Pest Megyei Hírlap, 1993. május (37. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-08 / 106. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1993. MÁJUS 8., SZOMBAT Tízéves a Solymári Nőikar Ünnepel az „éneklő” falu A Solymári Nőikar megalakulásának tízéves évfordulóján ünnepélyes hangversenyt rendeznek vasárnap délután 4 órakor az Apáczai Csere János Művelődési Házban. A koncerten a nőikar mellett a helyi, nagyhírű kórusélet más résztvevői is fellépnek: a Hagyományőrző Asszonykórus, a Férfikar és a Gyermekkórus is. Műsorukon egyházzenei művek, népdalok, népdalfeldolgozások, klasszikus és kortárs kórusművek szerepelnek. A jubileum alkalmából a nőikar alapító karnagyával, Szo- kolay Bálinttal beszélgettünk. Szokolay Bálint a kórusmuzsi- kálás szépségeivel a népi tehetségek egykori nagyhírű képzőjében, a békéstarhosi zeneiskolában ismerkedett meg, ahol fiát, Szokolay Sándor zeneszerzőt iskoláztatta. 1947-től 1977-ig, Solymárra költözéséig szülővárosában, Orosházán vezetett kórusokat. A Buda-kör- nyéki településre érkeztekor virágzó kóruséletet talált, elsősorban Kelemen Istvánná tanárnő, a hagyományőrző asszonykórus és a gyermekkar alapító karnagya jóvoltából. A két kórus mellett férfikar és vegyeskar is működik Solymáron. Szokolay Bálint nem sokkal megtelepése után megszervezte saját gyermekkórusát. Öt év múlva a sikeres kórust átvette az iskola. A tanár úr ekkor határozta el, hogy nőikart alapít, hiszen ilyen összeállítású együttes a településen nem működött. — Nagyon nehezen indult a szervezés. De Kelemen Istvánná mellém állt — emlékezik hálával a ma 87 éves tanár. — megadta jól éneklő egykori kórustagjainak neveit, és én elkezdtem végigjárni a már családos asszonyokat. Belőlük és gyermekkórusom egykori tagjaiból toboroztam a tizenegyné- hány asszonyt, akikkel elindultunk. Szokolay Bálint szeretett volna új színfoltot hozni Solymár zenei életébe, noha a kezdetekkor még nem tudta, mi is legyen az. Aztán a véletlen segítségére. sietett. 1985-ben elve- tődtek Gyöngyöspatajra, ahol korábban néhány évet töltöttek a családdal, és ahol újra felkeresték a szép Árpád-kori templomot is. A tanár úr elhatározta: itt szerepelniük kell. Azt is megtudta, hogy van egy gregorián ének, az úgynevezett Gyön- gyöspataji Sanctus, amit az 1600-as években énekeltek a szertartásokon. És döntött: nemcsak ezt a gregoriánt tanulják még, hanem a hagyományos kórusrepertoár mellett egyházzenei kórusművek előadásával hozzák az új színt településük zenei életébe. Az új repertoár mozdította el a siker felé a kórust —, emlékezik a tanár úr. Természetesen megtartották koncertjüket a gyöngyöspataji templomban, majd sorra adták templomi hangversenyeiket Solymáron, a fővárosban és vidéken — többek között Pécsvá- radon, ahol az ottani leánykarral van testvérkapcsolatuk. Számos zenei rendezvényen szerepeltek, többek között a Bárdos Lajos Zenei Heteken, a Békéstarhosi Zenei Napokon és kórustalálkozókon. 1989-ben a II. Budapesti Nemzetközi Kórustalálkozón saját kategóriájukban ezüstdiplomát kaptak. Eredményeikben oroszlánrésze volt Blazsek Andrea segéd.karnagy- nak, akit a tanár úr már a gyermekkórusban maga mellé vett, s akinek most átadja a kamagyi stafétabotot. Anélkül, hogy szeretett kórusától megválna. Mert továbbra is lelke szeretne maradni és ott segíteni, ahol lehet. Velük utazik a hónap végén Ausztriába is, egy ottani kórus látogatását viszonozni. Szokolay Bálint végezetül elmondja: nehéz volt nagyhírű fia apjaként kórust vezetni, mert meg kellett felelnie mindannak a szigorú követelménynek, amelyeket Szokolay Sándor maga elé tűzött: hogy soha nem szabad megalkudni, soha nem szabad az értéktelen zene felé hajlani. S hogy a kórusmuzsikálással egyszerre kell átfonni a zenei és benne egyházzenei, valamint nemzeti értékeinket.- Veszelszky A Tenkes visszatér A harminc éve forgatott első. s azóta is népszerű, tévésorozat, A Tenkes kapitánya alkotói idén június végén visszatérnek a forgatás helyszínére, a siklósi várba. Az évforduló alkalmából szervezett rendezvény műsorairól a szervezők — a Baranya Megyei Művelődési Központ, a Siklós Városi Önkormányzat és a Pécsi Pannónia Rádió — Siklóson tájékoztatták a sajtó képviselőit. A június 26-án induló eseménysorozat a város polgárainak játékos vetélkedőivel és sportversenyeivel kezdődik. A rendezvény fő programja a másnapi népünnepély lesz, amelyen megjelennek a tévésorozat alkotói és az egykori helybéli gyermekstatiszták is. Délelőtt a témával kapcsolatban korábban kiírt rajz- és novellapályázatra beérkezett munkákat értékelik, majd közönségtalálkozón vesznek részt a film főszereplői: Zenthe Ferenc és Gera Zoltán. Délután a Ki mit tud? megyei döntőseinek gálaműsora után korhű jelmezekben lovas bevonulás kezdődik a vár udvarába, s ott folytatódik a fesztivál jellegű műsor. A kétnapos program alatt folyamatosan vetítik a sorozat legemlékezetesebb epizódjait, népművészeti kirakodóvásárt tartanak, valamint árusítani fogják az akkorra már megjelenő A Tenkes kapitánya című könyvet is. I A magyar jelen Mohácsig ér Csoóri Sándor költői estje Érden Hancsovszki János felvétele Nagy élményű költői vallomás volt Csoóri Sándor május 6-i estje Budaörsön. Az ő élete már igazán nyitott könyv a magyar értelmiség (szinte a magyar társadalom számára), mégis a bevezetőjében el kelleti mondania: nem úgy alakult az elmúlt két-három éve, ahogyan szerette volna. A távolabbi múltban, harminc-negyven éven át mindig arra vágyott, hogy mindenestül író lehessen, s mégis politizálnia kellett. A sors a mában sem adta meg azt a lehetőséget neki. hogy kizárólag az irodalomnak éljen. A rendszerváltozás után, szinte visszavonult már, mégis közfelkiáltással megválasztották a Magyarok Világszövetsége elnökének. A világ minden részéről összesereglett magyarság közakaratának nem lehetett ellentmondani. Önostorozás, keserűség kísérte a kényszerű élethelyzetet hosszú ideig, pár hónapja azonban megenyhült, megbékélt a sorsával, mert megértette; az értelmiségi nem menekülhet ebben a térségben, Közép-Kelet-Európának ezen a táján; aki a maga szerepében akarja az életét eltölteni, a politika azt sem engedi. Meg kell tehát járni nemcsak a múlt, de a jelen poklának összes bugyrát is. A gondolatsort folytatva meglepő példát mondott: „Költő vagyok, mit érdekelne engem a költészet maga...” József Attila sorát Csoóri Sándor egyik pályatársa imigyen forgatta ki nemrég: „Magyar vagyok, mit érdekelne engem a magyarság maga...” Finoman fogalmazott az est ünnepeltje, amikor azt mondta; Nem illik ilyet mondani. Nem azt mondta Csoóri, hogy nem lehet, mert a szabadságban mindent szabad, még azt is el lehet követni, hogy visszaéljenek vele. A mában azonban, amikor dúl a szerbek háborúja és a magyarság menekül ősi településeiről, otthonából... nem illik így megnyilvánulni. Meg kellene kérdeznie talán a meg nem nevezett „kiforgatónak” Sütő Andrástól, akinek kiverték a Szemét Marosvásárhelyt, hogy mit szól a magyar költőtárs „derűs” szójátékához! Határa kell, hogy legyen a demokráciának, a szabadságnak is, mert aminek nincs határa, az nem létezik. Ebben a gondolatkörben maradva később Illyés Gyula észrevételét idézte Csoóri: „Nagy hazafias költészetük rossz hazá- jú népeknek van.” A jó hazájú- aknak ugyanis nem okoz problémát saját létezésük, hisz ha valami nem fáj, azt észre sem vesszük. A franciák politikai verset Victor Hugo korában írtak utoljára, de amikor 1940-ben Franciaországot a németek lerohanták; a szürrealista költők is hazafias verseket kezdtek írni. Addig a költészetük .a szenvedélyekkel és a mélylélek világával foglalkozott. Itt nálunk, ebben a térségben más az irodalom szerepe, mint Nyugaton. — Az elmúlt három évben értettem meg — mondta Csoóri Sándor, hogy mi a különbség az író és a politikus között: a politikus csak akkor változtathatja meg a világot, ha hatalom van a kezében; az írónak viszont ki kell kerülnie a hatalomból, hogy Ugyanezt tehesse. Tehát a kettőnek feltétlenül külön kell válnia egymástól. A Magyarok Világszövetségének elnöke, mielőtt Budaörsre indult volna, másfél órás interjút adott a New York Times ripoterének, aki nagyon nehezen értette meg a mai magyar valóságot. Azt a jelent, ami tá- gabb és szélesebb fogalom, mint bárhol a nyugati világban, mert ez a jelen egészen Mohácsig ér. A mohácsi vésszel a három részre szakadt ország minőén egysége külön-külön életet élt, s ez a szétszakítottság később is megismétlődött a magyar történelemben. Egyik rossz békekötés követte a másikat a világháborúk után, s hogy mennyire rosszak voltak, azt a ma, a jelen igazolta vissza. Így ér a múlt a mába ezen a