök az NMDF- programnak a kormányzás­ban való érvényesüléséről. A kongresszus során új nevet vesz fel az Iliescu államfő legfőbb politikai bázisát képe­ző párt. Új hotel a Pilisben Segített a szavazás Pilisszentkereszten tegnap nyitották meg a Piláth Szállót, Piláth István helyi ács, kőműves, áll­ványozó mester húszszobás, emeletes szállodáját. A festői pilisi kisközség nem csupán egy szál­lodával gyarapodott, ugyanis a hotelben 300 személyes konferencia-színháztermet alakítottak ki. Itt elsősorban a helyi szlovák nemzetiségű Pávakör Néptáncegyüttes kap majd állandó fellé­pési lehetőséget, s a tulajdonos szándékai szerint heti rendszerességgel másfajta zenei és irodal­mi rendezvényeknek is helyet adnak, így a kétezres lélekszámú Pilisszentkereszt egy valódi szín­házzal gazdagodott. A német nemzetiségiek által sűrűn lakott szomszédos Pilisvörösvár már je­lezte, hogy készek közös kulturális műsorok szervezésére. Erdősi Ágnes felvétele Befejeződtek tegnap a Nem­zetközi Valutaalap delegáció­jának budapesti tárgyalásai a magyar kormány és a Magyar Nemzeti Bank képviselőivel. A tárgyalások során — a kormány és az MNB képvise­lőivel — áttekintették a ma­gyar gazdaság helyzetét és a monetáris, valamint a költség- vetési politika alakulását. A közlemény szerint az ez évi pótköltségvetés parlamenti el­fogadása, az általános forgal­miadé módosítása, valamint a jövő évi költségvetés terveze­tének, a kapcsolódó adótör­vény-tervezetek parlamenti benyújtása nagy mértékben elősegítette az eredményes tár­gyalást. A magyar hatóságok és az IMF képviselői meg van­nak győződve arról, hogy a költségvetési hiány finanszíro­zási igényének csökkentése hozzá fog járulni az infláció további csökkenéséhez és a gazdasági növekedés beindu­lásához. Rablókapitalizmus? Megdöbbentő' hír látott napvilágot egyik reggeli laptár­sunkban. Egy szociológus állítása szerint ma Magyaror­szágon több ezer rabszolga él. Nem elírás: rabszolga. Általában állattenyésztő' gazdák fogadnak föl hajlékta­lanokat, menekülteket, a társadalom peremére szorulta­kat — persze tisztes fizetséget ígérve. Amikor aztán az alku megköttetik, a szerencsétlen helyzetét kihasználva ingyen — csupán ellátásért — dolgoztatják őket. Mint az ókorban. A kiszolgáltatott emberek iratait elveszik, ezzel röghöz kötik őket. Ha pedig mégis megszöknének, lovasokkal kutatják föl, s kényszerítik visszatérésre őket. Közben — de nemcsak közben, hanem megfélemlítés céljából más­kor is — ellátják a bajukat. A lebukás veszélye igen cse­kély, mivel az áldozatokat nem keresi senki, nincsenek rokonaik — eleve így válogatják ki őket. Bár az újságcikk nem utal rá, az egyik megyénkbeli, Cegléd környéki esetről nemrégen emlékezetes rádióri­port is hallható volt. Mit lehet mindehhez hozzáfűzni első' felháborodá­sunk után? Talán csak annyit, hogy az eseteket gyorsí­tott eljárással kellene felderíteni, kivizsgálni és a jogos ítéleteket meghozni. Jó volna, ha a számtalan jogos, vagy éppen magamutogató parlamenti napirend előtti felszólalás vagy interpelláció között ez a téma is helyet kapna. Só't azt sem tartanám túlzásnak, ha a honatyák különbizottságot alkotnának az esetek kivizsgálására, vagy legalábbis a vizsgálat irányítására. S persze ne­künk, akik kedvezőbb körülmények között élünk, job­ban oda kellene figyelni, több együttérzést kellene tanú­sítani azok iránt, akik a saját erejükből nem tudnak kilá­balni a reménytelen szociális helyzetükből. Nincsenek illúzióim a többi volt szocialista országban történő' társadalmi átalakulással kapcsolatban, térsé­günkben bizonyára máshol is előfordulnak hasonló ese­tek. Mégis el kellene gondolkodnunk azon, hogy rabló­szocializmusból a szociális piacgazdaság felé csakis a rablókapitalizmuson keresztül vezet az út? Hardi Péter Alkotmánybírósági határozat Intés Nagykovácsinak Alkotmányellenesek a Nagy­kovácsi község önkormányza­tának képviselő-testülete ál­tal, a helyi adókról 1992-ben alkotott rendelet egyes rendel­kezései. Az Alkotmánybíróság dön­tésének indokolásában utalt arra: már több határozatában kifejtette, hogy a jogegyenlő­ség elvével kapcsolatban sza­bályozott hátrányos megkü­lönböztetés tilalma nem ab­szolút. Nem minden, a jog ál­tal tett megkülönböztetés el­lentétes az alkotmány vonat­kozó rendelkezésével. A meg­különböztetés tilalmába ütkö­zik, ha ugyanazon szabályo­zási koncepción belül a jog­alanyok egyes csoportjára el­térő szabályozás vonatkozik, kivéve, ha a különbségtétel­nek kellő súlyú alkotmányos indoka van. Az Alkotmánybí­róság megállapította: az ön- kormányzati rendelet vizsgált rendelkezései — mivel 100 százalékkal magasabb adófi­zetési kötelezettséget állapíta­nak meg — hátrányos megkü­lönböztetést tartalmaznak azon külterületi építmények tulajdonosaival szemben, akik építményüket nem állan­dó bejelentett lakás céljára használják. Ez a megkülön­böztetés sérti az alkotmány­ban szabályozott jogegyenlő­ség elvét. Konferencia Gyulán Történelem és dráma Pénteken Gyulán a városhá­zán tanácskozást tartottak Történelem és dráma címmel a magyar történelmi drámá­ról, a nemzeti öntudatban be­töltött szerepéről, s a történel­mi dráma harmincéves gyu­lai műhelyéről. Az eszmecse­re résztvevői előző este, csü­törtökön a Gyulai Várszínház­ban Sütő András új műve, Az ugató madár ősbemutatóját láthatták; a konferencián (akárcsak a bemutatón) részt vett a marosvásárhelyi író is. A tanácskozáson a témát Czí- mer József színházesztéta nyi­tóelőadását követően vitatták meg. (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents