Pest Megyei Hírlap, 1993. június (37. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-11 / 134. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDAKOROK 1993. JUNIUS 11., PENTEK Alapítvány a magyar vidékért Cél az önigazgatás színvonalának emelése A közelmúltban jött létre a Fáy András Gazdaköri Alapítvány, melynek alapítója a Pest Megyei Gazdakörök Szövetsége. Az alapítvány felépítéséről, céljairól Podmaniczky Béla, a megyei szövetség elnöke nyilatkozott lapunknak. Mától minden pénteken új rovattal jelentkezik a Pest Megyei Hírlap. Célunk nem kevesebb, mint a nehéz helyzetben lévő' vidék segítése hasznos gazdasági-piaci információkkal. Hosszú évtizedek hallgatása után hazánkban, így megyénkben is újra megalakult a gazdaköri mozgalom. Reméljük, hogy rovatunkkal hatékonyan hozzájárulhatunk szőkébb hazánk gazdaköreinek fel- emelkedéséhez, hiszen sok gonddal és nemritkán ellenséges, rosszindulatú erőkkel kell megküzdeniük. A rendszerváltás a mezőgazdaságban sem történt meg. Kérjük a gazdákat, hogy termékeikkel, igényeikkel jelentkezzenek a Pest Megyei Gazdakörök Szövetségénél Cím: 1052 Bp., Városház u. 7. II. em. 244. — Milyen céllal hozták létre az alapítványt? — Alapvető cél a magyar parasztság polgárosodási folyamatának elindítása, illetve a vállalkozói mezőgazdaság kialakulásának elősegítése szervezési, ismeretteijesztési munkával. Az alapítvány segítségével szeretnénk vállalkozóképzéseket indítani, továbbá a piacgazdaság fejlesztése céljából a bel- és külkereskedelmi tevékenység szervezését elősegíteni. — A jó piacok keresése mindig nehézségeket jelent a kistermelők számára. Tudnak ebben is segíteni? — Alapítványunk céljai között ez is szerepel. Reméljük, hogy eredményesen sikerül ko- ordiálnunk a termelést, a feldolgozást, illetve a beszerzést és értékesítést. Fontos, hogy mód nyílik a piaci információk rendszeres eljuttatására a kisparaszti gazdaságokban. Ezekhez a kérdésekhez azonban szervesen tartozik, hogy a vidék az elmúlt évtizedek hatására csaknem tejesen elvesztette önállóságát, önszerveződési képességeit. Ezért további célunk a magyar parasztság művelődési, gazdasági, társadalmi és önigazgatási színvonalának emelése. A mezőgazdaság struktúraváltásával minden gazda önállóan döntheti el, milyen magot vet, milyen állatfajtát tart, a választás azonban nem mindig szerencsés. Alapítványunk által szeretnénk szorgalmazni a növény- és állatfajták korszerű fajtaváltásának elősegítését, új technológiák eltévedését. — Kik csatlakozhatnak az alapítványhoz? — Az alapítványhoz bármely bel- és külföldi természetes és jogi személy csatlakozhat, ha a célokkal egyetért és anyagi vagy más módon támogatást kíván nyújtani. A befizetések növelhetik az alapítvány vagyonát, vagy közvetlenül alapítványi célokra is fordíthatók. — Mi a kuratórium feladata? — A kuratórium létszáma öt fő, akiket az alapítók kérnek fel hároméves időtartamra. Ezek a tagok tevékenységüket társadalmi munkában végzik. A kuratórium dönt a pénz és egyéb eszközök megfelelő felhasználásáról, illetve saját működési rendjének kialakításáról. Az alapítvány vezetősége évente két alkalommal ülésezik és minden évben tájékoztatja az alapítókat, illetve a csatlakozó tagokat munkájáról, az alapítványi vagyon kezeléséről. A Pest Megyei Gazdakörök Szövetsége és az alapítvány kuratóriuma kéri az érdeklődőket, hogy a vidék sorsának javítása érdekében támogassák az alapítványt. Hozzájárulások befizetése a következő számon lehetséges: 219-98007 OTP Rt. Pest Megyei Igazgatósága, Fáy András Alapítvány 760-000960. Az jusson földhöz, aki megműveli! Ausztriában jártunk Az ország egyik elsó' gazdaköre Pécelen A péceli Fáy András Gazdakör 