Pest Megyei Hírlap, 1993. június (37. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-30 / 150. szám
É PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. JÚNIUS 30., SZERDA 3 Nem volt egyhangú a döntés Kosa Csaba, az MDF Országos Etikai Bizottságának tagja az alábbi nyilatkozatot juttatta el lapunknak: Az 1993. június 29-én megjelent Pest Megyei Hírlapban híradást közöltek az MDF Országos Etikai Bizottságának hétfői üléséről. Zacsek Gyulát — a tudósítással ellentétben — nem egyhangú döntéssel zárta ki az Etikai Bizottság. A kizárásra öten igen-nel, ketten nem-mel szavaztak, egy bizottsági tag tartózkodott. Az Alkotmánybíróság állásfoglalása Nem minősül jogszabálynak • • / Ülésezett az ET Privatizációs Bizottság részvételt követelnek Alkotmányellenes a büntethetőség elévülésének értelmezéséről szóló országgyűlési elvi állásfoglalás — állapította meg az Alkotmány- bíróság kedden, nyilvánosan kihirdetett második határozatában. Az Alkotmány- bíróság leszögezte: az elvi állásfoglalás nem minősül jogszabálynak, sem a bíróságokra, sem más hatóságokra nem kötelező, csak az Országgyűlésre. Az állásAz Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság igazgatósága hétfői ülésén kinevezte Szekeres Szabolcsot a társaság vezérigazgatójává, és megválasztotta — az igazgatóság elnökének a miniszterelnök által történő kinevezéséig terjedő hatállyal — az igazgatóság elnökhelyettesévé. Erről Tárkány Szűcs Attila, az ÁV Rt. vezérigazgató-helyettese tájé- ^ koztatta a Magyar Távirati Irodát kedden. A személyi változás előzménye, hogy Teleki Pál, a társaság korábbi elnök-vezérigazgatója június 17-én lemondott. Akkor az igazgatóBarsiné Pataky Etelka címzetes államtitkár és dr. Odor László, a Magyar Köztársaság svájci nagykövete személyesen adták át Antall Jc>~ z.se7 miniszterelnök meghívó- levelét Adolf Oggi svájci államelnöknek az 1996-os budapesti világkiállításra. — A meghívásokat rendszerint külügyi csatornákon keresztül küldjük el a különböző országoknak. Azért találkoztunk Oggi elnökkel, mert Svájc esetében szeretnénk, hogy részvételük számunkra is fontos legyen — mondotta az Expo kormány- biztosa hétfőn, a meghívó átadása után. foglalás alkotmányellenes azért is, mert valójában a büntető törvényt módosítja, amennyiben az elévülés új, a büntető törvényben nem szereplő feltételeit határozza meg. A testület határozatát egy alkotmánybíró különvéleményével hozta meg. Az Alkotmánybíróság az elvi állásfoglalást a Magyar Közlönyben történő közzététel napjával megsemmisíti. ság rendkívüli ülésén a vezérigazgatói teendők ellátásával ideiglenesen Szekeres Szabolcsot, az igazgatóság tagját, a társaság általános vezérigazgató-helyettesét bízta meg. Az ÁV Rt. elnökének kinevezésére várhatóan a későbbiekben kerül sor. Személyét a miniszter- elnök nevezi ki, ám előzőleg szükség van parlamenti bizottsági meghallgatására. Teleki Pál lemondására azt követően került sor, hogy nyilvánosságot kapott a sajtóban: a Magyar— Amerikai Vállalkozási Alap évi 100-150 ezer dolláros fizetéskiegészítést folyósított számára. Az ATS sváci hírügynökség a látogatásról szóló hírében megjegyzi, hogy az Expo ’96 előkészületei tőkehiány miatt késésben vannak. Ezért a kormánybiztos látogatása alkalmából találkozik olyan svájci üzletemberekkel, akiknek már van érdekeltségük Magyarországon, hogy velük konkrét befektetési ajánlatokat beszéljen meg. — A Schindler cég — amely a Ganz Liftgyár 75 százalékos tulajdonosa, és amely a sevillai világkiállítás hivatalos szállítója volt — most tanulmányozza az Expo ’96-ban való részvételének lehetőségét. Nagyobb Már a pályázati felhívás tartalmazzon foglalkoztatáspolitikai szempontokat, és ezeket módja legyen a munkavállalóknak időben észrevételezni — fogalmazta meg a munka- vállalói oldal igényét a privatizáció eljárási szabályaival kapcsolatban az Érdekegyeztető Tanács Privatizációs Bizottsága tegnapi ülésén. Az 1993. évi vagyonpolitikai irányelvek tervezetéről folytatott vitában jelenlévők elsősorban azt nehézményez- ték, hogy ismét a kormányzat által már jóváhagyott és a parlamentnek már benyújtott előterjesztéssel foglalkozhatnak csupán. A jövőben elvárják, hogy időben fejthessék ki véleményüket, tehessék meg javaslataikat — fogalmaztak. Megegyezés született arról, hogy az elmúlt évi gyakorlathoz hasonlóan azokat a válA Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének tegnap a fővárosban rendezett közoktatáspolitikai nyílt fórumán és az utána megtartott sajtótájékoztatón megtudtuk, hogy a kormány júliusban a parlament elé kerülő közoktatási törvényjavaslata nem örvend túl nagy népszerűségnek szakmai és ellenzéki körökben. A fórum vitaindító előadását elmondó Sáska Géza, a Fővárosi Közgyűlés Oktatási Bizottságának elnöke is egyetértett abban, hogy a törvényjavaslat több fontos pontja hatalmas terheket ró majd sok önkormányzatra. Mint mondták, a legsúlyotoztatásokat, amelyekkel mindhárom fél: tehát a munkaadók, a munkavállalók és a kormányzati oldal egyetért, a kormányzat képviselője csatlakozó módosító indítványként beterjeszti a parlament elé. A munkavállalók elsősorban a munkavállalói tulajfon- szerzés feltételeit igyekeztek tovább javítani. A munkaadók képviselői ehhez csak részben járultak hozzá. Végül is abban állapodtak meg, hogy a munkavállalói szervezetek nem kaphatnak elővételi jogot, de valamennyi esetben, még a zárt pályázatok kiírásakor is joguk van előzetesen megismerni a pályázati feltételeket. Amennyiben zárt pályázati kiírás során a munkavállalók jelzik, hogy részt akarnak venni a pályázaton, ahhoz legyen joguk, ha sabb gond várhatóan az lesz, hogy az önkormányzati iskolák működési költségeit ezentúl helyi pénzforrásokból kell előteremteni. Szerintük ez elvezethet oda, hogy a szegény és a tehetősebb települések oktatási színvonala között nőni fog a szakadék. Az előadók (egy-két hozzászólóval ellentétben) kifogásolták azt is, hogy a törvényjavaslat nem tartalmaz garanciákat az önkormányzati iskolák világ-' nézeti semlegességére. A sajtótájékoztatón lapunk kérdésére Sáska Géza elmondta, hogy a törvényjavaslat legnagyobb hibájának a nehéz gazdasági helyzetben lévő ország lehetőségeinek fipedig elutasítják őket, azt külön meg kell indokolni. A munkaadók a munkavállalói tulajdonszerzés szabályai körüli vitában elsősorban a feltételek jelenleginél világosabb körülhatárolását szorgalmazták. A privtizáció bevételeiről és kiadásairól szólva a munkaadók és a munkavállalók egyetértettek abban, hogy viszonylag magasak a privatizációs költségek, és ez — mivel készpénzben kell megfizetni — egy-egy esetben akadályozhatja a munkavállalói tulajdonszerzést. A kormányzati oldal azonban közölte: a tulajdonváltás előrehaladtával arra kell számítani, hogy a privatizációs költségek egyre magasabbak lesznek, és a jelenlegi feltételek között nincs mód a csökkentésre. gyeimen kívül hagyását tartja. Véleménye szerint csak a szebb jövő ígérete tartja ösz- sze a javaslatot, igaz azonban, hogy elveiben ennek lehetősége benne van. Dr. Wek- ler Ferenc arra a kérdésünkre, hogy mikor nem tartotta volna presztizstörvénynek az általa annak titulált tervezetet, azt válaszolta, hogy akkor, ha a kormány hatalomra kerülésekor megalkotják, mert akkor máig kiderült volna, hogy életképes-e, és ha nem, módosításokkal azzá lehetett volna tenni. Azt még hozzátette, hogy egy teljes rendszerváltozásnál természetes az oktatásügy átalakítása is. Tarifaemelés A Budapesti Közlekedési Vállalat július elsejétől emeli a vonaljegyek, a napijegyek és a bérletek árát. A régi — 19 forintos •—jegyekkel július 15-ig lehet utazni. Erről a BKV tegnap tájékoztatta az MTI-t. A tarifaemelést követően a vonaljegy ára 25 forintra, a napijegy ára 200 forintra növekszik. A havibérletek ára is módosul: a villamosbérlet 900 forint, a buszbérlet 1100 forint lesz. Az előbbiért a tanulók és a nyugdíjasok 225 forintot, az utóbbiért pedig 275 forintot fizetnek. A pótdíj — a helyszínen fizetve — 400 forint, utólag csekken rendezve 800 forint, harminc napon túl befizetve 2 ezer forint. Újdonság a három napig használható turistajegy, amely 400 forintba kerül. Kórogy és Szentlászló után A minap egy színházi rendező, akivel e hasábon már korábban is többször foglalkoztam — mikor is azt a kijelentést tette, hogy Csurka Istvánt őrületbe kell kergetni —, most azt mondta, hogy Fehér ingben kell fogadnunk az esetleg ránk támadó ellenséget, azaz a magyar hadsereget, mivelhogy sokba kerül, föl kell számolni. Ezt a szinte minősíthetetlen fölvetést június 26-i számunkban Döbrentei Kornél Felnőni lélekben című cikkében mégis megpróbálta minősíteni és az őt megillető helyre tenni, ám az érethetőség kedvéért magam egy példával szeretném bizonyítani Kerényi Imre rendező úr banális tévedését. Nem tudom, a rendező úr ismeri-e e két falu nevét: Kórogy és Szcntlász- ló. Nos, e két szlavóniai magyar falu lakói bizony fegyvertelenül, s tán fehér ingben nézték végig szülőházaik, templomaik, iskoláik lerombolását. Az ő esetükban azt, hogy ugyancsak békés, harcra, háborúra alkalmatlanok, nem tudták öltözékükkel érvényre juttatni a csetnikek barbár támadásaival szemben. Olyannyira nem, hogy mint a Panoráma tudósításából annak idején megtudhattuk a tán Kó- rogyról Szentlászlóra — fehér zászló alatt! — autózó körzeti orvosra is rálőttek. Tehát aki ma úgy képzeli, hogy a fehér ingnek olyan hatása lehet, amilyen hatása igenis van egy Jancsó filmben, az valószínűleg nincs tisztában e térség történelmével, s ez legalább akkora b^j — legalábbis az ő számára — mint csukott szemmel téblábolni napjaink eseményei között. (Vödrös) (r.z.) Magyarország madártávlatból Soponya, Zichy-kastély a XVIII. században barokk stílusban épült. Ma gyermekváros. A Magyar Honvédség közreműködésével készítette az MTI Uj vezérigazgaztó az ÁV Rt. élén Expo-meghívás Svájcnak A közoktatási törvényjavaslat vitájához A meg nem kérdezettek véleménye
