Pest Megyei Hírlap, 1993. május (37. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-07 / 105. szám
É PEST MEGYE1 HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. MÁJUS 7., PÉNTEK 3 Birtokrag Országszerte viták folynak a rendezetlen tulajdonviszonyok körül, fontos kérdés, jó tudni, mi az enyém, tied... Ugyanakkor az az érzésem, néha kissé elhamarkodottan használjuk azt a bizonyos birtokragot. Egyszerűen furcsának tűnik, amikor egy férj azt mondja: az én Editem, mintha csak azt mondaná, hogy az én villám, kanalam. No, de miért is jut eszembe mindez? Polgármesterekkel beszélgetve egyre gyakrabban hallom — véleményem szerint indokolatlanul — ez ominózus ragocska használatát. „Adtam egy házat a legényegyletnek.”„Adtam százezret a növényvédóégyesületnek.” Tisztelettel kérdeném: kiét adta az illető'polgármester? Mert a mondatokból hozzám az jut el, hogy egy település vezetője a saját vagyonából, önmaga döntése alapján ad ezt vagy azt, ennyit vagy annyit. Azt ugye joggal mondhatja, hogy nekem adott egy kávét, amikor épp nála jártam — bár azt is a reprezentációs költségből vette a titkárnő', aki személyesen tette elém —, de hogyan mondhatja a falu vagy község értékeiről, hogy azt ó'adományozza. Hiszen tudjuk, nem egyszerű az út, amíg a javaslatból, kérelemből képviselő-testületi hozzájárulás lesz. Mert igenis ahhoz, hogy a polgármester bármiben is dönthessen, kell a képviseló'-testület jóváhagyása. Ugyan, kérem, ne kicsinyeskedjünk! — hallom az éteri hangokat. Távol áll tőlem, csak pontosítani szeretnék. Magaménak mondhatok olyan tárgyakat, amiket megvettem, ajándékba kaptam. De közel sem tulajdonom egy rám bízott, közösség által rám bízott érték, ingatlan vagy pénzösszeg. Az esetek nagy többségében ezt a polgármesterek sem így értik. És hogy mégis papírra kerültek e gondolatok, csak azért van, mert létezik a kevés kivétel, aki a közösség tulajdonával, az alapítvány vagyonával úgy rendelkezik, mintha sajátja lenne. Lehet, hogy ez is csak egy választási, választás eló'tti fogás? Bartos Csilla A Legfőbb Ügyészség felhívása Lovasbemutató és ínyencségek Látogatás Bugacpusztán A Legfőbb Ügyészség az alábbi felhívás közzétételére kérte a távirati irodát: „A Legfőbb Ügyészség az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése, illetve az azt követő megtorlás során történt sortüzek miatt ténymegállapító vizsgálatot rendelt el. A Legfőbb Ügyészség felkéri mindazon személyeket, akik a sortüzek előzményeivel, azok elkövetésével, illetőleg következményeivel kapcsolatban bármilyen hitelt érdemlő bizonyítékkal, ismerettel, avagy ilyen bizonyítékok hollétéről megbízható adatokkal rendelkeznek: írásban, vagy meghallgatásuk végett személyesen jelentkezzenek a kijelölt ügyészi szerveknél, illetve a lakóhelyükhöz legközelebbi ügyészségen. A már feltárt adatok arra engednek következtetni, hogy a meghatározott időszakban a felsoroltakon túl egyéb időpontokban és más helységekben, illetve helyszíneken is voltak tragikus következményekkel járó sortüzek. Ezért a Legfőbb Ügyészség kéri azok jelentkezését is, akik esetleges további sortüzekről megbízható adatokkal, bizonyítékokkal rendelkeznek. A tény megái lapító vizsgálatot a következő ügyészi szervek végzik: A Budapesti Ügyészségi Nyomozó Hivatal (1027 Budapest, Fő utca 70—78.) vizsgálja az 1956. október 25-én Budapest V., Kossuth téren; 1956. október 30-án és 31-én Budapest, VIII., Köztársaság téren; az 1956. november 7-én a hűvösvölgyi Katonai Akadémiánál; 1956. december 6-án és 7-én Tatabányán, valamint 1957. január 19-én Budapesten, Csepelen történt sortüzeket. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség (3525 Miskolc, Dózsa György út 5—7.) vizsgálja az 1956. október 26-án és december 10-én történt sortüzeket. A Heves Megyei Főügyészség (3301 Eger, Barkóczy út I.) vizsgálja az 1956. december 10-én, 11 -én és 12-én leadott sortüzeket. A Hajd-Bihar Megyei Főügyészség (4001 Debrecen, Széchenyi út 9.) vizsgálja az 1956. október 23-án Debrecenben történt sortüzet. A Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészség (9002 Győr, Szent István út 6.) vizsgálja az 1956. október 25-én Győrött leadott sortüzet. A Zala Megyei Főügyészség (8901 Zalaegerszeg, Várkör 2.) vizsgálja az 1956. október 26-án Zalaegerszegen és az 1956. október 26-án Nagykanizsán történt sortüzet. A Budapesti Katonai Ügyészség (1027 Budapest, Fő utca 70—78.) vizsgálja az 1956. október 23-án Budapesten. a Kossuth Tüzér Tiszti Is-. kólánál, az 1956. október 24-án Budapesten, az V., Néphadsereg téren, és az 1956. október 26-án Esztergomban és Bajban leadott sortüzeket. A Szegedi Katonai Ügyészség (6701 Szeged, Széchenyi tér 4.) vizsgálja az 1956. október 26-án Szegeden történt sortüzet. A Kaposvári Katonai Ügyészség (7402 Kaposvár, Baross Gábor út 1.) vizsgálja az 1956. október 27-én Ber- zencén történt sortüzet.” (Folytatás az I. oldalról) A brit uralkodó kecskeméti látogatásának utolsó helyszíne a városháza volt. Ott — a kedves vendégeket hagyományosan köszöntő harangjáték elhangzása után — Merász József, Kecskemét polgármestere átnyújtotta a királynőnek a város tűzzománc berakásos díszkulcsát. Az épület dísztermében rendezett rövid ünnepségen, amelyen Bács-Kiskun országgyűlési képviselői, más települések polgármesterei közül is sokan részt vettek, Merász József egyebek között szólt az angliai Kent megyéből, illetve Coventry városból, a testvérkapcsolatok jegyében érkezett sokrétű segítségről, amely nagymértékben hozzájárul ah - hoz, hogy a 600 éves váró- továbbfejlődhessen. II. Erzsébet — a mondo - takra reagálva -— köszöneh t fejezte ki a fogadtatásért, a kelet-angliai tájhoz hasonló magyar alföldi tájon tapasztalt vendégszeretetért. Tolmácsolta a Kent megyéből és Coventry városból hozott üzenetet, kiemelve, hogy kiválónak értékeli azt a munPrivatizációs bevételek Csaknem 19 milliárd, pontosan 18 milliárd 810 millió 102 ezer forint privatizációs bevétel keletkezett az Állami Vagyonügynökségnél az év elejétől április végéig. Áz ÁVÜ tájékoztatása szerint devizáért 9 milliárd 297 millió 926 ezer forint értékű állami vagyon került magán- tulajdonba. Forintért 5 milliárd 144 millió 848 ezer forintnyi vagyont adott el az ÁVÜ, míg 4 milliárd 35 millió 619 ezer forint bevétele keletkezett április 30-áig úgy, hogy az értékesítés folyamán az új tulajdonos hitelt vett fel. Ezenkívül bérleti díjakból 203 millió 678 ezer forint, a vagyon hozadékaként 128 millió 31 ezer forint bevétel keletkezett. kát, amelyről az együttműködések kapcsán tudomást szerzett, nagyra értékeli a kialakult gazdasági, kulturális kapcsolatokat, a cserelátogatásokat. II. Erzsébet és kísérete ezt követően Bugacpusztára utazott, olyan helyszínre, ahol ő maga személyesen először jár, de fia, Károly herceg trónörökös egy korábbi látogatása alapján már nem ismeretlen számára. A brit uralkodót Bugacon, a csárda bejáratánál tekerőlantos muzsikaszóval, túrós és tepertős pogácsával és egyebek között barackpálinkával várták. Kőtörő Miklós, Bács-Kiskun Megye Közgyűlésének elnöke és Tóth József csárdagazda köszöntötte. Az utóbbi személyes ajándékával — Bozsó .János, Munkácsy-díjas festőművész pusztai tanyát ábrázoló alkotásával — is meglepte a királynőt, aki ezt követően megtekintette a Kalocsai Néptáncegyüttes 40 tagú csoportjának folklórműsorát, majd lovas kocsira ülve a piknik helyére, egy közeli tanyára utazott. A fogatot Juhász László, az A politikai hatalom a Magyar Honvédség ügyét pártokon felül álló kérdéskörnek tartja, ezért a honvédség sorsát társadalmi üggyé kell tenni. Ezt Szendrei László, a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára hangsúlyozta tegnap a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián, ahol a parlamenten kívüli pártokat tájékoztatták a honvédség helyzetéről, terveiről. A találkozóra húsz párt kapott meghívást, közülük 13 képviseltette magát az első ilyen rendezvényen. Az államtitkár rámutatott arra, hogy erős, ütőképes honvédség nélkül nem lehet szuverenitásunkat biztosítani a 1982. év négyes fogat világbajnoka hajtotta ugyanarra, a csárdához tartozó tanyára, ahol 1990 májusában az angol trónörökös is járt már. Pulykával, csirkével, galambbal töltött, nyárson sült ökör, bográcsban főtt gulyás, újházi tyúkhúsleves, falusi savanyú leves szerepelt egyebek között a királynő tiszteletére készített ételek sorában. Malomkövön sült, fokhagymával tűzdelt libamájat, az úgynevezett hideg paraszttálon pedig sonkát, kolbászt, körözöttet, juhtú- rót, salátákat, zöldköreteket szolgáltak fel. Az alföldi táj jellegzetes étkeit bemutató választékban — sok egyéb mellett — hatféle parasztsütemény — rétes, lepény, bukta, csöröge, fánk, pite —, illetve a Duna—Tisza közén termő gyümölcsök — szőlő, alma, körte, dinnye — érzékeltették a magyar vendéglátás gazdagságát. * A bugaci csárda citeraze- nekarának műsorával kísért pusztai programmal az angol királyi pár Duna—Tisza közi látogatása véget ért, a királynő és kísérete visszautazott a fővárosba. térségben. Ennek megteremtéséhez pedig társadalmi támogatottságra van szükség. Szendrei László emlékeztetett arra, hogy kemény politikai alku után jutottak el a honvédelmi alapelvek konszenzusos parlamenti elfogadtatásához, és most hasonlóan nehéz egyeztetés szükséges a honvédelmi törvény megszületéséhez. A parlamenten kívüli pártok tájékoztatást kaptak a biztonságpolitikai alapelvekről és a honvédelmi törvénytervezetről. A pártok képviselői elismerően szóltak a honvédelmi tárca kezdeményezéséről. Francia példa A budapesti és a Pest megyei közművállalatok társulási elképzeléséről rendeztek szakmai konferenciát az Újvárosházán. Az önkormányzati képviselők, a hivatali, illetve a településüzemeltetési szakemberek megvitatták, hogy a fővárosi és a Pest megyei ön- kormányzatok — a kölcsönös érdekeltség alapján ■— miként tudnának együttműködni az olyan fontos városgazdálkodási, településfejlesztési feladatok ellátásában, mint például a tömegközlekedés, a víz-, gáz-, csatomaü- gyek, valamint a szemét és hulladék szállítása, illetve ártalmatlanítása. A fórumon a Francia Köztársaság belügyminisztériumának munkatársa ismertette a több évtizede igen hatékonyan működő Párizsi Önkormányzati Közmű Társulás sajátosságait. A résztvevők álláspontja szerint megfelelő előkészítés után létrehozható egy jogi személyiségű közműtársulás a fővárosi, illetve a Pest környéki régió közművállalatai között. Suzuki úr is optimista Suzuki úr magyarországi látogatása során több alkalommal kifejtette, hazánk iparában az autógyártás húzó ágazat lehet, méghozzá olyan, amely egész gazdaságunkat meghatározhatja. Bár jól tudjuk: a távol- keleti ország szülöttjei udvariasságukról világhíresek, ám az üzleti életet olyan mértékben tisztelik, hogy e (éren csak a konkrétumok jöhetnek számításba, az életnek eme szférájában a kötelező' udvariasságon kívül semmiféle túlzásnak helye nincs. Minden bizony- nyai ez a viselkedésforma tette lehetővé, hogy a szigetország ipara oda fejlődött, ahol pillanatnyilag van, azaz a japán gépkocsik korábbi autógyártó királyok termékeit —- stílszerűen szólva — körözték le. Az autógyártáshoz — mondják — szakmai intelligenciára van szükség. Úgy látszik, Suzuki úr olyan információkat kaphatott közeli és kevésbé közeli munkatársaitól, kik a magyar munkás képességeit alaposabban ismerik, hogy ilyen fönt említett optimista kijelentést tehetett. Suzuki úr derűlátása jó lenne, ha mindazokra átragadna, akik hosszú évtizedek óta hirdetik, ez egy ostoba ország, no meg a házmesterek országa, vagyis olyan hely, ahol általában minden jó kezdeményezés egyszer csak megbukik. Ok valószínűleg rossz szájízzel hallgatják a japán iparos kijelentéseit, ám hála istennek, úgy tűnik, huhogásuk kevés ahhoz, hogy visszájára fordítsák a rendszer- változás után megindult gazdasági folyamatokat. (Vödrös) Parlamenten kívüli pártok A honvédség sorsa társadalmi ügy
