Pest Megyei Hírlap, 1993. június (37. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-09 / 132. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASÁG 1993., JÚNIUS 9., SZERDA 7 A forint leértékelése A Magyar Nemzeti Bank továbbra is kitart amellett a meghirdetett árfolyampolitikája mellett, amelynek lényege az, hogy a forint reál effektiv árfolyama szinten maradjon — mondotta Tarafás Imre, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke azzal kapcsolatban, hogy az MNB 1,9 százalékkal leértékelte a forint árfolyamát a konvertibilis valutákhoz képest. A reál effektiv árfolyam szintentartása számunkra —- mondotta Tarafás Imre — gyakorlatilag azt jelenti, hogy csak olyan mértékben változtatjuk az árfolyamot, amilyen különbség kialakul a hazai termelői árváltozások, illetve a fejlett tőkés országokban tapasztalható infláció között. Az esetleges korrekciókat befolyásolja a keresztárfolyamok alakulása is. így a dollár hosz- szabb távon érvényesülő erősödése szintén indokolja a forint bizonyos mértékű leértékelését. Az 1,9 százalékos devalváció azonban kisebb a vártnál, s egyben bizonyítéka annak, hogy az MNB nem változtatja eddigi árfolyampolitikáját. A változatlan árfolyampolitika azt is jelenti, hogy jelentősebb, egylépésben történő leértékelésre az idén nem kell számítani. A mostani árfolyamkorrekciót a Magyar Nemzeti Bank saját hatáskörben hajtotta végre. Mint ismeretes, az MNB- nek lehetősége van arra, hogy 5 százalékos mértékben fölfelé, illetve lefelé változtassa a forint árfolyamát. Tarafás Imre szerint ma már nem lehet pontosan meghatározni, hogy az árfolyam- változás milyen mértékben növeli a hazai inflációt. Korábban 1 százalékos leértékelés 0,3—0,5 százalékos fogyasztó- iár-növekedést eredményezett. Jelenleg azonban ez az összefüggés már nem áll fenn, mivel az árrendszer több mint 90 százalékban liberalizált, s alakulását elsősorban a kereslet, illetve a kínálat befolyásolja. Szűkülő piac • Értékesítési gondok Csökkenő állatállomány Tovább csökken az állatállomány Pest megyében. A tavalyi év hasonló időszakával összevetve 80 százalékos a szarvas- marha- és 65 százalékos a juhállomány. A sertések száma azonban csak 94 százalékra csökkent, a baromfiaknál pedig nincs visszaesés. Az állatállomány csökkenése összefügg az értékesítési gondokkal is. Egy hónap alatt 10 százalékkal esett a sertéshús ára, és a belső piac is csökkent. Vannak olyan tejfeldolgozók a megyében, amelyek csak 60-80 kilométer távolságról tudják beszerezni a tejet. Jó példák vannak viszont arra, hogy a középgazdasági ellátás kezd működni. A tehenet tartó gazdák az extra minőségű tejet 24-30 forintos áron tudják közvetlenül értékesíteni a fogyasztóknak. H. Cs. Nem fogyott el a Pillér Nem fogyott el a Pillér Első In- jegyzés 2 milliárd forint értékű gatlanbefektetési Alap jegyezhe- lehetett volna, így valamennyi tő összes befektetési jegye. A befektető hozzájuthat jegyzett március 16-ától május 30-áig tar- befektetési jegyeinek teljes menytó jegyzési időszak során 1,846 nyiségéhez. milliárd forint értékű befektetési A befektetési jegyeket kárpótlá- jegy talált gazdára. A maximális si jegyekért lehetett megvásárolni. V alutaárfoly amok Pénznem vételi árfolyam eladási 1 egységre, forintban angol font 135,21 138,01 ausztrál dollár 59,67 60,91 belga frank (100) 267,32 271,98 dán korona 14,34 14,60 finn márka 16,20 16.60 francia frank 16,32 16,60 görög,drachma (100) 40,31 41,15 holland forint 49,00 49,86 ír fönt 133,77 136,37 japán yen (100) 83,79 84,99 kanadai dollár 69,28 70,68 kuvaiti dinár 295,95 301,45 német márka 54,96 55,92 norvég korona 12,97 13,21 olasz líra (1000) 60,05 61,33 osztrák schilling (100) 781,54 795,14 portugál escudo (100) 57,80 58,90 spanyol peseta (100) 71,43 72,95 svájci frank . 