Pest Megyei Hírlap, 1993. május (37. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-05 / 103. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASAG 1993. MÁJUS 5., SZERDA Megállapodás már van Döntésre várva Együttműködési megállapo­dást és opciós szerződést írt alá a napokban az ausztráliai székhelyű Coca-Cola Amatil Company és Dunaharaszti ön- kormányzati képviselő-testü- lete. E megállapodás értelmé­ben az üdítőitalt gyártó cég ez év augusztus elejéig kezdi meg az érdemi tárgyalásokat Dunaharaszti képviselőivel a településen létesítendő keres­kedelmi centrum és töltő­üzem megépítéséről. Persze csak akkor, ha a má­jus 11 -én Sydneyben össze­ülő bizottság a Pest megyei községet találja megfelelő­nek. A beruházás ötletével már korábban megkereste a polgármesteri hivatalt a cég kelet-európai üzletfejlesztési igazgatója. Ugyanis az a gya­korlat, hogy nagyobb beruhá­zások előtt megvizsgálják a helyi viszonyokat: azt, hogy milyen a közlekedés, hogyan közelíthető meg az építkezés céljára kiszemelt település, mennyire fejlett az infrastruk­túra. A leendő dolgozóikat érintő hátteret, a bölcsödé, óvoda és iskolahálózat létét sem hagyják figyelmen kí­vül. E szűrést követően há­rom község maradt „verseny­ben”, közöttük van Dunaha­raszti is. Az, hogy itt épül-e fel a kereskedelmi központ, még nem dőlt el. Minden at­tól függ, a cég szakemberei­ből álló bizottság miképpen dönt az ügyben.-szi­Hyundai — az első tíz között A Hyundai dél-koreai autóipari vállalat meghirdette „Global Top 10” nevű programját, vagyis a cég az évtized végére be szeretne kerülni a világ első tíz legnagyobb autógyártója kö­zé. Világszerte az elbocsátások és az összeszerelő üzemek be­zárásának gondjával küszköd­nek az autóipari cégek, a szak­értők ezért is figyeltek föl az ambiciózus dél-koreai tervre. A Hyundai a mostani évi 845 ezerről 2000-re évi kétmillióra kívánja növelni gyártott gépko­csijainak számát. Megfigyelők azt várják, hogy az autóipart érő megráz­kódtatásokat három-három nagy japán, illetve amerikai vál­lalat, két-három európai gyártó és rajtuk kívül egy-két más or­szág autóipari cége élheti túl, — esetleg az utóbbiak között lehet a Hyundai is, amely jelen­legi forgalma alapján a világ 18-ik legnagyobb cégének szá­mít. Az öt összeszerelő üzem­mel és hét motorgyárral rendel­kező cég biztos belső piaccal rendelkezik, azt ugyanis a szöu­li kormány számos látható és láthatatlan kereskedelmi aka­dállyal védi. Az ezredfordulóra kitűzött cél realitását támasztja alá az is, hogy a Hyundai egyre inkább függetleníti magát a kül­földi, elsősorban japán techno­lógiától. Jelenleg még a Mitsu­bishi 12 százalékkal részesedik a Hyundai autógyárban, az önállósodás érdekében azon­ban a jövedelem 4-5 százalékát kívánják évente kutatásra, fej­lesztésre fordítani és ezzel be­hozni a mintának tekintett japá­nok előnyét. A Hyundai több kulcsterüle­ten — festés, az automata fék és kormányberendezések tech­nológiájában — maradt el a ja­pánoktól és termelékenysége is fele a lagnagyobb japán gyártó­jának, a Toyotának. Az automa­tizálásban is a Toyotát igyek­szik követni a dél-koreai gyár­tó: míg a Hyundainál üzembe állított legkorszerűbb robotok csak egyetlen modell hegeszté­sére alkalmasak, a Toyota szá­mítógép vezérelte hegesztőro­botja három különböző mo­dellt tud összeállítani egy idő­ben. V alutaárfolyamok Pénznem vételi árfolyam eladási 1 egységre, forintban angol font 135,42 138,22 ausztrál dollár 61,41 62,65 belga frank (100) 265,41 270,07 dán korona 14,17 14,43 Finn márka 15,94 16,34 francia frank 16,18 16,46 görög drachma (100) 40,15 40,99 holland forint 48,53 49,39 ír font 132,86 135.46 japán yen (100) 77,17 78,37 kanadai dollár 67,74 69,14 kuvaiti dinár 286,19 291,69 német márka 54,54 55,50 norvég korona 12,90 13,14 olasz líra (1000) 58,81 60,09 osztrák schilling (100) 775,07 788,67 portugál escudo (100) 58,79 59,89 spanyol peseta (100) 74,51 76,03 svájci frank 60,23 61,31 svéd korona 11,89 12,15 USA-dollár 86,25 87,81 ECU (Közös Piac) 106,62 108,58 A györgyei téglagyárban Első osztályú téglát kínálnak Bizonytalanságban eltelt hónapok után ismét ter­melnek a tápiógyörgyei téglagyárban. Az üzem ki­váló minőségű falazóanya­gokat gyárt, s egyáltalán nem mellékesen közel negyven györgyei ember­nek ad munkát, fizetést. így volt ez, mióta világ a világ: Tápiógyörgyén legalább száz esztendeje működik a téglagyár. El­vétve még most is látni er­refelé az első tulajdonos — Weinberger Samu — idejéből származó bélyeg­zett, kézi verésű téglát. A nyersanyag, az agyag hosz- szú