Pest Megyei Hírlap, 1993. május (37. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-08 / 106. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1993. MÁJUS 8., SZOMBAT Tízéves a Solymári Nőikar Ünnepel az „éneklő” falu A Solymári Nőikar megalakulásának tízéves évfordulóján ün­nepélyes hangversenyt rendeznek vasárnap délután 4 órakor az Apáczai Csere János Művelődési Házban. A koncerten a nő­ikar mellett a helyi, nagyhírű kórusélet más résztvevői is fel­lépnek: a Hagyományőrző Asszonykórus, a Férfikar és a Gyer­mekkórus is. Műsorukon egyházzenei művek, népdalok, nép­dalfeldolgozások, klasszikus és kortárs kórusművek szerepel­nek. A jubileum alkalmából a nőikar alapító karnagyával, Szo- kolay Bálinttal beszélgettünk. Szokolay Bálint a kórusmuzsi- kálás szépségeivel a népi tehet­ségek egykori nagyhírű képző­jében, a békéstarhosi zeneisko­lában ismerkedett meg, ahol fi­át, Szokolay Sándor zeneszer­zőt iskoláztatta. 1947-től 1977-ig, Solymárra költözéséig szülővárosában, Orosházán ve­zetett kórusokat. A Buda-kör- nyéki településre érkeztekor vi­rágzó kóruséletet talált, elsősor­ban Kelemen Istvánná tanárnő, a hagyományőrző asszonykó­rus és a gyermekkar alapító kar­nagya jóvoltából. A két kórus mellett férfikar és vegyeskar is működik Solymáron. Szokolay Bálint nem sokkal megtelepése után megszervezte saját gyer­mekkórusát. Öt év múlva a si­keres kórust átvette az iskola. A tanár úr ekkor határozta el, hogy nőikart alapít, hiszen ilyen összeállítású együttes a te­lepülésen nem működött. — Nagyon nehezen indult a szervezés. De Kelemen István­ná mellém állt — emlékezik há­lával a ma 87 éves tanár. — megadta jól éneklő egykori kó­rustagjainak neveit, és én el­kezdtem végigjárni a már csalá­dos asszonyokat. Belőlük és gyermekkórusom egykori tagja­iból toboroztam a tizenegyné- hány asszonyt, akikkel elindul­tunk. Szokolay Bálint szeretett vol­na új színfoltot hozni Solymár zenei életébe, noha a kezdetek­kor még nem tudta, mi is le­gyen az. Aztán a véletlen segít­ségére. sietett. 1985-ben elve- tődtek Gyöngyöspatajra, ahol korábban néhány évet töltöttek a családdal, és ahol újra felke­resték a szép Árpád-kori temp­lomot is. A tanár úr elhatároz­ta: itt szerepelniük kell. Azt is megtudta, hogy van egy grego­rián ének, az úgynevezett Gyön- gyöspataji Sanctus, amit az 1600-as években énekeltek a szertartásokon. És döntött: nem­csak ezt a gregoriánt tanulják még, hanem a hagyományos kórusrepertoár mellett egyház­zenei kórusművek előadásával hozzák az új színt településük zenei életébe. Az új repertoár mozdította el a siker felé a kó­rust —, emlékezik a tanár úr. Természetesen megtartották koncertjüket a gyöngyöspataji templomban, majd sorra adták templomi hangversenyeiket Solymáron, a fővárosban és vi­déken — többek között Pécsvá- radon, ahol az ottani leánykar­ral van testvérkapcsolatuk. Szá­mos zenei rendezvényen szere­peltek, többek között a Bárdos Lajos Zenei Heteken, a Békés­tarhosi Zenei Napokon és kó­rustalálkozókon. 