Pest Megyei Hírlap, 1993. május (37. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-08 / 106. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. MÁJUS 8.. SZOMBAT Vita Kiskunlacházán Reptér az unokáink kontójára? Osztrovszki Györgyre ma már csak kevesen emlékeznek, a ’88-ban elhunyt akadémikus professzor európai energetikai szaktekintély volt, s egyike azoknak, akit szovjet nyomásra Kádárék ejtettek. Egyszer megkérdeztem tőle, tulajdonképpen miért tették mellékvágányra? Válasz helyett kinyitott egy szekrényt és elém tett néhány mappát. — Ezért. Ezekben írtam meg az ellenvetéseimet a bős—nagymarosi vízlépcső megépítése ellen. Úgy jártam, mint Galilei, csak engem nem égettek meg. Nem vontam vissza a véleményemet, ezért félretettek. De ma is állítom, a dunai erőmű egy gigantomániás őrültség, melynek beláthatatlan következményei lesznek. Osztrovszki professzor próféciája Lacházán jutott eszembe, ahol két tárca szakemberei, kilenc település "vezetői és háromszáz ember vitatkozott azon, hogy legyen, vagy ne legyen tranzit repülőtér Kiskunlacházán. Nem vitás, ez sem kis beruházás, 50 millió forintra taksálják. De hol áll ez Bős—Nagymarostól, az oda beinvesztált milli- árdoktól, s az okozott kártól? Ha 1975-ben Osztrovszki vészjelzéseit komolyan veszik, ha ugyanúgy nyílt fórumokon mondhatta volna el ki-ki a véleményét, ma nem cipelnénk a múlt egy ekkora fiaskóját, melynek végkimenetele még ma is kétséges. Azt, hogy a majdani repülőtér Lacházán, avagy Kunmadarason épül fel, ma még nem tudni, de az, hogy erről nem csupán egy maroknyi ember .dönt, s nem hatalmi szóval adnak rá áldást, ez a demokrácia érvényesülésének pregnáns bizonyítéka. Lapunkban többször is szó esett erről a kérdésről, s lévén, hogy Lacháza Pest megyéhez tartozik, némi elfogultsággal, a térség érdekeit helyeztük előtérbe. A kérdés(Folytatás az T oldalról.) A lakótelepen tett séta és a lakások megtekintése közben folytatott közvetlen beszélgetésen Morvái István államtitkár hangsúlyozta, hogy ez az első eset a magyar menekültügy közelmúltbeli történetében, hogy egyszerre negyven embernek oldódik meg egy helyen a lakásproblémája. Mint mondotta, külön öröm számára, hogy a volt szovjet lakótelepet ilyen nemes célra sikerült átalakítani, és olyan embereknek a problémája rendeződik, akik nagyon elesett helyzetben vannak. A tíz, többségében kétgyermekes erdélyi magyar menekültcsalád az 1990. március 15-i maros vásárhelyi események után kért politikai menedékjogot hazánktól. Azóta már mindannyian megkapták a magyar állampolgárságot, s ben megszólalók — azok a polgármesterek, akik az eddigi fórumokon véleményt mondtak — egyhangúlag a repülőtér megépítése mellett foglaltak állást, s az eddig felhozott ellenérvek csak az állat- és növényvilágot érintő károsodásokat taglalták. A csütörtökön Lacházán megrendezett vitafórumon viszont kiderült, ennél jóvalta többről van szó. Egy nemzetközi repülőtér üzemeltetése nem csupán gazdasági előnyökkel jár, hanem generációkra kiható, emberre káros következményekkel is. A hozzászólások azt is világosan tükrözték, szó sincs osztatlan egyetértésről. Az egyik fő érv: a repülőtér megoldaná Lacháza és a társközségek munkanélküliségének gondjait. A kérdést elemezve kiderült, ez legfeljebb részben valós érv, hisz a munkanélküliek alapképesítése (többnyire mezőgazdasági munkásokról van szó) nem alkalmas egy repülőtér felépítéséhez, és majdani üzemeltetéséhez. Nehezen elképzelhető, hogy ezek az emberek vállalnák az átképzést. Találomra megkérdeztem három résztvevőt, koruk 40, 43 illetve 53 év. Egybehangzóan kijelentették, nem hajlandók ebben a korban új mesterséget tanulni. Ezzel kapcsolatban dr. Farkas József, a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság főosztályvezetője azt hangoztatta: ha ezek az emberek nem is, de a gyerekeik alkalmasak, hogy a beruházó támogatásával szakmát tanuljanak, mely életre szóló, biztos kenyeret garantál számukra. Amiről mindeddig nem esett szó a fórumokon: a leszálló gépek kerekeinek súrlódásából keletkező gumi-, kátránypor, mely a kerozin gázzal keveredve rákkeltő. Vagy a nagyfokú zajártalom, mely pszichés hatásokat vált ki az emberekből. Ezekre a tényezőkre a Környezet- és Területfejlesztési Minisztérium szakértője, dr. Kántor Miklós főtanácsos mutatott rá, adatokkal alátmasztva állításait. A Kiskunlacházai Repülőtér Környezet és Természetvédelmi Hatásvizsgálat című tanulmánya szerint, melyet a Közlekedéstudományi Intézet készített el, a repülőtér, illetve a le- és felszállási határzóna várható zajszintje 75 decibel. Ezzel szemben az 4/84 EÜM Rendelet értelmében a laza beépítésű lakterületeken — amilyen Lacháza és környéke — nagyforgalmú repülőtér környezetében a közlekedéstől származó zaj határ értéke nem haladhatja meg a nappali 65, az éjjeli 55 decibelt. Ráadásul ez a körzet üdülőövezet, amire a 60 illetve 50 decibeles határérték az érvényes. Ezek ismeretében többen is tiltakoztak a repülőtér megépítése ellen, köztük Aporja jegyzője és Sziget- szentmárton főorvosa — ez utóbbi írásos petíciót nyújtott át a KTM képviselőinek. Mert az igaz, hogy a térségben 7000 munkanélküli van, s 40 ezer ember él abban a hitben, hogy a repülőtér fellendítheti a gazdasági életet. Csakhogy ugyanehhez a térséghez mintegy 100 ezer ember kötődik hétvégiház- és zártkert tulajdonosi minőségben, akik pont a csendért és nyugalomért fektették bele pénzüket ezekbe az ingatlanokba, a Kis-Duna két oldalán. Ezek az emberek jelentős adókkal gyarapítják az ön- kormányzatok költségvetését, ellátásuk sok helyi lakosnak megélhetést ad. Az ő érdekeiket sem lehet tehát figyelmen kívül hagyni. Felmerült az a kérdés is, vajon szükség van-e az országnak egy újabb mamut légikikötőre? A már említett tanulmány 2000—2005 közt jelentős utasnövekedést és áruforgalmat prognosztizál, amit viszont a KTM megkérdőjelezett. Abban egyet kell érteHancsovszki János felvétele nünk a KHVM véleményével, hogy ennek megítélése s az esetleges tévedés konzekvenciája nem a KTM-re tartozik. Az is valósnak tűnt, hogy a KTM nem ismerte teljes mélységben a KHVM által elbírálásra megküldött tanulmányt (például milliós nagyságrendű adateltérések mutatkoztak a két fél álláspontjának bizonygatása során.) A nézetkülönbségek ellenére a KTM nem foglalt határozottan álláspontot a repülőtér ellen, viszont kérte a tanulmányterv kibővítését, mely tartalmazza azokat a védőintézkedéseket, mely kiküszöböli a már említett emberre és környezetre káros hatásokat. A repülőtérpártiak amellett kardoskodtak, hogy ők a kenyerük érdekében hajlandók felvállalni a hátrányokat is, a KTM ne a környezetkárosodással törődjön, hanem a lakosság megélhetésével. Az ellentábor viszont burkoltan sőt, nyíltan is utalt rá, hogy a többnyire tájékozatlan és hoy.zá nem értő emberek hangulatát magán és egyéb érdekek manipulálják (a lacházi önkormányzat állítólag a repülőtérből remélhető haszonra számítva vett fel hárommillió dollár kölcsönt a csatornahálózat megépítésére). A többórás fórum végeredménye: a két szakminisztérium egyike sem nyert csatát, csupán az bizonyosodott be, hogy a térség véleménye nem egységes. Nyilván nem itt és most dől el, hogy lesz vagy nem lesz repülőtér Kiskunlacházán. Ezt eldöntendő egy valóban átfogó, mindenre kiterjedő felmérő tanulmány szükséges. Nehogy tíz, húsz év múlva derüljön ki, hogy Magyar- ország egy újabb Bős—Nagymaros ügyet vállalt fel, melynek anyagi és környezetvédelmi következménnyeit az utódok viselik. Matula Gy. Oszkár munkahelyük van, gyerekeik pedig iskolába járnak, de lakásuk nincsen, ezért a tököli lakások szeptemberre várható átadásáig a Magyar Vöröskereszt Nemzetközi Menekülttáborában laknak Csillebércen. Az 1,2 millió forint értékű, kétszobás lakások megvásárlásához az erdélyiek családonként 400 ezer forint támogatást kaptak a letelepedési alaptól