Pest Megyei Hírlap, 1993. június (37. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-05 / 129. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1993. JUNIUS 5., SZOMBAT Könyvheti interjú Nagy Gáspár költővel Meguntam a metaforák közötti bujkálást Nagy Gáspár „Mosolyelágazás'' címmel az elmúlt négy év terméséből válogatott egy kötetre valót az Ünnepi Könyvhétre. Azt hittem, nem kell őt bemutatni, mert a magyar értelmiség, a művészvilág feltétlenül tudja, ki is ő. Tévedtem. Amikor az interjúra készültem, sajnos kiderült, hogy azok sem ismerik a költő közelmúltbéli szerepét, rendkívüli jelentőségét, akiktől ezt feltétlenül elvárnánk. El kell tehát mondanom „elhí- resült" versét — hogy saját kifejezésével éljek —, mert akkor a nagy detonációról sincs fogalmuk, ami a verseket követte. 1984-ben, amikor a nyilvánosság előtt még mindenki hallgatott a forradalomról, ő nem is nagyon rejtetten, az „Új Forrás” irodalmi folyóiratban Nagy Imre emlékéi idézi. „Öröknyár: elmúltam 9 éves” című versében. „egyszer majd el kell temetNI és nekünk nem szabad feled/VY a gyilkosokat néven nevezNI” A forradalom 30. évfordulóján ismét verssel emlékezik a Tiszatájban. Ekkor lepleződ- nek le a korábbi Nagy Imre monogramok, ekkor esik le az illetékesek agyában a tantusz, és visszamenőleg is büntetnek. Súlyosbítja a költő helyzetét, hogy ekkor már a Magyar írószövetség titkára. Különféle kényszerítésekkel az írószövetség állandó zaklatásával lehetetlen helyzetbe hozza őt. Állás nélkül marad évekre. Erről így emlékezik mostani kötetében: „Anno Domini MCMLXXXIV" „Istenem! — valamit mégis jól tehettem Ha most hétfelől jön ellenem az Ellen Valamit úgy, ahogyan kellett, és bocsássatok is meg: csak ennyi tellett.” Sosem értettem igazán, hogyan volt lehetséges az, hogy egy 9 éves kisfiúban — 1956-ban Nagy Gáspár ekko- rányi ember volt —, ilyen mély nyomot hagyott a forradalom, s ráadásul a távoli Vas megyében. A költőnemzedékből, akik akkor érett felnőttek voltak, kevesen vállalták ezt a nyílt ellenzékiséget. Ez a néhány sora országos botrányt kavart. Pannonhalmi hősök Ma. 1993. június második napján budakeszi házában, ahol Nagy Gáspár családjával — feleségével és három gyerekével él — végre föltehetem neki újra a kérdést. A mennyezetig könyvekkel tapétázott szobában, ahol íróasztalával szemben a falon Kormos István, Nagy László és Jékely Zoltán fényképe néz ránk — így felelt. — Szüleim Nagy Imrét nagyon szerették. A falvak parasztsága tisztelte, becsülte őt, a magyar parasztság földosztó miniszterét. Otthon, a családban mindig is élt az emléke. 1963-ban pedig Pannonhalmára kerültem a bencés gimnáziumba, éppen az amnesztia évében. Itt elsősorban nem a szent helyet, hanem a történelmet láttam a kövekben. Olyan főapátokról hallottam, akik ha kellett, kardot fogtak. 