távra elegendőnek lát­szott, ugyanúgy, mint a felvevőpiac. Csakhogy ta­Targoncán a fóliázott györgyei tégla Vimola Károly felvételei lenleg téglából túlkínálat zonygatta Lévai György, van, még akkor is, ha Őr- aki azt is elmondta, hogy bottyánban és Abonyban kizárólag első osztályú található a legközelebbi téglát kínálnak „alföldi” Égetés előtt valy az Alföldi Téglaipari Vállalatot is elérte a priva­tizáció szele: sokáig nem akadt vevő, mígnem je­lentkezett a Hun-Novex Kft., amelyik sokféle vál­lalkozást folytat. Az idő­közben elbocsátott régi dolgozók nagy részét foko­zatosan visszavették, több­ségük tartós munkanélküli­ségről jött vissza az üzem­be — tudtuk meg Lévai György gyárigazgatótól. A béreket negyven száza­lékkal megemelték a ko­rábbiakhoz képest, ami ter­mészetesen a teljesítmény­től függ. Komolyabban kell most dolgozni, mint azelőtt — jegyezte meg az igazgató, miközben Marton Lajossal, a kft. építőipari és farészlegei­nek vezetője társaságában a további változásokról is beszélt. — Egy kirabolt gyárat vettünk át, noha a nyolcva­nas évek második felében komoly rekonstrukciót vé­geztek itt. A „gazdátlan” hónapokban sok kár kelet­kezett, nem győztünk javí­tani, karbantartást végez­ni. Végül visszaállítottuk a korábbi állapotokat, mű­ködik a gépsor és az alag- útkemence. — Nagy munkával épí­tettük ki a piacot — ma­gyarázta Marton Lajos. Je­téglagyár. Megkerestük a nagykereskedőket, a nagy építkezőket — mindenkit személyesen. Azelőtt ilyen nem volt. — így értük el, hogy ma már szállítunk salgótar­jáni, orosházi, kazincbarci­kai, szegedi tüzépeknek is. Itt a gyárban azonnal bárkit kiszolgálunk: kis tü- zépet szeretnénk helyben kiépíteni, ahol minden építkezéshez szükséges anyag beszerezhető lesz. Csempéket például máris árusítunk, miután erre vo­natkozó egyezséget kötöt­tünk a romhányi gyárral. Termékeinket fóliázott raklapokon szállítjuk, ke­vesebb tégla törik, köny- nyebb a szállítás, esztéti- kusabb a termék is — bi­árakon a vevőknek. A kis­méretű, kevéslyukú tégla például 7 forint hatvanba, a keresett HB 38-as kézi falazóblokk darabja har­mincnégy forint harminc fillérbe kerül jelenleg. Árut hétfőtől péntekig reg­gel hat órától adnak ki, de nem zárkóznak el a hétvé­gi megkereséstől sem. A tápiógyörgyei tégla­gyár helyzete megnyugta­tó a környék építkezői számára, hiszen manap­ság egyáltalán nem mind­egy, hogy milyen messzi­ről kell szállítani a téglát, s egyéb falazóanyagokat. A gyár sorsa láthatóan hosszú távra megoldó­dott, ami persze kemény versenyt jelent a piacon. (tóth) FORINTOS HÍREK A japán jen erősödésének köszönhetően a dél-koreai autóexportőrök forgalma az idén jócskán fellendült. Olyannyira, hogy egyes au­tógyártók már újabb rekor­dévről beszélnek. Szerin­tük 578 ezer darab autót is exportálhatnak az idén, ha megmarad a jen — szá­mukra igen előnyös — ár­folyama. Idén az első ne­gyedévben Szöul 191 ezer autót adott el külföldre, 72 százalékkal többet, mint ta­valy ugyanebben az idő­szakban. * Új tulajdonosa lesz má­jus 31-ével a Magyar Se­lyemipari Vállalat szent­gotthárdi gyárának: a vevő az olasz Radici csoporthoz tartozó, hazai érdekeltségű Lurotex Textilipari Kft. A cégbejegyzés megtörtént, tájékoztatott Barát József- né, az Állami Fejlesztési Intézet felszámoló biztosa. Korszerűbb gépeket beál­lítva kíván termelni az új gazda, s így mindössze 200 selyemipari munkásra tartanak majd igényt. * A Le Figaro tegnapi gazdasági lapmelléklete szerint „a magyar kor­mány módosíthatja privati­zációs programjának mód­szerét, olyan új tervet fo­gadhat el, amely szakítást jelent a két év óta alkalma­zott módszerekkel”. A francia lap megállapítja, hogy az új program alkal­mazása azt jelenti, hogy feladják a decentralizált privatizálás elvét, amely­ben a vállalatok maguk ér­tékesítik javaikat. * 125 millió forintos beru­házással Nagykanizsán el­készült a General Electric és a Tungsram Rt. európai központi elosztó raktára. Az 50 millió darab fényfor­rás tárolására alkalmas 25 ezer négyzetméter alapte­rületű létesítmény Steve Yates a GE európai szállít­mányozási vezetője nyitot­ta meg. * Rövidesen változik a bankközi devizapiac műkö­dése. A jövőben az MNB fél százalékos intervenciós sávot vezet be. Ez azt je­lenti, hogy nem a jelenleg hivatalos vételi és eladási árfolyamon vásárolja, illet­ve árulja a devizát, hanem a középárfolyamhoz viszo­nyítva fél százalékkal drá­gábban ad el, és-ugyaneny- nyivel olcsóbban veszi meg a kereskedelmi ban­kok külföldi pénzét. TÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents