Pest Megyei Hírlap, 1993. május (37. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-27 / 122. szám

1 PEST MEGYEI HÍRLAP TERMÉSZETBARÁT 1993. MÁJUS 27., CSÜTÖRTÖK 7 INNEN­Elektromos kerékpár Már jó ideje hallunk róluk, de még eddig nem futott be a célegyenesbe. Talán most. A Varta cég fejlesztet­te ki, dörzsgyökeres meg­hajtószerkezetét egy kis elektromotor hajtja. Ez az első kerék fölött helyezke­dik el, 24 nikkel-kadmium cellából álló műanyag tok­ba helyezett akkumulátora pedig a vázra van szerelve. Egyszeri feltöltéssel húsz ki­lométer távolságba „röpíti” utasát, húsz kilométer per óra sebességgel. Az akku négy óra alatt feltölthető. Napvédő macskáknak A Nap erős ultraibolya su­gárzása miatt nem csak Ausztrália fehér bőrű lako­sait, hanem állataikat is fo­kozottan fenyegeti a bőrrák — legalábbis ez a vélemé­nyük az ausztráliai állatvé­dőknek. Javasolják, hogy a macskákat és kutyákat 11 és 15 óra között ne enged­jék ki a tűző napra, mert az állatok kevésbé védett test­részein, például a fülein bőr­rákot okozhat. Különösen érzékenynek tekinthetők a fehér macskák és általában azok az állatok, amelyek bő­rét nem védi elég sűrű szőr. Hasonlóan érzékeny né­hány marha- és disznófajta is. Állítják, hogy hasznos lenne ezen négylábúak fülé­re és orrára napvédőt húzni. Bűnös atkák? Világszerte nő az allergiás megbetegedések száma. Ed­dig úgy gyanították, hogy ebben a házi poratkák a leg­nagyobb bűnösök. Most egy felmérés alapján fel­menthetjük őket. Tizenöte­zer gyereken és felnőttön végeztek vizsgálatot, amely azt bizonyította, hogy száz allergiás megbetegedés kö­zül mindössze nyolc tudha­tó be az atkáknak. A proton halandósága A világ halálos ítéletét mondta ki 1960-ban Andrej Szaharov. Elmélete szerint a proton nem stabil, hanem lassan pozitronra és sugár­zásra bomlik, utána pedig a pozitron elektronnal talál­kozva szintén szétsugárzó­dik. Végül csak fotonok és neutrínók maradnak a világ- egyetemben. Túlzott aggo­dalomra azonban semmi ok: a végkifejlet csak 1036 év múlva várható.-ONNAN Tavasztól ászig a pilisi parkerdőben A természet szeretetére nevelnek Visegrád fölött a Pilisi Par­kerdőgazdaság területén ta­lálható az ország legna­gyobb környezeti-nevelési bázisa. Az Erdei Művelődés Háza 1988-tól nyújt lehető­séget a fiataloknak erdő- és természetvédelmi oktatási programokon való részvétel­re. A ház igazgatója Szent- endrey Géza ismertette a ter­veiket. Májustól szeptember vé­géig 5-6 ezer gyermek láto­gatja meg az intézményt. Az idei évben is számítanak eny- nyi látogatóra, hiszen már a jövő évi programokra is telí­tett a jelentkezői létszám. Május elejétől a nyári szüni­dő kezdetéig az erdei iskolá­ban tartanak tanórákat, ahol a természettel, illetve a törté­nelemmel kapcsolatos tantár­gyak dominálnak. A szünet kezdetétől a Természet- és Erdővédelmi Táborban fo­gadnak gyermekcsoportokat 1-1 hetes turnusokban. A tá­borhoz a személyi és szak­mai hátteret az Erdei Műve­lődés Háza adja. Minden év­ben nagyszabású rendezvé­nyekkel ünnepük a madarak és fák napját, a Föld napját és a környezetvédelmi világ­napot. AZ EMH-tól nem messze található gyakorlóté­ren mód nyílik a földrajzi környezetben lejátszódó je­lenségek, folyamatok megfi­gyelésére, a már megszer­zett ismeretek gyakorlati al­kalmazására. A gyakorlótér felszerelése alkalmas a fo­lyóvíz modellezésére, tanul­mányozására, továbbá lehe­tőség van a meteorológiai alapfogalmak, csillagászati jelenségek szemléltetésére is. A természetvédelmi tábo­rozás alapvető célkitűzése, hogy a táborozok a szakmai programok végrehajtásában, a tábori életben, a túrák al­kalmával mutassanak példát mindenki számára a termé­szetben való helyes viselke­désre a természettel kialakí­tott harmonikus kapcsolattar­tásban. A szervezők szeret­nék, ha a gyermekek megis­mernék a Pilisi Tájvédelmi Körzet (Bioszféra Rezervá­tum) területi, földrajzi és tör­ténelmi sajátosságait, illetve az ott folyó természetvédel­mi, közjóléti-gazdálkodási tevékenységeket. A tábor sportolási lehetőségeket is nyújt. Téli időszakban síelés­re, nyáron gyepsízésre van mód. Rendszeresen tartanak íjászati gyakorlatokat is, me­lyen hivatásos oktatók mu­tatják be a terepíjászat fogá­sait.-feke­Veszélyes hulladékból alapanyag Festékiszapból alvázvédő' Nagy mennyiségű festék­iszap gyűlik össze a gépko­csik, autóbuszok fényezése, a mezőgazdasági gépek fes­tése közben, ami veszélyes hulladéknak minősül és táro­lása mind nagyobb költség­gel, gonddal jár. Magyaror­szágon évente háromezer tonna festékiszap keletke­zik, ennek biztonságos elhe­lyezése — amíg van hová — köbméterenként ötvene­zer forintba kerül. A megol­dás olyan berendezés, amely ezt a veszélyes hulla­dékot felhasználható alap­anyaggá dolgozza fel, ezzel a nullára csökkenti a környe­zetkárosítást. Szerencsére ez a megol­dás már testet is öltött egy magyar—német vegyes vál­lalkozás, a Hydrocor kft, iszapkezelő berendezésé­ben, amely a Magyar Ás­ványolaj és Földgáz Kísérle­ti Intézet, valamint az Ikarus kutatóinak szabdalmán ala­pul. A berendezés két szállít­ható konténerből áll. Az első konténerben a nedves festékiszapot szárítják, a má­sodikban az őrölt festékisza­pot pigmentekké alakítják. A porszerű pigment alap­anyagul szolgál különböző festékekhez, alvázvédő és te­tőszigetelő anyagokhoz. A Hydrocor berendezése Veszprémben üzemel a kí­sérleti intézet telepén, ahová az Ikarus székesfehérvári gyárából hordják a festék­iszapot. A két konténer auto­matikusan működik, mind­össze ketten kezelik. A berendezés iránt nagy az érdeklődés, annak ellené­re, hogy a harmincmillió fo­rintot érő létesítmény a mai viszonyok között komoly be­ruházásnak minősül. Jelen­leg öt hulladékkezelő export­jára és kettő hazai értékesí­tésre van kilátás. Itthon —­Madarakról mindenkinek A barátka a kertek barátja A Magyar Madártani és Ter­mészetvédelmi Egyesület az 1993-as esztendőt a ba­rátposzáta védelmének szen­teli. A barátposzáta (Sylvia at- ricapilla) veréb nagyságú, de karcsúbb szürke madár. A hímek fekete, a tojók pe­dig csokoládébáma sapkát viselnek. A dús aljnövény­zetű lomberdők egyik legkö­zönségesebb fészkelő mada­ra, amely