Pest Megyei Hírlap, 1993. június (37. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-14 / 136. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASAC 1993. JÚNIUS 14.. HÉTFŐ Négykerekű kálvária A mai piacgazdaság első fecskéi között voltak a gépjárművek értékesítésével foglalkozó használtautó-kereskedők, viszont eladók, ügynökök és az erős nyugati tókével a zsebükben fergeteges reklámhadjáratot folytató, egymást különböző' kedvező' fizetési feltételekkel és kedvezményekkel felülmúló márkaképviseletek. A reklám azt az egyszerű és hétköznapi célt szolgálja, hogy a kereskedő, aki értékesíteni kívánja termékét, azt a legjobb színben tüntesse fel a tehetséges vevőkör számára. Valljuk be, ezek az autócsodák legtitkoltabb vágyaink alag- útjának legvégén sorakoznak, melyek vételárát több évi fizetésünk összegyűjtögetésével, a család vízen és levegőn táplálásával sem nagyon tudnánk összekaparni. Nem érdemes álmodoznunk, elégedjünk meg az írott- és íratlan sajtóban látott, . hallott és olvasott, tagadhatatlanul nyugati színvonalú, enyhén giccses és néha teljesen áttekinthetetlen hirdetésekkel. Mindennek ellenére ezek az értékesítő cégek és márkaképviseletek egyértelműen és — úgy gondolom — tisztességesen harcolnak, azért az elvétve előforduló és természetesen igényes vásárlóért, aki a szép emlékű állami elosztási rendszer megszűntével a márkák tengerében lubickolva válogathat. És nemcsak a hazai, európai, vagy éppen japán autócsodákból, hanem a Nagy Víz másik oldalán gyártott négykerekűekből is. A különböző gyártók harca mindig is jelen volt a világban és most már itthon is, viszont az kevésbé megszokott, hogy egy amerikai gépkocsikat forgalmazó kft. a Fővárosi Közlekedési Felügyelettel vívjon elkeseredett szélmalomharcot a maga „igazáért” Az igazáért, amit mi külső szemlélők a teljesen összekuszált szálak kibogozása nélkül nem igazán érthetünk meg. Történt ugyanis, hogy az UNIQUE Transtrade Kft.-nél egy hatósági ellenőrzés során megállapították, hogy a járműforgalmazással kapcsolatos előírásoknak nem feleltek meg az általuk forgalmazott termékek, típusbizonyítvánnyal nem rendelkeztek és a vizsga idején az amerikai követelményeknek megfelelő lámpákat átszerelték a náluk előírt típusúra, majd a hatósági vizsga után visszaszerelték — állítólag a megrendelőkérésére — az eredetieket. Mondanom sem kell, hogy ez egyértelműen jogszabályellenes. A kft. megijedt az esetleges veszteségektől és ahelyett, hogy a gépjárműveken a törvény által előírt változtatásokat csendben, szó nélkül végrehajtotta volna, nyílt levelekkel támadta meg a közlekedési felügyeletet, mert úgy érezte, hogy a jogszabályok képviselője hátrányos helyzetbe hozza őt. Természetesen a felügyeletet sem kell félteni, leütötte a számára — úgy látszik nem elég magasra — feldobott labdát. Hemzsegett a nyílt levelek hada. Mindkét oldalról pénzt nem kímélve, az erkölcstan írott és íratlan szabályait mellőzve, fizetett hirdetések formájában. S itt lép be a képbe a már fentebb említett reklám. Az, amely néha visszafelé sül el. Mint ebben az esetben is. A kft. azt hitte, hogy hangoskodásával sokakat fog maga mögé állítani. Tévedett. Tudomásul kellene már végre venni, hogy hazánkban is a jogalkotó által meghatározott szabályoknak kell megfelelni mindenkinek, kivétel nélkül. (h) V alutaárfolyamok Pénznem vételi árfolyam 1 egységre, eladási