Pest Megyei Hírlap, 1993. június (37. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-18 / 140. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1993. JUNIUS 18.. PENTEK Amerikai megemlékezés Nagy Imréről nyújtson garanciákat Merítsünk erőt Nagy Imre és társai emlékéből a világszerte tovább folyó harchoz az embe­ri jogokért, a demokráciáért, a szabadságért — hangoztatta Steny Hoyer az Egyesült Álla­mok képviselőházában beter­jesztett nyilatkozatában. A befolyásos politikus, a De­mokrata Párt frakciójának veze­tője szerdán Nagy Imre kivég­zésének 35. évfordulója alkal­mából emlékeztetett arra, hogy a tőrbecsalt, majd a szovjetek Az ENSZ szárazföldi csapatai által támogatott amerikai va­dászgépek a tegnap hajnali ka­tonai akcióban lerombolták Mo­hamed Farah Aidid Szomáliái hadúr mogadishui palotáját. Az ENSZ helikopterei és va­dászgépei támadást hajtottak végre Szomália egyik legjelen­tősebb fegyveres csoportjának fegyverraktára ellen. Ä szövet­ségesek légitámadását száraz­földi ENSZ-csapatok bevetése követte. A nemzetközi — olasz, francia, pakisztáni és amerikai — erők átfogó táma­dására Aidid tábornok erői gép- puskatűzzel választoltak. Négy­órás heves tűzpárbaj után a Szo­máliái fegyveresek elhagyták A román képviselőház és sze­nátus együttes ülésén — több hetes, több ízben elnapolt, nem egyszer parlamenti inci­densekbe torkolló, szenvedé­lyes vita után — elfogadták a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) parlamenti ellenőrzésé­ről, az erre hivatott parlamen­által felállított Kádár-rendszer által kivégeztetett politikusnak kulcsszerepe volt az 56-os for­radalomban. Az általa vezetett forradalmi kormány tette meg az első lépéseket szabad, füg­getlen, pluralista Magyaror­szág felé. A mártír miniszterel­nök 1989-es újratemetése for­dulópont volt Magyarország háború utáni történetében —mutatott rá Hoyer, idézve Orbán Viktornak az esemé­nyen elmondott beszédéből. az össztűz alatt lévő épületet, és az utcára menekültek. Aidid tábornok holléte nem ismeretes. Az eddigi harcokban az ENSZ katonái több Szomáliái fegyverest megöltek, a világ- szervezet kötelékében harcolók közül pedig számos ember megsebesült. Butrosz Gáli szóvivője szer­dán este ismertette az ENSZ második nyilatkozatát a Szo­máliái katonai akciók kap­csán. Eszerint az Aidid tábor­nok elleni támadásnak az a célja, hogy megfosszák a Szo­máliái hadurat fegyvereitől és propagandaeszközeitől, ame­lyek segítségével félelembe tartja az ország népét. ti bizottság létrehozásáról szóló törvényt. A végső változatot 271 sza­vazattal 4 ellenében, 7 tartóz­kodás mellett hagyták jóvá. A titkosszolgálat parlamenti el­lenőrzése egyike volt azoknak a követelményeknek, amelye­ket az Európa Tanács rappor­Kártérítés miatt A NYEU Kártérítést sürget a Nyugat- Európai Unió parlamenti köz­gyűlése azoknak az országok­nak, közöttük Magyarország­nak, amelyeket súlyos anyagi károsodás ért a volt Jugoszlá­viával szemben elrendelt em­bargó miatt. A közgyűlés ülésszakán elfogadott határo­zat felhívja az Egyesült Nem­zetek Szervezetét: haladékta­lanul dolgozzon ki tervet az érintett országok — Magyar- ország, Románia, Bulgária és Görögország — azonnali tel­jes, vagy legalább több rész­letben történő kártalanítására. Több száz polgári személy kimenekítése kezdődött el tegnap a kelet-karabahi Ag- damból, miután a szeparatis­ta örmény alakulatok két ki­lométerre közelítették meg az azeri erők főhadiszállásá­nak otthont adó várost — kö­zölte a bakui védelmi minisz­térium. A városban lévő azeri erők helyzete kritikus — írta az AFP. A harckocsik­kal, páncélozott harci jármű­vekkel felszerelt örmény erők majdnem körbezárták Agdamot, amelyet — Baku szerint tegnapra virradó egész éjszaka bombáztak. tőrei megjelöltek a telje&jogú