azonban szívesen telepszik meg — ha arra al­kalmas helyet talál — házi kertekben és parkokban is. Április első felében érke­zik és októberben vonul el téli szállására, a Közel-Ke­letre. Fűszálakból épített fészkét sűrű lombok közé rejti, melynek környékén a hím szakadatlanul énekel, jelezve, hogy ez a terület már foglalt. Költőterületén a levéltetvek, hernyók, lep­kék szorgos fogyasztója, ősz­szel viszont szívesen eszi a feketebodza sötétlila bogyó­it is. A barátkát könnyen ker­tünkbe csalogathatjuk, ha kedvező fészkelési lehetősé­get biztosítunk számára. Ez a legkönyebben úgy érhető el, hogy a kertünk hátsó — kevésbé zavart és hasznosí­tott — részén sűrű madárvé­delmi ültetvényt alakítunk ki. A cserjék közé 2-3 fát is telepítsünk! Erre a célra a legalkalmasabbak a fagyai, a feketebodza, a kecskerá­egyebek között — az Ikarus pusztavámi felhalmozott öt­ezer tonna festékiszap ártal­matlanítása lenne a cél, de érdeklődik a Suzuki is. A Hydrocor egyébként azzal is kedvez a vásárlóinak, hogy 100 tonna pigmentet ingyen elszállít a berendezést üze­meltető cégtől. A szállítható konténeres berendezésen kívül a Hydro­cor terve egy évi 1200 tonna teljesítményű, helyhez kö­tött veszélyeshulladék-ártal- matlanító, amely egy egész ipari régiót szolgálna ki. A festékiszap-kezelő létesít­mény gyártását és fejleszté­sét olyan vegyes vállalat ga­rantálja, amelynek 10 milli­ós alaptőkéjét negyvenki­lenc százalékban az Európa- hírű német Hydrochem és öt­venegy százalékban az Ika­rus, a MEFKI és a Corax Kft. szolgáltatta. A. M. gó, a hóbogyó stb. Közéjük telepíthető fajokként a lucfe­nyő, a kocsányos tölgy, a magaskőris, a gyertyán és a közönséges nyír javasolható. Jó, ha a kerítéseket cserjé­ből, élősövényként alakít­juk ki. így jelentősen meg­nő az a terület, ahol a mada­rak szívesen bujkálnak táp­lálék után, és talán még fészket is építenek benne. F. L. Múltidéző Asbóth Sándor (1811—1868) Édesapja, Asbóth János, a keszthelyi magyar mezőgaz­dasági tanintézet, a Georgi- kon tanára, majd igazgatója volt. Fivére, Lajos az 1848/49-es szabadságharc tá­bornoka lett. Asbóth Sándor tanulmányait Selmecbányán végezte és Pesten tett mérnö­ki szigorlatot. 1836-tól a Ma­rosi Ideiglenes Hajózási Inté­zet igazgatója volt. A szabad­ságharcban mérnökkari tiszt­ként szolgált, először Klapka György tábornok seregében, akit önként követett az emig­rációba. Több országban dolgozott, végül az Egyesült Államok­ban telepedett le, ahol elő­ször mint építési rajzoló, majd mint mérnök egy bánya­vállalkozásnál működött köz­re és ércbányát tárt fel a Rocky Mountainsben. Ké­sőbb önállósította magát és acélöntődét létesített New Yorkban. A város egyik ter­vező és kivitelező mérnöki ál­lását nyilvános pályázat útján nyerte el, ott városrendezési és -fejlesztési terveken dolgo­zott. (Asbóth terveit 1933-ban, a chicagói világki­állításon is bemutatták, mint olyan terveket, amelyek év­századra előre figyelembe ve­szik a rohamosan fejlődő és épülő nagyváros minden igé­nyét.) Tanulmányi társaságot is létesített az aszfaltburkolás olcsóbb és tartósabb anyagok­kal való helyettesítésének ta­nulmányozására. Ő alkalmaz­ta New Yorkban első ízben járdaburkolásra a bitumenasz­faltot. Az amerikai polgárháború kitörésekor hadiszolgálatra je­lentkezett. 