Pest Megyei Hírlap, 1993. május (37. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-08 / 106. szám

i \ PEST MEGYE! HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1993. MÁJUS X., SZOMBAT 5 Szennyvíz a patakban A Solymáron futó Aranyhe­gyi-patak a pilisi források vizét gyűjti össze, hogy a Római partnál belefolyhas­son a Dunába. Ac.s Jenő és Csatorday Zoltán fényképe­zőgéppel végigjárta a patak útját, mert feltűnő volt, hogy a solymári szennyvíz- tisztító fölött, a kristálytisz­ta vízben boldogan lubickol­nak a békák, míg azon alul szinte nincs élővilág, a víz annyira mocskos, hogy a 20-30 cm mély vízben nem látni a medret. A képen lát­ható csőből bűzös, emberi ürülék szagát árasztó szennyvíz ömlik a patakba. A térségben egyre több la­kás épül emésztőgödörrel, ahonnan a szippantókocsi szállítja el a szennyvizet. Havonta egyszer-kétszer azonban, ha a szennyvízte­lep nem képes a fogadásra, túlfolyás következik be. aminek kárát a patak látja. A teleppel szemközt műkö­dő virágkertésznek figye­lemmel kell kísérnie, mikor érkeznek az ürítőkocsik, mi­átkerülne az önkormányzat tulajdonába. Lehet, hogy a polgármester úr még nem tudja? Vagy ha tudja, nem érdekli, hogy egy súlyosan környezetszennyező telepet fog az önkormányzat nevé­ben megvásárolni? A Duna Menti Regionális Vízművek igazgatóhelyete- sével, Szíjjártó Tiborral tele­fonon sikerült beszélnünk. Mint elmondta, nemrég tár­gyalt az önkormányzattal, de ezekről a kérdésekről nem esett szó, tudomása sze­rint a telep rendesen műkö­dik. A csatornázatlan telepü­léseken a szennyvíz elhelye­zése sajnos nem megoldott. A DMRV már többször fel­szólította az önkormányzato­kat, hogy szüntessék meg az illegális szennyvízürí­tést, de eddig nem sok foga­natja volt. Most olyan dön­tés született, hogy akit két- szer-háromszor rajtakapnak a törvénytelenségen, bevon­ják az engedélyét. Szentend­rén és Tahiban épült egy- egy szennyvíztisztító, ami 6 kor tisztul le a víz annyira, hogy öntözhessen. Mivel a településen nincs vezetékes víz, az ásott kutak vize is ve­szélyben van, hiszen már előfordult, hogy coli baci- lust találtak a háztartásban használt vízben. Dercsényi Péter, Solymár polgármestere annyit tud az ügyről, hogy a Duna Menti Regionális Vízmű működte­ti a szennyvíztelepet. Éppen tegnap kapott levelet a DMRV-től, de a kérdéshez nem tud hozzászólni. Értesüléseink szerint most folynak a tárgyalások az önkormányzat és a DMRV között, hogy a telep millió forintba került, de kö­zel sincs kihasználva. A Ta­hiban levőt például 120-150 köbméter szennyvíz fogadá­sára tervezték, de a fele sem érkezik be. A feltételek te­hát meglennének, hogy tör­vényes körülmények között helyezzék el az ürítőkocsik az emésztőgödrök tartalmát — mégsem teszik. Az igaz­gatóhelyettes kérte, írjuk meg, hogy amit képeinken látunk, az lehetetlen: az ak­nákból nem folyhat a szennyvíz a patakba. Az ügynek reméljük lesz folytatása és megoldása is... Bartos Csilla Színvonalas innovációs pályázat Nagy díj as a Mól Rt. A Magyar Innovációs Alapítvány sajtótájékozta­tón ismertette kiírt pályázatának eredményét. A O Nagydíjat — a Borsos Miklós alkotta bronz kis­plasztikát — és a vele járó négyszázezer forintot dr. Geleji Frigyes, az Országos Műszaki-Fejlesztési Bi­zottság általános elnökhelyettese adta át a százhalom­battai Mól Magyar Olaj- és Gázipari Rt. képviselőjé­nek, dr. Horváth József fejlesztési igazgatónak. A Magyar Innovációs Kama­ra közgyűlése még 1991-ben határozott az Inno­vációs Nagydíj alapításáról, amely szerint a díjat az a ma­gyar magánszemély, vagy Magyarországon bejegyzett vállalat, illetve társaság kap­hatja, aki (amely) az előző évben a legnagyobb jelentő­ségű, gyakorlatban is megva­lósított, nagy hasznot hozó innovációt produkálja. E cél megvalósítása érdekében lé­tesítették 1992-ben a Ma­gyar Innovációs Alapít­ványt. Az Alapítvány támo­gatja információs szolgálat létrehozását és működteté­sét; az információs szolgálat technikai és gazdasági adat­bázisának létrehozását; inno­vációs szolgáltató irodák, ügynökségek felállítását az új kutatási eredmények elter­jesztése, megvalósulásuk fel- gyorsítása érdekében. Előse­gíti továbbá a nemzetközi és hazai technológiai és know­how átadást, az innovációs menedzsment kurzusok szer­vezését, valamint ösztöndí­jak alapítását és adományo­zását az arra érdemes fiata­lok részére. A még januárban meghir­detett pályázatra hatvanhét dolgozat érkezett be, me­lyek közül a megadott for­mai és tartalmi feltételeknek harminchét munka felelt meg. A zsűri a következő szempontok szerint értékel­te a pályázatokat: eredeti­ség, műszaki, gazdasági eredmény, társadalmi ha­szon, hazai és külföldi elis­mertség. A tavalyi év legnagyobb je­lentőségű innovációját a Nagydíjas Mól Rt. hajtotta végre. Tudatos környezetvé­delmi és minőségfejlesztési program során egy világszín­vonalú, Kelet-Európábán egyedülálló, nemzetközileg elismert létesítményt készítet­tek, amely révén a hazai mo­torbenzin-termékszerkezet korszerűsödött, a globális le­vegőszennyezés csökkent, a megvalósító pedig jelentős nyereségre tett szert. Tekintettel arra, hogy igen sok színvonalas pálya­mű érkezett az Alapítvány titkárságára, kiadtak három — háromszázezer forinttal járó — különdíjat is. Az Ipa­ri és Kereskedelmi Miniszté­rium különdíját az EGIS Gyógyszergyár Rt. nyerte el a CORDAFLEX® koszorú- ér-tágító termékcsaláddal. Az OMFB elnökének külön­díját a Gyógyszerkutató Inté­zet és a BIOGAL Gyógy­szergyár Rt. kapta a Ciklos- porin A immunszupresszáns gyógyhatóanyag kidolgozá­sáért, és a SEMILAB Félve­zető Fizikai Laboratórium Rt. a félvezetőszerkezetek, valamint amorf szilícium napelemek és részecskede­tektorok minősítésére alkal­mas mérőrendszer kifejlesz­téséért. A zsűri a fentieken kívül még három pályaművet emelt ki: a Papíripari Kutató Intézet által megvalósított BIANCOPY környezetbarát fénymásolópapírt, az Ipari Technológiai Intézet és a Dunapack Rt. a széntelepek lazítására és kitermelésére alkalmas berendezést és technológiát, valamint a Csanda Ferenc által kidolgo­zott eljárást, mely során bon­tás nélkül válik lehetővé a hibás csatornák nagyon rö­vid időn belüli kijavítása. Árpási Mária A GATE jelöltje Kocsis Károly Az egyetem útja ki van jelölve — A mezőgazdaság a ma­gyar nemzetgazdaság legfon­tosabb ágazata. A közelmúlt eseményei pedig megmutat­ták, hogy az élelmiszer nap mint nap bevethető straté­giai fegyver. E tények is meghatározzák a Gödöllői Agrártudományi Egyetem jö­vőbeni feladatait —- hangsú­lyozta Dohy János profesz- szor csütörtökön, az aulában tartott összdiplomás-értekez- leten. A tanácskozás témája nem volt mindennapi, ám rendhagyónak sem nevezhet­jük. Az intézmény diplomás dolgozói — mint három év­vel ezelőtt most is állást foglaltak a július 1-jével ki­nevezésre kerülő rektor sze­mélyével kapcsolatban. A földművelésügyi mi­niszter pályázati kiírására az Állattenyésztési Intézet igaz­gatója mellett Kocsis Ká­roly, a jelenlegi rektor és Sajgó Mihály, a mezőgazda­ságtudományi kar dékánja adta be pályázatát. Az értekezleten -— mely­nek levezető elnöke Cselő- tei László akadémikus volt — a pályázók először rövi­den ismertették programju­kat, majd kérdésekre vála­szoltak. Az elhangzottakban több volt az azonos, mint az elté­rő, s ez érthető is, hiszen va­lamennyi pályázó részese volt az egyetem életében lé­nyegi változásokat eredmé­nyező fejlesztő munkának. Az elmúlt három évben — gyorsítva és kiteljesítve a ko­rábbi kezdeményezéseket is — igyekeztek „kitalálni” az átalakuló agrárgazdaság igé­nyeit, miközben igazodtak a nyugat-európai követelmé­nyekhez, s úttörő szerepet .vállaltak a felsőoktatási re­formban. A verseny, a minőség gya­kori kifejezések voltak a vá­laszokban, mintegy bizonyít­va; az egyetem