Pest Megyei Hírlap, 1993. május (37. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-24 / 119. szám

XXXVII. ÉVFOLYAM, 119. SZÁM Ára: 13,50 forint 1993. MÁJUS 24., HÉTFŐ Emlékezés a hősökre Ökumenikus ünnepség Pécelen A péceli temetőben Szendrei László mondott ünnepi megemlékezést a II. világháborúban el­hunytakért. majd leleplezte a hősöknek állított kopjafát Galgamácsa Dudás Zoltán a polgármester Dudás Zoltánt választották meg Galgamácsa polgár­mesterének a pénteki, a tár­sadalombiztosítási válasz­tással egybekötött szavazás alkalmával. Az urnák lezá­rása után igen gyorsan, már negyed tízkor bejelenthette az eredményt Katona Jó­zsef, a választási bizottság elnöke. A községben két szavazó­kor volt. Az egyes számú szavazókörben, a művelődé­si házban az érvényes sza­vazatok közül Dudás Zol­tán 251, Pancsuska János — a másik polgármester-je­lölt — 111 voksot kapott. Az újtelepi Babus kocsmá­ban kialakított második sza­vazókörben Dudás Zoltánra 191, Pancsuska Jánosra 61 polgár szavazott. — Fegyelmezett, köteles­ségtudó szavazás volt Gal- gamácsán — értékelte a na­pot Katona József. — So­kan délután, munkából jö­vet indultak választani. Tóth András, az előző polgármester február végén mondott le. Dudás Zoltán ezt követően alpolgármes­terként irányította az önkor­mányzatot. Az eredményhir­detés utáni percekben kö­szönetét mondott a válasz­tást lebonyolítóknak, majd képviselőtársainak, akik fel­kérték arra, hogy a követke­ző választásokig pályázza meg a polgármesteri tisztsé­get. — Sosem gondoltam, hogy ilyen megtiszteltetés fog érni — mondta —, s a bizalommal élve a falu hala­dásáért kívánok dolgozni. Tegyük ezt együtt! B. G. A hűvös, esős idő ellenére több százan vettek részt azon az ökumenikus egyházi szer­tartással egybekötött kopjafa­avató ünnepségen, amelyet tegnap a magyar honvédelem napja alkalmából tartottak Pé­celen. A szertartás délelőtt tízkor kezdődött a helyi római katoli­kus templomban, ahol Kiss Ist­ván esperes, plébános emléke­zett meg a II. világháború fo­lyamán a Pécel környéki har­cokban elesett magyar, német, orosz és román katonákról. A közös imádság elhangzá­sa után, az Egri Helyőrségi Fú­vószenekar vezetésével a me­net elindult a római katolikus temetőben felállított kopjafá­hoz. Az avatóünnepség nyitó ak­tusaként Szendrei László, a Honvédelmi Minisztérium po­litikai államtitkára történelmi áttekintést nyújtott az 1994-es péceli harcok politikai és straté­giai jelentőségéről. Beszédé­nek végén hangsúlyozta; a bé­két minden körülmények kö­zött fenn kell tartani, és remé­nyét fejezte ki, hogy a jövőben esetlegesen előforduló konflik­tusokat a világ minden országá­ban békésen fogják rendezni. Ezt követően leleplezte a kop­jafát, majd a díszsortűz után felcsendültek az elesett kato­nák nemzeti himnuszai. Elsőként Lőrinci Kálmán vezérezredes, a Magyar Hon­védség parancsnoka és Szend­rei László helyezték el koszo­rúikat, kifejezvén tiszteletü­ket a hősök iránt. Az ünnep­ség folytatásaként a jelenlévő német, orosz és román nagy- követségek képviselőiként magasrangú katonatisztek ko- szorúzták meg az emlékmű­vet, majd Kálmán Ferenc, a szárazföldi haderők parancs­noka, Borszéki Tivadar, a 3. katonai kerület parancsnoka és Erdó'di Mihály, a 10. Dó­zsa György tüzérdandár pa­rancsnoka is elhelyezte a ke­gyelet virágait. (Folytatás a 3. oldalon) Vácról, a zenepavilontól indult szombaton és Törökmezó'n volt a célja annak a kerékpár- túrának, amely a három M mozgalom része. A Mozdulj, Magadért, Másokért akció szer­vezője Meringer