csatlakozáshoz. Legutóbb a ro­mán parlamentben elmondott beszédében Douglas Hurd brit külügyminiszter is nyoma­tékosan figyelmeztetett fontos­ságára. A törvény csak az önál­ló hírszerző szolgálat ellenőr­zésére vonatkozik. A közgyűlés felszólította az unió miniszteri tanácsát, hogy nyújtson biztonsági garanciákat ezeknek az or­szágoknak arra az eset­re, ha agresszió érné őket amiatt, hogy részt vesz­nek az embargó ellenőrzésé­ben. A határozat megelégedés­sel szól arról, hogy Magyaror­szággal, Romániával és Bul­gáriával megállapodás jött lét­re az embargó ellenőrzéséről és sürgeti, hogy Ukrajnával is kössenek hasonló megálla­podást. Oroszországot arra Megérkezett szerda este a boszniai Gorazdéba az ENSZ nyolc katonai megfigyelője. Ez az első olyan ENSZ-cso- port, amelyet a szerb ostrom­lók beengedtek a városba: út­jukat maga a boszniai szerb főparancsnok, Ratko Mladic tábornok engedélyezte. Mint a világszervezet bosz­niai békefenntartóinak szóvi­vője közölte, a csoport min­den incidens nélkül jutott be a fővárosba, ahol még este is szórványos lövöldözés hallat­szott, s ahol a megfigyelők jelentős pusztítást” tapasztal­tak. A csoport egyébként finn, norvég, és spanyol kato­nákból áll, s mint egyikőjük az AFP-nek elmondta, útjuk- kal az ENSZ-erők gorazdei telepítését akarják előkészíte­ni. Gorazdénál egyébként szer­dán is heves harcok folytak: a szarajevói rádió szerint a szerbek tüzérségi támadásai­ban 91 ember halt meg, s 152 megsebesült. A nyugati orszá­gok által létesített „légihíd” keretében tegnapra virradó éj­jel hat amerikai, s egy-egy szólítja fel, hogy teljesítse az embargó megvalósításának biztosításában történő részvé­telre tett ígéretét, s annak az óhajnak ad kifejezést, hogy a görög hatóságokkal együtt vizsgálják meg, miként lehet biztosítani az országban az ENSZ által elrendelt szank­ciók teljes mértékű érvényesí­tését. A közgyűlés ülésszaka a védelmi bizottság jelentése alapján tárgyalta meg az unió részvételét az embargó érvé­nyesítésében a Dunán és az Adriai-tengeren. francia, illetve német szállító- repülő összesen 39 tonna élel­miszert és gyógyszert dobott le a város közelében; a DPA jelentése szerint a gépek sér­tetlenül értek vissza a frank­furti légitámaszpontra. . * Gyakorlatilag megbénult a magyar—szlovén áruforga­lom és a szlovén tranzitszállí­tások is, miután az ország ka­mionnal minden irányból lé­nyegében megközelíthetet­len. Ezt Krisán Attila, a Hatá­rőrség szóvivője mondta teg­nap délben az MTI-nek. Tájékoztatása szerint a szlovén parasztok az osztrák határszakaszt öt helyen, az olaszt két 'átkelőnél, míg a horvát szakaszt hét határállo­máson vették blokád alá. Ré- dics és Bajánsenye pedig to­vábbra is zárva van. A Határőrség ezért azt ta­nácsolja a magyar fuvarozók­nak, hogy semmiképpen se induljanak el Szlovéniába. Ugyanakkor a személyforga­lom Felsőszölnöknél és Tor- nyiSzentmiklósnál zavartalan. A nagyvilág hírei A tallinni parlament szerdán olyan törvényt fogadott el, amely 2000-től felszámolja a nem észt nyelvű közép­iskolai oktatást a balti köztársaságban. Észtor­szágban egyébként a la­kosság több mint egy- harmadának nem észt az anyanyelve. Jk Az orosz elnök Moszkva melletti rezi­denciáján tegnap dél­ben megkezdődtek az orosz—ukrán tárgyalá­sok. Borisz Jelcin és Le- onyid Kravcsuk három kérdéskört tekint át: a fekete-tengeri flotta, az Ukrajnában levő atom­fegyverek és ezzel össze­függésben a START—2 megállapodás, valamint az Ukrajnába irányuló orosz energiaszállítá­sok ügyét. A találkozón emellett várhatóm szó­ba kerülnek az Allamkö- zösség jövőjével kapcso­latos kérdések is. Jé A litván kormány tegnap bejelentette, hogy június 25-én hoz­zák forgalomba az or­szág önálló nemzeti va­lutáját, a litast. A több mint egy éve várt pénz­reform során 10, 20 és 