Pest Megyei Hírlap, 1993. május (37. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-07 / 105. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. MÁJUS 7., PENTEK Próbavásárlás fogyasztóvédelmi szakemberekkel Magasabb helyszíni büntetések Nincs könnyű helyzetben egy fogyasztóvédelmi felügyelő. Egyrészt maga is csak ember, háziasszony, bevásárló, akit e második műszakban végzett árubeszerzés alatt is akaratlanul befolyásol a főmunkaidőben szerzett sok negatív tapasztalat. Másrészről pedig nem lehet egyszerű eljárni, intézkedni, bíróságot kiszabni a hozzá hasonszőrű bolti eladók, lányok és asszonyok ellen, akik gyakran tudtuk nélkül vétkeznek. Mégis csinálni kell ezt a munkát is. S ha valaki szereti ezt a hivatást, miként útitársunk, a Fq- gyasztóvédelmi Főfelügyelőség Pest megyei szakembere Röss Istvánná. Az még szépséget, értelmet is talál benne. „Jó tudni, látni, hogy intézkedésünk hatására kevésbé károsodnak a vevők, nincsenek becsapva a vásárlók — mondja. — Istenem, sajnálom szegényeket! — sóhajtjuk szinItt és most minden fillérre és grammra stimmelt zó vakolat, festetlenség, s rendetlenség. Na, és a kínált áru! Különösen így péntek dél táján riasztó a készlet! Bizony majdnem kimondom, hogy ha ide, mint vásárló léptem volna be, azonnal ki is fordultam volna innen. Röss Istvánná határozott, hozzáértő háziasszo- nyos-szakemberes fellépése véleményem visszafogására int. A súlyokat naponta, a mérleget két évente kell ellenőrizni, illetve ellenőriztetni te egyszerre a Pest megyei fogyasztóvédelem szakemberével, Röss Istvánnéval mielőtt belépünk a kiskun- lacházi hentesbolt ajtaján. — „Mentségünk” —, hogy a vásárlókért tesszük, amit teszünk... S már bent is vagyunk a kis üzletben. Mi tagadás, lehangoló látvány fogad: rozsdás polcok, piszok, málladoDagadót, s levesnek való marhahúst veszünk. A hentes leméri, s fizetünk. Eltesz- szük a blokkot, s a visszajáró aprót is. A felügyelő asz- szony ekkor veszi elő igazolványát: bemutatkozik, s jelzi, miért jött. Megkezdődik a munka: módszeresen, következetesen halad a szakember a szem előtt lévő ellenőrizendőktől a hátsó bontóban, illetve a hűtőben található termékekig. Közben vissza is méreti a vásárolt húst. — Sajnos, árdrágítás történt — jegyzi meg, miután megvizsgálja, hogy a számolt árnál olcsóbb rész is maradt a kiválasztott darabon. Lejárt a mérleg beállításának szavatossága, szabálytalanul tárolják az üzletben a húst, darálásra készítik elő a nyesedéket, s ez szintén szabályellenes, hiányoznak az árjelzések, a hűtőből a hőmérő, régi a meszelés... „Amihez hozzányúlunk, az mind szabálytalan” — súgja fülünkbe kísérőnk a felügyelőség vezetője, Solymár Árpád. Röss Istvánná elkészíti a jegyzőkönyvet. — bizony bírságot kell majd fizetni — mondja. — Szerencsére egyelőre „megússza” 5-10 ezer forinttal, ám május közepétől, az új szankcionálási szabályok életbe lépésétől, a helyszíni büntetés már 30 ezer forintra is rúghat. Elköszönünk s gondolataiba süllyedve hagyjuk a hentest. Következő állomásunk Ráckeve lesz, ahol egy ABC-t „célozunk meg”. — Hiába a sokéves tapasztalat, gyakran még ma is megdöbbenek azon, menynyire rafináltak a boltok vezetői, dolgozói, ha a vásárlók becsapásáról van szó — meséli a felügyelő asszony Ráckeve felé tartva az autóEz fagyott, ez nem fagyott, ez fagyott... Erdősi Ágnes felvételei ban. — A magas villany- számlát például egyes hentesüzletek, közértek úgy próbálják meg csökkenti, hogy időszakosan lekapcsolják a hűtőpultokat. Beláthatatlan