Pest Megyei Hírlap, 1993. június (37. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-14 / 136. szám

é PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZAC 1993. JÚNIUS 14.. HÉTFŐ Kánikulai hóeke Bár az ismert belpolitikai fejlemények miatt nem va­gyunk híján a különböző' nyilatkozatoknak, két ismerős hang hosszú hetekig nem volt hallható a hazai sajtóban. Csak a minap szólaltak meg, mintegy varázsütésre, s máris élénkebb a paletta. Egyikük, miután kártékony­nak minősítette a budapesti főrabbit, a tengerentúlra re­pült előadásokat tartani. Nem üres kézzel érkezett, itt a legújabb frappáns hasonlat: a kormány olyan, mint egy túlérett puding. Ha nyomást próbálunk gyakorolni rá, az olyasmi, mintha hóekével próbálnánk egy adag pu­dingot megmozgatni. Micsoda kép! Száll a képzelet, robog az ellenzéki út­henger, akarom mondani a kánikulai hóeke, természete­sen hócipővel a pedálon. Másikuk, a hosszadalmas médiacsatákban kifáradt szakértő új terminus technicussal bukkant fel. Természe­tesen most is a közszolgálati televízió sorsáért aggódik. Az új műsorterv szerint kéthetente hol a miniszterelnök, hol a köztársasági elnök szerepelne a képernyőn. Mint ismeretes, a köztársaság elnöke nem kíván élni ezzel, csak akkor szólal meg, ha van mondanivalója. Megtehe­ti, szíve joga. Minden médiák szakértője azonban ezt úgy kommentálja, hogy a televízió „meciarosodik”. Szárnyas betétek és mosóporok, Daliasok és bóvlik özöne után — pontosabban mellett — itt a legújabb ve­szély: jön Meciar. Remélem, nem hóekével. Székely Adam Fidesz: együttműködő pártokat Már másképp látják a jövéít A harckészültséget fenntartva Magyar pilóták Oroszországban? Nem tudjuk elfogadni azt a gazdaságpolitikai magatar­tást, amely ahelyett, hogy szembenézne az ország jelen­legi problémáival, s ahhoz igazítaná az állami kiadások mértékét, túlköltekezik és át­hárítja a most esedékes terhe­ket a következő generációra. Éppen ezért a pótköltségve­tést nem fogadjuk el — szö­gezte le Orbán Viktor pártel­nök, a fiataldemokraták parla­menti frakciójának, önkor­mányzati képviselőinek rész­vételével Kaposvárott tartott értekezletén. A Fidesz egyes MDF-cso- portosulásokhoz való viszo­nyáról Orbán Viktor úgy nyi­latkozott, hogy Csurkáékka! egészen bizonyos, hogy nem veszik föl a kapcsolatot, a Nem lehet egyértelműen tud­ni, hogy a jövő szempontjá­ból melyik a rosszabb: az or­szág jelenlegi gazdasági hely­zete vagy az, hogy a lakosság egy jelentős része rákénysze­rül kulturális igényeinek csökkentésére. Az viszont biztos, hogy e két területen való előrelépés nélkül nem kerülünk közelebb Európa fejlett országaihoz. Bíró Zol­tán, a Nemzeti Demokrata Szövetség társelnöke fejtette ki ezt a véleményét szomba­ton Tatán, egy, a pártja prog­ramját ismertető eszmecserén. A fórumon — melyen az NDSZ választmányának több más tagja is részt vett — Bíró Zoltán elmondta: az or­szág szempontjából sajnála- os tény, hogy mind a parla- nenti pártok, mind pedig a Kormány és az Országgyűlés elvesztette a társadalom bizal­mát. A Nemzeti Demokrata Szövetség — vélekedett Bíró nemzeti liberálisokról mint mondta, egyelőre még nem tudják megítélni, hogy mi­lyen politikai súlyt képvisel­nek, de a velük való együtt­működéstől nem zárkóznak el, azt viszont, hogy az