1965-ben Kodály Zoltán járt ott Kekkonen finn köztársasági elnökkel... A háromszázezer kötetes könyvtár a világ legnagyobb bencés könyvtára. Veres Péter bejegyzésével találkoztam az emlékkönyvben: Jól esik szegény magyarnak ezer évre visszanézni.” Az amnesztia évében előjöttek az ötvenhatos történetek. Kivégzett diákokról és az akkori főapátról, Süveges Dávidról hallhattam megrendítő igazaságokat. Őt a pufajkások egy teherautón félholtra verték, mert semmi áron nem engedte be őket az apátságba. Hancsovszki János felvétele Ide sem a németek, sem az oroszok nem tették be a lábukat. Ide most sem mehet be senki! (Köztudomású, hogy sok életet mentettek, sok üldözött embert bujtattak a Pannonhalmi Apátságban a második világháborúban.) Visszajöttek a börtönökből a szerzetesek is az amnesztia után, ott jártak-keltek előttünk, felnéztünk rájuk, mint példaképeinkre. Ugyanakkor rettenetes félelemben éltünk azokban az években. Hiszen az apátságot is föl akarták számolni. 1983-ban pedig, amikor azt a verset írtafíi, meguntam már a metaforák közötti bujkálást. Szeretnék megbocsátani — Búvópatakként, szinte állandóan jelen van költészetében 1956. Mostani kötetében is gyakran fölidézi. Hogyan éli meg, hogy elmaradt az igazságtétel? — A legnagyobb baj, hogy nem állnak elő, s ezért nem tudjuk a gyilkosokat néven nevezni. Annak, aki ezt nem kéri, nem lehet megbocsátani. „Igen, vétkeztem” — én ezt szerettem volna hallani, legalább százötven embertől. Csak a legádázabb gazemberek nem tudják a bűnüket beismerni. Pedig én szeretnék megbocsátani, mert a feltétlen megbocsátás híve vagyok. Bűnbánó Magdolnát is látni kellett, ahogyan sír. „Menj, és többé ne vétkezz!” mondta Jézus. Kell, hogy legyen előzmény! „Uram, bűnös vagyok.” És könnyel áztatta Magdolna az úr lábát. Most, azzal hogy az ellenzék palástolni akarja a bűnt, tovább élteti. Ráadásul azok akarnak fölmentést adni, akiknek ehhez nincs meg az erkölcsi alapjuk! Azt szeretnék, hogy általában bocsássunk meg mindenkinek. Csakhogy ez elvtelen megbocsátás lenne! Hiszen a bűnök nem egyformák. A katolikusok tudják, hogy vannak bocsánatos- és nagy bűnök. Soha senki nem állt oda a salgótarjáni anya elé, hogy bocsánatát kérje, amiért megölte a gyerekét. Pedig lehet, hogy naponta találkoznak az utcán. Az ország lelkiismeretében emelkedettebb lenne, ha ez megtörténne. Tehát változatlanul égetően érvényes a verssor: „a gyilkosokat néven nevezNI”. * Nagy Gáspár ma sem fogja be pörös száját. Szelíd stílusával örök rebellis. Költészete állandó erkölcsi, etikai jelenvalóság. A magyar költészetben is ritkán fordult elő Petőfíék óta ez a mának szóló politizálás és figyelmeztetés. „...Ki az aki az utolsó oázis minden friss vizét kiitta? Dögölhetett a tevecsorda! És vevőket talált a híres tömlőkre, tevecsontra... Mi meg saját eszünkön sem birunk túljárni... S ha elönt mindent a szuvenír sivatagi szópor: mi akkor sem értünk a szóból!” Ennyire a mának szól. Ónody Éva (Nagy Gáspár verseiből lapunk 7. oldalán olvashatnak.) Harc Weimärral Liszt-múzeum Bayreuthban Liszt Ferenc születésének 182. évfordulóján múzeumot nyitnak Richard Wagner -apósának tiszteletére a Wagner- városban, a bajorországi Bayreuthban. A múzeumot a Wahnfried utca 9. alatt rendezik be, Liszt Ferenc életének utolsó két évében ebben az épületben lakott, közel lányához, Cosimához, Wagner második feleségéhez. A múzeum legfőbb attrakciója az a Liszt-gyűjtemény lesz, amelyre egy müncheni zongorista, Ernst Burger tett szert 1988-ban, s amelyet a nagyközönség eddig nem láthatott. A kollekció 300 képet, kézírásos feljegyzést, nyomatot tartalmaz. Az anyagot a Richard Wagner