Pest Megyei Hírlap, 1993. május (37. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-07 / 105. szám
á PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1993. MÁJUS 7., PÉNTEK 5 Jól startolt a megyei iparkamara A Átmenetileg csökkent a taglétszám — 1992-ben még 81-en voltunk — egészítette ki a korábban szétosztott írásbeli beszámolóanyagot Peterdy Vince, a PmKIK elnöke a tegnapi közgyűlésen. — Fizetésképtelenség miatt, feltételezem, hogy ez csak átmeneti nehézség miatt következett be néhány tagunknál, az év végére 62-en maradtunk. Bár csökkent a taglétszám, több látványos eredményt is elkönyvelhet a kamara. Peterdy Vince elnök elmondta. hogy elsősorban a szervezet megismertetésében, tevékenységének elteijesztésé- ben. a tagok tájékoztatásában, sőt a sajtóval meglévő kapcsolatok ápolásában végzett a kamara vezetése jó munkát. E tevékenységekhez szorosan kapcsolódik a Pest megyében működő szervezetekkel való rendszeres és személyes jó viszony kialakítása, az országos szervekkel történő munkakapcsolat kiépítése. Hasonlóan kedvezően alakult a kamara és egyéb hazai illetve külföldi társszervezetek között is az együttműködés. Ezt elsősorban a kölcsönös tájékoztatás, a profilba vágó rendezvényeken való folyamatos megjelenés segítette elő. — Ami a külföldi kapcsolatainkat érinti — szólt részletesebben is erről a témáról az elnök -—, azok közül az egyik legeredményesebb a németországi Osnahrücki Környezetvédelmi Akadémiával felvett kapcsolatunk volt. Ez a tudományos intézet finanszírozott még egy megyei környezetvédelmi térkép elkészítését. A víz, a levegő és a talajszennyezettségről összeállított állapotfelmérés alapjául szolgál a következő évek legsürgetőbb teendőinek rangsorolásához is. A Pest megyei Kereskedelmi és Iparkamara várja a szervezetről szóló törvény elfogadását. Ez egyrészt a kötelező tagság bevezetését jelenti, másrészt pedig érdekeiknek a mostaninál sokkal szervezettebb, rendszeresebb védelmét is ígéri. Ehhez a beszámolóban foglalt gondolathoz fűzte hozzá a kamara elnöke, hogy a mostani érdekképviseletük nem személyes. Ugyanakkor a kamara a Munkaadók Országos Szövetségében és az Országos Érdekegyeztető Tanácsban védi a tagsága érdekeit. A tegnapi közgyűlésen — igazolva a kamara és a Pest megyei önkormányzat közti jó kapcsolatot — részt vett Bányai Judit, a közgyűlés al- elnöke is, aki hozzászólásában kiemelte: a megyei vezetés több témában is szorosan együttműködik a kamarával, anyagilag, tanácsokkal, s saját nemzetközi kapcsolatainak felajánlásával is segíti a szervezetet és a tagságát. M. É. A kisvasúinak élnie kell Kismaroson tartotta meg tegnap kihelyezett ülését Pest megye közgyűlésének nemzetiségi és társadalompolitikai bizottsága. Első napirendi pontként megtárgyalták és véleményezték a megyei közgyűlés elé kerülő, Pest megye önkormányzatának cselekvési koncepcióját vázoló dokumentumokat. Az előterjesztést egyhangúlag a közgyűlési tárgyalásra alkalmasnak ítélték. A szavazás után a testület tagjai átsétáltak a Börzsöny Állami Erdei Vasút kismarosi végállomásához. Innen különjárattal indultak szemleútra a királyréti végállomásig, miközben Orosz János, Kismaros polgármestere a vonaton ismertette az idén százéves erdei vaspálya rövid történetét és mai helyzetét. A kezdetben ipari célokat szolgáló, később a hegyek közé épült Szo- kolya egyetlen közlekedési eszközének számító, aztán úttörő és kirár.dulóvonatként működő vasútra az Ipolyvidé- ki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság sohasem áldozott, ám most értékként kezeli, s feltehetőleg magas