Pest Megyei Hírlap, 1993. június (37. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-14 / 136. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1993. JÚNIUS 14.. HÉTFŐ > a A Biblia történései nyelvünkben A Biblia örök ihletője az emberi elmének, alkotóerőnek, csodálatosan szép képzőművészeti, zenei, irodalmi alkotások elevenítik fel az O- és Új- testamentum szellemét és történéseit, de a Biblia világa jelen van mindennapjainkban, nyelvünkben is. Se szeri, se száma azoknak a szállóigéknek, Szólásmondásoknak, közmondásoknak, amelyek a Bibliából erednek. Azt hiszem, eszébe sem jutott a hatvanas-hetvenes évek fiatalságának, amely a sikeres táncdalfesztiválok korszakában élt, hogy az egyik népszerű fesztiváldal. az Ádám, hol vagy? kezdetű sláger kérdése is a Bibliában hangzott el először. Az első emberpár történetéből ismert, hogy Ádám is evett a tiltott gyümölcsből. Érezte, hogy tettével bűnt követett el, ezért Évával együtt elrejtőzött az Édenkert fái között. Ekkor hangzott el a kereső szó a Teremtő szájából: Ádám, hol. vagy? Az első emberpárhoz kapcsolódik az a mondás is, amely szerint valamennyien Adámról, Éváról rokonok vagyunk, hiszen a Biblia szerint tőlük származik az emberiség. Aki valamilyen furcsa jelenségtől elborzad, megrökönyödik, arra azt szokás mondani, hogy sóbálvánnyá vált. A sóbálvánnyá válás fogalma onnan ered, hogy az Úr Sodorna és Gomora erkölcstelenné, gonosszá vált lakóit kénköves esővel elpusztította. A két város pusztulásakor csak Lótot mentette meg. A férfi tanácsot kapott, hogy meneküljön a városból. Arra is figyelmeztették, hogy ne nézzen vissza a városra. Lót felesége azonban nem fogadta meg a tanácsot, visszanézett az égő városra, és sóbálvánnyá vált. Kabaréban hangzott el az a megállapítás, hogy kis hazánk a nagy lehetőségek országa. Már csak azért is, mert nálunk a hét szűk esztendő már több évtizede tart. Nos, a hét szűk esztendő' fogalma is a Bibliában található. Az egyik egyiptomi fáraó azt álmodta,' hogy a folyóból előbb hét kövér tehén, majd hét sovány tehén jött ki a partra. Másik álmában hét kövér gabonafejet, majd hét kiszáradt, magtalan kalászt látott. Sokáig nem tudták megfejteni a fáraó álmát. Aztán kiderült: a kövér tehenek, a telt gabonafejek hét bő esztendőt 'jelentenek, a hét sovány tehén, és a hét üres kalász a hét szűk esztendőre'utal. Kultúrtörténeti érdekesség, hogy a budapesti Vérmező neve is a Bibliából származik. A Krisztus elárulásáért kapott ezüstpénzt Júdás vissza akarta adni felbujtóinak, azok viszont nem fogadták el. Júdás a pénzt ekkor szétszórta a templomban, majd végzett magával. A templom papjai összeszedték az ezüstöket, és idegenek számára temetkezési helyet vásároltak rajta. A temetőnek a Vérmező' nevet adták. Hazánkban is azt a helyet, ahol Martinovics Ignácot és társait kivégezték; Vérmezőnek nevezték el. Számos magyar közmondás is a Bibliából származik. Ilyen például a vak vezet világtalant; aki másnak vermet ás, maga esik bele; megy, mint ökör a vágóhídra; addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér; nyomtató lónak nem kötik be a száját, és így tovább. Rengeteg szóval, fogalommal gazdagította nyelvünk szókészletét a Biblia. A mózeskosár, az ádámkosztüm, a siserehad, a pálfordulás, a kál- váriajárás, a tejjel-mézzel folyó Kánaán, a töviskorona, a tékozló fiú — ezek mindmind az emberiség legolvasottabb, legismertebb könyvéből, a Bibliából valók. Naponta használjuk őket, gazdagítva általuk gondolkodásunkat, szókincsünket. Kiss György Mihály Barokk vigasságok A Pentagonale oszágok (mai néven Közép-európai Kezdeményezés) három éve arról határoztak, hogy az 1993-as esztendőt a közép-európai barokk kultúrának szentelik. Elsősorban a térség gazdag művészeti örökségének bemutatását tűzték célul oly módon, hogy a városok és a kis falvak egyben a nemzetközi turizmusba is bekapcsolódhassanak. Ennek jegyében rendezik- meg hazánkban a Magyarországi barokk vigasságok ’93 rendezvénysorozatot. A november végéig tartó fesztiválnak az ország 25 kisebb-na- gyobb települése ad otthont. A rendezvényeket az Országos Idegenforgalmi Hivatal kezdeményezte, és a koordinátori feladatokat is vállalta — hangzott el a szervezet szerdai sajtótájékoztatóján, a Hadtörténeti Múzeumban. Színházi