Pest Megyei Hírlap, 1993. június (37. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-14 / 136. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1993. JÚNIUS 14., HÉTFŐ Cl A: nincs visszatérés a múltba Stabilitásunk tőkét vonzott Lengyelországban, Magyaror­szágon és Csehországban tet­ték meg a legnagyobb lépése­ket a piacgazdaság felé és a térség országai — Szlovákia és Románia valószínű kivéte­lével — a várható további ne­hézségek ellenére elérték azt a pontot, ahonnan már nincs visszatérés a múltba. Erről be­szélt az amerikai törvényho­zás technológiai és nemzet- biztonsági albizottsága előtt Robert Blackwell, a Központi Hírszerző Hivatal illetékes vezetője. Blackwell, a CIA európai elemző főosztályának igazga­tóhelyettese kijelentette: a há­rom említett közép-európai országban idén az ipari terme­lés szerény növekedésével le­het számolni, nemkülönben — a normális időjárás vissza­tértével — az agrártermelés emelkedésével, de hozzátet­te: Magyarország, exportjá­nak első negyedévi visszaesé­se után, módosította előrejel­zését és zéró növekedést, vagy gazdasága teljesítmé­nyének csökkenését jelzi. Politikai és gazdasági sta­bilitásának híre Magyaror­szágra vonzotta a térségbe az elmúlt 3 évben beruhá­zott nyugati tőke többségét: 7,5 milliárd dollárból 4 mil- liárdot — állapította meg a CIA-jelentés. A törvényho­zásnak adott tájékoztatás szerint a privatizálás üte­mét, az árak liberalizálását, a bankrendszer korszerűsíté­sét és a fizetőeszköz átvált- hatóságát vizsgálva összesít­ve Lengyelország áll az el­ső, Magyarország a második helyen. Utánuk a sorrend: Csehország, Szlovákia, Bul­gária és Románia. Eszak-Korea visszakozott A KNDK felfüggeszti az atomsorompó egyezménytől történő visszalépésének végre­hajtását — közölték hivatalo­san New Yorkban. Az ameri­kai—észak-koreai tárgyalások pénteki fordulója után kiadott közös közlemény hangsúlyoz­za, hogy a két ország folytatja tárgyalásait. Eszak-Korea már­cius 12-én jelentette be kilépé­si szándékát, azután, hogy az amerikai hírszerzési hivatal vezetője elmondta: nagy a va­lószínűsége annak, hogy Phen- jan elegendő hasadóanyagot állított elő legalább egy atom­bomba gyártásához. A pápa Sevillában Japán bonyodalmak Két misét celebrált szomba­ton délután a spanyolországi Sevillában 11. János Pál pá­pa, ötnapos spanyolországi útja első állomásán. A város­ban tízezrek köszöntötték nagy lelkesedéssel a katoli­kus egyház fejét, akit a repü­lőtéren János Károly király köszöntött elsőnek. A katedrálisban az eucha­risztikus kongresszuson rész­vevő egyházi méltóságok és más küldöttek előtt elsősor­ban az egyház evangelizációs feladatáról szólt nagy erővel, s egyebek között a vasárnap megszentelésére, annak meg­tartására szólította fel a híve­ket. A japán kormánypárt eldöntöt­te, hogy a most folyó parlamen­ti ülésszakon már nem kívánja elfogadtatni a politikai reform- törvényt és ez a parlament fel­oszlatásához, a kormány lemon­dását követelő ellenzéki követe­lések felerősödéséhez, Mijadza- va Kiicsi kormányfő pozíciójá­nak meggyengüléséhez vezethet. A politikai reform megva­lósítása a megvesztegetési botrányok, a politika és a pénz szoros kapcsolatát bizo­nyító visszaélések — Kane- maru Sínnek, a