Pest Megyei Hírlap, 1993. május (37. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-28 / 123. szám
xxxvii. évfolyam, 123. szám Ára: 13,50 forint 1993. május 28., péntek Pünkösd alkalmából holnap ismét 24 oldalas újsággal örvendeztetjük meg olvasóinkat — változatlan áron. Ünnepi számunk tartalmából: A vezércikk Csiha Kálmán kolozsvári református püspök tollából származik. Jeleníts István Szentimrei Jenó' Pünkösdölö című versét elemzi. Inteijút készítettünk Grosics Gyulával, valamint Temfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspökkel, Pánczél Tivadar református és Fabiny Tamás evangélikus lelkésszel. Sándor György írásának címe: Köny- nyedén... Közzétesszük Ravasz László: Arc Hungarica című esszéjét a magyar nyelvről. Benedek István Pünkösdi lángnyelvek címmel adja közre gondolatait. Kása Csaba a gyulafehérvári római katolikus püspöknél szerzett élményeit osztja meg az olvasókkal. Fekete Gyula a sajtószabadságról, Fábián Gyula pedig egykori tüskevári élményeiről ír. Bemutatjuk a megyénkben található Mária kegyhelyeket, valamint a bagi kereszteket. Futó Dezső' arról ír, hogy miként juttatott ki Lengyelországba egy Szent László-szobrot a hetvenes években. Cseh Gusztáv erdélyi grafikusművészt Bá- gyoni Szabó István mutatja be. Repiczky Tamás a Pest megyei pünkösdi népszokásokról ír. Kié a Magyar Televízió? Bár a címben feltett kérdésre a tájékoztató házigazdái nem tudtak egyértelmű választ adni, az mindenesetre kiderült, hogy az MTV jelenlegi vezetői szerint az intézmény Han- kiss Elemér irányítása alatt „idegen” kézbe került. Hogy kit, vagy mit értenek idegen alatt, azt a sajtó rendelkezésére bocsátott közlemény hivatott megvilágítani. Az ötoldalas dokumentumban az MTV vezetősége azt fejtegeti, hogy az intézmény 1990 óta érdek- sérelmek sorozatát szenvedte el, s a jelenlegi irányítók kezét előnytelen szerződések kötik gúzsba. Az Írásban arra is utalnak, hogy a jelenlegi vezetés felülvizsgálja a Magyar Televízió szerződésállományát, s a megállapodások egy részét megpróbálják újra tárgyalni. Reményeik szerint a szerződések megváltoztatása biztosítja majd a műsorkészítői függetlenség kiteljesedését. Az mindenesetre már biztos, hogy a Magyar Televízió június 28-tól új műsorrend szerint sugároz. A struktúra legfontosabb elemeit Feledy Péter hírigazgató ismertette. Eszerint megszűnik a Reggel című műsor, helyét 6.30 és 7.30 óra között 1 órás hírblokk veszi át, ezután pedig a Napközi jelentkezik. A TV- Híradó a jövőben ismét 7 óra 30 perctől jelentkezik majd. A Hét szintén a korábbi években megszokott 19 órakor kezdi adását. Megszűnik az Aktuális és a Napzárta, helyüket egy 24 óra című politikai műsor veszi át. A tervek szerint a Szószóló, az Átmenet és a Tényképek ilyen címen megszűnnek, a leendő Korkép című műsor veszi át szerepüket a TV2-n késő délután. Feledy Péter arról is beszámolt, a jövőben az ország két fő közjogi méltósága a köztársasági elnök és a miniszterelnök rendszeresen szót kap majd minden alkalommal ugyanabban az időben hétfő esténként. A külpolitikai műsorok két újdonsággal is szolgálnak majd: beindul egy közép-európai magazin és egy, a környező országok magyarságáról szóló műsor. Szeptembertől újra indul a Parabola, a Panoráma a szokásos rendben jelentkezik majd. Határnyitó Hosszas tárgyalás és egyeztetés után végre Szlovákia és Magyarország augusztus 1-től állandó határátkelőhelyet nyit Letkés és Szalka között. Az érdeklődést mutatja, hogy még el sem készült a híd, kíváncsiskodók csoportja tekint át a túlsó partra Vimola Károly felvétele A Phralipe cigányszervezet tiltakozik • • Elszabadult indulatok Örkényben Kétmillió forintos lopási ügyben nyomoztak a dabasi rendőrök, és a szálak az Örkényi cigánytelep egyik házába vezettek. A környék lakói közül többen szabadon engedték a kutyáikat, és fenyegetően viselkedtek. A nyomozók rádión kértek segítséget, majd rövidesen a helyszínre érkezett a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság egy csoportja, a Rendőri Ezred bevetési csoportja és a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság útellenőrző részlegének több tagja. Gázspray-vel és gumibottal fékezték meg az ellenük támadókat. Három hangadót gyanúsítottként őrizetbe vettek, és végrehajtották a házkutatást, ami eredményes volt. (Folytatás a 6. oldalon) • • Ügyrendi javaslat Az Országgyűlés Alkotmány- ügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottsága tegnapi ülésén támogatta azt a magyar állampolgárságról szóló előterjesztéshez benyújtott módosító javaslatot, amely lehetővé kívánja tenni, hogy a Magyarországról a II. világháborút követően kitelepített