Pest Megyei Hírlap, 1993. június (37. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-09 / 132. szám

14 PEST MEGYEI HÍRLAP TAJOLO 1993. JUNIUS 9., SZERDA Régi, Hont megyei parasztház. Ma az ipolyszalkai helytörténeti gyűjtemény épülete A szerző feltételei Szűkebb hazánk kincse A Pest Megyei Hírlap és a Családi Ház című folyóirat közös rovata. Az ipolyszalkai kálvária. A kis márványtáblákra írták fel az első világháború áldozatainak nevét mölcseit is feldolgozhatnák a szobi szörpüzemben? Godó János a vidék új és legmodernebb iskolájára büsz­ke, amely a környék kis ma­gyarjait is magába fogadja, s nebulói szlovákul és magyarul is mindenütt megállják a he­lyüket. Szerinte abból a hely- történetből is jól felelnének, melynek szereplője például az egyszerű asztalos mesterből lett drámaíró, Csepreghy Fe­renc, akit a harmincas évek műkedvelő népszínművei, a Sárga csikó meg a Piros bu- gyelláris miatt kedveltek. A falut járva szülőháza mel­lett egy percre megálltunk. Tá­voli mezők felé tekintgetve gondolhatok rá, hogy egykor Nyári Ferenc Hont megyei fő­ispán vezette itt valahol ma­gyar seregét a török ellen, s Ti­nódi Lantos Sebestyén énekel­te meg „Az szálkái mezó'n való viadalról” című versé­ben dicső tetteiket. Egymástól kiáltásnyira élő emberek váiják az Ipoly két partján, hogy megnyíljon, a ba­rátság hídjává legyen a letkési átjáró. Kovács T. István Letkés falut mint az esztergomi főkáptalan birtokát már a XIII. században említik az oklevelek, de még 1713-ban is a káptalan alattvalóinak nevezik az itt élőket. A Krisztus mennybemenetele tiszteletére emelt római katolikus templom 1811-ben épült. Mivel ez meglehetősen késői időpont egy olyan település szempontjából, amely már a XIII. században is egyházi birtok volt, jogos az a feltételezés, hogy ez idő előtt is volt temploma a falunak. Erre az egyházi iratok is utalnak. Valószínűleg a falu északi végében állt az Ipoly partján, il­letve az Ipoly fölött emelkedő kis sík terüle­ten, ahol fal maradványokat is találtak. Ezt a régi templomot a káptalan 1737-ben új boltozattal látta el. Pusztulásának körülmé­nyeit nem ismerjük. A ma is álló templo­mot részben a régi templom építőanyagá­ból emelték. Erre enged következtetni az a tény is, hogy az újabb templom tatarozása előtt, a málló vakolat alatt több helyen is fa­ragott kövek voltak láthatók a falazatban. Az 1811-ben épült római katolikus temp­lom megjelenésében a késő barokk és a klasszicista stílus közötti átmenet példája. A homlokzatából kissé kilépő toronnyal még a barokk, egytomyú templomokat idé­zi. A templom testén erőteljes párkány fut körbe, amelyet sűrűn álló gyámkövek tá­masztanak alá. A párkány fölötti oromfal a két szélén csiga alakú díszítésben végző­dik. Ez viszont már nem a barokk templo­mok lendületes volutája (csiga vonalú dí­szítménye), hanem a klasszicizmusban használatos meander-motívum. A templom belsejében a három boltszakaszos hajóhoz ugyancsak boltozott szentély csatlakozik. A barokk módra a térbe erősen benyúló fal­pillérek megkettőzött párkányából kialakí­tott fejezetek között meander díszítés húzó­dik. A főoltáron a fényezett fából készült szép tabemákulum jellegzetes empire (XIX. század eleje) munka. Hasonló stílusú a szószék is. A Madonna szobor viszont még az 1700 körüli érett barokk korából va­ló. A templom műemlék jellegű. “N Pamer Nóra Falvak a határszélen A harangszónak nem kell útlevél Bernecebaráti és Szob között hosszú kilométereken szinte országhatárt súrolnak az autókerekek. A Börzsöny alatti, az Ipoly menti keskeny terület az ország és'Pest megye pe­remvidéke. Akucs Lóránt biológia-föld­rajz szakos tanár Leiké sen. Gyönyörű az otthona, sudár fenyők árnyékolják az udva­rát. Az elröppent negyedszá­zad alatt ugyancsak pedagó­gus, iskolaigazgató feleségé­vel generációkat neveltek fel, a maguk által kimunkált mód­szerrel, eredményesen. így lett sok középiskolában ajánló­levél a község neve. — Kívánhat-e többet, szeb­vel szemben 43 millió lesz idén a kifizetni való. A kü­lönbséget esetleg központi pá­lyázattal lehet megszerezni. Kovács István polgármes­ter most is bízik abban, hogy a falu anyagi gondjai ellenére megértik majd az elképzelése­it az emberek. Szerinte ugyanis, itt és most kell hoz­zákezdeni a csatornahálózat építéséhez. Amíg nem lesz megfizethetetlenül drága. ne a falusi üdültetés, a turiz­mus — teszi hozzá. Ezzel el­jutunk ahhoz a kérdéshez, aminek a megoldása érdeké­ben 1982 óta fáradozik. Volt idő, amikor úgy lát­szott, hamarosan megnyílik a kishatármenti forgalom Szlo­vákia és Magyarország kö­zött Letkésnél is, hiszen az utca végén ível át híd a szelí­den kanyargó Ipoly határfo­lyó felett. Eddig csak azt sike­rült elérni, hogy jeles ünne­pek alkalmával jöhessenek- mehessenek rajta át az embe­rek. Hiszen testvér, szülő, Csupa rokonság a két oldal. Mégis csak ritka ünnepek ide­jén tudnak átjönni egymás­hoz, mint jöttek most, a május­ban tartott letkési búcsú nap­ján is. Letkés és Szalka lakói egy­formán magyarok. Ideát, a Szob melletti Ipolydamásd, vagy beljebb, a Börzsöny lan­kái között Márianosztra és Kós- pallag viszont szlovák eredetű. Azt mondja Akucs tanár úr: — Én ugyan Dunaújváros­ból kerültem ide, ám Éévárói kellett régebben áttelepülnöm. Jöttem, Dunaújvárosból ide, hogy közelebb kerüljek „oda­áthoz”. Sem odaát, sem itt soha semmi bajunk nem volt egymással. A szüleim is azon voltak, hogy megtanuljam a szlovák nyelvet. Kérem szé­pen, nem kellene már a ben­nünket elválasztó határ. Öneró'hó'l, hogy a fele költ­séghez támogatás is érkezzék az államtól. — Öneró'hó'l most, amikor csökken a jövedelem, amikor Ormándy Gábor polgártár­suk például azt panaszolta fel, hogy csak 70 forintot adott a házinyúl kilójáért az átvevő', s ez a pénz még a ta­karmányozás árát se nagyon adja ki? — A letkési ember mindig hajlandó volt áldozni a falujá­ért, hiszem, hogy most is így lesz — bizakodik Kovács Ist­ván, aki a közeljövő gazdasá­gi forrásainak bővülését ré­szint a ma még 40-50 embert foglalkoztató Toroid Kft. mű­ködésében és a háztáji gazdál­kodásban látja. Ehhez jöhet­Nyitva a híd. Az ipolyszalkai rokonság érkezik a letkési búcsúba bet az alkotni vágyó értelmisé­gi ember? Akinek persze tölte- keznie is kell, ha mások lelki, szellemi gyarapodását hiva­tott segíteni — tűnődöm fél­hangosan. — Márpedig ez a nehezebb — mondja erre a tanár úr a nagy, fehér kerti asztal mel­lett. — Ha például színházba mennék, akkor egy éjszakát kellene eltöltenem Budapes­ten. Vagy például a könyvek. Drágábbak lettek, főként a le­xikonok, s bizony, a kultúrára kevesebbet költhet a tanár, kü­lönösen. ha mint én, már nyugdíjba vonult. * A községi költségvetés 34 millió forintos bevételi tervé­rokon él az egyik és a másik oldalon. * Mostanában mintha jó remény­nyel készülhetne a nagy alka­lomra odaát, a szlovák olda­lon Ziman Vilmos, Ip.olyszal- ka polgármestere, miként« ide­át Kovács István. Testületeik ki is dolgozták már a javasla­tot. Eszerint télen-nyáron, min­den nap lehessen átkelni egyik faluból a másikba, néhány perc alatt, a majd száz kilomé­teres kerülők helyett, amit Ipolyságon keresztül lehet megtenni. Ugyanis a falutor­nyok hallótávolságból tekinte­nek át egymásra a folyó két ol­dalán. Útlevél nélkül száll át a harangszó. A hídon túl, Ipolyszalkán Hal­ló József, a falufejlesztési tár­saság elnöke, a párkánynánai papírgyár művezetője Magyar- országra, a Börzsöny csúcsai­ra lát a lakása ablakából. A kortalannak és fáradhatat­lannak látszó közéleti ember nyaranta festői környezetben szervezi az Ipolyparti randevú című szabadtéri népművészeti találkozót. Szlovák—magyar szakos tanár felesége, aki kü­lönben a dunántúli Kesztölc- ról származott át Szlovákiába, csöndes megértéssel viseli, hogy lakásuk egyik teniszpá­lya nagyságú szobájában ha­lomban állnak az összegyűj­tött néprajzi értékű használati tárgyak. Azon is sokat medi­tál: a híd megnyitása után ho­gyan alakulhatnának a két ol­dal gazdasági kapcsolatai, va­jon a szálkái határ bogyós gyű-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents