Pest Megyei Hírlap, 1993. június (37. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-17 / 139. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZÁNK 1993. JÚNIUS 17., CSÜTÖRTÖK 5 Ökometeorológiai állomás Időjárás-előrejelzést vállalnak a nyártól Ez év eleje óta működik Szentendrén az az ökometeorológiai állomás, amely a napi hőmérséklet, a csapadék és a széleró'sség mérésén túl az iskolások nevelésével is foglalkozik. Kellár János, az állomás alapítója és vezetője elmondta, hogy legfontosabb feladatuknak az adatok regisztrálását tartják. Ez a későbbiekben alapja lesz a szentendrei körzet időjárásával kapcsolatos statisztikák elkészítésének. Eddig a városnak önálló meteorológiai állomása nem volt, így minden esetben a budapesti adatokat kellett felhasználniuk. A megfelelő műszerek hiánya miatt nem foglalkoznak időjárás-előrejelzéssel, de jó kapcsolataik révén a budapesti központi, valamint az Országos Meteorológiai Intézetnek köszönhetően minden adathoz (légszennyezettség, UV-sugárzás...) gyorsan hozzá tudnak jutni. Valószínűleg már a nyáron megvalósul az a terv, hogy a hétvégi időjárás-előrejelzés alkalmából a rádióban külön szó lesz a szentendrei körzetben várható adatokról, amelynek elsősorban a kirándulók veszik majd hasznát. Az állomás másik és szintén nagyon fontos tevékenységi köre az ifjúság környezetvédelmi nevelése. Éppen ezért a tanév alatt illetve nyáron, igény szerint különböző természet- és környezetvédelmi előadásokat tartanak. Az ismeretek elsajátításán kívül a mérőműszerek használatát és a környezeti-időjárási tényezők hatását ismerhetik meg az érdeklődők. Mivel az. állomás látogatása és az előadások ingyenesek, Kellár János Kellart Stúdió néven a már említett ökometeorológiai állomást és egy reklámstúdiót üzemeltet, hogy a költségeket fedezni tudja. Bár a magánerős beruházást támogatja a helyi önkormányzat, szponzorokra volna szükség a műszerezettség javítása és a szolgáltatások bővítése érdekében. Az előadásokra való igényt a 06-26-315-394-es telefonszámon vagy személyesen a Szentendre, Dunakanyar körút 28/a szám alatt lehet bejelenteni. Sz. L. Ivóvizet összefogással Együtt olcsóbb? Néhány település, Páty. Bu- dajenő, Telki, Perbál, Tök, Zsámbék és Biatorbágy ön- kormányzati képviselői már régóta azt tervezik, hogy koncessziós szerződést kötnek a vízközművek működtetésére. Ahogy Kuthy Ákostól. P4ty polgármesterétől megtudtuk, a kérdésben még nem döntöttek, csupán felvázolták ezt az elképzelést, számba véve a lehetséges előnyeit. Úgy vélik, egy ilyen szerződéssel az önkormányzatok kezében lenne a vízdíj megállapításának joga. A térségben jelenleg egy köbméter víz — az általános forgalmi adóval együtt — negyvennégy forintba kerül. Emiatt már sok lakó helyreállíttatta a fúrt kutakat, a locsoláshoz inkább azt a vizet használják. A koncessziós szerződés során elérhető lenne az, hogy az amortizációnál keletkezett összegeket újra hasznosíthassák. Már volt néhány tárgyalás az ügyben, de mindez még csak terv, amely azt a célt szolgálná, hogy ha mód nyílik rá, az árakat úgy határozzák meg, ami nem terheli meg a lakosságot. Sikerül-e ilyen szerződést kötniük, az még a jövő kérdése. J. Sz. I. Pásztorlegyezó'ból dísztárgy Molnár Ferenc őrbottyáni fotóművész először a Mesterségek művészete rendezvényen találkozott a pásztorlegyezővel. Nemcsak fényképezőgépe lencséjére hatott csábítóan, a fantáziáját is megmozgatta. Egy öreg bácsit kért meg, tanítaná meg őt is az elkészítésére. Eleinte nemigen akaródzott a különleges késnek szót fogadni. Aztán sikerült... A szakirodalom amúgy a következőket írja a régen használati tárgyként alkalmazott légyhajtófáról, légycsapóról, bogárhessegető-fáról avagy boszorkány seprűről: „Majorokban az istállók körül