Pest Megyei Hírlap, 1993. június (37. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-11 / 134. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1993. JÚNIUS 11., PÉNTEK MDF-akadémia — Sinka István összegyűjtött versei Benne a nemzet arca jelenik meg Ünnepet ültünk az MDF-aka- démián, Sinka István összegyűjtött verseinek könyvheti bemutatóján. Nagy ünnepet! Ezt igazán csak az tudja, aki megélte a költő teljes, majd mérsékelt kirekesztésének és elhallgattatásának évtizedeit. Püski Sándor is együtt ünnepelt velünk, ő, aki 1939-ben a népi írók kiadójának első könyveként jelentette meg a „Vád” című kötetét (Sinkának ez már akkor a negyedik verseskötete), és ma is Püski az, aki a majdnem teljes, kétkötetes művel a „Nagy utakról hazatérve” c. kötettel pótolja a nagy űrt. Bevezetőjében el is mondta, honnan származik az a szeretet, amivel ő Sinka verseit és történeteit fogadja. Maga is otthon volt ezen a tájon a békési vidéken, mert gyerekkora nyarait anyai nagyapja bélmegyeri tanyáján töltötte, li- bapásztorkodással. Sándor András író, szabálytalan méltatásában a XX. század magyar költészetének egyik legnagyobb és világirodalmi mércével mérhető képviselőnek nevezte Sinka Istvánt az emlékező esten. „Olyan gyűjtőlencse — mondta —, mint Ady, Babits és József Attila; benne a nemzet arca jelenik meg." Az arca! Tavaly megmintázta őt Andrássy Kurta János szintén agyonhallgatott szobrászmesterünk, és a Vésztő melletti Gádorpusztán állították fel a karakterhű szobrot a népi írók panteonjában; éppen ott, ahol a Fekete Bojtár egykoron a nyáját őrizte. A szobrásznak nem okozott nehézséget bronzba önteni őt, hiszen harminc éven át fűzte szoros barátság Sinká- hoz. Mára eljutottunk oda, hogy lassan nekünk sem lesz nehéz megidéznünk őt, hiszen Püski Sándor hozzásegíti Sinka Istvánt ahhoz, hogy jelen legyen a nemzet szívében. Görömbei András irodalomtörténész, aki bemutatta a költőt elmondta, még 1972-ben is szembe kellett néznie a tiltással, hiszen a Sinka-kismonográfiát csak öt évvel később, 1977-ben sikerült megjelentetnie. Az ellenállás oka, amiért agyonhallgatták: Sinka István — úgymond — zsidóellenessége. Hiába magyarázta az őt mélyen ismerő tudós, hogy Sinka az urait gyűlölte, azok ellen lázadt. Ha egyházi birtokokon szolgál, egyházellenes- séggel illetnék, de ő zsidó és német birtokosoknak volt cselédje, ezért csak ellenük lázadhatott. Szép volt az idő, s erre csak mi emlékezhetünk, az a generáció, akiknek megadatott az Egyetemi Színpadon hallgatni a Fekete Bojtár verseit a bátor Forrás Kör tagjainak előadásában, Medvigy Endre szerkesztésében. A bihari pusztában pásztor- kodtak a szülei is a nagyszalontai születésű Sinka Istvánnak. Sérülés nélkül csak úgy tudhatott ebből a mélységből kiemelkedni, ha kiváltja szenvedéseit — kezdte a bemutatást Görömbei András. Önmagáról alkotta elnevezését. Fekete Bojtár, nagyon szerette és gyakran alkalmazta is. Önéletrajzi regényének ezt a címet adta: „Fekete Bojtár vallomásai”. Innen a történet: Gazdája dobálja a kenyeret a földre, s azé lesz — övé-e vagy a kutyáé — aki előbb elkapja. Ebből a rémes kiszolgáltatottságból kellett kiemelkednie a költőnek. Hihette, s hitte is, hogy 1945 után ő lesz itt a legboldogabb; első verseiben ott is bizalom. De kiszorították a magyar irodalomból, és húsz esztendőn keresztül meg sem