következménye lehet ennek a „takarékosságnak” az árura, s közvetve a vevőre nézve is. Aztán csak ámulunk, amikor egy-egy hentes bontókamrájában hagymát, fűszereket találunk. Bizony nem kell nagy ötletgazdagság ahhoz, hogy megállapítsuk: itt illegális kolbászgyártás folyik. Feltételezhetően — de erről majd csak a helyszínen vett minta kiértékelése után tudunk biztosat — maradék, sőt állott nyese- dékhúsokból. — Aztán örökös visszatérő gond — veszi át a szót a felügyelet vezetője, aki, kis létszámú munkacsoportról lévén szó, gyakran maga is helyszínt jár — a csomagolóanyag kérdése. Szabály van arra ugyanis, hogy az árut elvitelre alkalmas módon kell a vevőnek átadni. Ezért pedig nem szabad külön pénzt felszámolni. A baj sokszor abból adódik, hogy a központból a bolt felé kiszámlázott csomagolóanyag árát próbálják ilymódon megtéríttetni a vevővel... A ráckevei ABC szép, tágas, tiszta üzlet, melyben gazdag pénteki kínálat fogadja a vevőt. Szinte magam elé képzelem a nyári hétvégék forgalmát...” Mit el lehet adni olyankor?!” — térít vissza kolléganőm a valóságba. E röpke beszélgetés alatt Röss Istvánná már meg is töltötte kosarát. Fizetett, s kezdődhet elölről a vizsgálat. Minden ugyanúgy zajlik le itt is, pontról-pont- ra. Még a gondok, a kifogásolt hibák a hiányosságok száma sem kevesebb a látszatra takaros üzletben, mint az előbbi helyszínünkön volt. A hűtőpultokon lefagyott termékek keverednek fagyasztottakkal, lejárt áru van összevegyítve még fogyaszthatóval, stb. Sajnálkozik is a boltvezető helyettes asszony: hányszor szóltunk már az Áfésznek, hogy két nagy hűtőpultunk elromlott. Nem jönnek megjavítani. — Árut pedig akkor sem lehet benne tartani! Ugyancsak lejárt a márványsajt, az egyik kolbász szavatossága, saját készítésű a prézli — véleményezi a szakember. Kisebb huzakodás után be is vallják a boltvezetők: olyan sok kenyér, s péksütemény maradt rajtunk az ünnepi készletből, hogy annak egy részét szerették volna ekképpen megmenteni. — Nem is nagyon vették a vevők — mondja a helyettes. -Ők is inkább a gyári csomagolású prézlit keresik. Nagyobb a bolt, tovább tart a vizsgálat, s ugyancsak hosszabb időt vesz igénybe a jegyzőkönyv elkészítése. A dagadón 10 dkg porcogó maradt: ez pedig árdrágítás Ez idő alatt mindenki meg tudja, hogy az üzletben ellenőrzés van. Mint egy fel- bolydult méhkas, olyan a vásárlótér: egyik leányka cseréli, hozza-viszi a lejárt, felengedett, fogyaszthatatlan termékeket, egy asszony — miközben haragosan pillant- gat ránk — felsöpri a boltot, a fiatalabbak pedig, ketten is, felmosóruhával sürög- nek-forognak. Mire végeznek a szakemberek az adminisztrációval, már helyén is van minden. Igaz, jó néhány pult, polc — ahol eladdig a vizsgálat során bevont termékek álltak — üresen tátong. i— Sajnos, hiába mutogattak itt is felfelé — összegzi a helyszínjárás tapasztalatait Röss Istvánná — zömében az üzlet hibáztatható a jegyzőkönyvezett kifogások miatt. De minden jó, ha vége jó: részemről sikerélménynek tekintem azt, amikor egy-egy ilyen vizsgálat után, a boltból kilépve a szokásosnál nagyobb rendet tapasztalok, vagy más kollégáimtól hallom, hogy visszatérve a már ellenőrzött helyre, jó ideig nem találtak hanyagság vagy mulasztás miatti szabálytalanságot. Mindig azt szeretném, hogy ez utóbbi egyben azt is jelenti: a boltosok is képesek félretenni olykor az egyéni haszonszerzési vágyat a vevők érdekeinek elsőbbsége miatt. Mailár Éva Nemcsak a kínálat, a hűtő állapota is döbbenetes
