Pest Megyei Hírlap, 1993. május (37. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-26 / 121. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1993. MÁJUS 26., SZERDA Tanácskozás Dánszentmiklóson Népzenei kazetta Pilisszentlászlóról Akarat teremt kultúrát Szerencsés választás volt a Szabadművelődési Szövetség- kihelyezett ülését Dánszentmiklóson tartani. Azét a szövetségét, mely alapelvként vallja: egyetlen elszánt ember is tud egy településen kulturális életet teremteni. S a hasonlók vonzásának elve alapján bizonyára társakra talál majd. Az ekképp létrejövő sejteket fogja össze a szövetség. Munkájukkal, tanácsokkal szolgálnak, információkat és szolgáltatásokat nyújtanak. S hogy miért üdvözlendő a helyszín megválasztása? Mert Király József- né, a dánszentmiklósi Művelődési és Sportcentrum igazgató asszonya tevékenységével élő példája a kultúrateremtésre elszánt akarat sikerességének. A kétszintes épület kamaraszínházával, nagy rendezvényekre is alkalmas hatalmas tollaslabda csarnokával, könyvtárával, klubtermeivel meglehetősen túlméretezett a 2600-as lélekszámú településen — tudtuk meg Király Józsefnétől. Hiába a helyieket megmozgató programok, ekkora házat nem tudtak számottevő, jövedelmet is hozó műsorokkal megtölteni. Nem várták azonban ölhetett kézzel, míg az önkormányzat ésszerűségi okokra hivatkozva esetleg megvonja . támogatásukat. A Budai Bábszínház és a Fabula báb- együttes közreműködésével bábcentrumot szerveztek. Tizenegy környező település óvodáiból és iskoláiból közönséget toboroztak bérletes előadásaikra, s egy helyi buszvállalkozót kértek fel a szállításra. 1992-ben 3800, 1993-ban eddig 3600 gyerek látogatta előadásaikat. A lehetőségek kihasználására példát mutató ház és vezetője lassan legendás hírnévre tesz szert. Legalábbis ez derült ki az ülésen részt vevő környékbeli települések —- Monorierdő, Nyáregyháza, Pilis, Csévharaszt — óvónőinek, valamint a helybéli óvoda és iskola vezetőjének hálálkodó szavaiból. Az egyik szemem sírt, a másik nevetett, ahogy az óvónőket hallgattam. Szavaik kitűnő pedagógusokra vallottak, akik pontosan érezték a bábelőadások jelentőségét. A gyerekek kitűnően szórakoznak, élményszerűen tanulnak, az előadások ünnepeket jelentenek számukra és az is izgalmas, hogy egyáltalán elutaznak más településre. — Dánszentmik- lósnak persze könnyű, mert itt van Gyöngyike (K. J.- né)! — mondták. Ő mindent ki tud harcolni. Bezzeg náluk... Nincs művelődési ház, ahol összejöhetnének, náluk nincs remény... Még hogy nincs művelődési ház? — nevetett Harsá- nyi István, a szövetség elnöke. Gyermekként első — máig emlékezetes — színházi élményét idézte, a helyi gazdakör olajos szagú szobájában. Ott éppen a gazdaköri tagok szervezkedtek, másutt mások. — A dolog nem azzal kezdődik, hogy van egy Gyöngyike és megcsinálja, hanem azzal: van egy ötletem, és megcsinálom. S a gondolkodó ember társakat vonz. Szavaihoz elsőként Cs. Szabó István bábművész csatlakozott, hosszasan sorolva a településneveket, ahol egyetlen ember mozgatta a kulturális életet. Majd Beke Pál ismert közösség- szervező és a szövetség választmányi tagja érvelt: Ha a tisztes óvónőknek hiányérzetük van, fogalmazzák meg és álljanak össze azokkal, akik ugyanúgy gondolkodnak. Megérti —, mondta — hogy az elmúlt 40 év leszoktatott bennünket arról, hogy akarhatunk valamit — nehéz az átállás, de meg kell tenni. Minden ember felelős azért, hogy van-e