1861—1865 kö­zött Lincoln hadseregében a háború egyik vezető parancs­noka volt, előbb dandártábor­nok, később pedig Florida és Kentucky katonai parancsno­ka. Az arkansasi Pea Ridge mellett folyó csatában súlyos fejsebet kapott. A polgárhábo­rú befejezése után 1966 már­ciusában kinevezték az Egye­sült Államok első argentínai és paraguayi követévé. Állo­máshelye elfoglalása előtt se­besülésének kezeltetésére, rö­vid időre Párizsba ment. 1866-ban megérkezett Argen­tínába, és az épp folyó dél­amerikai háborúban békét közvetített. Egészségi állapo­ta azonban egyre rosszabb lett, és két év múlva Buenos Airesben meghalt. Az argen­tin kormány nemzeti gyászt rendelt el Asbóth temetésé­nek napjára. A Buenos Aires-i angol ótemetőben he­lyezték örök nyugalomra. (P) Új sebészeti eljárás A daganatos megbetegedések- dali petevezetéket — még a ben — sajnos — világelsők műtét elején lezárják, hogy vagyunk. Új sebészeti eljá- ne juthassanak ki a daganat- rást fejlesztettek ki Debrecen- sejtek a méhűrbe. Ugyanek- ben, amellyel a méhtestrákot kor leszorítják — ugyanilyen kezelik. Azokat a kapukat — megfontolásból — a nyiroke- a méhszáját és a mindkét ol- reket is. Fejtörő Az elózó' játék kérdéseire adott helyes válaszok a követ­kezők: 1. 750 fokig kvarcból készült gázhőmérőkkel, 4000 fo­kig pirométerekkel, amellyel például izzó fémeket is mérnek. 2. Abszolút hőmérséklet a -273,16 Celsius-foktól szá­mított hőmérséklet. Az abszolút hőmérsékletet Kelvin­fokokban mérik; egy Kelvin-fok megfelel egy Celsius- foknak, tehát a jég olvadáspontja 273,16 Kelvin-fok, a víz, normál nyomás mellett, 373,16 Kelvin-fokon forr. Abszolút hőmérsékletnek azért nevezik, mert 0 Kelvin­fokon bármely test hőenergiája elméletileg nullává vá­lik, vágyik megszűnik minden molekuláris mozgás. (Az atomok és összetevőik mozgása megmarad.). Az abszo­lút 0 fok tetszőlegesen megközelíthető, de el nem érhető. 3. Minél nagyobb egy anyag molekuláinak átlagos se­bessége, azaz minél nagyobb az anyagban mozgó mole­kulák energiája, annál magasabb a hőmérséklete. Bár­mekkora energiánál nemcsak elképzelhető nagyobb, ha­nem lehetséges is, ezért a hőmérsékletnek nincs felső ha­tára. Csak lefelé van olyan energia, amelynél kisebb nem lehetséges, ez a nulla energia, ahol a molekulák se­bessége nulla lesz. Játékunk e heti fordulójának kérdései: 1. Milyen hőmérsékleten cseppfolyósodik a levegő? 2. Melyek a legforróbb lángok? 3. Mennyi a cigarettaparázs hőmérséklete? A múlt heti játékunk helyes megfejtői: Nagy Ferenc Vác, Bállá Jenőné Érd, Sándor Rita Gyál. A helyes megfejtéseket beküldő játékosaink között három 300 forintos vásárlási utalványt sorsolunk ki. A válaszokat a jövő hét csütörtökéig kérjük bekülde­ni. A borítékra írják rá: FEJTÖRŐ. Postacímünk: Pest Megyei Hírlap szerkesztősége, Budapest Pf. 311. Irányí- tőszám: 1446.

Next

/
Thumbnails
Contents