legbefolyáso­sabb japán politikusnak kény­szerű lemondása — miatt vált a japán belpolitika leg­fontosabb törekvésévé. MAGYARORSZÁG Kisgyűlés a Nagyréten Biztos, hogy megérkezünk Szombaton a hűvösvölgyi Nagyréten politikai fórumot rendeztek, melyen Boross Péter belügyminiszter, Szabó Iván pénzügyminiszter, Kónya Imre parlamenti frakci­óvezető, Sárossy László, Bogárdi Zoltán, Szauter Ru­dolf, Horváth Béla, Zsigmond Attila, Perjés Gábor és Takácsi Gyula országgyűlési képviselők válaszoltak a nem túl népes, ám igencsak érdeklődő hallgatóság kér­déseire. Mikor rendezi sorait az MDF, tekintettel a közeledő választásokra és az ország sorsára? — hangzott az első kérdés, amire a belügy­miniszter kapásból felelte: most! Hozzátette, hogy az igazi választási kampány csak ezután kezdődik, és erre az MDF minden ellen­kező híresztelés dacára ko­molyan készül. Ugyancsak Boross Péter válaszolt arra a kényelmetlen kérdésre, amely Csurka István, Za- csek Gyula és Balás István kizárásával kapcsolatban azt firtatta, jogos-e a kizá­rás ügyében a tagság meg­kérdezése nélkül egy' né­hány fős etikai bizottság döntésére hagyatkozni, ami­kor az említett személyeket nemrég az MDF VI. Orszá­gos Gyűlésén az elnökség tagjaivá választották? A mi­niszter szerint az országos gyűlés által jóváhagyott szervezeti szabályzat alap­ján járnak el ebben az ügy­ben. Ezután a következőket mondta: — Ha egy választásokon induló párt úgy készül vívni az ellenféllel, hogy egyes tagjai és szervezetei nem tisztelnek bizonyos normá­kat, és saját soraiból hátba döfködik, akkor az ne ve­gyen részt a választási küz­delemben. Egy párt prog­ramja nem vágyak, kívánsá­gok, óhajok és szenvedé­lyek összessége, egy kor­mányzó párté pláne nem, mivel nagyon kemény, ke­gyetlen kényszerkörülmé­nyek között kell megvalósí­tani azokat a célokat, ame­lyeket maga elé tűzött. Kü­lönbséget kell tenni az érzel­mek, és a ténylegesen meg­valósítható programok kö­zött. Debreczeni Józsefről többek között kijelentette: a képviselőnek a Magyar De­mokrata Fórumban semmi súlya nincs. Debreczeni ' József és Elek István tevékenysége a későbbiek során is szóba ke­rült. A válaszadók egyike el­mondta, hogy a két képvise­lő kilépett a pártból, ennél­fogva már nincs módjuk a további bomlasztásra. Az is elhangzott a pulpitusról, hogy az említett páros tár­gyalásokba kezdett az SZDSZ-es Haraszti Miklós­sal. A tagság többsége az egy­ség mellett foglalt állást, az egységet nem az elnökségi tagok kizárásával képzelte el, ezért nem érti, miért kell a kizárásokat erőltetni. E kérdésre válaszolva Szabó Iván kifejtette, hogy a vá­lasztmány is az egységről tárgyalt, de itt nem szemé­lyek közötti egységre kell gondolni, hanem egységes politikai platformra, prog­ramra, illetve gazdasági, tár­sadalmi, szociológiai egy­ségre. Ennek kereteit a hato­dik országos gyűlés a politi­kai nyilatkozatában is meg­szabta, és az egyes szekciók határozatai nyomán ez or­szágos programmá vált. Az egységet az bontja meg, aki ezzel a programmal, ezzel a politikai nyilatkozattal nem ért egyet, ennek elsöprését szorgalmazza, és más prog­ramot szeretne állítani az országos gyűlésnek csupán egyetlen ellenszavazattal el­fogadott programjával szem­ben. A pénzügyminiszter hozzátette: a kérdezők bizo­nyára nem olvassák a Ma­gyar Fórumot, amelyben példátlan méretű kampány folyt a kormány politikája és az országos gyűlés min­den elfogadott határozata el­len. Márpedig egységet te­remteni csak a program kö­rül lehet, és aki ezt elutasít­ja, az nyilván más pártban gondolkodik, és föl akarja robbantani az egységet. Akik a kormány megbuktatá­sát, a választások előre ho­zatalát kívánják, nyilvánva­lóan az ellenzéknek, s külö­nösen a baloldali ellenzék­nek tesznek szívességet, és ezzel végső soron az orszá­got akarják lehetetlen hely­zetbe sodorni. Újabb kérdésre válaszol­va Szabó Iván elmondta, hogy a kormányzat által megtett út, az ország átala­kulása, fejlődése szempont­jából fontos lépések nem kaptak kellő publicitást. Az emberek egy része a nemze­ti öntudatot gyakran a ke­mény odamondogatásokkal azonosítja, holott ez sokkal inkább fellelhető az országé­pítő folyamatokban. Fellel­hető abban, hogy nyolc- százezer, a későbbiekben pe­dig még több százezer em­ber részesül anyagi és erköl­csi kárpótlásban, a korábbi évtizedekben elszenvedett sérelmekért. Fellelhető ab­ban is, hogy az elmúlt há­rom évben az elmaradott fal­vak víz- és gázellátásával olyan mértékű fejlődés ment végbe, amelyhez ha­sonló nem történt az elmúlt nyolcvan évben. Az egykori szovjet blokk országai kö­zött mi vagyunk a legjobb helyzetben. Okunk lehet a nemzeti büszkeségre, mert a világ szemében már megnőt­tünk, csupán mi tartjuk tör­pének magunkat. Mikor lesz olyan törvény, amelynek alapján a magyar nép ellen elkövetett bűnök tetteseit felelősségre lehet vonni? Ezzel kapcsolatban Boross Péter a jogállamiság keretei között zajló, békés rendszerváltozásról beszélt. Elmondta, hogy annak ide­jén a baloldali, illetve az az­zal lojális ellenzéki erők cserbenhagyták a koalíciót és nem tették lehetővé az al­kotmánymódosítást. A fele­lősségre vonásokat célzó törvényjavaslatok megbuk­tak az Alkotmánybíróság­nál. A jelenlegi parlamenti erőviszonyokat figyelembe véve alig van esély a sokak által hiányolt törvények el­fogadására, de ez nem a kor­Tábornokok Boszniáról Hadifoglyokat cserélnek Elvi megállapodás jött létre a boszniai szerb fegyveresek pa­rancsnoka és a volt Jugoszlá­via területén lévő ENSZ-béke- fenntartó erők parancsnoka kö­zött arról, hogy a kéksisakosok felvonulhatnak a kelet-bosz­niai területen fekvő, muzulmán többségű lakossággal bíró vá­ros, Gorazde köré. Ezt Ratko Mladic szerb tábornok közölte, miután szombaton este Belg- rádban tárgyalt Lars-Eric Walhgren tábornokkal. Mladic ugyanakkor hozzátette, hogy a végső döntést a Boszniában élő szerbek politikai vezetésé­nek kell kimondania. A két tábornok öt órán át tárgyalt egymással az egyko­ri Jugoszlávia fővárosában. Wahlgren a találkozó után kö­zölte, hogy a szerbek elfogad­ták: ezután nem korlátozzák a Srebrenicába tartó segély- szállítmányok számát heti egy alkalomra. A Tanjug hozzátette azt is, hogy megállapodás született a hadifoglyok cseréjéről is. Jelcin a reformokról Szűk hegyi ösvényen Az elmúlt három év legfon­tosabb eredménye, hogy a re­formok a hosszas viták kere­tei közül a megvalósulás út­jára léptek — jelentette ki az orosz függetlenség kikiál­tásának harmadik évfordúló- ja alkalmából rendezett sajtó- értekezleten Borisz Jelcin. Az orosz elnök hozzátette azt is, hogy néhány évvel ez­előtt még az is kétséges volt, hogy lehet-e egyáltalán reformokat végrehajtani Oroszországban. A mai helyzetet értékelve úgy fogalmazott, hogy az orosz reformok szűk hegyi ösvényen haladnak, amelyen lépten-nyomon újabb és újabb veszélyek bukkannak fel. mánykoalíció hibája, hiszen nem rendelkezik az ilyen döntésekhez szükséges két­harmadnyi szavazattöbbség­gel. Megéltük a régi rend­szert — mondta a belügymi­niszter —, amely körülbelül 1962-ig fizikálisán gyilkolt, majd felhagyott ezzel és a lelkeket kezdte gyilkolni, igen nagy eredménnyel. Fel­nőtt egy generáció. Ez olyan oktatásban és nevelés­ben részesült, amely nem szolgálta a nemzettudat ki­alakulását. E téren sokat ve­szítettünk és ki hiszi azt, hogy mindezt három év alatt pótolni lehet? Ezután Kónya Imre emel­kedett szólásra. Elnézést kért, amiért késve érkezett, s derültséget keltett, amikor az MDF-re utalva ezt mond­ta: mi gyakran elkésünk, de biztos, hogy megérkezünk. A frakcióvezető szerint az utóbbi, belső vitáktól terhes kilenc hónap nem az MDF meghasonlásának, hanem éppen ellenkezőleg, az újjá­születésének az időszaka volt. Ezt követően Perjés Gá­bor bejelentette, hogy a hon­védelmi törvény alapelveit — amelyeknél hatpárti meg­egyezésre törekedtek — si­került a honvédelmi bizott­ságban száz százalékosan el­fogadtatni. A magyar törté­nelem elmúlt fél évezredé­ben a honvédelem mindig valamilyen idegen hatalom függvényeként fogalmazó­dott meg — mondotta a kép­viselő, majd így folytatta: Először nyílt lehetőségünk arra, hogy független állam­ként határozzunk önálló honvédelmünkről, s ennek teljes mértékben eleget tet­tünk. A fontos alapelvek kö­zött említette az elégséges védelem elvét. Ennek lénye­ge egy olyan haderő fenntar­tása, amelynek révén bizto­sítani lehet a haza védelmét a miénkhez hasonló nagy­ságrendű országokkal szem­ben. Ugyancsak fontos alap­elvnek tartotta a területvé­delmi csapatok felállítását. A hatpárti egyeztetésre töb­bek között azért volt szük­ség, mert a honvédelmi tör­vény számos eleme a kéthar­mados törvények sorába tar­tozik — mondta végezetül Perjés Gábor. Bogárdi Zoltán Pest me­gyei képviselő a külföldiek földvásárlásának törvényi korlátáiról, illetve ezzel kap­csolatban az ellenzéki liberá­lisok támadásairól beszélt. A nyugat-európai kis orszá­gok példaként szolgálhatnak arra nézve, mennyire kell vi­gyáznunk a termőföldek tu­lajdonjogával. A dán földtör­vény például olyan szigorú volt e tekintetben, hogy ami­kor a dánok végül „liberali­zálásra” kényszerültek, már annyira megerősödött a ha­zai tulajdonosi réteg, hogy könnyedén ellenállt a külföl­di próbálkozásoknak. A kép­viselő nem tartotta megala­pozottnak azokat a vélekedé­seket, amelyek szerint a ma­gyar mezőgazdaságból élők száma oly mértékben növe­kedhetne, hogy ezáltal csök­kenthető volna a munkanél­küliség. A hosszan tartó összejö­vetelen három dologra bizto­san nem lehetett panasza a közönségnek: az időjárásra, a sültkolbászra, és arra, hogy a keményen megfogal­mazott, kéhyes kérdésekre valóban nyílt, kendőzetlen olykor hasonlóképp ke! mény, érdemi válaszokat ka pott. (bánó

Next

/
Thumbnails
Contents