német nemzetiségű polgárok egyoldalú nyilatkozattétel alapján szerezhessék vissza magyar állampolgárságukat.' A testület bizonyos szövegbeli pontosítással együtt egyhangúlag támogatta hazánknak az Európai Szabadkereskedelmi Társulás tagállamaival kötött szabadkereskedelmi megállapodását, valamint a magyar—finn megállapodást megerősítő országgyűlési határozati javaslatot. Az ülésen Horváth József (MDF) bejelentette, hogy az alkotmányügyi bizottság hiánytalan működőképességének biztosítása érdekében ügyrendi javaslatot fog a testület számára kidolgozni. A képviselő azért jutott erre az elhatározásra, mert a grémium számos alkalommal bizonyult a megfelelő létszám hiányában határozatképtelennek. Isten legyen irgalmas „Az Isten legyen irgalmas mihozzánk! Hozzánk, szegény magyarokhoz.”— Ezzel az imaként is felfogható két rövid mondattal fejezte be Für Lajos azt a levelet, amelyben a honvédelmi miniszter lemondott pártbéli funkciójáról, vagyis a Magyar Demokrata Fórum ügyvezető' elnöki tisztérői. Für Lajos levelét a csütörtöki újságok hozták nyilvánosságra, mi lapzártánk korai volta miatt mai számunkban közöljük. Ugyancsak megjelent Lezsák Sándornak, az MDF al- elnökének nyilatkozata is, aki utalt azokra a régi vádakra, amelyek a párt egyik igen tekintélyes politikusát érték, nevezetesen Csurka Istvánt azok részéről, akik a Magyar Demokrata Fórumot a nemzeti liberalizmus képmására kívánták átfesteni. Mi, a Pest Megyei Hírlapnál az MDF-en belül dúló vitákkal kapcsolatban leszögeztük: szerkesztőségünk munkatársai, a szerkesztőség vezetői magyarságtudatunkat, valamint a keresztény szellemiséget nem a párt, az MDF egymással vitatkozó, napjaink politikai életének kimagaslóan jelentős személyiségeitől sajátítottuk el, hanem egyszerűen odahaza — hála Istennek — ilyen neveltetésben részesültünk. Éppen ezért áll hozzánk közel az a fohász, amellyel Für Lajos, a nemzeti politika jeles képviselője bezárta az MDF elnökségéhez címzett levelét. A Für Lajos-levél, s annak befejezése természetesen akkor sem tölt el bennünket az öröm érzésével, ha kimondom: a jeles politikussal érzelmi és gondolatvilágunk egybeesik. Számunkra végtelenül fájdalmas, hogy a rendszerváltozás után három esztendővel az a párt, amely a nemzet fölemelését tűzte ki célul, most olyan helyzetbe került, amely helyzet félreértések tömegére, a rendszerváltozást fanyalogva szemlélők kárörömére ad lehetőséget. Bízunk benne, hogy mint annyiszor, például amikor a puccstól sem visszariadó ellenzéki vezetők hangadásával az ország életét megbénították, ezúttal is győzni fog a higgadtság, a példaértékű nyugalom, a politikai tisztánlátás... Azért is bízunk ebben — s nem csak bízunk, hanem meg is követeljük az ország felelős vezetőitől ezt a fajta magatartást —, mert arra nem a politikai vezetésnek, a pártbéli frakcióknak, a karrierre vágyó országgyűlési képviselők önös céljai elérése miatt van szükség, hanem annak a nemzetnek az érdekében, amely a 42 évnyi diktatúra után nem az ország közélete megtisztulásának volt szemtanúja, hanem a káosznak, a minél rosz- szabb annál jobb elmélete megvalósításának. A magyar nemzet, mint azt a legutóbbi demokratikus parlamenti választások során is bizonyította, mindig is távol állt a szélsőséges elméletek fölkarolásától, miért is most leginkább arra lenne szüksége, hogy a belpolitikai életünkben tisztán lásson, ám ez jórészt a közszolgálati médiák áldásos hatásainak köszönhetően elmarad, s miután ezen a téren a nemzet nem büszkélkedhet komoly szövetségesekkel, most, amikor az események mozgása fölgyorsul, bizony nyugodtan megismételhetjük: „Az Isten legyen irgalmas mihozzánk! Hozzánk szegény magyarokhoz.” Vödrös Attila Konferencia a Dunáról Tisztes az a vállalkozás, amely a Felső-Duna szakasz jövőjét kívánja körvonalazni, de aki a Szigetközben él, az tudja, hogy a Duna jelenéről kellene dönteni, majd arra ráépíteni a folyó jövőképét — mondta Botos Gábor, a Győr- Sopron-Moson Megyei Közgyűlés elnöke csütörtökön, Győrött. A Magyar Hidrológiai Társaságnak a Duna jövőjével foglalkozó összejövetelén kijelentette: a Duna nem csak szép természeti táj, nem csak kutatási téma, hanem az élet lehetősége az ott élőknek. Gyurkó János környezetvédelmi miniszter levelet intézett a konferenciához, amelyben egyebek között leszögezte: a jelenlegi helyzetben még a dezintegráció állapotában vagyunk, amikor a helyi érdekek és gondok az uralkodóak. Majd annak a reményének adott hangot, hogy a nem távoli jövőben a helyi önkormányzatok felismerik a távlati közös érdekeket, és azok megvalósításában létrejön az erőket integráló közös gondolkodás és cselekvés.