áron adná át, ha kémék. Nemoda István szakértő, aki nemrég még a megyei ön- kormányzat munkatársa volt, s a kisvasút ügyeit a legapróbb részletekig ismeri, elmondta: A múlt év május 18-án, a gazdaság csődbe jutása után, mivel veszteséges tevékenységet nem folytathat, leállította a járatokat. Azóta válságstáb dolgozik működtetése érdekében. Tavaly sikerült ötmillió forinttal támogatni az újraindítást, de az idei tavaszra elfogyott az Országos Idegenforgalmi Hivatal által kiutalt pénz. Februárban ismét leállt a vonat, míg most a szezon kezdetére a Környezetvédelmi Minisztérium gyorssegélye érkezett meg. — Szerte Európában egyesületek, alapítványok működtetik az ilyen kisvasutakat — folytatta Nemoda István. A Börzsönyi Gyermekvasútért Alapítvány létrehozója a megyei önkormányzat volt. Ehhez csatlakozott a Pest megyei Gyermek és Ifjúsági Alapítvány, a Győri Vasútépítő Kft., valamint Szokolya és Kismaros önkormányzata. Az alapító törzstőkéje hárommillió forint, ami alapvetően még nem oldja meg a problémát. Ezért a Földművelés- ügyi Minisztérium elkészítette a kormány elé kerülő előterjesztést, mely a kisvasutak sorsát átfogó módon rendezi. Az államháztartási törvény alapján megvont állami dotáció a kisvasút sorsát egyelőre megpecsételte. Ezen próbáltak példamutatón változtatni az alapítványhoz adott százezrükkel a kismarosiak, ötvenezerrel a szokolyai képviselő- testület tagjai is. K. T. I. Polgármestert választ a falu Négy jelölt indul Csornádon A szorgalom és tehetség eredménye látható a 800 lelket sem számláló, gyönyörű település arculatán. A kívül csinos, belül tágas lakásokon, melyek mindegyikében vezetékes víz, földgázfűtés szolgálja a kényelmet. Bővült és tovább bővül a telefonhálózat, burkolt közutakon lehet közlekedni. A tanácsi rendszer megszűntével már nem az őrbottyáni községházán, hanem a hazai, felújított és kulturált épületben igazgatja saját sorsát képviselői által a község lakossága. Indulatok a felszínen Ám még mindig sok a megoldásra váró feladat. Ezek egyike az általános iskola felnőtt tagozatos kisdiákjainak a helyzete, akik egyelőre az őrbottyáni iskolában tanulnak. Haza kéne őket hozni, de ezen is nagy vita folyik, mert többek szerint amíg nem sikerült az öreg iskolaépület helyett szebbet, tágasabbat építeni, még az is jobb, hogy a nagyobbaknak reggelente buszra kell szállniuk. Ezzel és mással kapcsolatban is rengeteg indulat robbant mostanában a felszínre. A legutóbbi falugyűlésen a Fővárosi Csatornázási Művek által a közelben működtetett szikkasztott szennyvíziszap-tároló miatt állhatták az ostromot a csomádi szenátorok. Végül bizottság alakult azt kivizsgálandó, hogy vajon valóban ártalmas-e a környezetre vagy sem, az ide szállított hulladék? A céget nem lehetne egykönnyen eltanácsolni a területről, mivel pár éven belül 140 millió forintot ad jelenléte ellenében községfejlesztésre. Ám a megválasztott bizottság tagjai egy-két napon belül mind közölték, hogy visszaadják a megbízatásukat. Eszlényi László, a község evangélikus lelkésze — más felekezet nincs — az 1990-ben megválasztott polgármester, már a vita kirobbanása előtt lemondott. Az új polgármester közvetlen választásához most vasárnapra készítik a szavazóumát. Akiket szólítottak Korábban még csak két polgármesterjelölt nevét közölhettük, de később négyre gyarapodott a jelöltek száma. Mindegyike vállalta, hogy bemutatkozik, s elmondja az elképzeléseit. A korban legidősebb Gyöngyösi Pál nyugalmazott tanár, alpolgármester szülőfalujának szeretetéről adott már sok tanúbizonyságot. Úgy gondolja, hogy azt a szeméttelepi