Pest Megyei Hírlap, 1993. május (37. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-08 / 106. szám
i \ PEST MEGYE! HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1993. MÁJUS X., SZOMBAT 5 Szennyvíz a patakban A Solymáron futó Aranyhegyi-patak a pilisi források vizét gyűjti össze, hogy a Római partnál belefolyhasson a Dunába. Ac.s Jenő és Csatorday Zoltán fényképezőgéppel végigjárta a patak útját, mert feltűnő volt, hogy a solymári szennyvíz- tisztító fölött, a kristálytiszta vízben boldogan lubickolnak a békák, míg azon alul szinte nincs élővilág, a víz annyira mocskos, hogy a 20-30 cm mély vízben nem látni a medret. A képen látható csőből bűzös, emberi ürülék szagát árasztó szennyvíz ömlik a patakba. A térségben egyre több lakás épül emésztőgödörrel, ahonnan a szippantókocsi szállítja el a szennyvizet. Havonta egyszer-kétszer azonban, ha a szennyvíztelep nem képes a fogadásra, túlfolyás következik be. aminek kárát a patak látja. A teleppel szemközt működő virágkertésznek figyelemmel kell kísérnie, mikor érkeznek az ürítőkocsik, miátkerülne az önkormányzat tulajdonába. Lehet, hogy a polgármester úr még nem tudja? Vagy ha tudja, nem érdekli, hogy egy súlyosan környezetszennyező telepet fog az önkormányzat nevében megvásárolni? A Duna Menti Regionális Vízművek igazgatóhelyete- sével, Szíjjártó Tiborral telefonon sikerült beszélnünk. Mint elmondta, nemrég tárgyalt az önkormányzattal, de ezekről a kérdésekről nem esett szó, tudomása szerint a telep rendesen működik. A csatornázatlan településeken a szennyvíz elhelyezése sajnos nem megoldott. A DMRV már többször felszólította az önkormányzatokat, hogy szüntessék meg az illegális szennyvízürítést, de eddig nem sok foganatja volt. Most olyan döntés született, hogy akit két- szer-háromszor rajtakapnak a törvénytelenségen, bevonják az engedélyét. Szentendrén és Tahiban épült egy- egy szennyvíztisztító, ami 6 kor tisztul le a víz annyira, hogy öntözhessen. Mivel a településen nincs vezetékes víz, az ásott kutak vize is veszélyben van, hiszen már előfordult, hogy coli baci- lust találtak a háztartásban használt vízben. Dercsényi Péter, Solymár polgármestere annyit tud az ügyről, hogy a Duna Menti Regionális Vízmű működteti a szennyvíztelepet. Éppen tegnap kapott levelet a DMRV-től, de a kérdéshez nem tud hozzászólni. Értesüléseink szerint most folynak a tárgyalások az önkormányzat és a DMRV között, hogy a telep millió forintba került, de közel sincs kihasználva. A Tahiban levőt például 120-150 köbméter szennyvíz fogadására tervezték, de a fele sem érkezik be. A feltételek tehát meglennének, hogy törvényes körülmények között helyezzék el az ürítőkocsik az emésztőgödrök tartalmát — mégsem teszik. Az igazgatóhelyettes kérte, írjuk meg, hogy amit képeinken látunk, az lehetetlen: az aknákból nem folyhat a szennyvíz a patakba. Az ügynek reméljük lesz folytatása és megoldása is... Bartos Csilla Színvonalas innovációs pályázat Nagy díj as a Mól Rt. A Magyar Innovációs Alapítvány sajtótájékoztatón ismertette kiírt pályázatának eredményét. A O Nagydíjat — a Borsos Miklós alkotta bronz kisplasztikát — és a vele járó négyszázezer forintot dr. Geleji Frigyes, az Országos Műszaki-Fejlesztési Bizottság általános elnökhelyettese adta át a százhalombattai Mól Magyar Olaj- és Gázipari Rt. képviselőjének, dr. Horváth József fejlesztési igazgatónak. A Magyar Innovációs Kamara közgyűlése még 1991-ben határozott az Innovációs Nagydíj alapításáról, amely szerint a díjat az a magyar magánszemély, vagy Magyarországon bejegyzett vállalat, illetve társaság kaphatja, aki (amely) az előző évben a legnagyobb jelentőségű, gyakorlatban is megvalósított, nagy hasznot hozó innovációt produkálja. E cél megvalósítása érdekében létesítették 1992-ben a Magyar Innovációs Alapítványt. Az Alapítvány támogatja