1989 májusában alakult, elsők között az országban. Fábián Bertalannal, a gazdakör alelnö- kével beszélgettünk a szervezet céljairól, eredményeiről. — Mi volt az alapítás apropója? — Az országos politikában kiderült, hogy az új demokratizálódó rendszerben is , háttérbe szorultak a paraszti gondola? rendszert képviselő és főleg párt formában működő szervezetek. Ez tette szükségessé, hogy egy újtípusú szerveződést hozzunk létre, amely történelmi tradíciókra is támaszkodhat. A megalakulásban fontos szerepet játszott az is, hogy a helyi áfész meg akart szabadulni a mezőgazdasági szakcsoportoktól, a kisállattenyésztőktől, kertbarátoktól, méhészektől. Ezek csak egy fölöttük álló nagyobb szerveződés támogatásával tudtak tovább működni. A gazdakör, mint jogi személy minden szakcsoportot tagjai közé vehetett, így átvéve az adminisztratív ügyintézést és a jogi képviseletet. — Hány fővel és milyen ösz- szetételű tagsággal indult a Fáy András Gazdakör? — Már induláskor kétszáz fős tagságunk volt. Ez egyértelműen azokból az emberekből tevődött össze, akiknek már évtizedek óta valamilyen kapcsolatuk volt a mezőgazdasághoz. — Mi ösztönözte önöket a szerveződésre? — Mivel a péceli nagyüzemek nem voltak jó gazdái a tagságuknak, ezért nagyon sokat arra gondoltak, hogy inkább önállóan kezdenek gazdálkodásba. Ahhoz azonban, hogy a kárpótlási törvény eredeti szellemében legyen végrehajtható, egyértelmű volt: olyan szervezetre van szükség, amelyben a jogásztól a tojástermelőig, tanártól a tehenészig mindenkinek helye van, mert nem elég, ha valaki csak önmagát tudja képviselni ilyen nehéz helyzetben. Fontos, hogy az jusson földhöz, aki művelni akarja.-^Milyen szerephez jutnak jelenleg a községben? — Az önkormányzati testület mezőgazdasági bizottságának munkájában egy tagunk vesz részt, ott voltunk a földkijelölő, majd a földosztó bizottFábián Bertalan: A tájékozatlanságért a sajtó is okolható- Erdősi Ágnes felvétele ságban is. A célunk az volt, hogy azoknak az érdekeit képviseljük, akik hozzánk tartoznak. Ez, ha a jelenlegi taglétszámunkat tekintjük, akkor kétszáznyolcvan fő, de ha figyelembe vesszük, hogy itt családok megélhetéséről van szó, akkor ez jóval többet jelent, mintegy két-háromezer embert. Eddigi munkánk alapján nyugodtan mondhatom, hogy Pécelen a földrendezés nagyon alaposan és pontosan, a törvény szellemében megtörtént. Az, hogy a kárpótlási licitálások még nem indultak meg, nem a gazdakörön és az önkormányzaton múlik. — Hogyan képviselik a gazdák érdekeit? — Volt lehetőség arra, hogy a tagi földtulajdon egy részét vissza lehetett igényelni. így idén az egyéni gazdálkodók már saját földjükön dolgoznak. Könnyű dolognak tűnhet, ha valaki kimegy a saját földjére, és megműveli, azonban amikor néhány hektárra kell kis tételben műtrágyát, vetőmagot és egyebeket szerezni, akkor már nehezebb a gazdák dolga. Kis tételben ugyanis szinte lehétet- len tisztességes áron ezekhez hozzájutni. A gazdakör elsősorban jogi támogatással és szervezeti képviselettel tud a helyzeten könnyíteni, illetve a tanácsadás is fontos pillére munkánknak. — Milyen tapasztalatokkal, hogyan végzik a szaktanácsadást? — Rendeztünk egy tanfolyamot, ahol tizenöt alkalommal találkoztunk a jelentkezőkkel. Nagyon tanulságos volt, mert hiába megyünk bizonyos információkért a bankokhoz, nem szívesen adnak tájékoztatást a kedvezményes hitellehetőségekről. Ezzel kapcsolatban a továbbképzésen derült ki, hogy a kedvezményeket nem a bank adja. A kamatterhek csökkentésére viszont sok pályázati lehetőség van. Ezért a tájékozatlanságért a sajtó is nagymértékben okolható, mert vagy egyáltalán nem, vagy érthetetlen módon publikálják ezeket az új