vitát le kell és le is lehet zárni, ha a működtetők hitelt érdemlően igazolják, hogy nem okoznak veszélyt. Azt pedig mindenképpen el kell érni, hogy a gyerekek legalább választhatóan tanulhassák a szlovákot. Hiszen a szavazás mindig úgy alakul, ahogy előadják a témát — jegyzi meg, s hozzáteszi: — Vállalni kell azt, hogy mi tótok vagyunk, ez az anyanyelvűnk. Ezért helyteleníti, hogy például a középületekről valamilyen véletlen következtében lekerültek a kétnyelvű táblák. Azokat is vissza kell helyezni. Sőt, még azon is elgondolkozik félhangosan az egykori lelkész vejeként, hogy vajon nem volnának meghittebbek a szlovák nyelvű istentiszteletek, ahogy azokat régen is hallgathatták. — A feltételeket valóban meg kell vizsgálni, de a végső megoldás az, hogy minden gyerek itthon tanuljon folytatja Gyöngyösi Pál. — Ha pedig korszerű oktatást akarunk, akkor csak korszerű szolgálati lakásért jönnek ide a felkészült pedagógusok — mondja, s ezek építését tartja szükségesnek a telefonhálózat további bővítésével, az igazságos földrendezéssel, az új birtolaiszonyok megnyugtató kialakításával egyetemben. Erre épülhet a kulturális élet fejlesztése, az elszegénye- dó'k szociális támogatása, s egy külön akcióként önként jelentkezőkkel szűrővizsgálat, amely kimutatná: vannak-e egészségre káros anyagok az emberek szervezetében? Ha vannak, mit kell tenni az iszaptárolóval vagy más ügyben. — Túlságosan nem reménykedem, és nem bántó- dom meg, ha nem engem választanak — mondja a tanár úr, aki csak az őt ért megtiszteltetésért indul, hívei kedvéért. Jakab Jánosné ma is képviselő, sőt korábban a közös tanács csomádi reprezentánsa volt Őrbottyánban. A Fóti Mgtsz anyagkönyvelője, különben mezőgazdász technikus, úgy érzi, az asszonynak ugyan a családban volna a legfőbb dolga, ám ő ennyivel soha nem elégedett meg. Mivel szólította egy csoport, hát indul. Tekintettel arra, hogy Csornádon más lehetőséget nem kínál a jövő, a. földművelésben lát lehetőséget, méghozzá új demokratikus vezetésű közös gazdasággal, amit szerinte a falubeliek is nagyon szeretnének. Ezt akarja elősegíteni, meg persze a felsőtagozatos gyerekek ügyét. Peja Győző tanár, az őrboty- tyáni általános iskola igazgatóhelyettese is volt Csornád képviselője a közös tanácsban. Úgy gondolja, hogy a képviselő-testület még egy évig tartó mandátuma alatt már nem jut sok idő a cselekvésre. Ez alatt szeretné alkalmasságát bizonyítani a következő ciklusra, <í addig is minél kevesebb fedezet nélküli ígéretet tenni. Meg lehet vizsgálni a szlovák nyelvoktatás ügyét, haza lehet hozni a diákokat — sorolja, s ő is a megszólítás miatt lép szorítóba. Harminc éve tanár, ért az emberek nyelvén — bizakodik. A legtöbb tennivalót a kialakult viszonyok újra gondolása, konkrét elemzése után határozná meg, azt is együtt az emberekkel. A jövőért felelősen Szász Gábor helybeli vállalkozó, a MŰGÉP Kft. ügyvezetője is mindent a falu igényei szerint tenne, de társaival ellentétben más módszerekkel. — Ha nekem egy járdát kell kijavíttatnom, azért nem kell falugyűlést tartani — hangoztatja. Régebben a Békés megyei Kőröstarcsáról került ide az élet iskolájában alaposan megedződve, mint akikről azt szokás mondani: „A semmivel kezdte.” Mint képviselő intézte a községháza felújítását, a községet érintő autóbusz- közlekedés megnyugtató rendezését, sokoldalú szakmai képzettségének megfelelő dolgokkal foglalkozott, jó szervező. Ez lehet az oka, hogy őt is felkeresték, bár saját bevallása szerint nem gondolt polgármesterségre, hisz így is van épp elég dolga. Ha pedig hívták, döntsenek