forintban angol font 136,08 138,88 ausztrál dollár 60,35 61,59 belga frank (100) 266,51 271,17 dán korona 14,33 14,59 finn márka 16,19 16,59 francia frank 16,29 16,57 görög drachma (100) 40,17 41,01 holland forint 48,84 49,70 ír font 133,46 136,06 japán yen (100) 84,08 85,28 kanadai dollár 69,52 70,92 kuvaiti dinár 296,45 301,95 német márka 54,79 55,75 norvég korona 12,95 13,19 olasz líra (1000) 60.08 61,36 osztrák schilling (100) 779,04 792,64 portugál escudo (100) 57,81 58,91 spanyol peseta (100) 71,39 72,91 svájci frank 61.10 62,18 svéd korona 12,30 12,56 USA-dollár 89,28 90,84 ECU (Közös Piac) 107,03 108,99 A versenypiac nyers törvényei Ez a gyár nem Amerika Nem kell ahhoz a gyárak műhelyeibe menni, hogy az ott dolgozókat foglalkoztató kérdésekről értesüljünk. A Tungsram Rt.váci üzemének munkásai kéretlenül is beszélnek közérzetükről az utcán, a hétvégi telken, vagy meccs közben a sportpálya lelátóján, nem is bánnák, ha írna errői az újság, de ezt kimondva kételkednek is: úgysem érdekli a mi gondunk a sajtót. Létszámsokk A váci üzem dolgozói arról beszélnek, hogy amikor a 75 százalékos részvényessé vált amerikai G. E. Leihting Europe cég átvette az üzemet, ők az Egyesült Államok viszonyaihoz hasonló bér- és munkakörülmények fokozatos kialakulására számítottak, és ennek nagyon örültek. A nagyvállalati szinten előre jelzett 3 ezer fős elbocsátás ellenében az állásukat vésztők elhelyezését garantálták. Ezzel szemben úgy alakult a dolog, hogy az egykor országosan mintegy 18 ezer embert foglalkoztató Tungsram létszáma közel tízezerre apadt. A váci gyárban a még kiegyensúlyozott korszakban kétezren is dolgoztak. Az amerikaiak megjelenésekor már csak 1200-an, de ezt a létszámot mostanáig 600-ra csökkentették. Nfele létszámmal, ugyanany- nyit és ugyanolyan színvonalon termelünk — magyarázzák az emberek —, ám amiért az amerikai munkás 12-15 dollárt kap, azért nálunk mindösz- sze másfél dollár a fizetség. Az infláció mértéke sokkal több, mint 6 százalék. Mégis, ennyi béremelésért is vitáznia kell a szakszervezetnek Pesten a vezetőséggel. A munka- nélküliekké vált kollégák végleg kívül rekedtek a gyárkapun. Mivel Kaposváron központi raktárban gyűjtik a vállalati készletet, bizonytalanná vált az itteni raktárosok állása is. A drasztikusan csökkentett létszám miatt egyetlen ember hiányzása is gondot okoz a gyártószalagok mellett, akár betegség, akár néhány napos szabadság miatt kellene a kollégának kimaradnia. - Pszichésen nagy a terhelés, sokan panaszkodnak idegbántalmakra a munkatermekben kialakult légkör miatt. Ma még a beteg sem szívesen marad otthon, mindenki félti az állását. Odabent az üzemben nem szívesen mondanának véleményt, s még a raktároshoz is tétován indulnak el, ha itt a sok üveg közt járva elkopik a védőruhának számító bakancs, mivel a szociális és munkavédelmi kiadásokat is erősen visszafogják. Az biztos, hogy a piacgazdaság és a verseny kegyetlenül nyers viszonyain edződött nyugatiak másként gondolkodnak a munkáról, szervezettségről, rendről, mint ahogy mi megszoktuk. Azok az idők nem térnek vissza, amikor málnaszüret idején harmada hiányozhatott szabadság vagy betegállomány miatt a gyárak alkalmazotti létszámának. Ám, ahogy Nagy István, az üzemi szakszervezeti bizottság képviseletében kérdéseimre válaszol, azt kell gondolnom: Nem a „régi jó világ” iránti nosztalgia itt a