Pest Megyei Hírlap, 1993. május (37. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-07 / 105. szám

É PEST MEGYE1 HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. MÁJUS 7., PÉNTEK 3 Birtokrag Országszerte viták folynak a rendezetlen tulajdonviszo­nyok körül, fontos kérdés, jó tudni, mi az enyém, tied... Ugyanakkor az az érzésem, néha kissé elhamarkodot­tan használjuk azt a bizonyos birtokragot. Egyszerűen furcsának tűnik, amikor egy férj azt mondja: az én Edi­tem, mintha csak azt mondaná, hogy az én villám, kana­lam. No, de miért is jut eszembe mindez? Polgármeste­rekkel beszélgetve egyre gyakrabban hallom — vélemé­nyem szerint indokolatlanul — ez ominózus ragocska használatát. „Adtam egy házat a legényegyletnek.”„Ad­tam százezret a növényvédóégyesületnek.” Tisztelettel kérdeném: kiét adta az illető'polgármester? Mert a mon­datokból hozzám az jut el, hogy egy település vezetője a saját vagyonából, önmaga döntése alapján ad ezt vagy azt, ennyit vagy annyit. Azt ugye joggal mondhatja, hogy nekem adott egy kávét, amikor épp nála jártam — bár azt is a reprezentációs költségből vette a titkárnő', aki személyesen tette elém —, de hogyan mondhatja a falu vagy község értékeiről, hogy azt ó'adományozza. Hi­szen tudjuk, nem egyszerű az út, amíg a javaslatból, ké­relemből képviselő-testületi hozzájárulás lesz. Mert ige­nis ahhoz, hogy a polgármester bármiben is dönthessen, kell a képviseló'-testület jóváhagyása. Ugyan, kérem, ne kicsinyeskedjünk! — hallom az éte­ri hangokat. Távol áll tőlem, csak pontosítani szeretnék. Magaménak mondhatok olyan tárgyakat, amiket meg­vettem, ajándékba kaptam. De közel sem tulajdonom egy rám bízott, közösség által rám bízott érték, ingatlan vagy pénzösszeg. Az esetek nagy többségében ezt a pol­gármesterek sem így értik. És hogy mégis papírra kerül­tek e gondolatok, csak azért van, mert létezik a kevés ki­vétel, aki a közösség tulajdonával, az alapítvány vagyo­nával úgy rendelkezik, mintha sajátja lenne. Lehet, hogy ez is csak egy választási, választás eló'tti fogás? Bartos Csilla A Legfőbb Ügyészség felhívása Lovasbemutató és ínyencségek Látogatás Bugacpusztán A Legfőbb Ügyészség az aláb­bi felhívás közzétételére kérte a távirati irodát: „A Legfőbb Ügyészség az 1956. évi forradalom és sza­badságharc leverése, illetve az azt követő megtorlás során történt sortüzek miatt tény­megállapító vizsgálatot ren­delt el. A Legfőbb Ügyészség fel­kéri mindazon személyeket, akik a sortüzek előzményei­vel, azok elkövetésével, illető­leg következményeivel kap­csolatban bármilyen hitelt ér­demlő bizonyítékkal, ismeret­tel, avagy ilyen bizonyítékok hollétéről megbízható adatok­kal rendelkeznek: írásban, vagy meghallgatásuk végett személyesen jelentkezzenek a kijelölt ügyészi szerveknél, il­letve a lakóhelyükhöz legkö­zelebbi ügyészségen. A már feltárt adatok arra en­gednek következtetni, hogy a meghatározott időszakban a felsoroltakon túl egyéb idő­pontokban és más helységek­ben, illetve helyszíneken is voltak tragikus következmé­nyekkel járó sortüzek. Ezért a Legfőbb Ügyészség kéri azok jelentkezését is, akik esetle­ges további sortüzekről meg­bízható adatokkal, bizonyíté­kokkal rendelkeznek. A tény megái lapító vizsgála­tot a következő ügyészi szer­vek végzik: A Budapesti Ügyészségi Nyomozó Hivatal (1027 Buda­pest, Fő utca 70—78.) vizsgál­ja az 1956. október 25-én Bu­dapest V., Kossuth téren; 1956. október 30-án és 31-én Budapest, VIII., Köztársaság téren; az 1956. november 7-én a hűvösvölgyi Katonai Akadémiánál; 1956. decem­ber 6-án és 7-én Tatabányán, valamint 1957. január 19-én Budapesten, Csepelen történt sortüzeket. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség (3525 Miskolc, Dózsa György út 5—7.) vizsgálja az 1956. októ­ber 26-án és december 10-én történt sortüzeket. A Heves Megyei Főügyész­ség (3301 Eger, Barkóczy út I.) vizsgálja az 1956. decem­ber 10-én, 11 -én és 12-én le­adott sortüzeket. A Hajd-Bihar Megyei Fő­ügyészség (4001 Debrecen, Széchenyi út 9.) vizsgálja az 1956. október 23-án Debre­cenben történt sortüzet. A Győr-Moson-Sopron Me­gyei Főügyészség (9002 Győr, Szent István út 6.) vizs­gálja az 1956. október 25-én Győrött leadott sortüzet. A Zala Megyei Főügyész­ség (8901 Zalaegerszeg, Vár­kör 2.) vizsgálja az 1956. októ­ber 26-án Zalaegerszegen és az 1956. október 26-án Nagy­kanizsán történt sortüzet. A Budapesti Katonai Ügyészség (1027 Budapest, Fő utca 70—78.) vizsgálja az 1956. október 23-án Budapes­ten. a Kossuth Tüzér Tiszti Is-. kólánál, az 1956. október 24-án Budapesten, az V., Nép­hadsereg téren, és az 1956. ok­tóber 26-án Esztergomban és Bajban leadott sortüzeket. A Szegedi Katonai Ügyész­ség (6701 Szeged, Széchenyi tér 4.) vizsgálja az 1956. októ­ber 26-án Szegeden történt sortüzet. A Kaposvári Katonai Ügyészség (7402 Kaposvár, Baross Gábor út 1.) vizsgálja az 1956. október 27-én Ber- zencén történt sortüzet.” (Folytatás az I. oldalról) A brit uralkodó kecskemé­ti látogatásának utolsó hely­színe a városháza volt. Ott — a kedves vendégeket ha­gyományosan köszöntő ha­rangjáték elhangzása után — Merász József, Kecske­mét polgármestere átnyújtot­ta a királynőnek a város tűz­zománc berakásos díszkul­csát. Az épület dísztermé­ben rendezett rövid ünnepsé­gen, amelyen Bács-Kiskun országgyűlési képviselői, más települések polgármes­terei közül is sokan részt vet­tek, Merász József egyebek között szólt az angliai Kent megyéből, illetve Coventry városból, a testvérkapcsola­tok jegyében érkezett sokré­tű segítségről, amely nagy­mértékben hozzájárul ah - hoz, hogy a 600 éves váró- továbbfejlődhessen. II. Erzsébet — a mondo - takra reagálva -— köszöneh t fejezte ki a fogadtatásért, a kelet-angliai tájhoz hasonló magyar alföldi tájon tapasz­talt vendégszeretetért. Tol­mácsolta a Kent megyéből és Coventry városból hozott üzenetet, kiemelve, hogy ki­válónak értékeli azt a mun­Privatizációs bevételek Csaknem 19 milliárd, ponto­san 18 milliárd 810 millió 102 ezer forint privatizációs bevétel keletkezett az Állami Vagyonügynökségnél az év elejétől április végéig. Áz ÁVÜ tájékoztatása sze­rint devizáért 9 milliárd 297 millió 926 ezer forint értékű állami vagyon került magán- tulajdonba. Forintért 5 milli­árd 144 millió 848 ezer forint­nyi vagyont adott el az ÁVÜ, míg 4 milliárd 35 millió 619 ezer forint bevétele keletke­zett április 30-áig úgy, hogy az értékesítés folyamán az új tulajdonos hitelt vett fel. Ezenkívül bérleti díjakból 203 millió 678 ezer forint, a vagyon hozadékaként 128 millió 31 ezer forint bevétel keletkezett. kát, amelyről az együttmű­ködések kapcsán tudomást szerzett, nagyra értékeli a ki­alakult gazdasági, kulturális kapcsolatokat, a cserelátoga­tásokat. II. Erzsébet és kísérete ezt követően Bugacpusztára utazott, olyan helyszínre, ahol ő maga személyesen először jár, de fia, Károly herceg trónörökös egy ko­rábbi látogatása alapján már nem ismeretlen számára. A brit uralkodót Bugacon, a csárda bejáratánál tekerőlan­tos muzsikaszóval, túrós és tepertős pogácsával és egye­bek között barackpálinkával várták. Kőtörő Miklós, Bács-Kiskun Megye Köz­gyűlésének elnöke és Tóth József csárdagazda köszön­tötte. Az utóbbi személyes ajándékával — Bozsó .Já­nos, Munkácsy-díjas festő­művész pusztai tanyát ábrá­zoló alkotásával — is meg­lepte a királynőt, aki ezt kö­vetően megtekintette a Kalo­csai Néptáncegyüttes 40 tagú csoportjának folklórmű­sorát, majd lovas kocsira ülve a piknik helyére, egy közeli tanyára utazott. A fo­gatot Juhász László, az A politikai hatalom a Magyar Honvédség ügyét pártokon fe­lül álló kérdéskörnek tartja, ezért a honvédség sorsát tár­sadalmi üggyé kell tenni. Ezt Szendrei László, a Honvédel­mi Minisztérium politikai ál­lamtitkára hangsúlyozta teg­nap a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián, ahol a parlamen­ten kívüli pártokat tájékoztat­ták a honvédség helyzetéről, terveiről. A találkozóra húsz párt kapott meghívást, közü­lük 13 képviseltette magát az első ilyen rendezvényen. Az államtitkár rámutatott arra, hogy erős, ütőképes hon­védség