tájon, ezért dúlnak a háborúk; hiszen ha rosszul tákolják össze a határokat, azok összeomlanak. A budaörsi általános iskolák és a gimnázium tanulói Bartókot játszottak és sok, katartikus élményt adó Csoóri Sándor verset mondtak el a művelődési ház zsúfolásig telt nagytermében. A költő pedig a,pódium másik oldalán ülve, tenyerébe hajtott fejjel hallgatta az ..Anyám szavai'-1, a „Barbár imádság"-ot, a „Reggeli szekéren apámmal"-t és a többi, megrendítően fölemelő verset... Úgy hiszem, ő is megrendült néhány pillanatra, miközben szembesült régebbi költőönmagával. Annyi minden megvilágo- sult a fejekben ezen a szép hosz- szúra sikerült estén, de a legbiztosabban azt értettük meg, hogy mennyire nehéz ma a politikus költő sorsa: Milyen jó, hogy Csoóri Sándor a Magyarok Világszövetségének elnöke, s milyen kár, hogy mostanában nem ír verseket!- Ónody Ottlik-emléknap Gödöllőn Ottlik Géza 1985-ben, a Kossuth-díj átvételekor Weber Lajos felvétele Ottlik Gézára emlékeznek barátai holnap Gödöllőn, a művelődési központban és az író egykori lakásán. A délután 3-kor kezdődő irodalmi rendezvény vendégei: Bc- ney Zsuzsa költő. Fakan Balázs dramaturg, Réz Pál író és Szántó Piroska festőművész; házigazda Czigány György költő. Az emléknap folyamán többek között bemutatják Koffán Károly és Dór- mán Károly fotóművészek Ottlik Gézáról készült fényképfelvételeit, valamint az MTV Ottlikról szóló videofilmjeit. A zenés irodalmi műsoron neves művészek előadásában az író műveiből hangzanak el részletek — a baráti megemlékezések mellett. Ottlik Géza — ha ezelőtt négy évvel nem ragadja el a halál — holnap lenne 82 éves. Papköltőre emlékeznek Leányfalun Puszta Sándor papköltő halálának 10. évfordulóján, ma emlékestet rendeznek Leányfalun, ahol 1937-től halálig volt plébános. A költőre Vancsó István, Kecskés János, Szeherényi Lehel. Zsidei Barnabás és Kölley György emlékezik. Az irodalmi megemlékezés után Adorján Istvánná, Leányfalu polgár- mestere az önkormányzat nevében koszorút helyez el a papköltő emléktáblájánál. Gyermekszínjátszók megyei döntője Az országban elsőként Pest megyében meghonosított drámapedagógia talajából a gyermekszínjátszó együttesek soha nem tapasztalt meny- nyisége és minősége sarjadt ki. 1992-ben 43 gyermekszínjátszó együttes mutatkozott be a Weöres Sándor nevével jelzett szemlén; közülük tíz jutott tovább a regionális, majd az országos döntőbe. Sikerükben bizonyára szerepet játszott a Szentendrén székelő információs központ által Cegléden megrendezett tavaszi felkészítő tábor is, melyet ebben az évben is megrendeztek. 1993-ban 67 előadással jelentkeztek együttesek. Tekintettel a bemutatott előadások magas színvonalára a tervezett egynapos helyett két naposra kellett ’’ráhangolni” a Weöres Sándor Gyermekszínjátszó Találkozó megyei döntőjét, amelyet a hétvégen, május 8—9-én tartanak Budapesten. A megyei információs központ idén is vállalkozik arra, hogy négy megye legjobbjai számára regionális találkozót rendezzen (május 22—23-án Gödön). » Folyamatosan működik a Pest Megyei Drámapedagógusok Közössége. A Drámapedagógus tagozatot Rudolf Ottóné szervezi. Első szakmai táborukat ez év nyarán Szigetszentmiklóson rendezik meg. Megyei Gyermek- színjátszó tábort is szerveznek (augusztus 5—14. között) Zamárdiban. A folyamatosság biztosítékai a rendszeresen megtartott rendezői és drámapedagógus tanfolyamok, melyeknek a helyszíne az utóbbi években Gödöllő, Szentendre és Fát voltak. A jelenlegi házigazda Dabas. A hatalmas érdeklődés még 1993-ban „kikényszeríti” az újabb tanfolyamokat, ezeket Verőcén illetve Budapesten szándékoznak megrendezni. N. A. L. A Gyermekszínjátszó Találkozó megyei döntőjének műsorát lapunk 18. oldalán közöljük. Valaki önarcképe Valaki önarcképe címen Pálfy Margit színművész adja elő a Kondor Béla műveiből írt színpadi játékot Budakeszin, az Erkel Ferenc Művelődési Házban május 10-én, hétfőn este hét órakor. Hangverseny Erdély orgonáiért A Magyar Zeneművészeti Társaság és az Organa Transsylva- nica Alapítvány jótékony célú koncertet rendez május 9-én, vasárnap este nyolc órakor a budapesti Mátyás-templomban. A hangverseny bevételét az erdélyi orgonák megmentésére alapított Organa Transsylvanica Alapítvány kapja. A hangversenyen Virágh András, Hock Bertalan és Dávid István Bach- műveket játszik.