a választók, úgy, ahogy akarnak. — Falut én sem tudok elképzelni iskola nélkül — mondja, de szükségesnek tartja azt a fiatalságot szolgáló, épülőfélben lévő sporttelepet is, melynek eredeti célját mások erősen vitatják. Ha szolgálati lakásokat akarunk, először telkeket kell kialakítanunk, mert az itt nincs. Az iskolával együtt az óvodát is fel kellene újítani — sorolja, s hozzáteszi, hogy új gazdasági források után kell nézni, meg munkahelyeket teremteni. Aki profiként kénytelen ezzel foglalkozni, az megtalálhatja a rejtett lehetőségeket, bár nem a helyi adók formájában. Itt egy-kétszázezer forinttal semmit sem oldunk meg — szögezi le a negyedik jelölt, aki kilencvenben is egyharmadát kapta a szavazatoknak, úgy lett képviselő. Kovács T. István Zsámbéki bemutatkozás Emberközpontú társadalombiztosítás Az Országos Választási Bizottság napokban közzétett döntése értelmében csak az Érdekegyeztető Tanácsban is képviselt szakszervezetek indulhatnak a május 21-i tb-vá- lasztáson. Eszerint az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége, a Munkás- tanácsok Szövetsége, a Szak- szervezetek Együttműködési Fóruma és az Autonóm Szak- szervezetek Országos Koordinációja állíthatnak jelölteket e megmérettetésre. A választási kampány természetesen már megkezdődött, hiszen a szavazóknak tudniuk kell, melyik szervezet milyen gondolatokat, eszméket képvisel, milyen programot kínál. A zsámbéki művelődési házban a közelmúltban mutatkozott be a Munkástanácsok Szövetsége országos listáján szereplő jelöltje, dr. Dávid Ágoston. A kötetlen beszélgetés során felvázolta törekvéseiket. Az 1956-os munkástanácsok szellemiségére épül a mai szervezet. Vállalják elnevezésüket, bár azt a szót, munkás, az utóbbi évtizedek ugyancsak lejáratták. Talán nem véletlen, hogy éppen ők, a forradalom emlékét tovább éltetők tehetik ezt meg. A keresztény szellemiség alapján kínálják megszervezni az érdekvédelmi munkát. Ember- központú társadalombiztosítást képzelnek el, a munkavállalókat érintő kérdésekbe való beleszólási lehetőség törvényes megteremtésével. Elvük az is,, hogy a munkáltatók jogait és kötelességeit összhangba kell hozni a munkások jogaival és kötelességeivel. A tb önkormányzati választás lényege felfogásuk szerint úgy összegezhető, hogy egy olyan társadalmi kormányzat jöhet így létre, amely javítja a munkavállalók, a nyugdíjasok életminőségét. Dávid Ágoston a kémiai tudomány kandidátusa, a gyógyszerészeti tudomány doktora, szakértő, címzetes egyetemi tanár. így saját szakmai ismereteit is felhasználhatja a tervezett változtatások végrehajtásához. Persze akkor, ha a Munkástanácsok Szövetségének jelöltjeit bejuttatják a szavazatok az egészségbiztosítási és a nyugdíjbiztosítási önkormányzatba. Az természetes, hogy Dávid Ágoston elképzelései a gyógyszerellátással, forgalmazással kapcsolatosak. Véleménye az, hogy a gyógyszergyárak kapacitásának egy része kihasználatlan, míg számos készítmény érkezik hozzánk külföldről. É téren elindítható lenne egy olyan folyamat, ami kedvezőbben hatna a gyógyszerárakra. Ez különösen az idősebbek számára jelentene olyan változást, ami csökkentené anyagi terheiket. Ez csak egy elgondolás a sok közül. A zsámbéki találkozó célja végül is a bemutatkozás volt, és ez, bár szűk körben, de sikeresen megtörtént. Mert egy-egy szervezet törekvéseit a jelöltek viszik közelebb a leendő választókhoz. Hiszen a majdani képviselő szava, hitelessége, hozzáértése az, ami az érdekvédelmi szervezet általános elvein túl segíti a szavazókat a döntésben: kire is voksoljanak május 21-én. J. Sz. I.