nélkül nem lehet szu­verenitásunkat biztosítani a 1982. év négyes fogat világ­bajnoka hajtotta ugyanarra, a csárdához tartozó tanyára, ahol 1990 májusában az an­gol trónörökös is járt már. Pulykával, csirkével, ga­lambbal töltött, nyárson sült ökör, bográcsban főtt gu­lyás, újházi tyúkhúsleves, fa­lusi savanyú leves szerepelt egyebek között a királynő tiszteletére készített ételek sorában. Malomkövön sült, fokhagymával tűzdelt liba­májat, az úgynevezett hideg paraszttálon pedig sonkát, kolbászt, körözöttet, juhtú- rót, salátákat, zöldköreteket szolgáltak fel. Az alföldi táj jellegzetes étkeit bemutató választékban — sok egyéb mellett — hatféle parasztsü­temény — rétes, lepény, bukta, csöröge, fánk, pite —, illetve a Duna—Tisza közén termő gyümölcsök — szőlő, alma, körte, dinnye — érzékeltették a magyar vendéglátás gazdagságát. * A bugaci csárda citeraze- nekarának műsorával kísért pusztai programmal az an­gol királyi pár Duna—Tisza közi látogatása véget ért, a királynő és kísérete vissza­utazott a fővárosba. térségben. Ennek megterem­téséhez pedig társadalmi tá­mogatottságra van szükség. Szendrei László emlékezte­tett arra, hogy kemény politi­kai alku után jutottak el a honvédelmi alapelvek kon­szenzusos parlamenti elfogad­tatásához, és most hasonlóan nehéz egyeztetés szükséges a honvédelmi törvény megszü­letéséhez. A parlamenten kívüli pár­tok tájékoztatást kaptak a biz­tonságpolitikai alapelvekről és a honvédelmi törvényterve­zetről. A pártok képviselői elisme­rően szóltak a honvédelmi tár­ca kezdeményezéséről. Francia példa A budapesti és a Pest megyei közművállalatok társulási el­képzeléséről rendeztek szak­mai konferenciát az Újváros­házán. Az önkormányzati képviselők, a hivatali, illetve a településüzemeltetési szak­emberek megvitatták, hogy a fővárosi és a Pest megyei ön- kormányzatok — a kölcsö­nös érdekeltség alapján ■— miként tudnának együttmű­ködni az olyan fontos város­gazdálkodási, településfej­lesztési feladatok ellátásában, mint például a tömegközleke­dés, a víz-, gáz-, csatomaü- gyek, valamint a szemét és hulladék szállítása, illetve ár­talmatlanítása. A fórumon a Francia Köztársaság belügy­minisztériumának munkatár­sa ismertette a több évtizede igen hatékonyan működő Pá­rizsi Önkormányzati Közmű Társulás sajátosságait. A résztvevők álláspontja szerint megfelelő előkészítés után létrehozható egy jogi szemé­lyiségű közműtársulás a fővá­rosi, illetve a Pest környéki régió közművállalatai között. Suzuki úr is optimista Suzuki úr magyarországi látogatása során több al­kalommal kifejtette, ha­zánk iparában az autó­gyártás húzó ágazat le­het, méghozzá olyan, amely egész gazdaságun­kat meghatározhatja. Bár jól tudjuk: a távol- keleti ország szülöttjei udvariasságukról világhí­resek, ám az üzleti életet olyan mértékben tiszte­lik, hogy e (éren csak a konkrétumok jöhetnek számításba, az életnek eme szférájában a kötele­ző' udvariasságon kívül semmiféle túlzásnak he­lye nincs. Minden bizony- nyai ez a viselkedésfor­ma tette lehetővé, hogy a szigetország ipara oda fejlődött, ahol pillanatnyi­lag van, azaz a japán gép­kocsik korábbi autógyár­tó királyok termékeit —- stílszerűen szólva — kö­rözték le. Az autógyártás­hoz — mondják — szak­mai intelligenciára van szükség. Úgy látszik, Su­zuki úr olyan információ­kat kaphatott közeli és kevésbé közeli munkatár­saitól, kik a magyar mun­kás képességeit alaposab­ban ismerik, hogy ilyen fönt említett optimista ki­jelentést tehetett. Suzuki úr derűlátása jó lenne, ha mindazokra átragad­na, akik hosszú évtizedek óta hirdetik, ez egy osto­ba ország, no meg a ház­mesterek országa, vagyis olyan hely, ahol általá­ban minden jó kezdemé­nyezés egyszer csak meg­bukik. Ok valószínűleg rossz szájízzel hallgatják a japán iparos kijelenté­seit, ám hála istennek, úgy tűnik, huhogásuk ke­vés ahhoz, hogy visszájá­ra fordítsák a rendszer- változás után megindult gazdasági folyamatokat. (Vödrös) Parlamenten kívüli pártok A honvédség sorsa társadalmi ügy

Next

/
Thumbnails
Contents