jelenhetett. Igaz, hogy nem is óhajtotta elfogadni a kegyet, nem akart részt venni a nemzetellenes politikában. Sinka István életútjának, költészetének ismertetői és méltatói együtt ünenpeltek: Medvigy Endre a könyv szerkesztője, Püski Sándor a kiadó, Sándor András író. Közreműködött Berecz András népdalénekes, aki olyan dalokat énekelt, amelyek a költőnek is minden bizonnyal tetszettek volna, szintúgy Horváth Sándor színművész nagy átéléssel tolmácsolt versei is. Sándor András gyönyörű méltatásából csak egy rövid idézetet közlünk: „...A nemzeti költészet vonulatai között Sinka vagy magányos csúcs, vagy egy eleddig hiányzó vonulat kiindulópontja... Ama magaslatok közé tartozik, melyeken nem fog az idő erodáló, koptató munkája. Sinka a 900 évig rejtve maradt hullámhossz megjelenése a költészet színképén. Nélküle most már nincs teljesség a magyar irodalmat illető fogalomalkotásban.” (Ónody) A természet dolgait figyeli Aki az Edenbe száműzetett. A közelmúltban je- lent meg dr. Surányi 'WjrfJ Dezső, ceglédi tudományos kutató legújabb műve: Éden a Duna— Tisza közi Pest megyében (Cegléd és környékének természetvédelmi értékei) címmel. A szerzővel ennek apropóján beszélgettünk.' — Az 1970-es években felfedeztem, hogy ezen a vidéken értékes növény- és állatfajok élnek. Korábban erről az emberek csak mendemondákban hallottak. Ezért nem tudatosodott bennük, hogy vannak olyan területek, ahol a természet értékei megtalálhatók. Fel sem sejlett, hogy ezeket a világgal, a szűkebb pátriával meg kellene ismertetni. Azt, hogy az ország legnagyobb pókbangós rétjeit — ez egy veszélyeztetett faj, egyetlen tő ötvenezer forint — sikerült meglelnem. Számos efféle tudományos felismerés birtokába jutottam. Persze emögött mintegy tizennyolc év kemény kutatómunkája van. Keserves utat jártam végig, ám ennek ellenére azt éreztem, hogy az Édenbe száműzettem. — A könyvet a megörökítés szándéka motiválta? — Igen. Részben pedig az, hogy a forrásanyagom másfél évszázad ceglédi flóra és zoológiái kutatásához egy rövid utalás — Kitajger Páltól, aki a XVIII. században járt erre —: itt érdekes fajok vannak. Állandó volt az átalakulás. Ez tematikus eltéréssel követhető. Boros Adám professzorral az 1970-es évek második felében megtaláltuk a varnya- si részen a bókoló zsályát. Ma már a szakirodalom szerint csak a Tiszántúlon létezik. Korábban azt is kevesen sejtették, hogy vidra is megfordul a környéken (cegléd- berceli horgásztavaknál). Miként azt sem, hogy a szűcstelepi kis árkokban vagy az Egres tónál (a város Újszilvás felőli határterületén) rengeteg a tarajos gőte. Ezekhez a felismerésekhez sokat kell gyalogolni, s kitartóan figyelni a természet dolgait. — A könyv megírása a kutatáshoz képest egyszerű volt? — Mindenképpen. Ám öröm az, hogy megtaláltam a legutolsó felmelegedési periódusok maradvány növényfajait, vagy az eljegesedés emlékét: a szibériai nőszirmot is, s Albertirsán Aulich tábornok rétjén feltérképeztem az orchideákat. — A kutatónak nemcsak a felfedezés a küldetése, hanem az ismeretek átadása is a fiataloknak. — Hiába a ceglédi székhelyű Magyar Pál természetvédelmi ifjúsági tábor — elég nagy a passzivitás. Még igazából a helybéli szaktanárok sem érzik át ennek a jelentőségét. Mi tagadás, a természeti környezetkárosodás kisebb, mint az emberi lelkekben és agyakban lévő kulturális szennyezés. Más településeken megrendezett vetélkedőkön hiányolják a ceglédi diákokat. Nem értik ezt az érdektelenséget, hogy a város miért nem mutatja meg ifjú tehetségeit. — Az új kötete mennyi utánjárással valósult meg? — Szerencsére nem kellett túl sokat kilincselnem. Ugyanis ez a kiadvány valójában a Természetvédelmi Oktató Központ tankönyve. Komoly összeggel segítette a megjelenést a TIT Pest Megyei Egyesülete. Természetesen fontos volt néhány önkormányzat és cég önzetlen támogatása is. — Most min dolgozik? — Van egy szerződésem a virágnyelv- és színmonográfia elkészítésére,- amely a szombathelyi tanárképző főiskola kiadványa lesz. Lippai János Posonyi kertjének mai nyelvezetű átiratán dolgozom. Tervezem, hogy egy műben a magyar múlttal szembesítem az olvasót. Éspedig úgy, hogy a tudományos szakértő szemszögéből vizsgálom Petőfi és Arany természetismeretét. Októberben pedig a Tudományos Akadémián doktori téziseim kívánom megvédeni. S alighanem a kutatóra is újabb kihívások várnak majd. F. F. Miskolci nyári fesztivál A miskolci nyári fesztivált június 21. és augusztus 8. között rendezik meg. Négy helyszínen négy különböző műfaj mutatkozik be. A részletes programot Selmeczi György, a miskolci nyári fesztivál igazgatója ismertette budapesti sajtótájékoztatón. A rendezvénysorozatot ünnepi hangverseny nyitja meg a diósgyőri várban. Ott mutatják be Verdi Nabuccóját is, Bruno Berger osztrák művész rendezésében. Anne Ran- dine Overby norvég hölgy lesz a karmester. A háromnapos nemzetközi folkfesztivá- lon 20-25 hazai és külföldi — többek között szicíliai, ír, francia, cseh és svéd — együttes lép fel. A Víg özvegy című Lehár- művet és A régi nyár című Lajtay—Békeffy operetett Miskolctapolcán az „Ákropo- liszon” láthatják az érdeklődők. Ugyanott adja elő a Nyitott Színház Schisgal Szerelem, óh... című darabját. A rendezők a gyerekekre is gondoltak, és műsorra tűzték János vitéz történetét. A miskolci Kossuth-udvar- ban a dzsessz képviselőit — köztük Bontovics Katit, Pege Aladárt, a Dresch kvartettet — hallhatják a műfaj kedvelői. A montmantre-i hangulatú Avas-dombon vasárnaponként „vásámapokat” tartanak. A kis kocsmákban egy- egy festő, grafikus és szobrász állítja ki műveit. Erkel-napok Budakeszin Az Erkel Ferenc hagyományainak ápolásával hírnevet szerzett Budakeszi június II—13-ig, háromnapos rendezvénysorozattal kapcsolódik be nagy muzsikusunk halálának 100. évfordulóját ünneplő országos megemlékezésekbe. Erkel a XIX. század második felében gyakran vakációzott a településen — tudtuk meg Herein Gyulától, a helyi Szépítő Egyesület elnökétől. Budakeszihez kötődő emlékeit 1954 óta kutatja. Nélküle — és Balogh Géza helytörténész munkája nélkül — az 1988 óta negyedik alkalommal megrendezésre kerülő megemlékezéssorozat sem jöhetett volna létre. Az egyesületnek — és dr. Varga Miklós körzeti orvosnak — köszönhetően készült el Erkel szobra is. Bíró János helyi szobrászművész alkotását ma avatják fel. Az éves megemlékezések ötlete ugyan tőlünk származik — mondta még Herein Gyula. — De Tarnainé Hedry Mária, a programok művészeti vezetője és Pék Lajos, az Erkel Ferenc művelődési ház igazgatója nélkül nem valósulhattak volna meg. Idén is a sokoldalú muzsikust idézik programjaikkal úgy, hogy minél szélesebb közönséghez szóljanak — mondta Hedry Mária. Az ínyenc koncertlátogatók a