Pest Megyei Hírlap, 1993. május (37. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-26 / 121. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASAC 1993. MÁJUS 26., SZERDA A MÁV újra a zsebébe nyúlt Kísérleteztek a MOSZ küldöttei A gyermekvasút megmarad A Gyermekvasúi nem szűnt meg! — adták hírül a múlt hé­ten a valamikori úttörővasu- tat üzemeltető MÁV Buda­pesti Igazgatóság, a Nosztal­gia Kft. és a szolgálatot ellá­tó gyermekvasutasok. Az örömteli bejelentésnek egész napos programmal adtak nyo­matékor Pedagógusokat, ön- kormányzati képviselőket, új­ságírókat és persze gyereke­ket hívtak meg egy játékos utazásra Széchenyi-hegytől Hűvösvölgyig. Az éppen negyvenötödik születésnapját ünneplő — s a világon egyedülálló — gyer­mekvasút az elmúlt években pénzügyi válságba került, amely végül néhány hónapos üzemszünetbe torkollt. Ez a vészhelyzet rendeződött, így kerülhetett sor a sokak számá­ra megnyugtató bejelentésre. A kisvasút soha sem volt ren­tábilis. A jegyek bevételéből nem volt fenntartható, üze­meltethető a sok-sok gyer­mek, hazai és külföldi turista örömét szolgáló látványos­ság, ahogyan felnőtt testvére, az „igazi” vasút sem tartja fenn önmagát támogatás nél­kül. Amíg a MÁV nem ke­rült a manapság sajnos jól is­mert nehéz pénzügyi helyzet­be, évről évre a zsebébe nyúlt, és finanszírozta az úttö- rővasutat, ám az utóbbi évek­ben ez egyre nehezebb volt. A megoldást a piaci módsze­rek alkalmazása hozta. A MÁV többségi tulajdonában lévő Nosztalgia Kft. progra­mokat szervez a megrende­lők igényei szerint, s a bevé­tel enyhíti majd a MÁV ki­adásait. A budai hegyek fes­tői hátteret adhatnak egy rep­rezentatív sajtótájékoztató­hoz vagy egyéb programok­hoz. Az állomásokon üzeme­lő éttermek pedig egy-egy kellemes pihenőhöz nyújthat­nak teret, no meg enni-inniva- lót. A forgalom zömét azon­ban feltehetően a menetrend szerinti járatok utasai bonyo­lítják ezután is. A magyar V alutaárfolyamok Pénznem vételi árfolyam eladási 1 egységre, forintban angol font 134,69 137,49 ausztrál dollár 61,00 62,24 belga frank (100) 260,74 265,40 dán korona 13,99 14,25 finn márka 15,83 16,23 francia frank 15,92 16,20 görög drachma (100) 39,55 40,39 holland forint 47,85 48,71 ír font 130,89 133,49 japán yen (100) 79,30 80,50 kanadai dollár 69,33 70,73 kuvaiti dinár 290,87 296,37 német márka 53,58 54,54 norvég korona 12,68 12,92 olasz líra (1000) 58,92 60,20 osztrák schilling (100) 761,79 775,39 portugál escudo (100) 56,61 57,71 spanyol peseta (100) 70,21 71,73 svájci frank 59,67 60,75 svéd korona 11.99 12,25 USA-dollár 87,60 89,16 ECU (Közös Piac) 104,99 106,95 gyerekek legalább életükben egyszer ezután is szeretnének végigvonatozni a nyolc állo­máson, oda és vissza. A jegy­árak az áremelés után is meg­fizethetőek egy szolid jöve­delmű család számára is. A látvány pedig pénzben ki nem fejezhető gyönyörűséget okoz. Á tinivasutasok az itt már hagyományos fegyelme­zettséggel látják el szolgálatu­kat. A gyermekvasút egyedül­állóságát — a csodálatos kör­nyezet mellett — éppen az je­lenti, hogy a szerelvények közlekedését teljes egészé­ben gyermekek biztosítják. A mozdonyok és a kocsik is kü­lönleges látványt nyújtanak, hiszen a budai hegyek előtt a lillafüredi Palotaszállóhoz szállították a turistákat, a hú­szas években. A patinás ko­csik most szépen felújítva, csupán stílusukkal emlékez­tetnek bennünket matuzsále­mi korukra. A megújult gyermekvasút hétköznap reggel 9 óra 9 perctől, délután 4 óráig, ün­nepnapokon 8 óra 40 perctől 17 óra 29 percig közlekedik. A hétvégén következő gyer­meknapon érdemes lesz ellá­togatni a gyermekvasúihoz. A családi program összeállítá­sát azzal szeretnénk megköny- nyíteni, hogy a Pest Megyei Hírlap holnapi számában kö­zölni fogjuk az ünnepi menet­rendet. Z. B. A kormány nem nyúl a szövetkezetekhez A kormánynak az a véleménye, hogy a szövetkezeti tör­vényhez nem kell a továbbiakban hozzányúlni — szö­gezte le Szabó Tamás privatizációért felelős miniszter, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének tegnapi közgyűlésén. Ugyanis Nagy Tamás, a MOSZ társelnöke előterjesz­tésében a többi között annak az aggodalomnak adott hangot, mely szerint a szövetkezeti törvény módosítása számtalan újabb problémát hozhat. A Budapesti Kongresszusi Központban rendezett ülésen 1265 küldött vett részt, aki­ket Göncz Árpád köztársasá­gi elnök is megtisztelt jelen­létével. A küldöttek az Orszá­gos Tanács írásos előterjesz­tésének alapján az agrárága­zat és a termelők helyzetét, egy új agrárpolitika igényét, a mezőgazdasági szövetke­zés és az érdekképviselet te­vékenységét vitatták meg. Nagy Tamás az agrárágazat egyre súlyosbodó válságáról számolt be, elsősorban arról, hogy a termeléssel foglalko­zók veszélyhelyzetbe kerül­tek. A MOSZ véleménye sze­rint a legnagyobb gond a jö­vedelemtermelés hiánya, a piaci értékesítési illetve a pénzügyi finanszírozási vál­ság, valamint a foglalkozta­tás hiánya. Mivel nemzeti sorskérdésről van szó, a vál­ságot nem szabad pusztán po­litikai eszmeáramlatok alap­ján kezelni — mondta az el­nök. A MOSZ helytelennek tartja azon elképzeléseket, melyek szerint csak a kisüze­mi termelésnek van jövője Magyarországon. Vélemé­nye szerint a kormánynak szövetkezetbarát politikát kellene folytatnia. Szabó Ta­más miniszter felszólalásá­ban elmondta: a kormány híve a szövetkezésnek és olyan megoldásokra törek­szik, melyekkel a privatizá­ció során a termelők na­gyobb arányban juthatnak tu­lajdonhoz. Ezt szolgálja a kárpótlásijegy-előlegrend- szer bevezetés is, melyről az ÁVÜ-vel múlt héten közö­sen döntöttek. Mindezek elle­nére továbbra is fontos a kül­földi tőke, hiszen az ágazat­ban jelentős „tőkeinjekcióra” van szükség, ami hazai forrá­sokból nem oldható meg. Szabó Tamás hangsúlyoz­ta, hogy a kormánynak alap­vető érdeke a munkáltató és a munkavállaló szervezetek­kel való tárgyalóviszony, azonban az Érdekegyeztető Tanács mechanizmusa konk­rét működése nem szolgálja a közös érdeket. T. Á. Pályázati rendszerben Megmozdultak a műszakiak Tegnap nyílt meg Budapes­ten az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság által szerve­zett kiállítás, amelyen az al­kalmazott kutatási-fejlesztési pályázat első eredményeit mutatják be. Az OMFB a központi mű­szaki fejlesztési alapot 1991 eleje óta pályázati rendszerbe működteti, akkor fordult a műszaki szakemberekhez, kérve, hogy ötleteikkel, fej­lesztési elképzeléseikkel pá­lyázzanak. , Az első pályázatok termé­se mostanára érett be. A kiállí­táson 77 cég, intézmény 88 új műszaki megoldásáról ad szá­mot. Nem egy közülük nem­zetközi érdeklődést is kelt­het. Mint például a Kossuth Lajos Tudományegyetem sze­mélyi ultraibolyasugár-érzé- kelő és intenzitást mérő teszt­anyaga, a SUNTEST, vagy az újszerű kazánok, amelyek kevésbé szennyezik a levegőt és energiatakarékosabbak, mint a régiek. A pályamunkák többsége a mezőgazdaság és élelmi­szeripar, a környezetvéde­lem, a vegyipar, az orvosi műszerek és diagnosztika, a gyógyszeripar, az elektroni­ka, az informatika és elektro­technika, a gépipar és anyag- technológiák, az építő-, fa- és bőripar -területéről érkezett. A kiállításon szereplő talál­mányok jó része túljutott az ipari megvalósítás és értékesí­tés kezdeti nehézségein. (á. a.) Együttműködés az ÁVÜ-vel S Átlátható privatizációt! — Harc a vagyonért! — így jellemezte a privatizációt Pongrácz Tibor címzetes ál­lamtitkár, az Állami Vagyon­ügynökség igazgatótanácsá­nak elnöke. S a harc résztve­vői nem válogatnak az eszkö­zökben. Minél nagyobb a tét. annál nagyobb a kísértés. A most folyó privatizáció felelő­seinek arra a fogós kérdésre kellene helyes választ adni; a kilencven százalékban állami tulajdonban lévő nemzeti va­gyont hogyan lehet gyorsan, kulturáltan privatizálni? Az ÁVÜ e válasz fontos részének tekinti a folyamatok áttekint­hetőségét, minden társadalmi réteg informálását a vagyonér­tékesítés mozzanatairól. A pri­vatizáció felelősei e törekvésü­ket a szakmai és érdekvédelmi szervezetekkel együttműköd­ve valósítják meg. Tegnap eb­ben a szellemben kötött az Ál­lami . Vagyonügynökség Együttműködési megállapo­dást a Magyar Privatizációs Társasággal. Az ünnepélyes aláírási ce­remóniát megelőzően Pong­rácz Tibor a privatizációs ügyletek nyilvánosságát, a társadalom korrekt tájékozta­tásának fontosságát hangsú­lyozta, s üdvözölte a Magyar Privatizációs Társaság ez irá­nyú tevékenységét. Bérezi Gyula, a társaság fő­titkára röviden bemutatta a ta­valy októberben bejegyzett, újkeletű szervezetet: a társa­dalomban helyenként tapasz­talható tájékozatlanság a pri­vatizáció szakkérdéseivel kapcsolatban, kikényszerítet­te a társaság megalakulását. A tulajdonszerzés konkrét le­hetőségeiről, azok módszerta­ni, pénzügyi, hitelezési feltéte­leiről szóló információkkal kí­vánják ellátni az érdeklődő­ket. Kezdetben a műszaki ér­telmiséget célozták meg kiad­ványaikkal, rendezvényeik­kel. de a privatizációs folya­matok előrehaladtával ez a kör egyre szélesedik, s ma már szinte a társadalom min­den rétegére kiterjed. A Magyar Privatizációs Társaság négyféle szolgáltatá­son keresztül fejti ki tevé­kenységét az alapvető cél ér­dekében. A Privatizációs Klub keretében kéthetenkénti összejöveteleiken egy-egy je­lentős, éppen aktuális szakte­rület problémáit vitatják meg. Minden alkalommal vi­deoszalagra rögzítik az el­hangzottakat, amelynek segít­ségével a területi klubok tag­sága is meghallgathatja. Má­sik fontos tevékenysége a tár­saságnak, hogy rendszeresen szerveznek országos és helyi konferenciákat. Legutóbb a Vezetői és dolgozói tulajdon- szerzés módszerei címmel rendeztek színvonalas szak­mai eszmecserét, amelyet jú­niusban több hasonló követ. Jó fogadtatásban részesült a társaság ingyenes privatizáci­ós tanácsadó szolgálata, ame­lyet Fő utcai székhelyén bo­nyolítják. . Aki pedig sem a klubba, sem a konferenciákra, sem a tanácsadó irodába nem tud el-, jutni, támaszkodhat a társa­ság kiadványaira, amelyek a privatizációval kapcsolatos legfontosabb szakkérdéseket és a konferenciák anyagait ad­ják közre. A tegnap ünnepélyes külső­ségek között aláírt együttmű­ködés eredményeként mostan­tól a Magyar Privatizációs Társaság tájékoztatási tevé­kenységét egy igazán autenti­kus információforrással egé­szítette ki, az Állami Vagyon­ügynökséggel. (zelei) Forintos hírek Az elmúlt héten megtar­tott 227 kárpótlási földár­verésből viszonylag sok, összesen 15 végződött eredménytelenül. Ennek ellenére kiemelkedő nagyságú, összesen mint­egy 537 ezer aranykoro­na értékű föld talált gaz­dára. Eddig 13 milliárd 255 millió 966 ezer forint folyt be az ÁVÜ-höz a privatizált üzletek eladá­sából. A tranzakciók, so­rán összesen 171 gazda­sági társaságban került magánkézbe állami tulaj­donú üzletrész. Az előpri­vatizációs törvény néven ismert 1990. évi 74. jog­szabály alapján összesen 10 816 kiskereskedelmi vendéglátóipari és fo­gyasztási szolgáltató te­vékenységet folytató tíz, illetőleg a vendéglátó- iparban tizenötnél keve­sebb dolgozót foglalkoz­tató üzlet tartozott a prog­ramba. Ezek közül eddig 9800-nál kezdődött meg a privatizáció, azaz a fo­lyamat a végéhez közele­dik. Ebben az évben sem vár­hatók kedvező gazdasági folyamatok a kelet-euró­pai gazdaságban. Len­gyelországban folytatód­hat a javulás, Magyaror­szágon minimalizálód­hat, vagy meg is állhat a visszaesés, a térség többi országában azonban indo­kolatlanul optimisták az előrejelzések — állítja a Konjunktúra-, Piackuta­tó és Számítástechnikai Rt, (Kopint-Datorg) Ke- let-Európával foglalkozó kiadványa. Új szervezeti formában működnek május végétől a Philips magyarországi érdekeltségei. Á magyar piacon való sikeres megje­lenés után a cégben a nemzetközi konszern ta­gozódásának megfelelő­en, termékdivíziónként vezetik tovább a marke­ting munkát. így a bécsi központú Philips Austriá- ból irányítja majd közvet­lenül a szórakoztató-elekt­ronikai, a háztartási- és a világítástechnikai termé­kek értékesítését, szervi­zelését. TÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket!

Next

/
Thumbnails
Contents