megnyilatkozások egyetlen indítéka. Vékony boríték A fénycső, bura, alap- és szálanyagok gyártása mellett új termék Vácott a világítást szolgáló, normál foglalatba helyezhető energiatakarékos quadcső. A keresetek általában bruttó 21-22 ezer forint körül alakulnak. A jó szakmunkás bruttó 28 ezret is megkereshet. Ez Nagy István szerint már az 1992. évi bérharc eredménye. A számok még így is csalókák, mert az említett legmagasabb összeg csak néhány ember örömét szolgálja, s ezek a pénzek sok-sok túlóra eredményeként kerülnek a borítékba. Nagy István szerint 1990-ben, tehát a váltás előtti évben 20 millió forint nyeresége volt az „Izzó”nak. Az utóbbi három év alatt összejött 11 milliárdos veszteség viszont nem a dolgozók miatt következett be. Jól dolgoznak és szerencsés velük az amerikai vállalat. Ezért is szeretnék, ha partnernek tekintenék a nagy tapasztalatokat szerzett gárdát. A szakszervezet megértve a helyzetet, még el tudta fogadni 3007 ember elküldését nagyvállalati szinten, de itt a gyárban már fellépett a téli 100 elbocsátás tervével szemben, s lealkudta harmincra. Nyolcvanöt százalékig sikerült csak a különben védett szakszervezeti aktivisták állásának megmentése is. Igaz, hogy 40 százalékkal csökkentették a szociális kiadásokat, igaz, hogy bizonytalanságérzet van a dolgozókban, akik szeretnék biztosnak érezni a talajt maguk alatt. Azt, hogy jövője legyen a gyárnak. A Tungsram jövője — Biztos, hogy lesz jövőnk — közölte Tar Béla, a váci gyár igazgatója. — Különben miért küldenének ide elemzéssel. fejlesztési kérdésekkel foglalkozó csoportokat, kőkénének új beruházásokra — tette fel a kérdést, s maga is úgy fogalmazott: Ezzel a munkásgárdával jól jártak. — Automatizáltuk a gépsorokat, s ehhez kevesebb létszám kell — folytatta, hozzátéve: — A munkaerőgazdálkodás dinamikus dolog. A gyár érdeke, hogy minél termelékenyebben, versenyképesebben, minél kisebb létszámmal működjék. Már most, ha szükségtelenül és elnézően megtartunk ötven embert, az később százak kenyerének elvesztéséhez vezethet. így a jövőnk és a bérek alapja a versenyképesség. Úgy gondolom, hogy a nagyobb hazai vállalatokhoz képest meg vagyunk fizetve, de amerikai bérek sem itt, sem a világ más országában nem lesznek. A létszámgazdálkodásról meg annyit: Az elmúlt napokban felvétel is volt, mert a régi dolgozók nem vállalták a néhány helyen bevezetett folyamatos műszakot. Inkább munkanélküliek lettek. Tőlük megváltunk, jöttek az újabbak. Próbálunk segíteni a munkanélkülieken is. Ügyeikkel külön kis szervezetünk foglalkozik, átképzési költségeket is fizetünk. A szociális kiadásokkal pedig ésszerűen takarékoskodunk, de nem a munkavédelem, nem az emberek rovására. Lesz-e mostanában elbocsátás Vácott? — érdeklődtem távozóban, mire azt a választ kaptam: — Előre semmit sem lehet megmondani. Nagyjából olyan termelési sebességet tartunk, hogy a mostani létszámra szükség lesz. Odakint a folyosón Nagy Istvánnal találkoztam. — Tudja már? — kérdezte. — A Tungsram 99 százalékig ame*- rikai kézbe került... Kovács T. István ✓ Átalakulás után Szövetkezeti nyugdíjasok támogatása Évzáró közgyűlést tartott a Gyáli Szabadság Mgtsz, illetve annak jogutódja, a Gyál Holding Szövetkezet. A tagság értékelte az 1992-es év eredményeit, s meghatározták az elkövetkező időszak stratégiáját. Az elmúlt év több szempontból is nehéz volt. Beleszólt az aszály s