Pest Megyei Hírlap, 1993. május (37. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-27 / 122. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. MÁJUS 27., CSÜTÖRTÖK 3 Katalin, alias Alice Zavarban van a krónikás, ha egy nemes kezdeményezés okán épp azokat kéne elmarasztalnia, akiken a rendezvény sikere múlik: az ország jómódban éló' polgárait. Az anyagi jólét — mondjuk ki nyíltan, a gazdagság — ugyanis nem csupán természetesen fölényt és magabiztosságot nyújt, de érzékenyebbé is tesz minden kritikai hangra. Ezek ismeretében kéne most már a krónikásnak úgy szólnia, hogy érzékenységüket érintetlenül hagyva, ám nem csupán anyagi fölényüket hangoztatva, elérje a gazdagok támogató együttműködését. Történt ugyanis, hogy egy magyar származású hölgy, bizonyos Windischgraetz Katalin hercegnő', aki két éve él ismét a magyar fővárosban, s aki nem titkolja divattervezői munkájával szerzett vagyonát, ágy döntött, hogy nyugati példára, a Magyar Vöröskereszt égisze alatt megszervezi idehaza is a Jószolgálati Gálát, a Budapesti Tavaszi Bált. A nagyvilágban szerzett tapasztalatai szerint a gazdagok önként vállalt kötelessége a szegényekkel szembeni szolidaritás. Erre alapozva fogott hozzá a bál megszervezéséhez, aminek bevételét — kellő garancia és felügyelet mellett — az állami gondozott fiatalok támogatására fordítanák. Hozzáfogott, ám rövidesen tapasztalnia kellett, hogy a magyarországi gazdagok jelentős részében még csak nyoma sincs a szolidaritás érzésének. Felkérését számosán elutasították. — Megdöbbenve néztem körül, mint Alice csodaországban — meséli a hercegnő'. Én ugyanolyan vagyok, mint ezek az emberek, egy nyelvet beszélek velük, ugyanazt mondják mint én, de ezen valami egészen mást értenek. Magyarán, elutasították, mondván, ők nem szeretnek hálózni. Gazdagjaink — talán mert sok közöttük az új — nem értették meg, hogy a fényűző bál, amelynek személyenkénti részvételi díja hatvanezer forint, amit egyébként leírhatnak adójukból, nos a bál nem elsősorban az ő mulatságukat szolgálja (ezt is persze), e bál célja a jótékonykodás, alkalom a rászorulókkal szembeni szolidaritás kinyilvánítására. A bál bevételét, mint említettük, harminckilenc árva, az állami gondozó intézetekből kikerülő fiatal támogatására fordítanák. A kiválasztottak között hét Pest megyei fiatal is szerepel. Az elképzelések szerint mindegyikükkel külön-külön beszélgetnének el, és ezek alapján lesz például olyan, akit a lakásvásárlásban s olyan is, akit a továbbtanulásban támogatnának. Kérjük tehát, bálozástól idegenkedő gazdagjainkat, vegyék fel a kapcsolatot a rendezvénynek szervezeti keretet nyújtó Magyar Vöröskereszttel, s áldozzanak a pályakezdő árva gyerekek számára. Paizs Tibor Honvédelmi törvény Hatpárti egyeztetés az alapelvekról A Honvédelmi Minisztérium sajtóosztálya tegnap közleményt adott ki a kétharmados többséget igénylő honvédelmi törvény politikai egyeztető tágyalásáról. Eszerint a honvédelem helyi igazgatásával kapcsolatban egyetértés alakult ki a szabályozás legfontosabb alapelveiről, így például a honvédelmi igazgatás megyei szintjének szükségességéről, az e tevékenységet végző szervezet hierarchi- zált felépítéséről és kormányzati irányításáról. A kompromisszumos megállapodás elérését az akadályozza, hogy nem alakult ki egyetértés a megyei védelmi bizottságok elnöki funkcióját betöltő kormánytisztviselőt illetően. A kormánypártok az önkormányzati törvénnyel összhangban csak a köztársasági megbízottat tartják kije- lölhetőnek e funkció betöltésére. Ettől a megoldástól azonban az SZDSZ és az MSZP szakértői elzárkóztak. A honvédelmi tanács működésével kapcsolatban szakmai javaslat készül a helyettesítés indokoltságát, az akadályoztatás tényének megállapítását célzó hatásköri és eljárási szabályokról. A benyújtott alkotmány- módosításhoz kapcsolódóan megkezdődött a fegyveres erők korlátozott alkalmazásának elrendelésére vonatkozó kormányhatáskör honvédelmi törvényben való szabályozásával kapcsolatos vita. Erre a törvényjavaslat szerint váratlan légicsapás, vagy külső fegyveres csoportok váratlan betörése esetén kapna a kormány felhatalmazást az Országgyűlés haladéktalan tájékoztatása mellett. A hatpárti egyeztetések június 4-én folytatódnak. Nem adtam fel, jönni fogok! Beszélgetés Pősze Lajossal (Folytatás az I. oldalról) —Az újságokban is megjelent hírek alapján úgy tudom, hogy a tulajdonos meg volt elégedve a munkájával, és ennek a közgyűlésen is hangot adott. Úgy tudom, hogy az AV Rt.