Pest Megyei Hírlap, 1993. június (37. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-11 / 134. szám

1 PEST MEGYEI HÍRLAP SZÜKEBB HAZÁNK 1993. JÚNIUS 11., PÉNTEK 5 Forró mezók • Fonnyad a portéka Aggasztó aszály, alacsony árak Hónap végén átadás Csökken az átutazóforgalom Teher- és személyau­tók ezrei dübörögnek át Érd városán a 70-es úton. Dugó dugó hátán, no és a levegő! Komoly javulás várható azon­ban, ha a hónap végén elké­szül a 6-os és 70-es pályák közötti út, amelynek első sza­kaszát tavaly decemberben adták át. Ez tehermentesíti majd a város központját, a Velence felé haladó jármű­vek kényelmesen kikerülhe­tik a várost. így aztán min­denki jól jár: ők sem türelmet­lenkednek a lámpák előtt, a városban viszont csökken az átutazóforgalom, kevesebb lesz a torlódás és tisztább a le­vegő. Ezzel egy időben — a Köz­úti Igazgatósággal már foly­nak a tárgyalások — valószí­nűleg az érdi önkormányzat veszi át a Bajcsy-Zsilinszky, a Felszabadulás, a Velencei, a Budai, a Fehérvári és az Er­csi út felügyeletét, s gondos­kodik karbantartásukról. Ilyen célra eddig 80 millió fo­rintot szántak a város veze­tői, ami ezek után bizony elég kevés lesz. Kevesebb jut az új utak építésére, mert a pénz javát a karbantartási költségek viszik majd el. Hogy mégis miért kötik meg ezt a megállapodást? Nincs más választásuk. Ezen­túl az Országos Közúti Igaz­gatóság csak azokat az utakat kezeli, amelyeken országos közúti forgalom halad át. Ha elkészül az Érdet elkerülő szakasz, a városi utakra nem adnak pénzt. A 6-os út befeje­zése azonban továbbra is a Közúti Igazgatóság dolga. Hamarosan át kell vennie az önkormányzatnak a Buda­foki út karbantartását is, ami szintén nagy érvágás. Azt azonban nem szeretnék a vá­ros vezetői, ha mindezek hát­ráltatnák őket terveik — Érd gyűjtő forgalmi rendszerének kialakítása — megvalósításá­ban. A fő céljuk egy átfogó tömegközlekedési rendszer létrehozása. Mindezekre — valószínű — nem lesz elég az a bizo­nyos nyolcvanmillió. Az egyik kormányrendelet alap­ján azonban pályázhatnak az önkormányzatok az Útügyi Alap pénzére. Meg kívánják ragadni ezt a lehetőséget, mert ezzel költségeik negy­ven-hatvan százalékát előte­remthetnék. De más módszer is kínálkozik: az útkeretet ki­adják vállalkozóknak. Ebben az esetben az önkormányzat határozná meg a feladatokat, a kivitelezést pedig a vállal­kozók végeznék. A 70-es utat megkerülő szakasz elkészülte megköny- nyíti majd a város közművé­nek kiépítését is. Igaz, az első hetekben biztosan lesz­nek fennakadások a közleke­désben, de valószínű, hamaro­san érezhető lesz a javulás. Á. M. Vagyonkimentési kísérletek Sok a hibás bevallás Vihar előtti csend üli meg a tájat, a levél sem rezdül. A nap teli marokkal prédálja kincsét, már-már kínszenvedés árnyékon kívül állni. Valahol távol morajlás haitik, mint­ha az ég zengne. De fölöttünk nyoma sincs felhőnek, az ég­bolt fáradtkék, mint egy sokat mosott, megfakult kelme. (Folytatás az 1. oldalról) Kovács József elmondta, hogy az adózókat öt kategóriá­ba sorolják egy számítógépes program alapján. Ezek között vállalatok, szövetkezetek, gaz­dasági társaságok szerepel­nek. Az első kategóriából min­den adózót köteles a hivatal évente ellenőrizni. Bár az adótitok miatt sem neveket, sem adatokat nem le­het közölni, megtudtuk, hogy az első két kategóriába legin­kább nagyvállalatok tartoz­nak. Míg az előző adózási év­ben 12 nagyvállalat tartozott az első kategóriába, mára ez a szám 5 vállalatra csökkent. Ennek oka, hogy a nagyválla­latok a privatizáció során szét­aprózódnak, több kisebb gaz­dasági egységre bomlanak. Az adóellenőrzések során a hivatal szakemberei sok visz- szaéléssel találkoznak. Ezek egyike, hogy a vállalkozások az adókedvezmények igénybe­vétele miatt olyan fiktív címe­ket jelentenek be, ahol a való­ságban tényleges gazdasági te­vékenységet nem is folytat­nak. A hivatal a privatizációt kísérő kedvezőtlen gazdasági és morális jelenségeket,. vala­mint vagyonkimentési törek­véseket is tapasztal. A privati­záció során a vezető pozíció­ban dolgozók mintegy 90 szá­zaléka szerzi meg a volt válla­lati tulajdont a tényleges piaci árnál lényegesebben alacso­nyabb áron. Az így szerzett vagyonból sok esetben jól mű­ködő vállalkozást hoznak lét­re. Általános tapasztalat az is, hogy a létrejövő vállalkozá­sok egymás közötti pénzügyi manőverekkel, fiktív számlaa­dásokkal vonják ki az adózás alól a nyereséget és növelik vele a magánvagyonukat. A szaporodó gazdasági társasá­gokkal egyidejűleg nem növe­kedett arányosan a pénzügyi és gazdasági szakemberek szá­ma, ebből adódóan a vállalko­zások nyilvántartási és beval­lási kötelezettségüket hiányo­san és pontatlanul teljesítik. Újabban az áfa-ellenőrzé­seknél sokszpr tapasztalta a megyei igazgatóság, hogy a más megyében székelő vállal­kozások hamis számlát bocsá­tanak ki abban bízva, hogy az adóellenőrzés nem veszi ész­re. Az áfa-visszaigénylésnél fordulnak elő a legnagyobb adócsalások, mert sokan úgy vélik, hogy pénzt nehéz hami­sítani, de számlát könnyű. A lízingeléssel kapcsolatos ellenőrzési tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ebben tipi­kus vagyonkimentési lehetősé­get látnak egyesek, különösen a kft.-k. Általában 2-3 évre kötik az ilyen szerződéseket, amelynek lejártakor leggyak­rabban a társaságok vezetői néhány ezer forintért több mil­liós értékű gépkocsikhoz jut­nak hozzá. Halász Csilla Az alsónémedi földeken asszo­nyok kapálnak. Fáradtan, haj­lott derékkal. Néha megállnak, kiegyenesednek. Az arcukat ilyenkor sem látni, a széles kari­májú szalmakalap árnyékot vet az arcra, mely nyilván verejték­től fényes a tobzódó nyárban. A városi ember csak ilyen­kor érzi át, mennyi áldozatvál­lalás tapad egy szem krumpli­hoz, mennyi verejték fürdeti az asztalunkra kerülő káposz­tát. karfiolt, répát. Óránként 350 forint olajra A föld emberét próbára te­szi a nyár, s a földek is meg- sínylik az aszályt. A növények kevésbé érzik, üdezölden sor­jáznak. A krumplivirág most nyitja kelyheit, s a karalábé harmatos lilán mosolyog. — Látszat ez, uram — le­gyint Zupka József a szivattyú mellől. — Éjjel-nappal ,öntö- zünk, de a kútvíz nem pótolja az esőt, jó két héttel le va­gyunk maradva. Zupka József hét holdon ter­mel káposztát, kelt, karfiolt és krumplit. Ez utóbbiból másfél holdat vetett be, máskor ilyen tájt már 60-70 dekát adott egy- egy bokor, most legfeljebb 40 dekára számíthat. — Késett a tavasz, korán megjött a nyár, a májusi eső ki­maradt. Ez akkora veszteség, amit nem lehet behozni. Az el­Kellemes, bár kissé szeles reg­gelen gyülekeztek az ócsai Ha­lász Károly Általános Iskola diákjai, tanárai, az Egressy Gá­bor Szabadidőközpont munka­társai. Természetesen eljött né­hány segítőkész szülő, és nem hiányzott a község polgármeste­re, Búza Attila sem, hiszen nagy esemény hívta egybe a helybélieket: immár tizenhete­dik alkalommal rendezték meg az ócsai kulturális napokat. En­nek keretében az alsósok és fel­sősök akadály-, sport-, főző-.és aszfaltrajzversenyeken mérték össze ügyességüket. Már a nevezési lapok is fel­adatokat tartalmaztak. A gyere­keknek egy levelet kellett meg­fogalmazniuk, hogyan mutat­nák be barátaiknak szülőfaluju­kat. Készülhetett rajz vagy sőre vetett répa kiégett, tegnap vetettem újra. De abból majd csak őszre lesz termés, amikor dömping van répából. Hangosan beszélünk, hogy túlkiabáljuk a dízelt. A behe- mót Csepel motor hangosan dübörög, hat-nyolc liter olajat püfög el óránként. — Napi tíz-tizenkét órán át öntözünk. Egy liter olaj 50 fo­rint. Van úgy, hogy naponta el­fogy 60-70 liter, csupán ez el­visz 3-4000 forintot. Kiszámol­tam, a krumpli önköltségi ára 20 forint körül lesz kilónként. Ezzel szemben a nagybani piacon már ezen az áron is ne­héz eladni. A káposztáról nem is beszélve. Nagy a kínálat, ke­vés a vevő, ennek alapján ala­kulnak az árak is. A szomszé­dom tegnap bevitt egy utánfu- tónyi káposztát. Úgy jött visz- sza, ahogy elment. Fizetett 600 forint helypénzt, erre jön a benzinköltség. És persze rá­ment egy napja. A léggyel is meg kell küzdeni Dübörög a dízel, szortyog a szivattyú, percenként 1200 li­ter vizet szór szét a kiszikkadt földekre. Ha ezzel végeznek, következik a permetezés. Két- három naponként vízzel hígí­tott B—58-assal kell végig menni a sorokon, egyetlen hol­don hat hektó oldatot permetez­nek szét. írás, aminek pontszámaihoz hozzászámították az akadá­lyok leküzdésénél és más ver­senyeken mutatott teljesítmé­nyeiket. A lázas sürgés-for­gást, a tűzrakást, burgonyahá­mozást — bográcsokban főt­tek a különféle paprikások — a labdarúgó- és kézilabda-mér­kőzést Levente Péter és Gryllus Vilmos Ki kopog című műsora színesítette. Ámít ter­mészetesen megtekinthettek az óvodások is, hiszen az a nap a gyermekeké volt. Az első—má­sodik osztályosok versenyéből a második á-sok kerültek ki győztesen, a harmadik—negye­dikesek közül a harmadik b-sek bizonyultak legjobbnak. Az ötödik—nyolcadikosok ve­télkedőjében az ötödik á-sok vitték el, no nem a pálmát, ha­— Muszáj. Különben megköpi a légy a növények szárát, a lár­va kikel és megeszi a szár bel­sejét. A hat hektó vízbe két li­ter vegyszert keverünk. Egy li­ter 2000 forint. Ezt géppel nem lehet csinálni, minden nö­vényt külön-külön kell meg­szórni, hogy csak a szárakat érje a permedé. Az embernek szakad le a válla a tartálytól, nem érzem a karomat, égnek a talpaim. Kemény munka ez, uram, még a gabonatermesztés­nél is nehezebb. Útban hazafelé benézek a nagybani zöldségpiacra. Nem mert kételkedem a Zupka Jó­zsef szavaiban, de szeretném látni, milyen a felhozatal, ho­gyan alakulnak az árak. Izzik a beton, fonnyad az áru. Van, aki már harmadik napja szobrozik itt a zöldségé­vel, dömping van káposztá­ból, karfiolból, karalábéból és kelből, a tökből. Dunát le­hetne rekeszteni. A napokig vevőre várók Kalocsa és Sze­ged térségéből jöttek, nekik nem éri meg hazamenni és másnap újra kijönni, mint te­szi azt egy dabas-sári gazda, ki bölcs belenyugvással szem­léli, miként megy tönkre a már harmadjára kikocsikázta- tott több száz csomónyi gyö­kér. Egy csomag öt szál, 20 forint csomója. Az önköltségi ár 10-12 forint. — Öt éve csi­nálom, de ez az utolsó. Ilyen rossz szezon még soha nem volt, s mi a garanciám, hogy jövőre jobb lesz? Egy kalocsai ember káposz­tát kínál; 20 forint kilója. — Palántánként 2,60-at fizet­tem, mire földbe került, ben­ne volt 3,80-ban darabja. A wmmmmmmmmmmmm Készül a paprikás krumpli nem a tizenkétezer forintos nyereményt. Persze a kulturális napok szá­mos egyéb programot is kínál­tak az ócsaiakmik. Lóránt Já­nos festőművész kamarakiállítá­sa május 27-én nyílt meg, bárki megtekintheti a szabadidőköz­pontban. Ahol helyi amatőr képzőművészek — Barta Györgyné, Varga Zoltán, Ha­lász László, Hiltser Gábor és Halász Róbert — is bemutat­kozhatott. Sor került emellett amatőr rockegyüttesek feszti­váljára, hangversenyekre, a Mikroszkóp Színpad vendégjá­tékára, Zoltán Erika, Szandi koncertjére, társastánc-bemuta­tóra, Bajor Imre és Pécsi Ildikó előadóestjére. Volt FutÓcsatá, aminek fődíja két kerékpár, kis­kelkáposztából egyetlen szem mag 57 fillér. Fűtött fóliaház­ban neveltem, aztán kiültetés után a szárazság miatt 20 szá­zalék kiégett. Pedig locsol­tuk, egy vagyon ment rá az olajra. Nézze meg ezt a kara­lábét. Legalább 70 dekát nyom. Hét forintért kínálom darabját, mégsem kell senki­nek. Bealkonyul a primőrnek A tök 25, a répa — 5 darab — 20 forint, a zöldborsó 40. Bur­gonya viszonylag kevés van, mint megtudom, a zömét fel­vásárolták az éjjel. Az apraja 20-ért megy, a szépje 30-ért. A paradicsomot — gyönyö­rűek, kemények — 80 forin­tért mérik. Az egyik ládahegy gazdája Gödöllő környéki. — Fóliában neveltem, sokat fű­töttem. Az idén még ment, de hogy mi lesz jövőre, azt csak az isten tudja. Egy biztos. Az új olajárak mellett a fóliások­nak bealkonyul. A magyar pri­mőr zöldség el fog tűnni a piacról. Míg járkálok, hallgatom a panaszokat, beborul, villám ci­kázik, majd megszólalnak az égi tarackok. Mindenki meg­könnyebbül, s lesi a folyta­tást, mely nem várat magára sokáig. Zuhog az eső, mosdat­ja a megfonnyadt árut. Egy ki­csit későn jött. S ez a késés rengeteg pénzébe kerül e for­ró mezőkön kínlódó magyar parasztnak. De a városinak is. Most még nem, de ősszel meg­érzi. Matula Gy. Oszkár Vitnola Károly felvételei pályás labdarúgás, BMX-cross bemutató, jubileumi labdarú­gó-mérkőzés, filmvetítés, bál és disco. Az István, a király című rockopera részleteit Se­bestyén Márta, Varga Miklós, Deák Bili Gyula, és Nagy Feró adták elő. Mindenki találhatott valami kedvére való programot. Meg­mozdult szinte a község apraja és nagyja, mert a cél valahol ez, néhány napig úgy érezzék a helybéliek, kissé kitágult szá­mukra a világ. Most Ocsa az a központ, ahová neves művé­szek jönnek el egy-egy fellépés­re, ahová a környékről is érkez­nek érdeklődők. Az, hogy a ve­télkedők közben tovább formá­lódik, erősödik a faluközösség. J. Sz. I. Az aszfaltrajzverseny résztvevői Ocsai hagyományőrzők Egy hét zene, tánc, vetélkedés

Next

/
Thumbnails
Contents