útja ki van jelölve. Dohy János nagy hang­súlyt helyezne a gyakorlati oktatásra, akár úgy is, hogy nulladik évfolyamon mező- gazdasági fizikai munka vég­zésével szereznének alapve­tő ismereteket és állóképes­séget a hallgatók. Kocsis Károly kiemelte: jó lenne, ha az arra rátermet- Jek fiatalabb korban — 35—45 évesen — válhatná­nak professzorokká, amikor még „felmenő ágban” van­nak. Ez a felsőoktatás alap­vető érdeke. Sajgó Mihály az egyetemi autonómiáról szólva leszö­gezte, e téren gyökeresen és kedvezően megváltozott a helyzet, de vigyázni kell, mert az autonómia nemkívá­natos helyzetek konzerválá­sára is alkalmas. A kétórás értekezletet sza­vazás követte, ami véle­ménynyilvánítást jelentett, hiszen a rektort a köztársasá­gi elnök nevezi majd ki a földművelésügyi miniszter javaslatára, a művelődési és közoktatási miniszterrel egyetértésben. A szavazás eredményét Kiss Károly professzor ismer­tette. A diplomás dolgozók kétharmada élt szavazati jogá­val, s a 676 érvényes szava­zatból 520 Kocsis Mihályt tá­mogatta, mintegy elismerve hároméves rektori munkássá­gát is a gödöllői egyetemen. Dohy János 97, Sajgó Mi­hály 59 szavazatot kapott. Balázs Gusztáv Kárpótlási forum Szentendrén A megegyezés nem álom Kárpótlási fórumra hívta Szentendre és környéke lakóit Dragon Pál, országgyűlési és Paulin» László, önkormány­zati képviselő. A Duna-parti Pártok Házának ülésterme zsúfolsági megtelt. Az érdeklődők krédéseire dr. Sztáray Mihály, a Pest megyei Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal vezetője, dr. Szabadi Attila az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal Jogügyi Főosztályának vezetője és dr. Hajnal Karoly, a Pest megyei jogásza válaszolt. Paulina László, bevezetőjé­ben visszatekintett az el­múlt egy esztendő esemé­nyeire, az önkormányzat és az érdekegyeztető fórum munkájára. Dragon Pál ja­vaslatára a parlament elfo­gadta ugyan az 1993/1-es törvény módosítását, de azt az Alkotmánybíróság törvé­nyellenesnek minősítette, véleménye szerint súlyosan hátrányos helyzetbe hozva — többek között — a Szen­tendréiket is. A Kárrendezé­si és Kárpótlási Hivatal az Óbuda Tsz-t kérte fel, hogy újabb földalapokat jelöljön ki. Paulina László kérte az érdekelteket, hogy minden­ki tegye félre ellenérzéseit és a továbbiakban türelem­Földmú'velődesügyi Hivatal mel, egymás mellett dolgoz­va próbálja az ügyeket tisz­tázni. Fehér András az Érdek­egyeztető Fórum tagja sze­rint a megegyezés nem elér­hetetlen álom, ám tart attól, hogy a budapestiek, kárpót­lási jegyeikkel megszállják Szentendért és a helyieknek alig jut „a földalapból”. A fórum résztvevői főleg személyes ügyeikben kér­tek tanácsot a szekmberek- től, akik hihetetlen pszicho­lógiai érzékkel igyekeztek megnyugtatni — megalapo­zott törvényes rendelkezé­sek alapján a joggal hábor­gó, méltatlankodó embere­ket is. Bartos Csilla S Ujszilvásiak ivóvize Évről évre gyarapodik Új­szilváson a vezetékes ivóvíz- hálózat. A Tápiószele és Abony között nagy területen húzódó, szőlőkkel, gyümöl­csösökkel, konyhakertekkel tarkított településen az ön- kormányzat megalakításakor alig volt kiépített ivóvízháló­zat. Azóta változott a hely­zet: noha ivóvíztársulat még ma semm működik, az ön- kormányzat finanszírozásá­ban fokozatosan növelik az egészséges ivóvízzel ellátott belterületeket. Felújították a meglévő vízmüvet, tavaly 1,2 kilométer vezetéket ad­tak át, az idén ezt a hosszúsá­got .megduplázzák, ebben az évben az újszilvási 650-700 lakóház egyharmadát rákö­tik a hálózatra, jövőre ez a mennyiség már több mint fe­lére módosul. Lépésről lépés­re haladnak, ahogyan a sze­rény költségvetésből futja. Hamarosan itt is újabb nagy munkához látnak, hiszen a környező öt településsel — Farmossal, Tápiószelével, Tápiószentmártonnal, Tápió- györgyével és Tápiószőlős- sel — együtt vezetik Újszil­váson a földgázt. T. F.

Next

/
Thumbnails
Contents