MDF törzse és a Fidesz között vala­miféle szoros együttműködés létezne, Orbán Viktor határo­zottan cáfolta. A pártokkal való kapcsolat- tartásról szólva rámutatott: változott a korábbi álláspont. A választások után minden demokratikus párttal hajlan­dók koalícióra lépni. Egy biz­tos: ha a. Fideszen múlik, nem lesz még egy rendszer- váltás. Az országnak konszo­lidációra van szüksége, s eh­hez az kell, hogy a pártok együtt tudjanak működni. Zoltán — programjával, de ezen túl politizálásával, maga­tartásával, stílusával olyan kormányzati gyakorlatban kí­ván részt venni, amely meg­valósítja az ország egyetlen és legfontosabb vágyát, azt, hogy ebből a nehéz helyzet­ből kijussunk. Ez a központi feladat, ez a nemzeti érdek. Egy kérdésre válaszolva Gidai Erzsébet, a párt választ­mányának tagja, s gazdasági szakértője rámutatott, hogy a gazdasági élet bajainak az az egyik fő oka, ami már a 80-as évek elejétől tart: a va­gyonfelélés. Ebben a pénzszűkös hely­zetben tulajdonképpen a Nemzetközi Valutaalap dik­tálja a hogyantovábbot. Ezért nem az ellenzék, hanem az IMF tudná megbuktatni a leg­könnyebben a jelenlegi ma­gyar kormányt — vélekedett az NDSZ gazdasági szakértő­je. Több mint száz magyar kato­na utazik átképzésre Oroszor­szágba, amennyiben a ma­gyar kormány jóváhagyja a szakértői szinten már egyezte­tett 800 millió dollár értékű orosz fegyverszállításokat. (Ez a volt Szovjetunió ha­zánkkal szemben felhalmozó­dott adóssága mintegy felé­nek törlesztését jelentené.) A Magyar Honvédség Pa­rancsnokságán az MTI úgy értesült, hogy 110 katona ki­küldését tervezik, köztük 40 vadászpilótáét, akik a MÍG— 29-es elfogó vadászgépekkel A kisgazdaegység és" az 1994-es választások voltak a központi témája a társadalmi szervezetként bejegyezett Kisgazda Szövetség szomba­ti zászlóbontó nagygyűlésé­nek. A Testnevelési Egyete­men tartott összejövetel első felszólalói Cseh Sándor, Raj­kai Zsolt, Boross Imre, Bélafi Antal és Zsíros Géza egy­aránt a különböző kisgazda­szellemiségű politikai csopor­tosulások szövetségre lépését sürgették. — Tudomásul kell ven­nünk, hogy öt Kisgazdapárt létezik. Ezeknek most egy asztalhoz kell ülniük. Aki / Észt és litván elismerés Hazánkban járt parlamenti küldöttségek látogatását vi­szonozta Dörnbach Alajos, az Országgyűlés alelnöke észtországi és litvániai útjá- val. Tárgyalásainak eredmé­nyeiről szombati hazaérkezé­sekor elmondta az újság­íróknak, hogy nagyon fontos­nak tartják a Magyarország­gal való politikai és gazdasá­gi kapcsolatokat, s ebben ki­fejezésre jut annak a politikai támogatásnak az elismerése, amelyet hazánk nyújtott szá­mukra függetlenségük elisme­résével. Dörnbach Alajos a két állam parlamenti elnökei­vel, alelnökeivel, és gazdasá­gi bizottságaival találkozott. Tapasztalatai szerint például Litvániával a vámmentes ke­reskedelem megvalósítása is szóba jöhet. Tárgyalópartne­rei ezen túlmenően általában is szükségesnek ítélték, hogy növekedjen a két ország kö­zötti kereskedelmi forgalom. E terv megvalósítását meg­könnyíti, hogy Észtország már rendelkezik konvertibilis valutával. Az észt és magyar kor­mány együttműködési szándé­kának komolyságát jelzi, hogy már az ősszel összeül az észt—magyar gazdasági ve­gyesbizottság, amely megvizs­gálja a gazdasági együttműkö­dés