Pest Megyei Hírlap, 1993. június (37. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-30 / 150. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP SZLKEBB HAZANK 1993. JUNIUS 30.. SZERDA Az udvariasság kötelez Meghívót kaptunk Vecsés- ről: a Liberális Polgári Szövetség Vállalkozók Pártja invitált egy vállal­kozói konferenciára, me­lyen — mint ígérték —- két jeles személyiség, Zwack Péter, a párt elnöke és Horváth Jenő, az OTP Bank igazgatója tart elő­adást a vállalkozásokkal kapcsolatos kérdésekről. A meghívás péntek estére szólt, ami nem a legszeren­csésebb időpont, a hétvégi rendezvényekre nem tolon­ganak a tollnokok. (A Pest Megyei Hírlapon kívül egyetlen lap sem képvisel­tette magát.) A mehívás megtisztelte­tés, melynek illik eleget tenni, amiért viszont cseré­be kijár az udvariasság. Úgy Játszik, a rendezők er­ről nem tudnak, vagy nem tartják fontosnak a tiszte­letben tartását. Pénteken a jelzett idő­ben és helyen ott voltunk. A Sramli Étteremben gya­nús csend fogadott, sehol egy lélek — leszámítva a személyzetet. — Nekem nem szólt sen­ki semmilyen fórumról, il­lene annyit hallottam, ter­vezték, de elhalasztották szeptemberre — közölte az étterem tulajdonosa, majd (bár ő a legkevésbé illetékes) elnézést kért, amiért hiába fáradtunk. A fáradtságot még kibír­ja az ember — ki jóma- .gam is: de megfosztottak egy hétvégi délutánomtól, s visszaéltek a jó szándé­kommal. Amiért is joggal vetem fel a kérdést: csak ennyi becsülete van a honi sajtónak és ennyi dip­lomáciai érzék egy párt­ban, melyet a Zwack Pé­ter neve fémjelez? A tapasztalatok alapján merem remélni, hogy a so­ron következő magyar nagykövetet nem közülük nevezik ki az USA-ba... (gyé) Lesz pénz a mérőműszerekre Ki szennyezi a levegőt? Még az év elején olyan dön­tést hozott a százhalombat­tai képviselő-testület, hogy — drágasága miatt — nem telepíttet a városba automata légszennyeződés-mérő moni­torhálózatot. Éppen ezért volt meglepő a hír: nemrégi­ben Angliába utazott a kör­nyezetvédelmi bizottság el­nöke, Nagypatakj Gyula és Nemes László, az építési és városgazdálkodási iroda kör­nyezetvédelemmel foglalko­zó munkatársa, ahol egy nemzetközi kiállítást tekin­tettek meg. Környezetvédel­mi analitikai, városfejleszté­si és vízgazdálkodási, vala­mint visszaforgatási rendsze­reket, eljárásokat láthattak a kiállításon, sőt érdeklődtek is, hogy milyen lehetőségek adódhatnak városukban a légszennyezésmérő monitor­hálózat telepítésére. Na, de minek? — kérdez­hetjük. Ha egyszer úgy sincs pénz a vásárlásra? Mint kiderült, nem volt ebben semmi huncutság. Már évek óta szorgalmazzák a városi vezetők az ilyen mé­rőberendezések beszerzését. Különösen a tavalyi forró nyár tanulságai — amikor napokon keresztül füstbe bo­rult a lakótelep, és „pemyee­ső” hullott, s mindez társult a különböző vegyületek sza­gával — késztették az önkor­mányzatot erre. A hivatal, a finomító és az erőmű most elvben megállapodott ab­ban, hogy az iparűzési adó egy részét erre a célra fordít­ják. Az angliai cégek megígér­ték, hogy hamarosan meg­küldik ajánlataikat, amely­ben szerepelni fog az, hogy mennyi idő alatt és mennyi­ért vállalják el a munkát. Ez­után versenytárgyaláson dől el, hogy melyik a legkedve­zőbb ajánlat. (á. m.) Mindenből a legjobbak Tart még a körösi vigasság (Folytatás az 1. oldalról) Ugyanekkor hirdették ki Az én városom címmel indított gyermekrajzpályázat ered­ményét a Kossuth iskolá­ban. Június 24-én a művelő­dési központ volt a helyszí­ne egy megkapó esemény­nek. A helyi és a Kőrösről elszármazott képzőművé­szek találkoztak ott és nyi­tottak tárlatot alkotásaikból. Hagyományosan — immár tizenkettedik alkalommal — Nagykőrösön versenyez­tek a környezetvédelmi és egészségügyi amatőrfilme­sek, akik közül idén Palm Walton amerikai, illetve ha­zánkfiai, Duljánszki Tibor, dr. Szép Tibor és Bélteky Zoltán alkotóközössége nyerte a kategóriánként osz­tott első díjakat. Felmérhetetlen jelentősé­gű volt az új nagykőrösi kór­ház alapkőletétele, mely ün­nepséghez részben kapcsoló­dott a neves nőgyógyász­szülész, dr. Ruttner Béla em­lékére rendezett tudomá­nyos konferencia. A sport­ban a Duna Kupa nemzetkö­zi birkozóverseny nyújtott látnivalót az Erdélyből, Szlo­vákiából és még több külor- szági egyesületből érkezett, valamint az itthoni birkózó­tehetségek jóvoltából, aki­ket egyébiránt a kocsériak és a nyársapátiak is meghív­tak baráti sporttalálkozóra. Az ünnepi hetek hátralé­vő rendezvényeiből kieme­lésre érdemes a július else­jei fotókiállítás a művelődé­si központban, ahol helybé­li alkotók munkái kerülnek közönség elé. Július 2-án Lucifer — azaz Molnár Fe- rencneves testnevelőtanár — hajdani tanítványai ren­deznek sporttalálkozót, a strandon. Ezen a napon a pálfájai parkerdőben rockta­lálkozó is lesz, délután 3 órától. Július 4-én a nemzet­közi kutyakiállítás, a városi KRESZ-vetélkedő, vala­mint a II. nemzetközi ifjúsá­gi zenekari találkozó színe­sítik a hatalmas program­csokrot. A rá következő na­pon a Delfin nemzetközi téncversenyre hivatalos mindenki, este pedig a he­lyi zeneiskola ünnepli 40 éves évfordulóját díszhang­versennyel, a művelődési központban. Július 5-e és 6-a a hangversenyek és a tánc napja lesz a sportpá­lyán, a városháza udvarán és Kocséron délután 4 órá­tól, valamint este 7 órai kez­detekkel. Július 7-én dél­után 5 órakor a katolikus templomban csendül fel a klasszikus muzsika, és Nyársapáton folytatódik a táncverseny, 19 órától. A közel három hetes ünnep­ség utolsó napján — 8-án — összzenekari zárókon­cert lesz 17 órakor, este fél 8-kor a kecskeméti Európa Jövője gyermekfesztivál résztvevői adnak műsort. A tervek szerint 20 óra 30 per­ces kezdettel kerül sor a zá­róünnepségre, melynek díszvendége és szónoka Göncz Árpád köztársasági elnök lesz. Jó időjárás ese­tén természetesen az utca­bál sem marad el, amely fél 10-kor kezdődik és tart egé­szen hajnalhasadásig. M. J. Tartsák tiszteletben az emberi jogokat! Dunavarsány — amerikai mintára Víz, víz, tiszta víz (Folytatás a I. oldalról) — Tisztázzunk valamit. Az Emberi Jogi Világkonfe­rencia nem döntéshozatalra vállalkozott, viszont a záró­nyilatkozat olyan konkrétu­mokat és megállapításokat tartalmaz, mely keretfeltéte­leket biztosít egy-egy ENSZ-döntés meghozatalá­hoz. Azok valóban csalód­tak, akik azt remélték, hogy Bécsben sikerült konkrét nyi­latkozatban elítélni az egyes