előadások, bábjátékok, vígoperák, kamarazenei, szimfonikus és dalestek, képzőművészeti tárlatok egyaránt megtalálhatók a kulturális kínálatban. A fővároson kívül többek között Sopron, Szombathey, Székesfehérvár, Szentendre, Noszvaj, Magyar- polány, Győr és Keszthely — belföldieknek és külföldieknek — egyaránt érdekes és értékes programokat kínál. A vigasságok fővárosi nyitányaként Utak és találkozások címmel tegnap nyílt kiállítás a Budapesti Történeti Múzeumban. Az országos megnyitót a fertődi Esterházy kastélyban ma tartják meg, illetőleg Zsánermeta- morfózisok címmel Székesfehérvárott nyílik tárlat vasárnap. Ebben az esztendőben rendezik meg először a budavári Szent Iván éji programokat. Az augusztusi Óbudai Fesztivál eseményei is szervesen illeszkednek a vigadalomba. Ennek keretében Händel: Agrippina című barokk operáját játsszák az óbudai Zichy kastélyban. Erkel-centenárium Budakeszin Veszélyhelyzetben magasra lobban a művészet lángja Herein Gyula és dr. Varga Miklós leleplezi Bíró János Erkel Ferencet ábrázoló mellszobrát Vimola Károly felvétele (Folytatás az 1. oldalról.) A zenekert és kitűnő ifjú karmesterét, Kocsár Balázst a templomot zsúfolásig megtöltő közönség viharos lelkesedéssel ünnepelt. És ünnepelte az európai rangú magyar zenét megteremtő három muzsikust és műveiket, melyekből a szépségen túl a manapság annyira hiányolt lelkesedés, pátosz, és nem utolsósorban a nyíltan vállalt magyarság szólt. Az ünneplés, a lelkesedés hallatán Szo- kolay Sándor zeneszerző megnyugodhatott: ebben a közönségben visszhangra találtak bevezető szavai. Lelkesítő példák — A három zeneszerző közös célú volt — mondotta. — Művészetük lángja a német abszolutizmus fenyegetésével szemben a saját, a magyar zene megteremtése iránti erőfeszítés nyomán lobbant magasra. Erkel munkássága máig felülmúlhatatlan tett volt. Bát- hori Mária, Hunyady László, Bánk bán, Dózsa György, Brankovics György személyiségét és cselekedeteit állította követendő például operáiban. Munkásságával vált a nemzeti opera, a zenei reformkor halhatatlanjaivá. A magyar gyökerekhez visszanyúló kortársakkal és nagy utódokkal együtt teremtette meg azt a „szebb múltat, amelyet vállalva szebb jelenbe érkezhetünk.” Szokolay Sándor hangsúlyozta: Erkel egyetemes és örök értékeket hordozó muzsikája magán viseli kora ízlését. A verbunk, a cigányzene, a népszerű műdal sokszor meghatározó részei műveinek, de ezért nem szabad lekicsinylő- leg tekinteni rájuk, hanem éppen „nyitott szívvel és rokonszenvező lélekkel kell hallgatnunk — és Isten adja, hogy elmélyültek legyünk közben” — hangolta rá a közönséget a felcsendülő muzsikára. S hogy a magyar zene, a Hunyadi-nyitányban a Meghalt a cselszövő dallam, a Mosonyi Ünnepi zenében felhangzó Egressy-féle Szózat dallama nemcsak ismerős volta, hanem egyetemes értéke miatt hatott, azt a neckar- sulmi vendégek is igazolták: egy emberként osztoztak a szűnni nem akaró ünneplésben. Erkel tiszteletében Szombaton egész napos kézműves kirakodóvásár, a Nec- karsulmi Kolping Fúvószenekar muzsikája és a BKV Szabó Pál Művelődési Ház Koncert Fúvószenekara és a Hegedűs együttes kísérte Bihari Táncegyüttes néptáncbemutatója szórakoztatta a vendégeket. Cenner Mihály színháztörténész Erkel és a német színház kapcsolatáról tartott előadást, és a népszerű rádióműsor, a Zeneház is nagy muzsikusunkkal foglalkozott a művelődési házban. Késő délután pedig a település régi álma valósult meg: felavatták Erkel Ferenc szobrát. Az ünnepség az Erkel megzenésítette nemzeti himnuszunk eléneklésével kezdődött, majd Bónis Ferenc zenetudós, az Erkel Társaság elnöke mondott avató beszédet. — Széchenyi, a legnagyobb magyar kiművelt emberfők sokaságától várta a nemzet felemelkedését, de ehhez előbb kiművelődési lehetőségeket kellett teremtenie — mondotta. — Kortársa, Erkel ugyanezeket a lehetőségeket a zene területén valósította meg. Nem volt európai rangú zenénk, nem volt nemzeti operánk — ő megteremtette. Nem voltak lehetőségeink a zenei értékek terjesztésére — ő megalapította a Filharmóniai Társaságot, és világ- színvonalú operakultúrát alapozott meg a Nemzeti Színház főzeneigazgatójaként. Karmesteri és zongoraművészi munkásságát is az egyetemes és a hazai zenei értékek terjesztésének szolgálatába állította. Mozart, Verdi, Mendelssohn, Chopin és megannyi