információs szolgálat létrehozását és működtetését; az információs szolgálat technikai és gazdasági adatbázisának létrehozását; innovációs szolgáltató irodák, ügynökségek felállítását az új kutatási eredmények elterjesztése, megvalósulásuk fel- gyorsítása érdekében. Elősegíti továbbá a nemzetközi és hazai technológiai és knowhow átadást, az innovációs menedzsment kurzusok szervezését, valamint ösztöndíjak alapítását és adományozását az arra érdemes fiatalok részére. A még januárban meghirdetett pályázatra hatvanhét dolgozat érkezett be, melyek közül a megadott formai és tartalmi feltételeknek harminchét munka felelt meg. A zsűri a következő szempontok szerint értékelte a pályázatokat: eredetiség, műszaki, gazdasági eredmény, társadalmi haszon, hazai és külföldi elismertség. A tavalyi év legnagyobb jelentőségű innovációját a Nagydíjas Mól Rt. hajtotta végre. Tudatos környezetvédelmi és minőségfejlesztési program során egy világszínvonalú, Kelet-Európábán egyedülálló, nemzetközileg elismert létesítményt készítettek, amely révén a hazai motorbenzin-termékszerkezet korszerűsödött, a globális levegőszennyezés csökkent, a megvalósító pedig jelentős nyereségre tett szert. Tekintettel arra, hogy igen sok színvonalas pályamű érkezett az Alapítvány titkárságára, kiadtak három — háromszázezer forinttal járó — különdíjat is. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium különdíját az EGIS Gyógyszergyár Rt. nyerte el a CORDAFLEX® koszorú- ér-tágító termékcsaláddal. Az OMFB elnökének különdíját a Gyógyszerkutató Intézet és a BIOGAL Gyógyszergyár Rt. kapta a Ciklos- porin A immunszupresszáns gyógyhatóanyag kidolgozásáért, és a SEMILAB Félvezető Fizikai Laboratórium Rt. a félvezetőszerkezetek, valamint amorf szilícium napelemek és részecskedetektorok minősítésére alkalmas mérőrendszer kifejlesztéséért. A zsűri a fentieken kívül még három pályaművet emelt ki: a Papíripari Kutató Intézet által megvalósított BIANCOPY környezetbarát fénymásolópapírt, az Ipari Technológiai Intézet és a Dunapack Rt. a széntelepek lazítására és kitermelésére alkalmas berendezést és technológiát, valamint a Csanda Ferenc által kidolgozott eljárást, mely során bontás nélkül válik lehetővé a hibás csatornák nagyon rövid időn belüli kijavítása. Árpási Mária A GATE jelöltje Kocsis Károly Az egyetem útja ki van jelölve — A mezőgazdaság a magyar nemzetgazdaság legfontosabb ágazata. A közelmúlt eseményei pedig megmutatták, hogy az élelmiszer nap mint nap bevethető stratégiai fegyver. E tények is meghatározzák a Gödöllői Agrártudományi Egyetem jövőbeni feladatait —- hangsúlyozta Dohy János profesz- szor csütörtökön, az aulában tartott összdiplomás-értekez- leten. A tanácskozás témája nem volt mindennapi, ám rendhagyónak sem nevezhetjük. Az intézmény diplomás dolgozói — mint három évvel ezelőtt most is állást foglaltak a július 1-jével kinevezésre kerülő rektor személyével kapcsolatban. A földművelésügyi miniszter pályázati kiírására az Állattenyésztési Intézet igazgatója mellett Kocsis Károly, a jelenlegi rektor és Sajgó Mihály, a mezőgazdaságtudományi kar dékánja adta be pályázatát. Az értekezleten -— melynek levezető elnöke Cselő- tei László akadémikus volt — a pályázók először röviden ismertették programjukat, majd kérdésekre válaszoltak. Az elhangzottakban több volt az azonos, mint az eltérő, s ez érthető is, hiszen valamennyi pályázó részese volt az egyetem életében lényegi változásokat eredményező fejlesztő munkának. Az elmúlt három évben — gyorsítva és kiteljesítve a korábbi kezdeményezéseket is — igyekeztek „kitalálni” az átalakuló agrárgazdaság igényeit, miközben igazodtak a nyugat-európai követelményekhez, s úttörő szerepet .vállaltak a felsőoktatási reformban. A verseny, a minőség gyakori kifejezések voltak a válaszokban, mintegy bizonyítva; az