konkrét lehetőségeit. ismerkednének. A szerződés megvalósulása esetén ugyan­is mintegy 25 ilyen típusú gép is érkezik a Magyar Hon­védség számára. A pilóták kiküldése belső átszervezést igényel a harcké­szültség fenntartása érdeké­ben. Ugyanis kevéssé ismert, hogy a Magyar Honvédség pi­lótahiánnyal küszködik. A rendszerváltozás után vissza­hívták a külföldön tanuló re­pülőgépvezetőket, illetve töb­beket elbocsátottak. A honi képzés pedig csak jövőre in­dul be Szolnokon. Ráadásul nem hajlandó ehhez a közös asztalhoz leülni, , az önmagát rekeszti ki a szövetségből — hangoztatta Boross Imre, a Nemzeti Kisgazdapárt főtitká­ra. Hozzátette: a szövetségre lépő kisgazdáknak az MDF válsága miatt a mérsékelt job­boldalon létrejövő vákuumot kell betölteniük. — E hónap végén Szek- szárdon a mezőkovácsházai fórum folytatásaként újabb kisgazda egyeztető tanácsko­zást tartanak — jelentette be Bélafi Antal. Majd leszögez­te: a" szekszárdi konferencián valamennyi kisgazda-csopor­tosulás vezetőjének nyilatkoz­A Kopint-Datorg Rt. Kelet­európai Gazdasági Trendek című kiadványának előrejel­zése szerint a tavalyi 2,67 millió USA-dollárról idén 2 milliárd dollárra csökkenhet a Magyarországról exportált mezőgazdasági és élelmiszer- ipari cikkek értéke. Tavaly mintegy egy száza­lékkal nőtt a magyar éleliszer- export — állítja az idézett ta­nulmány. Az élelmiszerkivi- telnek az összes exportból való részesedése ugyanakkor 1987 óta először csökkent, 25 százalékról 24 százalékra. Az élelmiszerexport növeke­dése 1992 első negyedében volt a legszembekötőbb (40 százalékos), amikor a FAK- országok 200 millió dollár ér­tékben vásároltak magyar ga­bonát. Ezen — valószínűleg nem megismételhető — üzlet nélkül az élelmiszerexport­ban 7 százalékos csökkenés­sel zárult volna az elmúlt év. 1991-hez képest 19,8 száza­lékról 25,2 százalékra nőtt a volt Szovjetunió részesedése a magyar élelmiszerkivitel­ből, az Európai Közösségé ugyanakkor 42,8 százalékról 20,9 százalékra csökkent. A teljes magyar exportból a volt Szovjetunió 13 százalék­kal, az EK mintegy 50 száza­lékkal részesedett tavaly. az elmúlt időszakban sokan leszereltek, és a jobban fizető polgári repülés területén he­lyezkedtek el. Az átcsoporto­sítás azért fontos, mert a dél­szláv válság továbbra is meg­különböztetett „odafigyelést” tesz szükségessé. A Magyar Honvédség Pa­rancsnokságán abban bíz­nak, hogy a MÍG—29-esek nemcsak a honi légierőt erő­sítik meg, hanem a vadászpi­lóta pálya iránti vonzalmat is, hiszen végre élen járó csúcstechnika , érkezhet ha­zánkba. nia kell arról, hogy szüksé­gesnek tartja-e az egység lét­rehozását. Ezeknek a politi­kai erőknek nem választási szövetséget, hanem egy egy­séges másik tábort kellene al­kotniuk a Torgyán József ve­zette kisgazdapárttal szem­ben — mondta az előadó. — Hosszú ideig csekély marad a kisgazdamozgalom társadalmi bázisa, ha az ál­lampolgárok többsége tovább­ra is bérből és fizetésből élő marad — összegezte monda­nivalóját főképpen mezőgaz­dasági kérdésekkel foglalko­zó felszólalásában Zsíros Géza országgyűlési képviselő. A magyar üzletelők nem tudták kellőképpen kihasznál­ni az EK-val kötött megálla­podások előnyeit, azok pe­dig, akik már jelen voltak a piacon, gyakran arra vártak, hogy a magyar hatóságok har­coljanak ki újabb előnyöket a számukra, ahelyett, hogy ők helyezkedtek volna alkupozí­cióba — írja a tanulmány. 