budakeszi plébániatemplomban péntek este Erkel, valamint a kortárs Liszt és Moso- nyi Mihály műveit élvezhetik az Állami Hangversenyzenekar előadásában, Kocsár Balázs vezényletével. Szombat este pedig Erkel kamarazenéjét, kórusműveit és dalait hallhatják olyan nagynevű előadóművészek tolmácsolásában, mint Kassai István zongoraművész, Szecsődi Ferenc hegedűművész, Lukács Péter brácsaművész, Sudár Gyöngyvér énekesnő, a veresegyházi Cantemus Énekkar és a helyi Stella Kamarakórus. A koncert érdekessége az Erkel-féle Szózat Vörösmarty Mihály versére, valamint Szokolay Parainesise Kölcsey versére, melyet a zeneszerző Hedry Mária felkérésére írt. A zenebarátok kedvéért a művelődési házba látogat két közkedvelt rádiós műsor is: péntek délben a Ki nyer ma?, szombat délután négy órakor pedig a zeneszerető gyerekek és a gyerekszerető muzsikusok közreműködésével megszólaló Zeneház. A Zeneház mellett sok más programmal próbálják a fiatalokat az eseményekbe bevonhi — folytatta Hedry Mária. -— Erkel és kora című, általános és középiskolásoknak kiírt pályázatukra 28 színvonalas dolgozat készült Erkel operáiról és keletkezésük körülményeiről. A díjakat és különdíjakat péntek délután, az Én és a zene címen rendezett aszfaltrajzoló verseny után osztják ki. Majd a fiatalok megkoszorúzzák az emléktáblát Erkel egykori nyaralóján. A zenei műsorok mellett szabadidős programokkal csalogatják Budakeszire a kikapcsolódni vágyó családokat. Számos helyen lesz térzene, többek között Budakeszi testvérvárosa, Neckar- sulm fúvószenekarának közreműködésével. A Bihari Táncegyüttes és a Hegedűs Együttes részvételével nép- táncbemutatókat, majd vasárnap délután táncházat tartanak. A parkban pedig kézműves-kirakodóvásárt rendeznek. A tánckedvelőket várják a rendezvénysorozat kiemelkedő zárórendezvényére is: a Honvéd Együttes Táncszínháza előadására. Műsorukon Molnár Ernő Erkel és Liszt zenéjére írt, Magyar Fantázia című koreográfiája, valamint Novák Ferenc Helység kalapácsa című, magyar néptáncelemekre épülő dra- matikus tánca szerepel. A rendezvénysorozat a művelődési ház munkatársai és Hedry Mária több hónapos, megfeszített szervezőmunkájának eredménye — mondta végül Pék Lajos. A műsor ösz- szeállításában ezúttal is Báni's Ferenc Erkel-kutató volt segítségükre. Idén külön tájékoztatót tartottak a helybéli iskolák, intézmények, civil szervezetek és közéleti személyiségek számára, mert szeretnék, hogy minél több helybeli kapcsolódna be a színvonalas programokba. (veszelszky) * Az Erkel-napok részletes programját lapunk 10. oldalán közöljük. Szentendreiek tárlata Előadássorozat hazánkról Washingtonban Szerdán este a washingtoni magyar nagykövetségen rendezett fogadással, Tar Pál nagykövet előadásával fejeződött be az Egyesült Államok nemzeti múzeumának Magyarországról rendezett előadás-sorozata. A hathetes sorozat keretében a Smithsonian Intézetében mintegy száz hallgató megismerkedhetett az új Magyarország kül- és belpolitikájának kérdéseivel, a magyarság, a Kárpát-medencei népek történetével, a kisebbségek kérdéseivel. Előadások szóltak a magyar néprajzról, zenéről, az ország idegenforgalmi érdekességeiről. A záróesten Nagy Ervin adott nagy sikerű koncertet Liszt alkotásaiból és a vendégek láthatták a magyar avantgárd alkotásaiból rendezett tárlatot, a szentendrei Erdész-galéria rendezésében.