1989-ben a II. Budapesti Nemzetközi Kórusta­lálkozón saját kategóriájukban ezüstdiplomát kaptak. Eredmé­nyeikben oroszlánrésze volt Blazsek Andrea segéd.karnagy- nak, akit a tanár úr már a gyer­mekkórusban maga mellé vett, s akinek most átadja a kamagyi stafétabotot. Anélkül, hogy sze­retett kórusától megválna. Mert továbbra is lelke szeretne ma­radni és ott segíteni, ahol lehet. Velük utazik a hónap végén Ausztriába is, egy ottani kórus látogatását viszonozni. Szokolay Bálint végezetül el­mondja: nehéz volt nagyhírű fia apjaként kórust vezetni, mert meg kellett felelnie mind­annak a szigorú követelmény­nek, amelyeket Szokolay Sán­dor maga elé tűzött: hogy soha nem szabad megalkudni, soha nem szabad az értéktelen zene felé hajlani. S hogy a kórusmu­zsikálással egyszerre kell átfon­ni a zenei és benne egyházze­nei, valamint nemzeti értékein­ket.- Veszelszky ­A Tenkes visszatér A harminc éve forgatott első. s azóta is népszerű, tévésorozat, A Tenkes kapitánya alkotói idén június végén visszatérnek a forgatás helyszínére, a sikló­si várba. Az évforduló alkalmá­ból szervezett rendezvény mű­sorairól a szervezők — a Bara­nya Megyei Művelődési Köz­pont, a Siklós Városi Önkor­mányzat és a Pécsi Pannónia Rádió — Siklóson tájékoztat­ták a sajtó képviselőit. A június 26-án induló ese­ménysorozat a város polgárai­nak játékos vetélkedőivel és sportversenyeivel kezdődik. A rendezvény fő programja a másnapi népünnepély lesz, amelyen megjelennek a tévéso­rozat alkotói és az egykori helybéli gyermekstatiszták is. Délelőtt a témával kapcsolat­ban korábban kiírt rajz- és no­vellapályázatra beérkezett munkákat értékelik, majd kö­zönségtalálkozón vesznek részt a film főszereplői: Zenthe Ferenc és Gera Zoltán. Dél­után a Ki mit tud? megyei dön­tőseinek gálaműsora után kor­hű jelmezekben lovas bevonu­lás kezdődik a vár udvarába, s ott folytatódik a fesztivál jelle­gű műsor. A kétnapos program alatt fo­lyamatosan vetítik a sorozat legemlékezetesebb epizódjait, népművészeti kirakodóvásárt tartanak, valamint árusítani fogják az akkorra már megjele­nő A Tenkes kapitánya című könyvet is. I A magyar jelen Mohácsig ér Csoóri Sándor költői estje Érden Hancsovszki János felvétele Nagy élményű költői vallomás volt Csoóri Sándor május 6-i estje Budaörsön. Az ő élete már igazán nyitott könyv a ma­gyar értelmiség (szinte a ma­gyar társadalom számára), még­is a bevezetőjében el kelleti mondania: nem úgy alakult az elmúlt két-három éve, ahogyan szerette volna. A távolabbi múltban, harminc-negyven éven át mindig arra vágyott, hogy mindenestül író lehessen, s mégis politizálnia kellett. A sors a mában sem adta meg azt a lehetőséget neki. hogy kizáró­lag az irodalomnak éljen. A rendszerváltozás után, szinte visszavonult már, mégis közfel­kiáltással megválasztották a Magyarok Világszövetsége el­nökének. A világ minden részé­ről összesereglett magyarság közakaratának nem lehetett el­lentmondani. Önostorozás, ke­serűség kísérte a kényszerű élet­helyzetet hosszú ideig, pár hó­napja azonban megenyhült, megbékélt a sorsával, mert megértette; az értelmiségi nem menekülhet ebben a térségben, Közép-Kelet-Európának ezen a táján; aki a maga szerepében akarja az életét eltölteni, a poli­tika azt sem engedi. Meg kell tehát járni nemcsak a múlt, de a jelen poklának összes bugy­rát is. A gondolatsort folytatva meglepő példát mondott: „Köl­tő vagyok, mit érdekelne en­gem a költészet maga...” Jó­zsef Attila sorát Csoóri Sándor egyik pályatársa imigyen for­gatta ki nemrég: „Magyar va­gyok, mit érdekelne engem a magyarság maga...” Finoman fogalmazott az est ünnepeltje, amikor azt mondta; Nem illik ilyet mondani. Nem azt mond­ta Csoóri, hogy nem lehet, mert a szabadságban mindent sza­bad, még azt is el lehet követ­ni, hogy visszaéljenek vele. A mában azonban, amikor dúl a szerbek háborúja és a magyar­ság menekül ősi településeiről, otthonából... nem illik így meg­nyilvánulni. Meg kellene kér­deznie talán a meg nem neve­zett „kiforgatónak” Sütő And­rástól, akinek kiverték a Sze­mét Marosvásárhelyt, hogy mit szól a magyar költőtárs „derűs” szójátékához! Határa kell, hogy legyen a demokráciának, a szabadságnak is, mert ami­nek nincs határa, az nem léte­zik. Ebben a gondolatkörben ma­radva később Illyés Gyula ész­revételét idézte Csoóri: „Nagy hazafias költészetük rossz hazá- jú népeknek van.” A jó hazájú- aknak ugyanis nem okoz prob­lémát saját létezésük, hisz ha valami nem fáj, azt észre sem vesszük. A franciák politikai verset Victor Hugo korában ír­tak utoljára, de amikor 1940-ben Franciaországot a né­metek lerohanták; a szürrealis­ta költők is hazafias verseket kezdtek írni. Addig a költésze­tük .a szenvedélyekkel és a mélylélek világával foglalko­zott. Itt nálunk, ebben a térség­ben más az irodalom szerepe, mint Nyugaton. — Az elmúlt három évben értettem meg — mondta Csoó­ri Sándor, hogy mi a különbség az író és a politikus között: a politikus csak akkor változtat­hatja meg a világot, ha hatalom van a kezében; az írónak vi­szont ki kell kerülnie a hatalom­ból, hogy Ugyanezt tehesse. Te­hát a kettőnek feltétlenül külön kell válnia egymástól. A Magyarok Világszövetsé­gének elnöke, mielőtt Budaörs­re indult volna, másfél órás in­terjút adott a New York Times ripoterének, aki nagyon nehe­zen értette meg a mai magyar valóságot. Azt a jelent, ami tá- gabb és szélesebb fogalom, mint bárhol a nyugati világban, mert ez a jelen egészen Mohá­csig ér. A mohácsi vésszel a há­rom részre szakadt ország min­őén egysége külön-külön életet élt, s ez a szétszakítottság ké­sőbb is megismétlődött a ma­gyar történelemben. Egyik rossz békekötés követte a mási­kat a világháborúk után, s hogy mennyire rosszak voltak, azt a ma, a jelen igazolta vissza. Így ér a múlt a mába ezen a tájon, ezért dúlnak a háborúk; hiszen ha rosszul tákolják össze a hatá­rokat, azok összeomlanak. A budaörsi általános iskolák és a gimnázium tanulói Bartó­kot játszottak és sok, katartikus élményt adó Csoóri Sándor ver­set mondtak el a művelődési ház zsúfolásig telt nagytermé­ben. A költő pedig a,pódium másik oldalán ülve, tenyerébe hajtott fejjel hallgatta az ..Anyám szavai'-1, a „Barbár imádság"-ot, a „Reggeli szeké­ren apámmal"-t és a többi, megrendítően fölemelő ver­set... Úgy hiszem, ő is megren­dült néhány pillanatra, miköz­ben szembesült régebbi költő­önmagával. Annyi minden megvilágo- sult a fejekben ezen a szép hosz- szúra sikerült estén, de a legbiz­tosabban azt értettük meg, hogy mennyire nehéz ma a poli­tikus költő sorsa: Milyen jó, hogy Csoóri Sándor a Magya­rok Világszövetségének elnö­ke, s milyen kár, hogy mostaná­ban nem ír verseket!- Ónody ­Ottlik-emléknap Gödöllőn Ottlik Géza 1985-ben, a Kossuth-díj átvételekor Weber Lajos felvétele Ottlik Gézára emlékeznek barátai holnap Gödöllőn, a művelődési központban és az író egykori laká­sán. A délután 3-kor kezdődő iro­dalmi rendezvény vendégei: Bc- ney Zsuzsa költő. Fakan Balázs dramaturg, Réz Pál író és Szántó Piroska festőművész; házigazda Czigány György költő. Az emlék­nap folyamán többek között be­mutatják Koffán Károly és Dór- mán Károly fotóművészek Ottlik Gézáról készült fényképfelvétele­it, valamint az MTV Ottlikról szó­ló videofilmjeit. A zenés irodalmi műsoron neves művészek előadá­sában az író műveiből hangzanak el részletek — a baráti megemlé­kezések mellett. Ottlik Géza — ha ezelőtt négy évvel nem ragadja el a halál — holnap lenne 82 éves. Papköltőre emlékeznek Leányfalun Puszta Sándor papköltő halálának 10. évfordulóján, ma emlék­estet rendeznek Leányfalun, ahol 1937-től halálig volt plébá­nos. A költőre Vancsó István, Kecskés János, Szeherényi Le­hel. Zsidei Barnabás és Kölley György emlékezik. Az irodal­mi megemlékezés után Adorján Istvánná, Leányfalu polgár- mestere az önkormányzat nevében koszorút helyez el a pap­költő emléktáblájánál. Gyermekszínjátszók megyei döntője Az országban elsőként Pest megyében meghonosított drámapedagógia talajából a gyermekszínjátszó együtte­sek soha nem tapasztalt meny- nyisége és minősége sarjadt ki. 1992-ben 43 gyermek­színjátszó együttes mutatko­zott be a Weöres Sándor ne­vével jelzett szemlén; közü­lük tíz jutott tovább a regio­nális, majd az országos dön­tőbe. Sikerükben bizonyára sze­repet játszott a Szentendrén székelő információs központ által Cegléden megrendezett tavaszi felkészítő tábor is, melyet ebben az évben is megrendeztek. 1993-ban 67 előadással jelentkeztek együt­tesek. Tekintettel a bemuta­tott előadások magas színvo­nalára a tervezett egynapos helyett két naposra kellett ’’ráhangolni” a Weöres Sán­dor Gyermekszínjátszó Talál­kozó megyei döntőjét, ame­lyet a hétvégen, május 8—9-én tartanak Budapesten. A megyei információs köz­pont idén is vállalkozik arra, hogy négy megye legjobbjai számára regionális találkozót rendezzen (május 22—23-án Gödön). » Folyamatosan működik a Pest Megyei Drámapedagó­gusok Közössége. A Dráma­pedagógus tagozatot Rudolf Ottóné szervezi. Első szak­mai táborukat ez év nyarán Szigetszentmiklóson rende­zik meg. Megyei Gyermek- színjátszó tábort is szervez­nek (augusztus 5—14. kö­zött) Zamárdiban. A folyamatosság biztosíté­kai a rendszeresen megtartott rendezői és drámapedagógus tanfolyamok, melyeknek a helyszíne az utóbbi években Gödöllő, Szentendre és Fát voltak. A jelenlegi házigazda Dabas. A hatalmas érdeklő­dés még 1993-ban „kikény­szeríti” az újabb tanfolyamo­kat, ezeket Verőcén illetve Budapesten szándékoznak megrendezni. N. A. L. A Gyermekszínjátszó Talál­kozó megyei döntőjének mű­sorát lapunk 18. oldalán kö­zöljük. Valaki önarcképe Valaki önarcképe címen Pálfy Margit színművész adja elő a Kondor Béla műveiből írt színpadi játékot Budakeszin, az Er­kel Ferenc Művelődési Házban május 10-én, hétfőn este hét órakor. Hangverseny Erdély orgonáiért A Magyar Zeneművészeti Társaság és az Organa Transsylva- nica Alapítvány jótékony célú koncertet rendez május 9-én, vasárnap este nyolc órakor a budapesti Mátyás-templomban. A hangverseny bevételét az erdélyi orgonák megmentésére alapított Organa Transsylvanica Alapítvány kapja. A hangver­senyen Virágh András, Hock Bertalan és Dávid István Bach- műveket játszik.

Next

/
Thumbnails
Contents