más nagy alkotó művei az ő fáradozásainak köszönhetően váltak közkinccsé Magyar- országon. A Nemzeti Zenede zongoratanáraként, az Országos Dalárdaegyüttes karnagyaként maga is zeneértő emberek és előadóművészek sokaságát nevelte. Szoboravatás Erkel példamutató személyisége és munkássága örökké vállalható érték a változó idők változó eszményei között. Ezt érezhette a szobor állítását kezdeményező Szépítő Egyesület, ezt az MDF Szobor Alapítvány, és mindazok a budakeszi polgárok, akik hívásukra az ügy mellé álltak — zárta szavait. Majd Herein Gyula, a Szépítő Egyesület elnöke és dr. Varga Miklós orvos, az alapítvány életrehívója leleplezte Bíró János helyi szobrászművész alkotását. Erkel olyan egyetemes értékeket hozott létre, melyeknek tiszteletében népek találhatnak egymásra — mondta Szemereki Zoltán polgármester. Ezért választották az Erkel-napokat a testvérvárosi kapcsolat felvételére Neckarsulmmal, és ezért a szoboravatást a megállapodás bejelentésére. Szavait Volker Blust neclcar- sulmi polgármester megerősítette, majd hozzáfűzte: szívügyének tekinti, hogy az iskolák, az egyházak, az önkormányzatok és az egyesületek együttműködéséről kötött megállapodás élettel telítődjék, és számos emberi kapcsolat szövődése erősítse. Az ünnepség szép befejezéseként a Bihari Együttes eljárta a palotást Erkel Hunyadi László című operájából. Majd az egyesületek, az intézmények és pártok képviselői és budakeszi polgárai helyezték el virágjaikat a szobornál. A második nap zárórendezvényeként Erkel kamarazenéjéből ösz- szeállított hangversenyt élvezhetett a közönség a plébániatemplomban. Veszelszky Sára Japán virágok Gödöllőn Könyvbemutató Páll Lajos, Erdélyben élő költő és festőművész Szárazvillámlás című kötetét mutatták be tegnap Kiskunmajsán. A verseket és képeket tartalmazó kiadványt llia Mihály irodalomtörténész méltatta. Az évszakok a Zeneakadémián Joseph Haydn híres művének, Az évszakok-mk az előadására kerül sor ma este fél 8-kor a Zeneakadémia nagytermében. Közreműködnek Lívia Aghova, Josef Kundiák és Peter Mikulás szlovákiai művészek, valamint a Magyar Állami Énekkar (Antal Mátyás karigazgatásával) és a Magyar Állami Hang- verenyzenekar (Fischer Adám vezényletével). A hangversenyt a Magyar—Szlovák Fórum, az ÁHZ és a Nemzeti Filharmónia közösen rendezi. Mtt „Némul a harang. ÉáStel' Virágok illatától kondul .az este. ” Ez egy japán haiku vers, s egyike azoknak, melyeket Kitahara Reiko japán festőművésznő kiállításának megnyitóján hallhattunk szombaton a Gödöllői Művelődési Központban. A képek akvarellek, színezett grafikák és olajképek. Rajtuk portré, virág és gyümölcs csendélet, táj, városrészlet. Az 1937-ben Tokióban született Kitahara Reiko a középiskolában hagyományos japán festészetet tanult, de most látható művein észrevehető az európai képzőművészet hatása. Ide Firenzéből érkezett, s majd Finnországba megy tovább. Azt vallja a festőnő — mondta megnyitó beszédében Teleki Erzsébet műfordító —, hogy teljes harmóniában kell élni a természettel. Mert minden természeti jelenségben az emberi lélek tükröződik. Minden átlelkesülhet, így lehet egy faágból kar, egy tál gyümölcsből isteneknek felajánlott gyümölcs... Még egyszer végignézem a képet. Halkságukban, finomságukban most már inkább megszólítanak, mint első látásra. Az Őszi vadvirág, Lámpavirág, Harmat virága című színezett ceruzarajzok... Az Őszi virág című olajfestmény... Meg az Este, ez is olajkép, rajta egy virágcsokor melyen fény játszik, fejezi ki az estét. Áz olajba körvonalakat húzott az ecset nyelvével Kitahara Reiko, több képén ilyen ecsetnyéllel húzott vékony árkok a körvonalak, a Rózsa, a Japán gyümölcs, a Szántóföld címűn. A portréin nincs körvonal, ott érződik, csakis egyet akart: hogy a vonásokon, a szemekben, a tartásban megjelenjék a megfestett személy lelke. A festőnő a kiállítóterem nyitott ajtajával szemben áll, a távozóknak megköszöni a látogatást. Néhány szót tud magyarul. Harmadszor jár nálunk, szeret idejönni... Miért? Mert mi olyan rokonszenvesek vagyunk... Eszembe jut, hogy volt egyszer, egy japán barátnőm. Prágában a Károly egyetem nyári kurzusán egy francia csoportba osztottak be minket. A pergő nyelvű franciák között egymásra voltunk utalva, többnyire bölcsen hallgattunk és rengeteget mosolyogtunk. (nád)