a szövetkezetek átalakulásával járó megany- nyi probléma. Ennek ellenére a gyáliak jó évet zártak, 25 millió forint nyereség került kiosztásra az üzletrész-tulajdonosok között, akiknek többsége tsz-tag, s mint ilyen, a nyugdíjasok is idetartoznak. A közgyűlés határozatot fogadott el, mely érzékenyen érinti a 720 nyugdíjast, pótolja számukra az ez évtől megszűnt háztáji föLd megváltása címen kapott térítést, valamint az úgyszintén hatályát vesztett tagsági pótlékot. Ezek a nyugdíjkiegészítők havi 1000-1200 forintot jelentettek — a régieknek még többet —, megszűnésük esetén tovább romlott volna a kisnyugdíjasok helyzete. Erre való tekintettel döntött a holding úgy, hogy ezt pótlandó, a jövőben szociális támogatás címén segíti a munkából kifáradt tagságot. Ennek összege nagyjából megegyezik az eddigi pótlékkal, 1993-ra 7,6 millió forintot irányoztak elő ilyen célokra, beleértve a Kerekdombon üzemeltetett termálüdülőben a nyugdíjasok nyaraltatá- sát. A sokat vitatott szociális háló tehát nem szűnt meg, legfeljebb más néven működik. M. FORINTOS HÍREK A négy magyarországi dohánygyárat nyugati tőkeerős cégek már megvásárolták, most a következő láncszemen, azaz a dohányfermentáló üzem eladása van a soron. A több tízezer termelőnek nem közömbös, hogy ki lesz az új tulajdonos, hiszen csak olyan tőkeerős, szakmailag képzett, a piacot ismerő partner biztosíthatja a magyar- országi dohánytermelés folyamatosságát, aki a termelőkkel szorosan együttműködik. Ezt Semsey András, a Dohányterméktanács elnöke mondotta az Állami Vagyonügynökségben tartott szűk körű sajtóbeszélgetésen. Mostanáig 270 állami vállalatot számoltak fel, az év második felében szeretnénk gyorsítani az átalakulási folyamatot — jelentette be Rácz Ernő, az ÁVÜ vagyonkezelő igazgató- helyettese. Ennek azonban lényeges feltétele, hogy megszűnjön a privatizációt évek óta körülvevő bizonytalanság, s a politikai jellegű támadás, ami visszariasztja a vásárolni szándékozó külföldieket — mondta Rácz Ernő a privatizációs tapasztalatokkal foglalkozó országos konferencián. Együttműködési megállapodást kötött pénteken a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma és a Vállalkozók Országos Szövetsége. Az egy évre szóló megállapodást már harmadik alkalommal írták alá a „Minisztérium a vállalkozókért" akció keretében. Az aláírás alkalmából tartott sajtótájékoztatón Kádár Béla külgazdasági miniszter elmondta: az együttműködés célja, hogy segítsék a kis- és középvállalkozások versenyképességének javítását, külpiacra jutását. Az Állami Vagyonügynökség kiválasztotta azokat a brit tanácsadókat, akik részt vehetnek a magyarországi gyorsított privatizációs program előkészítésében. A Kisbefektetői Részvényvásárlási Program (KRP) célja, hogy minél nagyobb számban kapcsolja be az állampolgárokat a tulajdonváltásba. Ezzel egyidejűleg megerősödik a tőzsde szerepe, ami előmozdítja a privatizálandó vállalatok pénzügyi és gazdasági feljavítását is. Az idén még nem számíthat keresetnövekedésre az építőipar — állapítja meg az Építőipari Információs és Marketing Iroda elemzése. Az előrejelzést a gazdaság teljesítőképességére alapozták, amely szerint az ipar, a mezőgazdaság, de még a kereskedelem és a szolgáltatások fellendülése is alatta marad annak, amire a korábbi jelek alapján számítani lehetett. TÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket!
