Pest Megyei Hírlap, 1993. június (37. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-22 / 143. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1993. JÚNIUS 22., KEDD 5 Pillanatok az élet kapujában Nem ördöngösség az idegenforgalom Nem a szülész, az édesanya az első Napjaink egyik legidőszerűbb kérdéséről tartottak országos tudományos tanácskozást a hét végén, a váci Já- vorszky Ödön Városi Kórházban. A Magyar Ápolási Egyesület szülésznői szakcsoportjának meghívására sereglettek ide és tartottak előadást a téma legjobb szakértői. A résztvevőket Kardos Zoltán főorvos, a kórház szülészeti osztályának vezetője köszöntötte. A váci intézmény munkatársai nevében Szőnyi Mihály orvosigazgató szólt a vendégekhez. Ünnepi alkalomnak minősítette a tanácskozást, hozzátéve: a továhb— A málnatermelésben szükséges fajtaváltás természetesen nem kampányszerűen, nem azonnal történhetne meg. Ez a kérdés évek óta időszerű ebben a térségben. Amikor a szövetkezetek a gépek alkalmazása miatt áttelepítették az ültetvényeket az északi oldalról, akkor is lehetett tudni, hogy ez nemcsak szárazság idején, hanem általában is veszélyes megoldás, mert mostani talaját nem szereti a növény. A privatizáció, a kárpótlás, a tagi földek visz- szaadása jelentős lendületet ad majd a korszerűsítésnek. A gazdálkodás jövőjével függ össze, hogy az embereknek el kell dönteniük: mivel akarnak foglalkozni? Az ad- hoc, a véletlenszerűség többé nem lehet megoldás. Amit csinálnak, abból meg kell élniük, pénzt kell befektetniük, gépeket kell vásárolniuk. Ha képzések rangját az itt elhangzó és hasonló tartalmú, színvonalú tudományos előadások adják meg. Az első, laikusoknak is érdekes előadást Papp Zoltán tanár, a SOTE I. Számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika igazgatója tartotta meg. A szülőszobában nem a szülész, hanem az édesanya az első személy, a szülészetnek édesanya- és családközpontúnak kell lennie, s minél természetesebb körülményeket kell teremteni az élet kezdetét jelentő folyamat körülményeinek -— mondotta. A kilenc tudományos előegyesítik az erejüket, szervezetten már ki tudják alakítani az északi oldalak ültetvényeit. Ez tízéves ciklusban valósulhat meg. Ahhoz is szervezett erő kell, hogy újabb növényfajtákat próbáljanak ki. Itt érdemes faiskolákat telepíteni, mintaparcellákat kialakítani, s ehhez már vállalkozók szükségesek. — Gondolom, az is számít, hogy ki lesz a meghatározó felvásárló és ipari feldolgozó. Mondhatjuk, hogy ez még mindig a szobi- szörpüzem? Beszéltek az emberek szállítási gondokról. Volt egy hűtőház Berneceharátiban. Azt nem lehet számításba venni? — Indulatból is mondhatták, hogy messze kell szállítani a gyümölcsöt, mert van aki nem ismeri a folyamatokat. A térségnek vannak lehetőségei. Itt van a nógrádi hűtőház, a dunakeszi, s ki lehet adás után csoportos gyakorlati foglalkozások kezdődtek. — Miért pont Vác lett a rendezvény házigazdája? — kérdeztük Kardos Zoltántól. — Szeretnénk megmutatni, hogy a harminc-harminchat hasonló városi kórházban ugyanilyen eredményeket el lehet érni, mint a mienkben. Meg lehet teremteni az emberközpontú szülészet feltételeit, csökkenthetők a magzati veszteségek a tudomány aktuális állapotának megfelelően, de talán nem is túl sok pénzből felszerelt osztályokon. Itt 1989-ig csökkent a szülések jutni a friss árut vásárlók piacára is. A szobi üzem valóban meghatározó lesz. A géppel szedett ribizli, meggy oda kerül, magasabb áron eladható termékek pedig feljutnak az igényesebb piacokra. — A málnatermelők fórumán sokszor elhangzott az ajánlás, hogy meg kell tanulni az új gazdasági alkalmazkodást, a kereskedelmi partner keresését, hozzá kell szokni az önálló megoldásokhoz. Vajon az évtizedekig más viszonyokhoz szokott, korosodó embereknek nem kellene ebben intézményesen segíteni? Ki foghatná meg a kezüket? — Nem biztos, hogy a negyvenen túliak képtelenek a mindenkori helyzet felismerésére, az önállóságra. Segíteni is kell nekik, de a tudásnak