kultúra, vagy nincs. A Csepeli Munkás Művelődési Ház igazgatója ehhez hozzáfűzte: a helyi egyesületekben vagy elvbarátok között kell a munkához támogatókat keresni. S a tapasztalat azt mutatja: csak az utolsó lökést kellett megadni az ágaskodó akaratnak. A pilisi Kados Jánosáé tevékeny nyugdíjasklubjuk példáján igazolta: egyetlen energikus ember náluk is tudott sikert elérni. Kövecses Györgyné Monorier- dőről így összegezett: lesznek érvei körülményeket okoló népművelővel szemben. És a csévharaszti óvónők is elszánták magukat: nem várnak tovább hiába, hogy a népművelő programokra invitálja őket. Majd a hegy megy Mohamedhez... Öt település tíz óvónőjében hétfőn Dánszentmiklóson megmozdult az akarat — ennyi, ami történt. És ez „nem is kevés”. (veszelszky) Magyarkúti Béla képei Zebegényi tárlat Május 28-ig tekinthető meg a Zebegényi Galéria Cukrászdában Magyarkúti Béla grafikusművész tárlata. A ma is aktív, Verőcén élő 78 éves mester gazdag életútját a harmincas években faszobrászként kezdte, majd Szentgyörgyvári Gye- nes Lajos és Bernáth Aurél tanítványa volt. Sárközi György író, az Athenaeum igazgatója a Magyar kincsek sorozat illusztrálására kérte fel, ebből két kötet (a János vitéz, és Tompa: Virágregék) meg is jelent, a többit a háború elsöpörte. Később bábtervező- kénl dolgozott, majd a Pannónia Rajzfilmstúdióba került, ahol közismert rajzfilmek háttereit tervezte, illetve kivitelezte (Mézga család, dr. Bubó stb.). Nyugdíjazása után sem hagyta abba a munkát, Dargai Attila és Nepp József nagydíjas filmjeiben (Ludas Matyi, Hófehér) alkotott. Felvételünkön a Bábeli torony című kép látható, ami jelképesen a mai kort ábrázolja. Német fiúkórus A Regensburger Domspatzen világhírű fiúkórus május 31-e és június 6-a között magyarországi hangversenykörúton vesz részt. A Miskolc-Mind- szenty Énekegyüttes meghívásának tesz eleget. A hangversenykörút június 1-jén 20 órakor a budavári Mátyás-templomban kezdődik. Második budapesti koncertjét június 2-án 18 órakor a Szent István-bazilikában adja a német együttes. Június 3-án és 4-én Miskolcra látogatnak: 18.30-kor lépnek fel a Mind- szenty-, illetve a Szent Anna- templomban. Június 5-én 19.15-kor az Egri Bazilikában, június 6-án Fertődön hallgathatják meg a Regensburger Domspatzent az érdeklődők. Rejtett kincseink Rejtett kincseink címen nyílik kiállítás május 28-án, pénteken délután három órakor a tá- piószelei Blaskovich Múzeumban. A kiállításon a múzeum raktárában őrzött képző- és iparművészeti tárgyakat mutatják be. Megnyitóbeszédet No- szeda Tibor, a Pest Megyei Önkormányzat társadalompolitikai osztályának vezetője mond. A kiállítás szeptember 19-ig tart nyitva. Tavaszról magyar Tavaszvilág — e* a címe Szvorák Katalin legújabb, most megjelent kazettájának, -s most is, mint korábban, fellépésein, lemezfelvételein az egész Kárpát-medence magyar nyelvterületének dalaiból válogatott. A Pilisszentlászlón letelepedett énekesnő a szlovákiai magyarok népzenei versenyein lépett fel először: 1976-ban, 1978-ban. A Magyar Televízió 1981-ben rendezett Repülj páva vetélkedőjének egyik győztese, elnyerte a népművészet ifjú mestere címet, a Honvéd Együttes magánénekese. Az országot, világot az utóbbi időben a Bekecs együttessel járja, annak kíséretével énekel, mostani kazettáján is elsősorban ők működnek közre. Szerepel még a Csámbor- gó zenekar — ők a moldvai dalok zenekíséretét szolgáltatják — és a