61,26 62,34 svéd korona 12,24 12,50 USA-dollár 89,04 90,60 ECU (Közös Piac) 107,29 109,25 Verseny a földekért Nem mennek a gazdák a támogatásért Május végéig ötvenhét milliméter csapadék esett átlagosan az országban. Emiatt egyes területeken aszálykárokra utaló jelenségek tapasztalhatók. Azok a növények bírják jobban a nagy szárazságot, amelyeknek viszonylag mélyre hatolnak a gyökerei a talajba. A Dunántúl nem szenved annyit a szárazságtól, mint az ország többi része. A legkritikusabb a helyzet a Ceglédtől délre eső területeken. A megyében a Tápió környékén pá- radúsabb a levegő, ott és a mélyebben fekvő földeken nem olyan súlyos a helyzet. Elemi kár is sújtotta a megyét. Nagykáta, Cegléd, Péteri, Újszilvási térségben jégkár volt. Az előzetes becslések szerint harmincmillió forint körüli a veszteség, több ezer hektár föld károsult különböző mértékben. Aszályos időszakban a növényvédelmi problémák is megsokasodnak, elszaporodnak ugyanis a bogarak. A kalászosok nagyon alacsonyak a megyében, de ha most jönne egy nagyobb eső, az még jelentősen javítana a helyzeten. Tunyogi Andrástól, a Pest Megyei Földművelésügyi Hivatal vezetőjétől megtudtuk, hogy az eddigi termésbecslések tükrözik a csapadékhiányos állapotot. A termés helyenként közepes, néhány helyen pedig az alatti. A befektetési költségek megtérülése kritikus lesz. Túl nagy jövedelmet az idei betakarítás nem fog biztosítani. Ezért még mindig nem késő igénybe venni azt a hektáronkénti ezerötszáz forintos támogatást, amit az állam nyújt a tavaszi kalászosok és a kukorica után. A támogatást rövid határidőn belül intézik, és a Pest Megyei Földművelésügyi Hivatalhoz kell benyújtani az igényt. A hivatal a birtokában lévő adatok alapján kigyűjtötte, hányán nem vették igénybe a támogatást. Ezzel a lehetőséggel, a szövetkezeteket is beleértve, a gazdaságok negyvenöt százaléka nem élt. Pedig ez automatikus állami támogatás, csak be kell jelenteni az igényt. Van olyan gazdaság a megyében, amelynek kilenc- száznyolcvan hektár kukoricaterülete van, de nem jött a támogatásért. Pedig ez nem egy termelőnek egymillió forint körüli összeget jelentene. Nincs a gazdaságoknak forgótőkéje, ezért érthetetlen, miért nem jelentkeznek a pénzért. A Földművelésügyi Hivatal levélben hívta fel a gazdaságok figyelmét erre a lehetőségre. A megye egyes területein verseny alakult ki a földek bérbevételére. Van olyan hely, ahol aranykoronánként húsz kilogramm búza az éves bérlet. Ilyen jelzés érkezett például Ráckeve térségéből. A Földművelésügyi Hivatal, tekintettel arra, hogy az aszály miatt helyenként még az önköltség sem fog megtérülni, azt ajánlja, fontolják meg a bérlők, mennyit fizetnek a földekért. Kedvezőtlen időjárás esetén ugyanis nagy lesz a ráfizetés. Ami a vetetlen területeket illeti, Tunyogi András úgy véli, a vártnál és a hirdetettnél sokkal kisebb a műveletlen földek aránya a megyében. Jó hatása volt annak az ígéretnek, hogy aki vet, aratni is fog. Pest megyében azonban mindig voltak vetetlen területek. Vannak olyan homokos földek, ahol valamikor szőlő volt, most pedig szántóföldként tartják nyilván. Ilyen területen nem érdemes vetni, mert nem térülnek meg a költségek. Ettől függetlenül valóban vannak olyan területek, ahol tulajdoni vagy más okok miatt nem vetettek. De összességében Pest megyében nem katasztrofális a helyzet. Halász Csilla Fontos a kis- es közepvallalatok tamogatasa Rugalmasságuk elősegíti a szerkezetváltást Konferenciát tartottak hétfőn a Budapesti Műszaki Egyetemen Innováció- és verseny- képesség a kis- és középvállalatoknál címmel, ahol a szaktárcák és országos hatáskörű szervek képviselői, a vállalkozói kör érdek- képviseleti vezetői, a vállalkozás-fejlesztéssel foglalkozó szakmai szervezetek, alapítványok, tudományos intézmények munkatársai, pénzintézeti vezetők, az önkormányzatok és regionális szervezetek képviselői tartottak előadást. Magyarországon is egyre fontosabb helyet foglalnak el a kis- és középvállalatok — mondta Szabó Iván pénzügyminiszter a sajtó- tájékoztatón. — Dinamizmusuk, rugalmasságuk, innováció- és versenyképességük döntő jelentőségű lehet a nemzetgazdaság fejlődése és struktúraváltása szempontjából. Számuk egyre növekszik, részesedésük a nemzeti össztermékből eléri a 20—25 százalékot, alkalmazottaik száma pedig az összes foglalkoztatottak 27—30 százalékát. Legtöbbjüket a kereskedelemben és a