mindig lesz ára, azt meg kell fizetni. Rá kell világítani, hogy a diplomások és a kistermelők, a kétkeziek érdekei nem ellentétesek. Szükségük van egymásra. Ez a térség valóban, halmozottan hátrányos helyzetű. Jelentősen elöregedett, rengetegen költöztek el innét. Az átalakítás itt is, mint általában, tanulási folyamat. A kérdés csupán az, hogy lesz-e türelmünk egymáshoz. Nekem például, mint képviselőnek, akinek száma, az utóbbi három évben viszont emelkedett. Ez az új szellemű munka eredménye. Ezt az úgynevezett lu- migin rendszernek tulajdonítják, ahol az anya együtt van a gyermekével a szülőszobában. Népszerű az úgynevezett családi szülés, ami bensőségesebbé teszi az eseményt. Pitz Andrásné, a kórház szülésznője, a konferencia egyik szervezője a családközpontú szülészeti ellátásról tartott előadást: Az otthonszülésnek szerinte sincs meg még a feltétele hazánkban. K. T. I. Bogárdi Zoltán: A véletlen- szerű megoldások ideje elmúlt Erdó'si Ágnes felvételei mindig ugyanazokat a problémákat vágják a fejéhez? A választóknak, akiknek mindig meg kell magyarázni a dolgok okait, összefüggéseit? Én remélem, hogy a magyar népnek lesz türelme ahhoz, hogy magát a hajánál fogva kihúzza ebből a kátyúból. Ebben a térségben a föld eltartó képessége sokkal kisebb, mint máshol, ha nem intenzív kultúrákkal foglalkoznak. Szerintem hosszú távon marad majd a málna, de el tudom képzelni, hogy hűtőházi konzervgyári feldolgozásra zöldséget is termeljenek. A földek nagy része erdőtelepítésre alkalmas. A csökkent népességet ez a szerkezet eltartja. A további elvándorlásra most már nincs lehetőség. A városok már nem fogadóképesek, a társadalmi mobilitásnak nincsenek meg a feltételei. — A szolgáltatás javítására, a vállalkozók megjelenésére lehet számítani? — Jönnek vállalkozók is. Ám én úgy gondolom, hogy az emberek egy részének kell itt azzá válnia. Elismerem, hogy érdemes gépet venni, szolgáltatni. Éppen azért, hogy ne vegyen mindenki traktort az egy-két hektárja műveléséhez. Ez a mi dolgunk, hogy az embereket rendszeresen tájékoztassuk a lehetőségekről, átadjuk számukra a hasznos ismereteket. Kovács T. István Mit szól hozzá a képviselő? Az Ipoly menti falvak jövője Az Ipoly menti településeken mindig hátrányos, só't halmozottan hátrányos helyzetről beszélnek a polgárok. Sorolják a bajokat, rámutatva, hogy a közelben nincsenek városok, termékeikre vevőként váró piaci sokaság. A viszonylagos közelségben fekvő' Szob vasútállomásán és a gyümölcs- feldolgozó üzemben is kevesebb a munka, mint volt korábban. Kiutat kell keresni és találni. Hogy alakulhat az Ipoly-vidék gazdasági szerkezete, milyen jövő' vár a tíz Pest megyei kisközségre? — kérdeztük Bogárdi Zoltántól, a választókörzet MDF-es országgyűlési képviselőjétől, aki elgondolkodva kezdett bele a válaszába. A németek figyelnek megyénkre jpthi A németek és a magyar környezetvédelmi minisztéri- um megállapodásának eredményeként egy környe- zetvédelmi tervezet előkészítésének első fázisa lezá- rult. A német kormány hétszázezer márkát szánt arra a felmérésre, amelynek eredményeként Pest megye környezeti állapotát tanulmányozták légi felvételek segítségével. Fegyverneky Sándor, Pest megye önkormányzatának terület- fejlesztési és környezetvédelmi osztályvezetője képviselte megyénket Osnabrückben. —Mi volt a konkrét célja az utazásnak és kik voltak az útitársak? —Az Osnabrück környéki önkormányzatok megalakították a Kommunális és Környezetvédelmi Intézetet, amely a régió számára kutatásokat, elemzéseket, megfigyeléseket végez és javaslatokat tesz a környezet állapotának javítására. Légi felvétel a talajszennyeződésről Az utazáson részt vettek a Pest megyei önkormányzat, a Kereskedelmi- és Iparkamara képviselői, a Környezetvédelmi Minisztérium szakemberei. Az alapvető cél a tervezet megismertetése volt a részt vevő szakemberekkel, mielőtt az nyomdába és terjesztésre kerül. A légi felvételek elkészültek, ezek különleges fényképek a talaj állapotáról, a füstképződésről, a folyókba jutó szennyeződésekről. Az elemzést a megyeházán dolgozó csoport végzi német partnerek irányításával. Az eredmény olyan általános térkép lesz, amelyet a területhasznosítási terveknél tudunk felhasználni, és az egyes önkormányzatok segítségére is lehet. — Az ön számára mik az általános tanulságai ennek az együttműködésnek? — Egyrészt nagyon sajnálom, hogy nekünk a saját környezetünk kutatására nincs eny- nyi pénzünk. Másrészt örülök, hogy a németek ennyit áldoznak a mi környezetünk kutatására. A közeljövőben megjelenik a környezetvédelmi törvény, amely olyan hatósági feladatokat ró az egyes községekre, amit nem biztos, hogy el tudnak látni, mert nincs annyi szakember. Megyei szinten szeretnénk erre felkészülni és olyan szellemi bázist kialakítani. amely segítheti a településeket a helyi feladatok ellátásában. Éppen a napokban hirdetett meg az önkormányzat egy környezetvédelmi főmérnöki állást. Együttműködő települések A környezetvédelem tipikusan olyan ügy, amely nem áll meg egy község határánál. Az egyes önkormányzatok sosemvolt önállóságot élveznek, sok mindent meg is tudnak oldani, de vannak olyan gondok, amelyek meghaladják erejüket. Én bízom abban, hogy az elkövetkezendő években, sőt hónapokban eljutnak odáig, hogy egyre jobban kitekintenek a települések határain túlra. Olyan mikroregionális együttműködés lenne áldásos, amelyben egymás érdekeit figyelembe véve segítséget nyújthatnának egymásnak. A környezetvédelem lehetne az első ügy, amely asztalhoz ülteti a feleket, és akkor kiderülne, hogy van közös csatlakozási pont, például az idegenforgalom, a területfejlesztés és sok más kérdés. — Az utazás során, a tárgyalásokon túl gondolom sokat láttak, tapasztaltak... — Meglátogattunk néhány üzemet, például egy veszélyes- hulladék-kezelő telepet. Érdekes maga a hozzáállás, ahogyan a háztartásokból begyűjtik a szemetet. Egészen kis mennyiségben is vállalják a vegyszerek, lejárt gyógyszerek, kozmetikumok szállítását. De megint csak a hozzáállásról szólva: olyan nevelési és propagandamunka folyik a környezetbarát termékek érdekében, hogy az emberek tudatosan azokat vásárolják, habár jóval drágább. Figyelem: környezetbarát! A reklámokban kiemelt fontosságot kap egy-egy cég esetében, hogy környezetkímélő technológiát folytat. Meglátogattunk egy zöld hulladékot komposztáló telepet, amely virágföldet készít. Örömmel tapasztaltuk, hogy ugyanaz a Dopstadt géprendszer működik, amelyet a Pest megyei ön- kormányzat is megvásárolt a váci DOPE Kft.-nek. Általános tanulság, hogy mindenütt törődnek azzal, hogy a technológia és maga a termék is környezetkímélő legyen. — A németországi út előtt egy hosszabb svájci tanulmányúton vett részt. Hallhatnánk erről néhány szót? — Idegenforgalmi, turisztikai és vendéglátással kapcsolatos tanfolyamokon vettünk részt a kereskedelmi, vendéglátó és idegenforgalmi főiskola tanáraival és néhány diákkal, valamint a svájciak által a megyében megrendezett idegen- forgalmi tanfolyam résztvevőivel együtt. Kormánytámogatással — kétmillió svájci frank — az egészet a svájci fél fedezte. A csoport főiskolai kiküldöttei szakmai továbbképzésen vettek részt, ahol a vendéglátásban használatos számítógépes programot tanulhatták. Mi, az önkormányzat képviselői szállodákat látogattunk, a kanton idegenforgalmi működését ‘ tanulmányoztuk. Számomra a legfontosabb felismerés, hogy az idegenforgalmi tudnivalók elsajátítása nem ördöngösség, a meglévő társadalomtudományok alkalmazásával egyszerűen csak csinálni kell. Kiválóan működnek az idegenforgalmi egyesületek, amelyek tagjai szállásadók, panziósok, lovastelep vezetői, biotermelő gazdák, idegenvezetők, vagy bárki, akinek köze lehet az idegenforgalomhoz. Annyira jó ötletnek tartom, hogy mi is kezdeményezzük egy hasonló szervezet létrehozását. Megyei szinten gondoskodhatnánk a kiképzésről, a tudományos szintű elemzésekről, a kormánnyal való kapcsolatról és a statisztikai adatok beszerzéséről. Bartos Csilla