1993-ra exportcsökkentő ha­tása lesz annak, hogy számos exportcikk termelése vissza­esett. Az élelmiszeripari cé­gek és a mezőgazdasági szö­vetkezetek egyre nagyobb ré­szét fenyegeti csőd- és felszá­molási eljárás, ugyanakkor a föld tulajdoni szerkezetében bekövetkezett jelentős válto­zások is most éreztetik majd előszr a hatásukat. Az új ter­melők számára nagy nehézsé­get okoz tevékenységük, s ex­portjuk finanszírozása. Hátráltató erő az is, hogy még nem épült ki modem szerződés- és piaci intézmény- rendszer az ágazaton belül, és megoldatlan a megfelelő infor­mációáramlás is. Jól irányított állami segítséggel és a szövet­kezések részesedésszervezésé­vel az élelmiszeripari vállala­toknál azonban kiküszöbölhe­tő a kedvezőtlen hatások nagy része — írja a Kopint-Datorg kiadványa. Jószolgálati gála Göncz Árpád köztársasági el­nök, a Magyar Vöröskereszt Jószolgálati Gála fővédnöke nyitotta meg szombat este a Budapesti Tavasz Bált a Nép­rajzi Múzeumban. A megje­lenteket Windischgraetz Kata­lin hercegnő, a bál elnökasz- szonya, és Szilárd István, a Magyar Vöröskereszt főtitká­ra köszöntötte. Rúg, mert gyűlöl Az újságok fölháborodá- suknak adnak hangot, mert a pótköltségvetésből kiderül, hogy a kormány­zat a Hungária Tv Alapít­ványt, ami a Duna Tv csa­tornáján válik láthatóvá, 2 milliárd forinttal kíván­ja támogatni. Ám a kér­dés nem ilyen egyszerű. Ez esetben nem kétmilli­árd forintról van szó, ha­nem ennek a többszörösé­ről, amely pénz azoknak a keze ügyében volt, van, akik miatt a kormány arra kényszerül, hogy a polgárok és a határain­kon túl éló magyarok hite­les tájékoztatása érdeké­ben költsön. Tehát sze­rény véleményem szerint nem az a pénz sajnálan­dó, amelyet a reális hely­zet bemutatására, a törek­vések megmagyarázására fordít az a hatalom, amely demokratikus mó­don került oda, ahol van, hanem az a kidobutt pénz, amit a Magyar Tele­vízió és a Magyar Rádió az elmúlt három évben arra pazarolt, hogy Ma­gyarországot külföldön le­hetőleg rossz színben tün­tesse fel, hogy olyan elmé­leteknek, olyan ellenzéki magatartásformának a ki­bontakozására adjon te­ret, amelyre minden bi­zonnyal nem lett volna szükség, hiszen a magyar demokráciára, a keresz­tény kultúra újbóli megte­remtésére adták voksai- kat a választásokkor a magyarok. Az újságok sommás véleményei ter­mészetesen nem lepnek meg, hiszen a Vasárnapi Hírek tegnapi száma na­gyon jó példát kínál en­nek megértéséhez. Roger Scruton előadása kapcsán egyszercsak így szólt — legalábbis a tudósító sze­rint — a konzervatív an­gol filozófus: „Elvakult nacionalizmus. Csurka — mondotta Scruton”. Csur- kát valóban kizárták a frakcióból, ám a naciona­lizmust fontosabb helye­ken sehol nem vágták a fe­jéhez. Nem, mert a nacio­nalizmus egyértelmű az idegengyűlölettel, amit ha a Csurka megnyilatkozá­sait elolvassuk, nem talál­juk meg. Ennek ellenére a Vasárnapi Hírek szerző­je úgy érzi, minden alkal­mat felhasználhat arra, hogy rúgjon. És rúg, mert gyűlöl. (Vödrös) Az NDSZ a nemzeti érdekről Feléljük a vagyont Öt pártból kisgazdaegységet A mérsékelt jobboldalon Elemzés az élelmiszerexportról Kihasználatlan előnyök

Next

/
Thumbnails
Contents