100 litas címletű bankje­gyek, 1, 2, 5 litas és 1, 2, 5, 10, 20, 50 cent ér­tékű érmék kerülnek forgalomba. ^ Japánnak sokkal szo­rosabb kapcsolatot kell teremtenie segélypoliti­kája és beruházási poli­tikája között, amikor a piacgazdasági rendszer­re átálló volt szocialis­ta országok támogatásá­ról dönt — írja a sziget- ország külgazdasági kapcsolatainak elveit rögzítő 1993. évi „fehér könyv". Lerombolták Aidid palotáját Újabb légitámadások Szomáliában A titkosszolgálat parlamenti ellenőrzése •• Örmény bombázás ENSZ-megfigyelök érkeztek Gorazdéba VÉLEMÉNY Tíz perc a himnuszról, tízperces film, tízpercnyi ima... Este kilenc órakor, főműsoridőben, a TV 1-en. Nem kellene rájuk gondolnom, sőt csak rájuk gondolni nem sza­bad most — mégis a fanyalgók jut­nak eszembe. Nem tudom elhesse­getni magamtól a hangokat, az ar­cokat. A publicistáét, aki napi jegyzeteiben kosárszámra hordja elő gondolatait, aki múltkoriban azért sápítozott, mert túl sokszor hangzik fel a televízióban — minden este műsorzáráskor — a Himnusz dallama. Eme férfiú, akinek korábban volt módja megtapasztalni a kisebbségi létet, az elkopástól fél­tette a Himnuszt. Igen, az elkopástól. Rögvest csatlakoztak hozzá legalább féltucatnyian, ők nemrég még azzal bajlód­tak, hogy hevesen számlálták: hányszor hallani a nemzet és a magyar szót a televízió hírműsorában. A legkeményebb — a legroncsolóbb — a lelki terror. Évtizedekig olyan jól óvták ezt a népet a Himnusz elkopá­sától, hogy mára sokan, nagyon sokan nem merik, restel­lik, nem tudják elénekelni. Három hete kisebbik fiam balla­gási ünnepségén zavart és tanácstalan tekinteteket láttam. Merev, szinte már elutasító arcokat. A Himnusz zárta a pes­ti gimnáziumban a búcsúünnepet — a tanári szobában fel­tették a lemezt, vagy a magnetofonszalagot. Nyilván Olasz Ferenc tíz perce előbbi, szomorú tapasztalatok miatt, nem bíztak benne, hogy — három-négyszáz magyar, diákok, szülők, hozzátar­tozók képesek az együtt éneklésre. Az éneklésre. Nem tévedtek. Itt-ott a seregletben kinyílt egy-egy száj, belekapott Kölcsey verssoraiba, itt-ott egy-egy szem meg- nedvesedett Erkel zenéjétől, de a többség bámult maga elé csukott szájjal. Bennük már elkopott, bennük már elkoptat­tak valamit, bennük már eltört a kicsiny, titkos belső mű­szer. Dehát Olasz Ferenc is szinte csak véletlenül maradt itt. Nagyszerű fotóművész, aki a múlt esztendőkben jószeré­vel titokban tett le az asztalunkra két remekbe szabott ké­pes albumot — a Székelykapukat és a Dicsértesséket —, és kitűnő televíziós ember: rendező, operatőr, akinek a televí­ziónál évtizedekig azért kellett küszködnie, hogy le ne nyomják a víz alá. El ne némítsák örökre. Mert aki olyasmit vállal, amit ő, annak — bármennyire különös és bármennyire érthetetlen lenne ez más égbolt alatt — a megmaradásért kell küzdenie. Annak a megszóla­lást, a megmutatkozást mindahányszor ki kell vívnia. Olasz Ferencnek az utóbbi időben sikerült elindítania, megindítania a televízióban egy gyönyörűséges sorozatot. „Magyar ereklyék, szent jelképek.” Amikor a Nemzeti Dalt forgatták, csaknem meghalt. Gyomqrvérzéssel vitték kórházba, néhány nap után rá akar­ta venni az orvosait, hogy az utolsó forgatási napra mentő­vel vigyék ki a Múzeumkertbe. „Kivihetjük — mondta a főorvos —, de már nem a mentő megy vissza magáért!” Lábadozása idején készült el a Himnusz, a száz esztende­je halott Erkel Ferenc emléke előtt. Elkészült, bemutatták. Főműsoridőben. Valami történt, valami történik a Magyar Televízióban. Tíz perc a Himnuszról. Kölcsey Ferenc és Erkel Ferenc művéről, a földkerekség alighanem legbékésebb, legszelí­debb himnuszáról. Megnézhette bárki, még a fanyalgók is megnézhették. Imát láttak, hallottak, tízperces imát egy nemzetről — egy nemzetért.

Next

/
Thumbnails
Contents