emlékhely és a Wagner Alapítvány archívumából egészítik ki. Az októberben megnyíló Liszt-múzeummal egyedülálló múzeum-háromszög jön létre Bayreuthban: a Wagner-házban, a Wahnfried-vil- lában berendezett múzeumot, s a költő, Jean Paul tiszteletére létesített múzeumot egészíti majd ki. Liszt 1886-ban hunyta le szemét örökre a Wahnfried utca 9-ben. Azt kívánta, hogy halálának helyén temessék el, ami meg is történt 1886. augusztus 3-án. A nyughatatlan, vándorló művész földi maradványai körül azonban hosszú ideig csaták dúltak. Weimar, a Liszt-életpálya egy másik állomása, mauzóleumot szeretett volna építtetni, s a ferences rendiek is követelték a porló porhüvelyt. Wagner fia, Siegfried viszont a bayreuthi városi temetőben kívánt kis mauzóleumot emeltetni Liszt tiszteletére. A terv meg is valósult, a sírkápolna a „Tudom, hogy Megváltóm él” felirattal a második világháború vág- napjaiban elpusztult, s csak 1979-ben állították helyre. A budapesti Arany János Színház folyosógalériájában rendezték meg Kiss Miklós alsónémedi illetőségű festőművész tárlatát. Chopin Zeneiskola A gödöllői Chopin Zeneiskola évzáró hangversenyét és bizonyítványosztóját június 6-án, vasárnap 16 órától a Török Ignác Gimnázium aulájában tartják. A műsor a zeneiskolai kamaraegyüttes előadásával kezdődik. Olsvay Endre Palánták című zeneművét tolmácsolják. Ezt követően Händel, Vivaldi és Bach dallamai töltik be a termet. Közreműködik a Gödöllői Városi Kamarazenekar Farkas Pál vezényletével. Megnyílt a könyvhét A mai magyar értelmiség legfontosabb feladata, hogy hozzájáruljon az országban uralkodó skizofrénia, hisztéria és feszültségek csökkentéséhez — "mondta Tornai József, az írószövetség elnöke az Ünnepi Könyvhét pénteki megnyitóján a budapesti Vörösmarty téren. Tornai József rámutatott: makacsul kell ragaszkodnunk nyelvünkhöz, a magyar kultúra eddigi alkotásaihoz, de ugyanakkor keresnünk kell a kapcsolatot a külvilággal, az „idegen" kultúrkörökkel is. A jelenkor íróinak egyik legnagyobb kihívása, hogy milyen tehetséggel képesek bemutatni a megváltozott helyzetet — tette hozzá az elnök. A megnyitó beszéd után a tűzoltó zenekar szórakoztatta az egybegyűlteket, és megkezdődött a dedikációkkal, felolvasásokkal színesített seregszemle. A könyvhéten több mint ötven kiadó mésfél- száz művét, közöttük számos újdonságot kínál az érdeklődőknek. Újra kinyit az Uffizi Június 20-án újra megnyitja kapuit a látogatók előtt a firenzei Uffizi képtár, ahol a világ reneszánsz műalkotásainak egyik leggazdagabb gyűjteménye található. A 400 éves múzeumban május 27-én jelentékeny károkat okozott egy autóba rejtett pokolgép, amelynek felrobbanása öt emberéletet is követelt. Az olasz kulturális minisztérium közölte: a helyreállítási munkálatok a vártnál gyorsabban haladnak, ezért lehet az Uffizi keleti szárnyát már június 20-án megnyitni. A hivatalos becslések szerint a robbanás következtében megsérült festmények és szobrok kijavításához megközelítőleg 2 milliárd lírára (1.4 millió dollárra) lesz szükség, magának az épületnek a helyreállítási költségei pedig elérik majd a 30 milliárd lírát (21 millió dollárt). Kitüntetett diákok A kiválóság kötelez Meghitt ünnepség keretében tüntették ki az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen első három helyezést elért diákokat, valamint a tehetségnevelésben kiemelkedő pedagógusokat. Köztük Szerényi Gábornét, az érdi Vörösmarty Gimnázium kémiatanárát és Polgár Tamást, a monori József Attila Gimnázium harmadik osztályos tanulóját. A Szózat közös eléneklése után Kálmán Attila államtitkár szólt az ünneplő közönséghez. Reméli, leendő kollégákat köszönthet a díjazottakban — kezdte —, mert tehetségeket csak tehetségek tudnak nevelni. Az államtitkár úr, aki maga is a tatai gimnázium tehetségvédő tanáraként tett szert országos hírnévre, a sokszor összekevert fogalmak tisztázásával világította meg a kimagasló teljesítményekhez vezető utat. Az adottság velünk született, isteni ajándék —, mondta. — Csak jó családi és iskolai környezetben bontakozik tehetséggé. A régi iskola általános műveltség nyújtására törekedett. A századfordulótól intelligens, vagyis az ismereteit alkalmazni tudó ember képzése lett a cél. Az ötvenes évek végétől főleg az USA- ban, de másutt is már a kreativitás kifejlesztésére is törekedtek: az ismeretanyag elsajátításán és alkalmazásán túl az önállóan alkotó ember nevelésére. A tehetségek felkarolásához nem elég, ha valaki jó tanár. Bele kell tudni képzelnie magát diákjai gondolkodásmódjába, és feltárni az értékeket, melyek kis támogatással alkotó és felfedező erővé válhatnak. A tehetségnek jellemmel kell párosulnia, hogy igazi hasznát meghozza. S egyben húzóerővé kell válni, a nemzet szolgálatában. Soha ne felejtsék el a hajszálgyökereket, amelyek hazájukhoz kötik őket —, intette a fiatal közönséget. — Gyarapítsák a nemzet jó hírét, és kamatoztassák tehetségüket a köz javára — zárta szavait. Az ünnepségen adták át a díjakat a Magyar Kultúráért pályázat négy kategóriájában elért első három helyért is — az örvendetesen nagyszámú tanulmány közül a legjobbak készítőinek. A díjazottak között üdvözölhettük Grosz Tímeát, a szi- getszentmiklósi 3. számú általános iskola tanulóját, aki a Mit jelent számomra ^ magyar kultúra témában ért el harmadik helyezést. (d. V. s.) * Ezúttal szeretnénk gratulálni azoknak a tehetséges megyei fiataloknak, akik az OKTV első tíz helyezettje között voltak: Földrajz: II. helyezett Polgár Tamás III. o. Monor, József A. G„ felkészítő tanár: Kiss Attila; 5-6. Farkas Tünde IV. o. Cegléd, Kossuth L. G„ f. t.: dr. Kürti György. Angol: 9. helyezett Hodosi Kálmán III. o. Nagykáta, Damjanich J. G„ f. t.: Kurunczi István Német: 6. Pintér Éva IV. o. Cegléd, Kossuth L. G. f. t.: dr. Bojtos Attiláné. Matematika II. kategória: 5. Rásonyi Miklós IV. o. Gödöllő, Török Ignác G„ f. t.: Vancsó Imréné. Matematika I. kategória 5. Birszki Bálint III. o. Vác, Váci Ipari SZKI. f. t.: Benedek Ilona. 10. Horváth Szilárd IV. o. Vác, Váci Ipari SZKI. f. t.: Benedek Ilona. Biológia II. kategória: 6. Petrányi Gábor IV. o. Gödöllő, Török Ignác G„ f. t.: Bárdy Péter, Wittmayer Zsuzsa. Kémia I. kategória: III. Per- ger Tamás III. o. Érd, Vörösmarty Mihály G„ f. t.: Szerényi Gábomé dr. Kémia II. kategória: 8. Don- kó Zsolt IV. o. Érd, Vörösmarty Mihály G„ f. t.: Szerényi Gábomé dr. Történelem: 8. Teremi Nándor IV. o. Érd, Vörösmarty Mihály G„ f. t.: dr. Rózsa Érzsé- bet, Horváth Kinga.
