Pest Megyei Hírlap, 1993. május (37. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-05 / 103. szám
é PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1993. MÁJUS 5., SZERDA 7 Orvos-képzőmüvészek kiállítása Példák az élet értelmes, alkotó megélésére Az orvosok figyelemre méltó szerepet játszottak a XX. századi magyar művészet történetében, úgy is mint irodalom-, képzőművészet- és zenekedvelők, de úgy is, mint műgyűjtők és mecénások. Többen közülük maguk is alkotókká váltak. A XX. századi magyar próza három kiváló mestere, Csátit Géza, Németh László és Illés Endre orvosi egyetemet végzett. Csáth és Németh éppenséggel praktizált is, éppúgy, mint For- báth Imre, a csehszlovákiai modern magyar költészet fenegyereke, aki fürdőorvosként vészelte át a sematikus irodalompolitika érveit. A rendkívül sokoldalú, regényíróként, esszéistaként, művelődéstörténészként egyaránt ismert Benedek István munkásságában is jelentékeny szerep jut az orvosi-pszichológiai gyakorlatnak. Az említettek elsősorban művészek voltak, s csak másodsorban orvosok, ám említhetünk olyan példákat, amelyek azt mutatják, hogy kiváló tudósok, gyógyító orvosok, egyben kitűnő esszéisták és szakírók is voltak (Szentgyörgyi Albert, Magyar Imre, Czeizel Endre). A magyar orvosrétegnek ez a műpároló, kultúrateremtő szerepe 1945 után nagymértékben gyengült, ám az utóbbi másfél évtizedben újra biztató példák mutatkoznak. Jó lenne, ha a következő években tovább bővülne a művészetek iránt érdekelődő, műgyűjtő, műpártoló orvosok köre. Mindez három orvos-képzőművész kiállításán ötlött eszembe. (A kiállítás a nemzeti rákellenes napok keretében szervezett tudományos konferencia kísérő rendezvényePálvölgyi Richárd: A gödöllői premontrei rend címere (fadombormű) ként nyílt meg az Országos Onkológiai Intézet tükörtermében.) Három orvos, akik választott foglalkozásukban, hivatásukban is kiváló eredményeket értek el, s egyben a művészi alkotó munkában is kiteljesítették egyéniségüket. Dr. Várnai Alfonz szülészfőorvos diákkorában az irodalmi önképzőkör elnöke volt, később fokozatosan zeneértővé vált, figyelme a festészet felé fordult. S rögtön a nagymesterektől, Barcsay Jenőtől, Czóbel Bélától, Frank Frigyestől kezdett vásárolni. A két utóbbi művésznek később háziorvosa és barátja lett. Olyan benső barát, hogy Frank Frigyes halála előtt őt bízta meg, hogy viselje gondját életmű.ének. E megbízást példásan teljesítette. Könyvet íratott Frank Frigyes munkásságáról, és az életmű átfogó válogatását felajánlotta Hatvan városának, ahol immár több mint fél évtizede állandó kiállításon láthatók a művész alkotásai. Festeni titokban kezdett a hetvenes évek közepén. Ám egy ízben — négy évvel azután, hogy első képei megszülettek — felesége megmutatta festményeit a náluk vendégeskedő Frank mesternek, akit meglepett Várnai bátor színfantáziája, és további munkára bíztatta őt. Várnai képei az első években Czóbel és Frank művészetének hatását mutatták, majd ezt követően elkezdődött a küzdelem, hogy saját egyéniségének megfelelően formálja át ezt a vállalt művészeti hagyományt. Ez a törekvés végül is legjobb alkotásaiban sikerrel járt, s a képeken megjelennek a rá jellemző egyéni gesztusok és színviszonylatok. Dr. Pintér Nándor, a nyíregyházi Józsa András Kórház idegosztályának főorvosa nem a mesterek, hanem hirtelen belső sugallat hatására kezdett rajzolni negyedéves egyetemista korában. Vizsgaidő- szak alatt a könyvtárban szemben ült vele egy érdekes, markáns arcú öregember, akinek barázdált vonalú ábrázata felébresztette benne a vizuális kifejezés vágyát. A kollégiumba hazatérve tust vett elő, s ecsete nem lévén, tusba mártott, összegyűrt papírdarabokkal kezdett festeni-rajzolni belső indulati hullámzást követő grafikákat, hol jelzésszerűen figuratív, hol elvont kompozíciókat. Ezután nyolc esztendő kereső-kísérletező időszak következett. majd Vajda Lajos szürreális grafikáinak áttételes hatására egy idegszál-vé- konyságú, finom vonalhálójú képsorozattal magára