Vízöntő együttes, azon kívül gyermekek is énekelnek: az Alsó-erdősor utcai iskola tanulói. A Tavaszvilág kazettát Szvorák Katalin Koncz Zsuzsa felvétele hallgatva bejárjuk — a tavaszvilágot. Sőt, még élőbbről, farsangtól indulunk. Hiszen farsangkor már mocoroghat bennünk a tavasz, mint az egyik népdal szövegében hallhatjuk, ha akkor „nem vittél el a táncba, nem öntesz meg húsvétra”. Húsvét után tavaszvilág, Gergelyjárás, Kiszehajtás és villőzés, Húsvétolók, Zöldágtájakon járás és pünkösdölés. A Farsangoláson kívül ezek a kazetta egyik oldalának dalai. A másiké: Gyenge tavasz — ugye ismerjük? „Tavasz, tavasz, gyenge tavasz, ki füvet, fát megújítasz... csak enge- met szomorítasz...” —, Tavaszi szél, Szép fehér pakulár, Szentiváni dalok. S hogy honnét származik mindez? A Kárpát-medencéből — de még azon kívül is, Moldvából —, Dunántúlról, Palócföldről, Szilágyságból, Szatmáritól, a Mezőségről, s újra meg újra a Zobor vidékről, a Losoncon született Szvorák Katalin szűkebb hazájából, melynek a nevével is leginkább általa ismerkedtünk. Első bemutatkozása itthon is elsősorban a Zobor vidék hajlította dallamokat, a szavak ottani csengését hozta közénk. Az Etnofon Népzenei Kiadó és a Rep Betéti társaság által megjelentetett kazetta a Kodály és a Rózsavölgyi Zeneműboltban kapható. (Nádudvari) Budapesti nyár ’93 Szabadtéri színházak programja „Boldog vagyok, hogy a bankok és pénzintézetek jóvoltából együttgondolkodó szövetségeseink vannak a főváros nyári szabadtéri programjainak szervezésében. Nem kell beszámolómat az anyagi nehézségek felsorolásával kezdeni —, kezdte rendhagyóan tegnapi sajtótájékoztatóját Koltay Gábor, a műsorokat szervező Szabad Tér Színház igazgatója. S igazolásként az Atilla illetve az Erkel Ferenc-gála és az Izraeli Balett plakátjain ott szerepeltek a fő szponzorok: A Postabank és a Kereskedelmi Bank. Az 1938 óta működő Margitszigeti Szabadtéri Színpad különleges bemutatója A Felkelő' Nap Háza; irodalmi táncképekkel illetve egy megtörtént esetet feldolgozó táncballadával mutatja be a moldvai csángók életét. Az Erkel-emiékév kiemelkedő rendezvényének szánják azt a gálaműsort, melyben nemzetközi hírű énekeseink szólaltatnak meg részleteket a nemzeti opera megteremtőjének valamennyi operájából. Augusztus 20-án mutatják be az Atilla című rockoperát, az „istvános csapat” közreműködésével, melyből a nagy érdeklődés miatt 13 előadást tartanak. A rockműfaj kedvelőinek szól a Quint éló' lemezbemutatója, hazai és külföldi szereplőkkel, a lalettművészet kedvelői pedig az Izraeli Balett vendégjátékát élvezhetik. A komoly- és népzene kedvelőit várják a Hilton Szálló gyönyörű Dominikánus Udvarába. A hangversenyközönséget kamarazenei programok, ária- és dalestek várják. Rangos szerep- osztásban viszik színre Rossini: A sevillai borbély című operáját. A népzene kedvelői a Muzsikás együttes műsorát, a dzsesszkedvelők az Orient Dixieland Band programját, az operettkedvelők pedig a Csárdáskirálynó'től a Marica grófnó'ig című válogatást élvezhetik. Szintén a könnyű, de igényes nyári szórakozásra várókat fogadja a Budai Parkszínpad magyarnóta-, cigányzene-, rock-, valamint népzeneprogramjával. Érdekesség, hogy színre viszik Bizet Gyöngyhalászok című operáját. Végül a Városmajori Színpad műsoráról számoltak be, melynek során a Vidám Színpad művészei ismert és népszerű vígjátékokat adnak elő. (d.v.s.) Tolnay Tibor (Nagyvárad): Budai táj (tusrajz)