-nél politikai nyomásra ismételtették meg a szavazást, amely csütörtökön még önnek kedvezett. Mi történt valójában? — E pillanatban még sok mindent nem értek, csak azt látom, hogy nyilvánvalóan koncepciós ügyről van szó. Szeretném megtudni, kik voltak az értelmi szerzők, s mi motiválta őket. Csak ha már mindezt tudom, akkor fogok dönteni arról, hogyan tovább. — Köztudott, hogy az ön irányításával a Szerencsejáték Rt. 4,9 milliárdot fizetett be az államkasszába, vagyis a tevékenysége egyértelműen hasznosnak és sikeresnek mondható... — Ezzel kapcsolatban semmilyen kifogás nem merült fel, ebből is látszik, hogy tisztán koncepciós ügyről van szó. — Ez összefügg az MDF- en belüli politikai csatározásokkal? — Teljes mértékben összefügg a hatalomért folytatott harccal, és az ezzel kapcsolatos pénzszerzési lehetőségek felkutatásával. — Melyik oldalon állt, s kiknek lehetett az útjában? — Semmilyen irányzathoz nem köteleztem el magam, és nyilván emiatt lettem szálka egyesek szemében. — Talán a közéleti súlya és szerepe miatt láttak önben vetélytársat? — Lehetséges, hiszen még azt is hallottam, hogy bizonyos köröknek a miniszterelnök-jelöltje lennék. Ami azt illeti, a mai magyar politikai életnek, ideértve a kormányzati oldalt is, vannak olyan tagjai, akik miatt ki merem jelenteni: nem félnék egy ilyen kihívástól. — Ont május elején megműtötték. A menesztésekor betegállományban volt? — Igen, de a betegállomány idején is bejártam dolgozni, és részt vettem a közgyűlés munkájában. — Hogyan telnek a napjai? — Családi körben. Van egy szép, két hónapos kislányom, akivel szívesen vagyok együtt. Természetesen gondolkozom a történteken és a jövőn. Üzenem azoknak, akik szívesen látnának a közéletben, hogy nem adtam fel. Jönni fogok! Bánó Attila Hazánk stabil ország Magyarország EK-integráci- óját erősen befolyásolja a jelenlegi gazdasági recesszió, illetve a 12 tagország mély strukturális válsága. A gazdasági szerkezet átszervezésének igénye különösen az agrárszektorban figyelhető meg, ahol az integráción belüli termelés túlnőtt a piac felvevőképességén. Itt tehát karcsúsításra lenne szükség, ám ezeket a dilemmákat feltehetően belpolitikai okok miatt még egyik ország sem képes feloldani. Magyarországnak számítani kell tehát a közös piaci országok részéről olykor ingerült reakciókra, illetve a protekcionizmus esetleges erősítésére — mondta szerdán Granasztói György nagykövet, a brüsszeli magyar EK-misszió vezetője az Országgyűlés Európai Közösségi Ügyek Bizottságának ülésén. A Magyar Köztársaság érdekeit Brüsszelben az EK intézményeinél nagykövetségként működő misszió képviseli. Eddigi munkásságukat a bizottság elismerésével nyugtázta, Granasztói György pedig kérte a misz- szió működési feltételeinek javítását. Elsősorban az önálló épületben való elhelyezést, illetve az EK-infor- mációs hálózatba való bekapcsolódás lehetőségét. A misszió működésének belső ügyei után Granasztói György képviselők kérdésére válaszolva úgy vélte, hogy Magyarország hosszú távú integrációs esélyeit árnyaltabban kell szemlélni egyrészt az általános recesz- szió, másrészt az integrációs folyamatok sokrétűsége miatt. Példaként a maast- richti egyezmény Valuta Unióra vonatkozó pénzügyi feltételeit említette, amelyeknek a Tizenkettek közül is csak kevés ország tud megfelelni, jelenleg egyedül Luxemburg. Vélhetőleg tehát egy „több sebességes” Európával kell számolni, amelyben Magyarország legfeljebb a második vagy a harmadik zónában fog elhelyezkedni. Ezek a háttér- folyamatok a mozgató rugói azoknak az EK-törekvé- seknek is, hogy Magyaror- 'szágot különböző tömbök tagjaként kezeljék. Granasztói György szerint ezeket a véleményeket nyugodtan, higgadtan kell értelmezni, annál is inkább, mert nyugati szemmel Magyarországot stabil, parlamentáris demokrácia alapján működő országnak tartják. A bizottság megtárgyalta azt a tájékoztatót, amelyben a kormány a társulási megállapodás végrehajtásával és az európai integrációval kapcsolatos feladatok kormányzati és felelősségi rendszeréről szól. Erdős André nyilatkozata Háborús törvényszék Magyarország állandó ENSZ-képviselője elismerte, hogy a Biztonsági Tanácsnak egyelőre „a leghalványabb fogalma sincs” arról, hogyan lehetne letartóztatni a délszláv konfliktusban háborús bűnök elkövetésével vádolt személyeket, illetve egyáltalán kiket kellene letartóztatni. Erdős André azt követően nyilatkozott a BBC-nek, hogy a BT megszavazta a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűnök felelőseinek elítélésére hivatott nemzetközi törvényszék felállítását. A diplomata, aki Magyar- országot képviseli a Biztonsági Tanácsban, megállapította, hogy még további lépésekre és intézkedésekre van szükség azoknak a feltételeknek a megteremtéséhez, amelyek lehetővé teszik a világközösség számára a most elfogadott határozat végrehajtását. — A BT ennek ellenére is a törvényszék felállítása mellett döntött, mert úgy vélte, ez a döntés rendkívül fontos politikai üzenetet hordoz. Ami pedig a felelősségre vonás konkrét módozatait illeti, azokat nem most kellett kidolgozni — jelezte. A Biztonsági Tanács határozata értelmében a nemzetközi törvényszéknek a lehető legszélesebb körű felhatalmazással kell rendelkeznie a háborús bűnösök kiadatása, ügyük tárgyalása és az ítélethozatal tekintetében. A BBC szerint ennek ellenére továbbra is sokan szkeptikusak afelől, hogy bárkit is valóban törvényszék elé fognak állítani. E kételyekre válaszolva Madeleine Albright amerikai ENSZ-nagykö- vet rámutatott: — Még ha a BT-nek nem is sikerülne elérnie a felelősök kiadatását, ezek az emberek a világ páriáivá válnának, és életük hátralévő részére foglyok maradnának saját hazájukban. A BBC-nek adott interjújában Erdős André kitért arra: a háborús bűnösök bíróság elé állítását és elítélését nem befolyásolhatja az, hogy milyen kormányzati pozíciót foglalnak el — legyenek akár miniszterelnökök vagy elnökök. — A lényeg egyelőre az, hogy megteremtsék a majdani eljárások törvényes kereteit — mondta. A társadalmi igazságosságért (Folytatás az I. oldalról) Zétényi Zsolt az MTI munkatársának kérdésére válaszolva elmondta, hogy a nemzet sorsáért érzett felelősségük indította őket a csoport létrehozására. Ezért különös figyelmet kívánnak fordítani a társadalmi igazságosság érvényesülésére, a magyar nép fogyását előidéző tényezők megfékezésére, a magyar és keresztény értékek következetes érvényesítésére a művelődésben és a kulturális irányításban, az elmúlt önkényuralmi rendszer bűnös vezetőinek felelősségre vonására, a jogrendszer gyökeres átalakítására és a következetes rendszerváltásra. Oláh, a viszketeg Oláh Imre győri lakos. De nem ez a legjellemzőbb tulajdonsága, hanem az, hogy „bátor”. Olyannyira, hogy följelentette Antall József miniszterelnököt, aki nem garantálja állampolgári jogait, mármint Oláhnak, Antall — szerinte — a hatalom kizárólagos birtoklására törekszik és hűtlenül kezeli a nemzet vagyonát. No, a dolog ezzel még nem zárult le, mert a bátor férfi följelentette a bíróság elnökét és a főügyészt is, és minden bizonnyal még sokakra vár ez a sors, akik mondjuk Oláh urat „bátorsága” miatt majd megmosolyogják. Ám a Mai Nap, amely újság fotót is közöl a megtörhetetlen felperesről, egy olyan férfi képmását közli, aki bizony már az Antall-kabi- net színrelépése előtt, az egypárti diktatúra idején sem lehetett kiskorú, vagyis Oláh úr vehette volna a bátorságot ahhoz is, hogy mondjuk a hatalom egyszemélyi bitorlása miatt Kádár Jánost, Grósz Károlyt, Lázár Györgyöt, Losonczi Pált is följelentse. Oláh úr ezt nem tette meg, nem is tehette, hiszen beadványai nem a főügyészhez és a bírósághoz jutottak volna, hanem egy magasabb rendű elmeorvosi bizottsághoz... S odakerült volna, ahová az a kedves miskolci úr, aki egyszer megpróbált nem pereskedni, hanem csak egyszerűen levelezni Kádár Jánossal. Levelét a miskolci posta illetékesei illetékességből fölbontották, s a levélírót a vádlottak padjára ültették. A miskolci úrral természetesen egyetértettem, ám Oláh urat nevetségesnek tartom, hiszen feljelentgetősdije csupán a feltűnési visz- ketegség tüneteire utal. (Vödrös)