sok a légy, teli velük a ház is: Vimola Károly felvétele csinál hát a pásztor bogárhajtót az asz- szonynak. A faág héját letisztítja, aztán késével vékony sziács-szalagokat hasít le az ágról. A faágat így körös-körül végighúzzák úgy, hogy száz meg ezer sziács- pántlikát hasítanak, amelyek a bot végén visszahanyatlanak, s gazdag bozontos fürt marad belőlük az ágon. A légyhajtó nyelét is kidíszítik, végére lakatot faragnak.” A mai pásztorlegyezők már dísztárgyként készülnek, a legkülönfélébb méretben, Molnár Ferenc keze nyomán. (b. cs.) Elkeseredett a polgármester Büntetlenül maradtak a környezetszennyezők Az elmúlt napokban két olyan tűzesetről tudósítottunk, me- V" lyeknél sajnos súlyos környezetszennyezés, illetve -károsítás történt. Az egyik a váci szeméttelep égése (erről egy természetvédő telefonon értesítette szerkesztőségünket), a másik az ácsai autógumitárolót pusztító lángok terjedése. Ez utóbbit négy óra alatt sikerült megfékezni a tűzoltóknak, s még szerencsés körülménynek tekinthető, hogy lakóházak nincsenek a közelben. Nem úgy mint Alsónéme- diben, ahol márciusban huszonnégy órás megfeszített munkával tudták csak eloltani a szabálytalanul tárolt gumiabroncsok lángolását. S ott lakóházak is vannak a telep közelében, gyermekes családok lesték feszült aggodalommal a fekete füstté alakult gumi eloszlását a levegőben. Fekete vegyi felhő Úgy látszik, az alsónémedi eset nem volt eléggé riasztó hatású, hiszen nem messze tőle, Ocsán ugyancsak szabálytalanul tárolták az abroncsokat. Holott, amikor márciusban minden érdekelt megriadt á történtektől, még arról volt szó, hogy több millió forintos környezetvédelmi bírságot szabnak ki azokra, akiknek a gondatlansága mások biztonságát veszélyezteti... — Mi történt ez ügyben Al- sónémediben? — kérdezem György Balázst, Alsónémedi polgármesterét. A település első embere elkeseredett. Ő a falu érdekét képviseli, azokét, akik szeretnék megóvni a családjukat, az otthonukat a fekete vegyi felhőktől. A képviselő-testület legutóbbi ülésén úgy foglalt állást, hogy be kell záratni az ominózus MÉH telepet, azt, ahol gondatlanul tárolták a gumikat. s ahol egyszer évekkel ezelőtt már más módon ugyancsak súlyos környezetkárosítást okoztak. Ezzel szemben mi történt? Mintegy jutalmul, lehetőséget kaptak arra is, hogy bővítsék a profiljukat, használt akkumulátorok tárolására is megszerezték az engedélyt. Tizenkét pont György Balázs rendelkezésünkre bocsátotta a témával kapcsolatos levelezését, mely ékes bizonyíték arra, hogy a polgármester nem hiába elkeseredett... Az első dokumentum az ügyben a tűzvédelmi szakvélemény, melyet Krizsán József őrnagy, dabasi tűzoltóparancsnok írt alá április 6-án. Eszerint valószínűsíthető, hogy a tűz azért terjedt különösen gyorsan, mert a gumitárolást megelőzően a bányagödröt különböző ásványolaj-termékekkel is szennyezték. A lángok megfékezése után soron kívüli ellenőrzést tartottak a telepen, és tizenkét pontban összegezték a hiányosságokat. A továbbiakban javasolják, hogy Alsónémedi Önkormányzat képvi- selő-testülete járjon el saját hatáskörében. Néhány héttel később, pontosabban április 27-én György Balázs többoldalas levelet írt Verrasztó Zoltánnak, a Kö- zép-Dunavölgyi Környezetvédelmi Felügyelőség vezetőjének. A levél arról szól, hogy a lakosság gyors és hathatós intézkedéseket várt az illetékesektől, és a telep bezárását követeli. „Nincs jogom kétségbevonni az Önök ez ügyben tett hatósági eljárásait, intézkedéseit. Azt azonban talán elvárhatom, hogy intézkedésük eredményéről tájékoztassanak... Vajon vizsgálja-e valaki a környező telkeken lévő ásott kutak vizét? Tudomásom szerint nem vizsgálja senki azt, hogy megjelent-e a kutakban a talajba mosódott szennyező anyag... További kérdés, hogy milyen .jutalmat” kap ezért a MÉH vállalat? Kap egyszeri bírságot és minden mehet tovább? Egy elkeseredett polgármester kérdései ezek, akinek naponta teszik fel az ilyen és hasonló kérdéseket a választópolgárai.” A lakosság nyugtalan A környezetvédelmi felügyelőségről május 28-án küldték el a választ. Eszerint: A légszeny- nyezés miatt hatósági intézkedést kívánnak érvényesíteni, melyről a későbbiekben értesítik az önkormányzatot. Ami a továbbiakat illeti: „A lakossági kutak esetleges szennyezettsége a jelen ismereteink szerint nem hozható kapcsolatba a MÉH-telep működésével... A gépjármű-akkumulátorok gyűjtése megfelelő műszaki védelem mellett nem jelent a környezetre káros hatást.” Aláíró: Iván Antal osztályvezető. Érthető, hogy a válasz nem nyugtatja meg azokat az embereket, akik a gumiabroncs-telep közelében laknak. S nyilvánvaló, hogy ami az ügyben azóta történt — nem történt — az legkevésbé sem rettenti el a környezetszennyezőket. Sportnyelven fogalmazva: egyelőre kettő-nulla a javukra. (gál) Nyugdíjpénztár egyesületi formában Ne adjuk el kárpótlási jegyeinket! A megyében vitathatatlanul a Fundamentumé az elsőség, és országos szinten is még csak szervező- dik egy-két hasonló kiegészítő nyugdíjpénztár. A V szervezet, melynek két székhelye is van: Gödöllő és Tatabánya, kiegészül egy családi befektetői társasággal is. Utóbbi ars poeticája: Ne adjuk el a kárpótlási jegyeket! Tizenöt magánszemély fogott össze a hiányzó pénztár- törvényre várakozva, hogy feleslegesen ne teljen az idő, egyesületi formában hozzanak létre egy amolyan előta- karékossági nyugdíjpénztárt. A Gödöllőn, illetve Tatabányán fiókot nyitott Fundamentumnak — mely a hét elején jegyeztette be magát — már most 50-80 tagja van. A belépés egyetlen feltétele a betöltött 16. életév. A tagoknak emellett vállalnia kell, hogy havi rendszerességgel befizetik azt az 50-től 5000 forintig terjedő összeget, melyhez tíz esztendeig nem nyúlhatnak. Ez utóbbi kikötéshez abban az esetben is ragaszkodik a nyugdíj- pénztár, ha az eredeti befizető időközben meghal, s az előtakarékossági jogot meg- örökli valaki: nem nyúlhat az összeghez a szerződéskötéstől számított tíz esztendőn belül. — Mit nyújt ennek a várakozásnak a fejében a nyugdíj- pénztár? — kérdeztük az ötlet kigondolójának és megszervezőjének feleségét, Rába Györgynél, aki a Fundamentum alkalmazottja. — A tíz év alatt a pénztár forgatja a befizetők pénzét. S mivel törvény van rá, legalább tízféle formában fektetjük be az összegeket, így ha valamelyik üzlet tönkremenne, az nem vonná maga után a befizetések értéktelenedé- sét. Ezért tudtuk vállalni, hogy a lekötés idejére évi 10 százalék kamatos kamatot fizetünk ügyfeleinknek. — A lehetőség, az esély arra, hogy öregkora nyugodt legyen! — ez a jelmondat áll a Fundamentum megalakulását hirdető prospektuson. S mint a pénztár munkatársától megtudtuk: erre a megbízhatóságra a Fundamentumban működő igazgatótanács, az ellenőrző bizottság és az állami pénztárfelügyelet is őrködik. A több lábon állást a nyugdíjpénztár már megalakulásakor gyakorlattá tette: létrehozta a kárpótlási és privatizációs ügyekben segítő I. Családi Befektető és Tanácsadó Kft, t. — Első, olyan értelemben, hogy családi alapon még mind ez idáig nem jött létre hasonló tanácsadó szervezet — mondja Rába Györgyné. — Azt tanácsoljuk a kárpótoltaknak, hogy ha csak nincsenek nagyon megszorulva anyagilag, ne adják el kárpótlási jegyeiket, hanem azon inkább földet vásároljanak. Ugyanakkor, ha mégis pénzre van szükségük, részvények vásárlását, vagy egyéb üzleti tevékenység beindítását javasoljuk ügyfeleinknek. Utóbbiakhoz — kérésre — hiteltervet is készítünk. Tevékenységünkre éppen a Fundamentum Nyugdíjpénztár nyújt garanciát. M. É.