talált. E periódusban készült képei kisméretűek. és rendkívül nagy műgonddal készültek. Az utóbbi egy-két évben született alkotásai többnyire nagyméretűek, és nyugtalan, eleven mozgalmasság, zenei ritmizá- lás hatja át őket. Az elvont jellegű, vibráló színfoltokból öszszetevődő kompozícióban figuratív motívumok rajzolódnak ki. Jellegzetesen a figuratív és nonfiguratív határ mezsgyéjén születő művészet ez. Legjobb darabjai azok, amelyeken valamennyi motívum egy összefüggő ritmusláncolat részeként jelenik meg. (így például a Változások, Töprengés gyermekeinkről című festményeken.) A harmadik kiállító, dr. Pál- völgyi Richárd idegorvos párhuzamosan végezte a zeneakadémiát és az orvosi egyetemet, aztán előbb röntgenes lett. majd neuroradiológiával foglalkozott. Politikai okokból háttérbe szorítva dolgozta végig a Rákosi- és Kádár-korszakot. Az Országos Ideg- és Elmegyógyintézet másodfőorvosaként készítette el nagydoktori disszertációját, 3800 esetfelvételt feldolgozva, saját költségén, mert „jó káder” igazgatója nem volt hajlandó intézményi segítséget adni. Hiába adta be azonban háromszáz oldalas disszertációját, mert meg kellett várnia, amíg előbb igazgatója is megkapja a nagydoktori címet egy tizenegy oldalas, „eddigi munkásságát” összefoglaló, sebtében összállított szinopszis alapján. A fafaragás egyszerre volt számára kivételes, egész valóját betöltő öröm és lelki egyensúlyt biztosító tevékenység, kárpótlás a mellőztetésért. A fafaragáshoz úgy kapott kedvet, hogy a kamrában kezébe akadt nagyapja két régi, porosodó vésője. Senki sem tanította faragni, mindent önmaga tapasztalata alapján sajátított el, olyan kiválóan, hogy végül évtizedes gyakorlat után könyvet írt a fafaragásról, most már saját tapasztalata mellett a szakirodalmat is feldolgozva. A kötetet egy német kiadó készül megjelentetni. Pálvölgyi bravúrosan, s egyszersmind érzékeny finomsággal farag. Tárgyainak egy részében barokkosán zsúfolja az artisztikusan kidolgozott motívumokat (Ornamentika, Tükörkeret), másokat viszont díszítés nélkül, csupán a fa anyagszerű szépségének érvényesítése, egyszerűség és formatisztaság jellemez (Merítőedények, Falálak). A három művész kiállítása nem csupán emlékezetes élményt nyújt a látogatóknak, hanem ösztönzést, példát ad az élet értelmes, alkotó megélésére és ki- teljesítésére. Kerékgyártó István Várnay Alfonz: Hazafelé (olaj) Erdó'si Ágnes felvételei A Herder-díj magyar kitüntetettjei A jelentős nemzetközi elismerésnek számító, 25 ezer német márka pénzjutalommal járó Gottfried von Herder-díjat a hamburgi Freiherr von Stein Alapítványnak Bécsben működő kuratóriuma 1964 óta minden évben azoknak a kelet-, közép- és délkelet-európai tudósoknak és művészeknek osztja ki, akik kiemelkedő tevékenységet fejtenek ki a térség népei közötti kapcsolatok fejlesztésében és az európai kultúra gyarapításában. A fődíjak odaítélésével együtt a kuratórium minden új kitüntetett személy egy-egy általa ajánlott tanítványának 10 ezer márka összegű ösztöndíjat adományoz, amelyből a fiatalok egy éven át tanulmányokat folytathatnak a bécsi egyetemen. A díjat az év elején ítélik oda és rendszerint május 5-én — az ideit tehát ma — adják át Bécsben. A magyar díjazottak: 1964. Kodály Zoltán zeneszerző; 1965. Németh László író; 1966. Dercsényi Dezső építész; 1967. Fenyő Iván művészettörténész; 1968. Vayer Lajos művészettörténész; 1969. Balogh Jolán művészet- történész; 1970. Illyés Gyula költő, 1971. Szabolcsi Bence zeneesztéta; 1972. Ortutay Gyula néprajztudós; 1973. Harmatta János nyelvész, filológus; 1974. Gerő László építész; 1975. Preisich Gábor építész; 1976. Dr. Keresztury Dezső irodalomtörténész; 1977. Major Máté építész; 1978. Gunda Béla néprajztudós; 1979. Farkas Ferenc zeneszerző; 1979. Sütő András író; 1980. Balassa Iván agrár- etnográfus; 1981. Csoóri Sándor költő; 1982. Varga Imre szobrász; 1983. Entz Géza építész; 1984. Konrád György író; 1985. Perczel Károly építőművész; 1986. Dömötör Tekla néprajztudós; 1987. Újfalussy József zenetudós; 1988. Győrffy György történész; 1989. Birkás Ákos grafikus; 1990. Vízkelety András filológus; 1991. Pig- ler Andor művészettörténész; 1992. Barabás Jenő néprajztudós; 1993. Kurtág György zeneszerző. / Érdi festmények a fővárosban Az Érden élő Marcali Kiss József festőművész munkáiból nyílt kiállítás nemrég a fővárosi Lord-Major (Városmajori Szabadtéri Színpad) galériában. Ezek közül a festmények közül mutatunk be egyet — a Meditációt — olvasóinknak. (A tárlat május 24-éig tekinthető meg.) Henry Moore Magyarországon 1967 óta idén először nyílt Henry Moore-tárlat Magyarországon. A mind ez ideig legteljesebb magyar Moore-bemutató (65 szoborból és 60 grafikából álló válogatás) részben a Szépművészeti Múzeum, részben pedig a Henry Moore Alapítvány érdeme — s nem utolsósorban Alex Rosenbergé, az amerikai magángyűjtőé, aki a 80-as évek végén már elhozta Tihanyba a neves angol szobrász néhány papírmunkáját. A ritka művészi élményt rejtegető gyűjteményes tárlat május 30-ig tekinthető meg; a bemutatott munkákat innen Pozsonyban, majd Prágában állítják ki a nyár folyamán. Magángyűjtemény — ajándékba Bessenyei Antal festőművész és családja Hévíz városának ajándékozta értékes és számos ritkaságot őrző magángyűjteményét. Az ötezer éves régészeti leleteket, régi paraszti eszközöket, történelmi, népművészeti és családi emléktárgyakat tartalmazó gazdag anyagot először a fürdőhely fennállásának 200. évfordulója alkalmából — 1994-ben — láthatja a nagyközönség. Később a kollekció — a 73 éves Bessenyei Antal kívánságának megfele- lelően — egy régi épületből kialakítandó hely- történeti múzeumban kap állandó helyet. Diáktárlat Vácott A váci Katona Lajos Városi Könyvtár vezetői sajátos formáját választották a fiatalok képzőművészeti nevelésének. Második éve írnak ki pályázatot középiskolás festő, grafikus diákoknak, s beküldött munkáikat kiállításon mutatják be, s a legjobbakat közülük díjazzák. Áz ilyen tárlatokra természetesen eljönnek az osztálytársak, a szülők, barátok, ismerősök. Az idei tárlatot május 6-án, holnap délután két órakor nyitja rneg Vincze Imre, az önkormányzat oktatási bizottságának elnöke, és a könyvtár nyitvatartási idejében május 23-ig tekinthető meg. A diáktárlat támogatója, a NALORSZ Grafikai Kft. a nyerteseknek egy-egy magyar grafikusok munkáit ábrázoló albumot ajándékoz. / Égből pottyant... Az Égből pottyant Mesék című televíziós mesesorozatra készült gyerekrajzok, meselevelek és a mesék animációs eszközeinek bemutatója nyílt hétfő délután az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanárképző Karának aulájában. A vetítésekkel és — hétfő délutánonként — szakmai programokkal egybekötött kiállítás június 4-éig tart nyitva. Az Égből pottyant meséket 1991 októberében indította el a Tvl, és eddig 36 részét vetítették. A sorozat minden meséje egy-egy gyerekrajz alkapján született, és a nézők szeme előtt elevenedett meg a rajzasztalon. Az elmúlt csaknem két esztendő alatt 4000 rajz és levél érkezett a szerkesztőségbe, amelyek mindegyike megtekinthető a most nyílt tárlaton. A kiállítás első hetétől a Magyar Televízió a sorozat 15 meséjét újra sugározza, az Esti mesében. Károlyi András képtárlata Károlyi András festő- és grafikusművész kiállításának megnyitójára kerül sor holnap, május 6-án délután 5.30-kor a Pannónia úti Duna Galériában. Megnyitóbeszédet Mészöly Dezső író mond. (A kiállított munkák május 25-ig tekinthetők meg.) / Uj Egri csillagok Több mint négyszáz pályamű érkezett az „Új Egri csillagok” ötletpályázatra, amelyet tavaly ősszel írtak ki a hatodik osztályos tanulók részére. A diákok 2-3 oldalas dolgozatokban fejtették ki, hogyan folytatnák a regényt. A héttagú zsűri — melynek elnöke Bánffy György színművész — döntését a budapesti Fazekas Mihály Gimnáziumban tartandó május 28-i díjkiosztó ünnepségen hozzák nyilvánosságra. A fődíj — a nyertes pályázat szerzője és tanára számára — tíznapos törökországi utazás. Az első tíz pályamunka a sajtóban is megjelenik.