és 150-200 ezer forintot a Magyar Vöröskereszttől kamatmentes kölcsön formájában. Mindannyian reményüket fejezték ki, hogy szeptembertől gyerekeik már Tökölön járhatnak iskolába. Mint Hoffinan Pál polgár- mester elmondta, idén szeptembertől egyelőre a gyerekeket csak a falu végén lévő iskolába tudják fogadni, de. re- ■ mélhetőleg a jövő évtől a lakótelepen is elkészül az iskola. Erre annál is inkább szükség lenne, mivel az erdélyieken kívül csaknem 1500 embernek lesz szeptembertől új otthona a volt szovjet lakótelepen. Lakásnézőben a menekültek Erdélyiek otthona Tökölön Emlékezés az életmentőkről Gödöllőn (Folytatás az 1. oldalról) Az ünnepségen több aktivista munkáját köszönték meg oklevéllel. A vöröskeIvánka Imre honvéd- ezredes (1818—1896) resztes tevékenységet elismerő oklevél ezüst fokozatát vehette át Szviatovszki András megyei titkártól Bakti Tiborné (Domony) és Tamás Jánosné (Kerepestar- csa), bronzfokozatot kapott Soós Lászlóné (Kerepestar- csa), Bodó Zsolt (Aszód) és Bátori Istvánná (Budapest). A Gödöllő körzeti okleveleket Kovács Jánosné, Kalmár Éva, Szlatky Lászlóné (Gödöllő) és Dombrády Emília (Valkó) vehette át. Elismerték Máthé József Attila munkáját is, aki Ivánka Imre életéről gyűjtött adatokat. A máriabesnyői temetőben ugyanis a mozgalom jeles személyisége nyugszik, ki 1948-ban Batthyányi Lajos miniszterelnök nemzetőrségi titkára volt, s akit a hadijog megsértésével fogatott el Jellasics. Császári kegyelemmel 1850-ben szabadult. Évdíjat szegénysorsú honvédek, hadiözvegyek és árvák segélyezésére fordította. Élénk tevékenységet fejtett ki a Magyar Vöröskereszt Egylet első budai kórházának megépítése érdekében. A nagy magyar sírhelyét a Damjanich-iskola gondozza. ' A tegnapi ünnepség programja itt fejeződött be, koszorúzással. B. G. V öröskeresztes-világnap Új mentőállomás Gyomron (Folytatás a 1. oldalról) Garádi István, a település polgármestere beszédében kiemelte, hogy két éve a képviselő javaslatára keresték meg az Országos Mentő- szolgálat vezetőit a mentőállomás létesítésének tervével. Gyömrő nagyközség —, egykor járási székhely is volt —, s évtizedek óta fontos egészségügyi központja a környék településeinek. A községben rendelőintézet működik, gyermekkörzeti ellátás is van, a körzeti központi ügyelet, illetve a gyógyszertár sem kizárólag csak a község lakosait szolgálja. A tizenkétezer lelket számláló településen örömmel fogadták a javaslatot, hiszen az Erdei Fenyő Szociális Otthon, az Időskorúak Napköziotthona, az általános iskolák és a diákotthon, valamint még számos más intézmény fontosnak tartotta a mentőállomás létrejöttét. Az önkormányzati testület annakidején úgy határozott, hogy négymillió forintot áldoz az intézmény kialakítására és működtetésére. A polgármester örömmel számolt be arról, hogy a Belügyminisztériumhoz benyújtott céltámogatási pályázaton 2,2 millió forintot nyertek, amelyen egy új Toyota mentőautót fognak vásárolni. Dr. Góbi Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója beszédében elmondta, hogy a Gyömrői Mentőállomás az országban a száznyolcvanötödik, s a mostani avatás azért különleges ünnep, mert közel esik a május 10-i Mentők Napjához. A szervezet jogelődjét, a Budapesti Önkéntes Mentőegyesületet ugyanis 1887-ben e napon hívták életre, az Országos Mentőszolgálat pedig 1948-ban alakult meg ezen a napon. Az elmúlt évek finanszírozási nehézségei ellenére bajtársaim becsülettel dolgoznak és szolgálják a lakosságot — hangsúlyozta Göbl Gábor. Paradox helyzetnek tűnhet, hogy miközben az Országos Mentőszolgálat súlyos nehézségekkel küzd, egy-egy új mentőállomás megnyitását mégis van módunk megünnepelni, de mindezt az tette lehetővé, hogy a helybéli közösség anyagi áldozatot vállalva adakozott. Ami egy ország életében nem nagy esemény, az egy község életében rendkívüli dolog —- mondta dr. Győry Attila, az OMSZ Pest Megyei Mentőszervezetének vezető főorvosa.- tibay -