szolgáltatóiparban találhatjuk. Ahhoz, hogy a termelő szférában is növekedjék arányuk, az eddigieket meghaladó, ösz- szehangolt vállalkozásélénkítő és -támogató intézkedésekre van szükség. A kis- és közép- vállalatok jelentősége és fejlesztésének szükségessége késztette az OMFB-t, a Pénzügyminisztériumot és az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumot, hogy e tárgyban konferenciát szervezzen. A témának külön aktualitást adott a kormány május elején jóváhagyott innóvá- ciópolitikája, amely szintén igen fontosnak tartja a kis- és középvállalatok továbbfejlesztését, versenyképességük javítását: (á. m.) Csődeljárások, felszámolások Ismét emelkedőben van a csődök és felszámolási eljárások száma. A Fővárosi Bírósághoz mindenesetre egyre több ilyen kérelem érkezik. Budapest körzetének adatai arról tanúskodnak, hogy a gazdálkodó szervezetek feltehetőleg még a nyári szezon kezdete előtt rendezni igyekeznek „soraikat”. A szakemberek szerint a statisztika nem utal arra, hogy a júniustól kötelező társasági forma befolyásolná a csőd-, illetve felszámolási eljárások számát, sőt inkább annak ellenében hat. Kiss Gábor, a Fővárosi Bíróság illetékese elmondta: az elmúlt hónapban összesen 40 csőd iránti kérelem érkezett, melyből egy önkéntes, a többi kötelező beadvány volt. A kérelmek 60 százaléka kft.-kre vonatkozott, állami vállalat ellen nem érkezett egy sem — ennek köze van az átalakulások meggyorsulásához. A vizsgált időszakban 112 csődeljárást fejeztek be, közülük azonban csupán 60 ért érdemi véget. Ez utóbbiakból 21 egyezséggel zárult, 39 pedig felszámolásba ment át. Jellemző, hogy emelkedett az eredménytelen csődök száma. Ennek az lehet az oka — vélik a szakemberek —, hogy egyre kevesebb az olyan cég, amely még valóban alkupozícióban van, vagyis fel tud ajánlani valamit az egyezség érdekében. Májusban 233 felszámolás iránti kérelem érkezett a bírósághoz, melyeknek 70 százaléka a szerződéses partnerek beadványa volt. Korábban nem volt jellemző, hogy a bankok kezdeményezték az eljárást, most 11 esetben azok léptek fel. FORINTOS HÍREK Már ezen a héten megkezdődnek az új földtörvény előkészítésével kapcsolatos munkák a szaktárcánál. Az új törvény tervezetét szeptember 1-jéig kell kidolgozni. Annak érdekében, hogy az előkészítő munka minél alaposabb legyen, a földművelésügyi miniszter léterhozott egy törvény-előkészítő bizottságot. Ebben a testületben helyet kaptak a minisztériumi szakemberek mellett az ügyben érintett szervezetek — a pártok parlamenti frakcióinak, továbbá más főhatóságoknak, egyetemeknek, érdekvédelmi szervezeteknek — képviselői. Az Állami Vagyonügynökségnél felmérik azokat a vállalatokat, amelyek még eddig nem alakultak át. Az ÁVÜ tájékoztatása szerint az 1993. június 30- áig átalakulásukat meg nem kezdett vállalatoknak külön szabályok szerint kell átalakulniuk. Ezeknek a szabályoknak az a célja, hogy az állami vállalatok átalakítása legkésőbb december 31- éig befejeződjön. Az érintett cégeket a tulajdonos államigazgatási felügyelet alá vonja, és gyorsítja az átalakulás előkészítését. Konferencia a számvitelről Hátrányosan befolyásolja a cégek versenyképességét, hogy többségüknél nem épültek ki a tevékenységüket naprakészen elemző belső információs rendszerek. Ez volt annak a konferenciának az egyik alapgondolata, melyet hétfőn szervezett Budapesten a Pénzügyminisztérium PHARE Titkársága 300 magyar vállalati vezető és pénzügyi szakember részvételével. Kárpótlási jegyek felhasználása Május végéig az Állami Vagyonügynökség nyilvántartásai alapján mintegy 3,9 milliárd forintnyi kárpótlási jegyet használtak fel az állami tulajdon megvételére. A felhasznált kárpótlási jegyek mennyisége alapján összesen több mint 855 millió forint címértékű kárpótlási jegyet fordítottak az ÁVÜ által felajánlott részvények megvásárlására. Ezzel a kár- pótlásijegy-tulajdonosok 780 millió 725 ezer forint névértékű részvényhez jutottak. A legtöbb kárpótlási jegy, mintegy 241 millió forintnyi, az OTP-papírok ellenében került az ÁVÜ-höz. TÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket!
