Pest Megyei Hírlap, 1993. június (37. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-17 / 139. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZÁNK 1993. JÚNIUS 17., CSÜTÖRTÖK 5 Ökometeorológiai állomás Időjárás-előrejelzést vállalnak a nyártól Ez év eleje óta működik Szentendrén az az ökometeoro­lógiai állomás, amely a napi hőmérséklet, a csapadék és a széleró'sség mérésén túl az iskolások nevelésével is fog­lalkozik. Kellár János, az állomás alapítója és vezetője el­mondta, hogy legfontosabb feladatuknak az adatok re­gisztrálását tartják. Ez a későbbiekben alapja lesz a szentendrei körzet időjárá­sával kapcsolatos statiszti­kák elkészítésének. Eddig a városnak önálló meteoro­lógiai állomása nem volt, így minden esetben a buda­pesti adatokat kellett fel­használniuk. A megfelelő műszerek hiánya miatt nem foglalkoznak időjá­rás-előrejelzéssel, de jó kapcsolataik révén a buda­pesti központi, valamint az Országos Meteorológiai In­tézetnek köszönhetően min­den adathoz (légszennye­zettség, UV-sugárzás...) gyorsan hozzá tudnak jutni. Valószínűleg már a nyá­ron megvalósul az a terv, hogy a hétvégi időjárás-elő­rejelzés alkalmából a rá­dióban külön szó lesz a szentendrei körzetben vár­ható adatokról, amelynek elsősorban a kirándulók ve­szik majd hasznát. Az állomás másik és szintén nagyon fontos tevé­kenységi köre az ifjúság környezetvédelmi nevelé­se. Éppen ezért a tanév alatt illetve nyáron, igény szerint különböző termé­szet- és környezetvédelmi előadásokat tartanak. Az ismeretek elsajátításán kí­vül a mérőműszerek hasz­nálatát és a környezeti-idő­járási tényezők hatását is­merhetik meg az érdeklő­dők. Mivel az. állomás látoga­tása és az előadások ingye­nesek, Kellár János Kellart Stúdió néven a már emlí­tett ökometeorológiai állo­mást és egy reklámstúdiót üzemeltet, hogy a költsége­ket fedezni tudja. Bár a ma­gánerős beruházást támo­gatja a helyi önkormány­zat, szponzorokra volna szükség a műszerezettség javítása és a szolgáltatások bővítése érdekében. Az előadásokra való igényt a 06-26-315-394-es telefonszámon vagy szemé­lyesen a Szentendre, Duna­kanyar körút 28/a szám alatt lehet bejelenteni. Sz. L. Ivóvizet összefogással Együtt olcsóbb? Néhány település, Páty. Bu- dajenő, Telki, Perbál, Tök, Zsámbék és Biatorbágy ön- kormányzati képviselői már régóta azt tervezik, hogy koncessziós szerződést köt­nek a vízközművek működte­tésére. Ahogy Kuthy Ákostól. P4ty polgármesterétől meg­tudtuk, a kérdésben még nem döntöttek, csupán felvá­zolták ezt az elképzelést, számba véve a lehetséges előnyeit. Úgy vélik, egy ilyen szerződéssel az önkor­mányzatok kezében lenne a vízdíj megállapításának jo­ga. A térségben jelenleg egy köbméter víz — az általános forgalmi adóval együtt — negyvennégy forintba kerül. Emiatt már sok lakó helyre­állíttatta a fúrt kutakat, a lo­csoláshoz inkább azt a vizet használják. A koncessziós szerződés során elérhető len­ne az, hogy az amortizáció­nál keletkezett összegeket újra hasznosíthassák. Már volt néhány tárgyalás az ügy­ben, de mindez még csak terv, amely azt a célt szolgál­ná, hogy ha mód nyílik rá, az árakat úgy határozzák meg, ami nem terheli meg a lakosságot. Sikerül-e ilyen szerződést kötniük, az még a jövő kérdése. J. Sz. I. Pásztorlegyezó'ból dísztárgy Molnár Ferenc őrbottyáni fotóművész elő­ször a Mesterségek művészete rendezvé­nyen találkozott a pásztorlegyezővel. Nemcsak fényképezőgépe lencséjére ha­tott csábítóan, a fantáziáját is megmozgat­ta. Egy öreg bácsit kért meg, tanítaná meg őt is az elkészítésére. Eleinte nem­igen akaródzott a különleges késnek szót fogadni. Aztán sikerült... A szakirodalom amúgy a következőket írja a régen haszná­lati tárgyként alkalmazott légyhajtófáról, légycsapóról, bogárhessegető-fáról avagy boszorkány seprűről: „Majorokban az istál­lók körül sok a légy, teli velük a ház is: Vimola Károly felvétele csinál hát a pásztor bogárhajtót az asz- szonynak. A faág héját letisztítja, aztán késével vékony sziács-szalagokat hasít le az ágról. A faágat így körös-körül végig­húzzák úgy, hogy száz meg ezer sziács- pántlikát hasítanak, amelyek a bot végén visszahanyatlanak, s gazdag bozontos fürt marad belőlük az ágon. A légyhajtó nyelét is kidíszítik, végére lakatot farag­nak.” A mai pásztorlegyezők már dísz­tárgyként készülnek, a legkülönfélébb mé­retben, Molnár Ferenc keze nyomán. (b. cs.) Elkeseredett a polgármester Büntetlenül maradtak a környezetszennyezők Az elmúlt napokban két olyan tűzesetről tudósítottunk, me- V" lyeknél sajnos sú­lyos környezetszennyezés, il­letve -károsítás történt. Az egyik a váci szeméttelep égése (erről egy természetvédő tele­fonon értesítette szerkesztősé­günket), a másik az ácsai autó­gumitárolót pusztító lángok terjedése. Ez utóbbit négy óra alatt sikerült megfékezni a tűz­oltóknak, s még szerencsés kö­rülménynek tekinthető, hogy lakóházak nincsenek a közel­ben. Nem úgy mint Alsónéme- diben, ahol márciusban hu­szonnégy órás megfeszített munkával tudták csak eloltani a szabálytalanul tárolt gumiab­roncsok lángolását. S ott lakó­házak is vannak a telep közelé­ben, gyermekes családok les­ték feszült aggodalommal a fe­kete füstté alakult gumi elosz­lását a levegőben. Fekete vegyi felhő Úgy látszik, az alsónémedi eset nem volt eléggé riasztó ha­tású, hiszen nem messze tőle, Ocsán ugyancsak szabálytala­nul tárolták az abroncsokat. Holott, amikor márciusban minden érdekelt megriadt á történtektől, még arról volt szó, hogy több millió forintos környezetvédelmi bírságot szabnak ki azokra, akiknek a gondatlansága mások biztonsá­gát veszélyezteti... — Mi történt ez ügyben Al- sónémediben? — kérdezem György Balázst, Alsónémedi polgármesterét. A település első embere el­keseredett. Ő a falu érdekét képviseli, azokét, akik szeret­nék megóvni a családjukat, az otthonukat a fekete vegyi fel­hőktől. A képviselő-testület legutóbbi ülésén úgy foglalt ál­lást, hogy be kell záratni az ominózus MÉH telepet, azt, ahol gondatlanul tárolták a gu­mikat. s ahol egyszer évekkel ezelőtt már más módon ugyan­csak súlyos környezetkárosí­tást okoztak. Ezzel szemben mi történt? Mintegy jutalmul, lehetőséget kaptak arra is, hogy bővítsék a profiljukat, használt akkumulátorok tárolá­sára is megszerezték az enge­délyt. Tizenkét pont György Balázs rendelkezé­sünkre bocsátotta a témával kapcsolatos levelezését, mely ékes bizonyíték arra, hogy a polgármester nem hiába elke­seredett... Az első dokumentum az ügyben a tűzvédelmi szakvéle­mény, melyet Krizsán József őrnagy, dabasi tűzoltóparancs­nok írt alá április 6-án. Esze­rint valószínűsíthető, hogy a tűz azért terjedt különösen gyorsan, mert a gumitárolást megelőzően a bányagödröt kü­lönböző ásványolaj-termékek­kel is szennyezték. A lángok megfékezése után soron kívüli ellenőrzést tartottak a telepen, és tizenkét pontban összegez­ték a hiányosságokat. A továb­biakban javasolják, hogy Alsó­némedi Önkormányzat képvi- selő-testülete járjon el saját ha­táskörében. Néhány héttel később, pon­tosabban április 27-én György Balázs többoldalas levelet írt Verrasztó Zoltánnak, a Kö- zép-Dunavölgyi Környezetvé­delmi Felügyelőség vezetőjé­nek. A levél arról szól, hogy a la­kosság gyors és hathatós intéz­kedéseket várt az illetékesek­től, és a telep bezárását követe­li. „Nincs jogom kétségbevon­ni az Önök ez ügyben tett ható­sági eljárásait, intézkedéseit. Azt azonban talán elvárhatom, hogy intézkedésük eredményé­ről tájékoztassanak... Vajon vizsgálja-e valaki a környező telkeken lévő ásott kutak vi­zét? Tudomásom szerint nem vizsgálja senki azt, hogy meg­jelent-e a kutakban a talajba mosódott szennyező anyag... További kérdés, hogy milyen .jutalmat” kap ezért a MÉH vállalat? Kap egyszeri bírsá­got és minden mehet tovább? Egy elkeseredett polgármester kérdései ezek, akinek naponta teszik fel az ilyen és hasonló kérdéseket a választópolgárai.” A lakosság nyugtalan A környezetvédelmi felügyelő­ségről május 28-án küldték el a választ. Eszerint: A légszeny- nyezés miatt hatósági intézke­dést kívánnak érvényesíteni, melyről a későbbiekben értesí­tik az önkormányzatot. Ami a továbbiakat illeti: „A lakossá­gi kutak esetleges szennyezett­sége a jelen ismereteink sze­rint nem hozható kapcsolatba a MÉH-telep működésével... A gépjármű-akkumulátorok gyűjtése megfelelő műszaki védelem mellett nem jelent a környezetre káros hatást.” Alá­író: Iván Antal osztályvezető. Érthető, hogy a válasz nem nyugtatja meg azokat az embe­reket, akik a gumiabroncs-te­lep közelében laknak. S nyil­vánvaló, hogy ami az ügyben azóta történt — nem történt — az legkevésbé sem rettenti el a környezetszennyezőket. Sportnyelven fogalmazva: egyelőre kettő-nulla a javukra. (gál) Nyugdíjpénztár egyesületi formában Ne adjuk el kárpótlási jegyeinket! A megyében vitathatatlanul a Fundamentumé az elsőség, és országos szinten is még csak szervező- dik egy-két hasonló kiegészítő nyugdíjpénztár. A V szervezet, melynek két székhelye is van: Gödöllő és Tatabánya, kiegészül egy családi befektetői társasággal is. Utóbbi ars poeticája: Ne adjuk el a kárpótlási jegyeket! Tizenöt magánszemély fo­gott össze a hiányzó pénztár- törvényre várakozva, hogy feleslegesen ne teljen az idő, egyesületi formában hozza­nak létre egy amolyan előta- karékossági nyugdíjpénztárt. A Gödöllőn, illetve Tatabá­nyán fiókot nyitott Funda­mentumnak — mely a hét elején jegyeztette be magát — már most 50-80 tagja van. A belépés egyetlen felté­tele a betöltött 16. életév. A tagoknak emellett vállalnia kell, hogy havi rendszeres­séggel befizetik azt az 50-től 5000 forintig terjedő össze­get, melyhez tíz esztendeig nem nyúlhatnak. Ez utóbbi kikötéshez abban az esetben is ragaszkodik a nyugdíj- pénztár, ha az eredeti befize­tő időközben meghal, s az előtakarékossági jogot meg- örökli valaki: nem nyúlhat az összeghez a szerződéskö­téstől számított tíz eszten­dőn belül. — Mit nyújt ennek a vára­kozásnak a fejében a nyugdíj- pénztár? — kérdeztük az öt­let kigondolójának és meg­szervezőjének feleségét, Rába Györgynél, aki a Funda­mentum alkalmazottja. — A tíz év alatt a pénztár forgatja a befizetők pénzét. S mivel törvény van rá, leg­alább tízféle formában fektet­jük be az összegeket, így ha valamelyik üzlet tönkremen­ne, az nem vonná maga után a befizetések értéktelenedé- sét. Ezért tudtuk vállalni, hogy a lekötés idejére évi 10 százalék kamatos kamatot fi­zetünk ügyfeleinknek. — A lehetőség, az esély ar­ra, hogy öregkora nyugodt le­gyen! — ez a jelmondat áll a Fundamentum megalakulását hirdető prospektuson. S mint a pénztár munkatársától meg­tudtuk: erre a megbízhatóság­ra a Fundamentumban műkö­dő igazgatótanács, az ellenőr­ző bizottság és az állami pénztárfelügyelet is őrködik. A több lábon állást a nyug­díjpénztár már megalakulása­kor gyakorlattá tette: létrehoz­ta a kárpótlási és privatizáci­ós ügyekben segítő I. Csalá­di Befektető és Tanácsadó Kft, t. — Első, olyan értelemben, hogy családi alapon még mind ez idáig nem jött létre hasonló tanácsadó szervezet — mondja Rába Györgyné. — Azt tanácsoljuk a kárpótol­taknak, hogy ha csak nincse­nek nagyon megszorulva anyagilag, ne adják el kárpót­lási jegyeiket, hanem azon in­kább földet vásároljanak. Ugyanakkor, ha mégis pénz­re van szükségük, részvé­nyek vásárlását, vagy egyéb üzleti tevékenység beindítá­sát javasoljuk ügyfeleinknek. Utóbbiakhoz — kérésre — hi­teltervet is készítünk. Tevé­kenységünkre éppen a Funda­mentum Nyugdíjpénztár nyújt garanciát. M. É.

Next

/
Thumbnails
Contents