lehetőségeket. A továbbképzés azért is fontos, mert a gazdálkodás struktúraváltásával megszűnhet a munkák összehangoltsága, pedig a mezőgazdaságban alapvető szükség van erre. Nagyon káros lehet, ha különféle vetőmagokat, növényvédő szereket alkalmaznak minden egyeztetés nélkül. Erre vonatkozóan sokat tudunk nyújtani a község gazdáinak. Fejlett vidéki érdekvédelem Ausztria mezőgazdaságának helyzete volt a témája annak az egynapos látogatásnak, melyet a Földtulajdonosok Országos Szövetsége szervezett magyar gazdák és újságírók számára. Alsó-Ausztria a szövetségi állam legjelentősebb mezőgazdasági területe. Az agrárágazat számára kedvezőek a talaj- és klímaviszonyok. A magyar vendégek az Osztrák Agrárkamara Stockerauhoz tartozó körzetével ismerkedhettek meg. Hans Schmidt, a körzeti kamara elnöke a környék mezőgazdasági struktúrájáról és a kamara tevékenységéről tartott előadást. Ezerháromszáz magángazdaság A stockeraui körzet művelés alatt álló összterülete harminc- kétezer hektár, mely több mint ezerháromszáz magán- gazdaság tulajdonában áll. A területből mintegy huszonötezer hektár szántóföld, ötezer hektár erdő és háromszáz hektár szőlő. A szántóföldeken vegyes művelés folyik, a gabonákon kívül zöldségféléket, cukorrépát, napraforgót és repcét termelnek a legnagyobb mennyiségben. A körzet Ausztria legjobb borvidékei közé tartozik, ahol jó években egymillió liter bor terem. Ez hektáronként mintegy ötezer litert jelent. A falvak szőlősgazdái maguk értékesítik boraikat, sokszor saját palackozásban, hordóban. A környékre jellemző, hogy a tehetősebb gazdák kisvendéglőikben (Heurige) is értékesítik a termést. Tíz hektárra egy traktor Az állattenyésztésben fontos a sertés-, illetve a szarvasmarha-ágazat. A körzetben mintegy harmincezer sertést és nyolcezer szarvasmarhát tartanak. Nem ritka, hogy egy-egy harminc-negyven hektáros gazdaságban nyolcvan-száz szarvasmarhát nevelnek. A mezőgazdaság gépesítése jól megoldott, hiszen minden gazda rendelkezik a szükséges termelőeszközökkel. A statisztikák szerint minden tíz hektárra jut egy traktor, amely természetesen kiegészül különféle művelőeszközökkel. Két évtizeddel ezelőtt az osztrák parasztság a németországi gyakorlatot átvéve gépköröket alakított, amely nagy segítséget jelent az értékes és csak idényszerű szükséges gépek használatához. A gépkörökben lévő gazdák megállapodás szerint használják a gépeket, melyek nincsenek közös tulajdonban. Az osztrák parasztság érdek- védelmét az Osztrák Agrárkamara látja el. A kamara a kör- zetenkként megválasztott elnökök által tart kapcsolatot a vidékkel. A szervezet törzsét azonban az önkéntes helyi vezetők alkotják, akik ezt a munkát ellenszolgáltatás nélkül végzik. A szervezet fő feladatai az érdekvédelem és a tanácsadás. A mezőgazdaság minden ágazatát illetően referensék állnak a tagok rendelkezésére. Különös jelentőséggel bír a piaci szaktanácsadás, amely segíti a parasztságot a legkedvezőbb lehetőségek megtalálásában. A kamara igyekszik a vidéki ifjúságot megtartani a mezőgazdaság számára, ennek érdekében külön szakcsoportot hoztak létre. Hagyományos vidéki turizmus Ausztriában mintegy huszonegyezer parasztcsalád fogad szállóvendégeket. Ez kiváló lehetőségeket kínál a termékek közvetlen értékesítésére, illetve szoros kapcsolatot teremt a vidék mindennapjai és a turizmus között. Jelenleg egyre inkább úgy tűnik, hogy a falusi vendéglátás jelentős gazdasági tényezővé válik az osztrák parasztság számára. A Raiffeisen, a vidék bankja nem csupán pénzintézeti feladatokat lát el, hanem szolgáltatásaival gyermektói az idősig a parasztság rendelkezésére áll A szerző felvétele (Az oldal anyagait írta: Feke László)