országokban folyó nyílt jog- tiprást. Például Boszniában. A konferenciának nem ez volt a feladata, ellenben az itt elhangzott és megfogalma­zott nyilatkozatok kötelező jellegűek a résztvevők szá­mára s hosszú évtizedekre meghatározzák az emberi jo­gok alakulását. — Miként ítéli meg a ma­gyar delegáció munkáját? — Csodálattal adózom a munkabírásuknak. A máso­dik nap délutánján zúgó fej­jel, holtfáradtan távoztam. Ők pedig hajnalig harcoltak, győzködtek és részt vettek a nyilatkozat megfogalmazásá­ban. Magyarország, a ma­gyar kormány politikája ez alkalommal is pregnánsan bi­zonyította, hogy számunkra az emberi jogok tiszteletben tartása nem csupán szólam, hanem kulcskérdés. (matula) Az Amerikai Egyesült Álla­mokban a közelmúltban létre­hoztak egy segélyalapot, Ca­pital Development Initiative néven, azzal a céllal, hogy se­gítsék a kelet-európai orszá­gok fejlődését bizonyos tech­nológiák átadásával, megho­nosításával. Szennyvíztisztító létesítésére is benyújthattak pályázatokat e térségből. Dunavarsány önkormány­zata már tárgyalásokat is foly­tat az ügyben az amerikai Fu­ture Water International Inc. cég képviselőivel, mivel pá­lyázatukat elfogadták a tenge­rentúlon. A legutóbbi megbe­szélések eredménye az, hogy ez év augusztusában készül­ne el az a tanulmányterv, amely felmérné, miként mű­ködtethető gazdaságosan Dél­egyháza, Dunavarsány, Ma­josháza és Taksony ilyen jel­legű gondjait megoldó szennyvíztisztító. Az amerikai technológia lé­nyege, hogy hármas tórend­szert alakítanak ki, és úgy tisztítják különböző eljárások­kal a szennyvizet, hogy az mezőgazdasági öntözéshez is felhasználható. A készülő ta­nulmánytervhez az önkor­mányzatok információkat ad­nak majd, a kiadásokat a se­gélyből fedezik. Az építkezés akkor kezdőd­ne meg, ha a gazdaságossági és egyéb számítások szerint érdemes ezen a területen ha­zánkban elsőként megvalósí­tani az amerikai mintájú szennyvíztisztítót. A további­ak ennek eredményétől függe­nek. (J. Sz. I.) Megkérdeztük Megkönnyebbült-e a kárpótlási hivatal? A bértárgyalások sikere­sen végzó'dtek, az ország és így a megye földhivata­laiban elmúlt a dolgozók munkalassításának veszé­lye. Sztáray Mihálytól, a Pest Megyei Kárrendezé­si Hivatal vezetőjétől, az iránt érdeklődtünk, hogy ismét gondtalannak mondható-e a két hivatal együttműködése. — A megyei földhivatal­lal kifejezetten jó volt a kapcsolatunk az elmúlt idő­szakban. Nem gondoltunk arra, hogy munkájukat nem megfeszített ütemben végzik. Tisztában voltunk azzal is, hogy a kárpótlási folyamat előkészítésében játszott és ma is játszódó szerepük jelentős többlet- munkát követelt tőlük: Is­mertük azt is, hogy jelen­tős jövedelemkülönbség ta­pasztalható a két hivatal­nál. De ezzel mi a kárpótlá­si hivatalban soha nem él­tünk vissza, minden egyes volt földhivatali dolgozó alkalmazását egyeztettük a hivatali vezetőikkel. Mind­két intézmény elsőszámú érdeke a pótköltségvetés el­fogadása, mert az reménye­ink szerint jelentősen javí­taná anyagi helyzetünket. A földárverések eddigi üte­mét enélkül is tudtuk vol­na a nyár végéig tartani, de a földhivatal az anyagi­ak hiányában szeptember­től már nem lett volna ké­pes a földalap-kimérési munkát elvégezni. Ez vi­szont valóban lehetetlenné tette volna a kárpótlási fo­lyamat befejezését, Az azonban nem esett jól a földhivatalok érdekképvi­seletének korábban hangoz­tatott érvei közül, misze­rint a kárpótlási tevékeny­ség nyolcvan százalékát a földhivatalok végezték. Ez természetesen téves megál­lapítás: a valóban jogos igényeiket nem a mi ká­runkra, és főképpen nem a kárpótlásra jogosultak fél­revezetésével kellett volna megfogalmazniuk. N. Zs. Medgyasszay László: a minősége kielégítő' Nem szorulunk búzaimportra (Folytatás a 1. oldalról) A határszemlét követő kö­tetlen beszélgetést Medgyasz- szay László személyes vallo­mással kezdte. Mint mondta, az elmúlt négy hónap során negyvenezer kilométert uta­zott, de mindeddig nem jutott el még igazi szövetkezetbe. Mostani látogatásommal a tárca képletesen azt kívánta érzékeltetni, hogy nem sza­kadtunk el a földeken dolgo­zó parasztságtól, és az aratást — véleményem szerint — nem a Kossuth téren kell megünnepelni, hanem kint a helyszínen. Ezért is jöttem el önökhöz. Ezt követően az államtit­kár tájékoztatott a betakarítás alakulásáról. A hozamok min­denütt alacsonyabbak az átla­gosnál. Búzából az előzetes felmérés szerint 3,8 tonnát hektáronként takarítanak be, ami 27 százalékkal kevesebb, mint az előbbi három év átla­ga. A várható mennyiséget 3,8 millió tonnára becsülik, s ez garancia arra, hogy nem szorul az ország importra. A hazai szükséglet 1,8-7 millió tonna, s a vetőmagot is szá­molva, még így is jut export­ra. Az értékesítés megkönnyí­tésére két döntés született — mondotta Medgyasszay Lász­ló. Az első variáns 7000 fo­rintot garantál tonnánként, amit az állam fizet, amennyi­ben a termelő nem tudja más­nak, előnyösebb áron eladni a termést. A másik változat alapján — ugyancsak az ál­lam — 4000 forint előleget fi­zet, de ha a termelő 90 napon belül meggondolja magát, úgy visszaválthatja a termést. (Ha nem, akkor kérheti a há­romezer forint diferenciát.) — Nagy a valószínűsége, hogy kevesen élnek majd e két lehetőséggel. Az eddigi információink szerint máris 7500-7800 forintért cserél gazdát a búza a szabadpia­con, sőt hallottam nyolcezer­ről is. Csakhogy a felvásár­lók nyújtott fizetést ajánla­nak, vagyis nem egyben fizet­nek. Az FM pont abból in­dult ki, hogy a termelők egy részének nincs ideje ezt kivár­ni, pénzre van szüksége a hi­telek törlesztéséhez. Ilyen szempontból tehát a 7000 fo­rintos állami felvásárlás — és helyben fizetés — előnyös intézkedés a kormány részé­ről. Kérdésünkre az államtitkár­ral együtt érkező Juhász Lász­ló, Pest Megyei Földművelés- ügyi Hivatal helyettes vezető­je összefoglalót tartott a me­gyei összképről. Ezek szerint Pest megyé­ben az átlagtermés a követke­zőképp alakul: búzából 3, roszból 1,7, őszi árpából 2,7, tavaszi árpából 2,1 tonnát prognosztizálnak a mezőgaz­dászok hektáronként. — A búzaszemek minde­nütt aszottak, de a sikértartal­muk alapján a B-l kategóriá­ba tartoznak. Ez a közepes­nél jobb. A megye lakosságá­nak kenyérszükségletét bő­ven fedezi, s a liszt minőségé­vel sem lesznek problémák — tette hozzá Medgyasszay László befejezésként. Matula Gy. Oszkár

Next

/
Thumbnails
Contents