egyetem útja ki van jelölve. Dohy János nagy hangsúlyt helyezne a gyakorlati oktatásra, akár úgy is, hogy nulladik évfolyamon mező- gazdasági fizikai munka végzésével szereznének alapvető ismereteket és állóképességet a hallgatók. Kocsis Károly kiemelte: jó lenne, ha az arra rátermet- Jek fiatalabb korban — 35—45 évesen — válhatnának professzorokká, amikor még „felmenő ágban” vannak. Ez a felsőoktatás alapvető érdeke. Sajgó Mihály az egyetemi autonómiáról szólva leszögezte, e téren gyökeresen és kedvezően megváltozott a helyzet, de vigyázni kell, mert az autonómia nemkívánatos helyzetek konzerválására is alkalmas. A kétórás értekezletet szavazás követte, ami véleménynyilvánítást jelentett, hiszen a rektort a köztársasági elnök nevezi majd ki a földművelésügyi miniszter javaslatára, a művelődési és közoktatási miniszterrel egyetértésben. A szavazás eredményét Kiss Károly professzor ismertette. A diplomás dolgozók kétharmada élt szavazati jogával, s a 676 érvényes szavazatból 520 Kocsis Mihályt támogatta, mintegy elismerve hároméves rektori munkásságát is a gödöllői egyetemen. Dohy János 97, Sajgó Mihály 59 szavazatot kapott. Balázs Gusztáv Kárpótlási forum Szentendrén A megegyezés nem álom Kárpótlási fórumra hívta Szentendre és környéke lakóit Dragon Pál, országgyűlési és Paulin» László, önkormányzati képviselő. A Duna-parti Pártok Házának ülésterme zsúfolsági megtelt. Az érdeklődők krédéseire dr. Sztáray Mihály, a Pest megyei Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal vezetője, dr. Szabadi Attila az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal Jogügyi Főosztályának vezetője és dr. Hajnal Karoly, a Pest megyei jogásza válaszolt. Paulina László, bevezetőjében visszatekintett az elmúlt egy esztendő eseményeire, az önkormányzat és az érdekegyeztető fórum munkájára. Dragon Pál javaslatára a parlament elfogadta ugyan az 1993/1-es törvény módosítását, de azt az Alkotmánybíróság törvényellenesnek minősítette, véleménye szerint súlyosan hátrányos helyzetbe hozva — többek között — a Szentendréiket is. A Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal az Óbuda Tsz-t kérte fel, hogy újabb földalapokat jelöljön ki. Paulina László kérte az érdekelteket, hogy mindenki tegye félre ellenérzéseit és a továbbiakban türelemFöldmú'velődesügyi Hivatal mel, egymás mellett dolgozva próbálja az ügyeket tisztázni. Fehér András az Érdekegyeztető Fórum tagja szerint a megegyezés nem elérhetetlen álom, ám tart attól, hogy a budapestiek, kárpótlási jegyeikkel megszállják Szentendért és a helyieknek alig jut „a földalapból”. A fórum résztvevői főleg személyes ügyeikben kértek tanácsot a szekmberek- től, akik hihetetlen pszichológiai érzékkel igyekeztek megnyugtatni — megalapozott törvényes rendelkezések alapján a joggal háborgó, méltatlankodó embereket is. Bartos Csilla S Ujszilvásiak ivóvize Évről évre gyarapodik Újszilváson a vezetékes ivóvíz- hálózat. A Tápiószele és Abony között nagy területen húzódó, szőlőkkel, gyümölcsösökkel, konyhakertekkel tarkított településen az ön- kormányzat megalakításakor alig volt kiépített ivóvízhálózat. Azóta változott a helyzet: noha ivóvíztársulat még ma semm működik, az ön- kormányzat finanszírozásában fokozatosan növelik az egészséges ivóvízzel ellátott belterületeket. Felújították a meglévő vízmüvet, tavaly 1,2 kilométer vezetéket adtak át, az idén ezt a hosszúságot .megduplázzák, ebben az évben az újszilvási 650-700 lakóház egyharmadát rákötik a hálózatra, jövőre ez a mennyiség már több mint felére módosul. Lépésről lépésre haladnak, ahogyan a szerény költségvetésből futja. Hamarosan itt is újabb nagy munkához látnak, hiszen a környező öt településsel — Farmossal, Tápiószelével, Tápiószentmártonnal, Tápió- györgyével és Tápiószőlős- sel — együtt vezetik Újszilváson a földgázt. T. F.