László orvos, fővédnöke Bartos Ferenc váci polgármester. A túra bevéte­lét a mozgássérültek megsegítésére fordítják Erdősi Ágnes felvételei Dabasi tárlat A kétezer éves zománcművé- *szet hagyományai máig meg­újítható forrásokat jelentenek a műfaj kortárs képviselői számára. Az európai értelem­ben vett szépművészeti ha­gyományok szolgálatában tartja őket a kis méret is, amelyben gondolkodni kény­telenek. A rajzosság, a felület míves megmunkálása, az eset­legesség helyett a tudatos áb­rázolásmód, a színek harmó­niájára való építés, az alkotó­munka máig meghatározó ér­tékei maradnak. Ez derült ki a dabasi művelődési házban pénteken megnyílt kiállításon is, melynek anyagát a kecske­méti Nemzetközi Zománcmű­vészeti Alkotóműhelyben ké­szült munkák legjobbjaiból válogatta Pap Gábor művé­szettörténész. (Folytatás a 8. oldalon) Zrínyi Ilona A munkácsi II. Rákóczi Ferenc Irodalmi és Műve- ló'dési Kör május 17—23. között Zrínyi Ilona-napo- kat rendezett a fejedelemasszony születésének 350. évfordulója alkalmából. Többek között tudományos konferencia, irodalmi est, színi vetélkedő', emléktáb­la-leleplezés szerepelt a programban. Az emlékhét méltó befejezése volt Zrínyi Ilona bronz dombormű- vének felavatása a munkácsi várban. Bizton elmondható, hogy II. Rákóczi Ferenc, tör­ténelmünk kiemelkedő' alakja nem lett volna az, ami volt, ha nem Zrínyi Ilona az édesanyja, aki több mint két évig védelmezte Munkács várát a csá­szári csapatok ellen. E hó's lelkű asszony legna­gyobb „tette”mégis az volt, hogy egy ilyen tiszta jel­lemű szabadsághó'st nevelt hazánknak. Magyaror­szág egyik leggazdagabb birtokosának, a Rákóczi-, Zrínyi-, Báthory-, Frangepán- és Lorántffy-család (micsoda történelmi névsor!) e sarjának 1692-ben, amikor elszakították gyermekeitől, búcsúlevelében ezt írta édesanyja: „A földi javak pusztulása nem veszteség. Az veszti el mindenét, aki becsületét, jó hírét veszti.”- A fejedelemasszony azonban nemcsak édesanyá­nak, hanem embernek is kiváló volt. A várvédái Zrí­nyi Ilonáról a korabeli francia lapok csak úgy ír­tak, mint „századunk (másutt — Európa) legbát­rabb asszonyáéról. Egy leydeni újság szerint: „hó's- nő, aki egész Európa csodálatát kivívta”. De még a harcban is édesanya-volta az igazi erőforrás. Egy alkalommal kijelentette: „A várat nem adhatom oda, mert árváim öröksége.”Az ostrom idején még gyermek Rákóczi Ferenc később Munkás ostromá­ra visszaemlékezve, büszkén állapította meg, hogy anyja bölcsességével mindenkit felülmúlt. A minap a kettes csatorna reggeli adásában egy ifjú tévés két fényképmodellel beszélgetett. Csodála­ta a két fiatal nó' „szakmája”iránt abban csúcsoso­dott kiemelkedőén közszolgálativá, hogy nézői tud­tára adta: „Minden leány álma, hogy fotómodell le­hessen.” Azt sugalmazva ezzel az ifjú hölgyeknek, hogy az önmegvalósítás csúcsa, ha valaki e pályán tud érvényesülni. Az ideál tehát a fényképmodell! Kárpátalja egyre szabadabban magyar leányai (és fiai) — úgy látszik — jobb ideált is találtak: cserkészcsapatukat ugyanis Zrínyi Ilonáról nevez­ték el az évforduló alkalmából. Tanuljunk tőlük, és örvendjünk, hogy Munkács várát immár a hó's lel­kű fejedelemasszony domborműve ékesíti. Török Bálint Hivatalos látogatás Antall József Dániában Hivatalos látogatásra Dániába müssen miniszterelnökkel, vala- utazott tegnap délután Antall mint a dán parlament, a Folke- József. ting vezetőivel. A magyar kor­Programja során a miniszter- mányfő és felesége tiszteletére elnök megbeszélést folytat ebédet ad II. Margit királynő meghívójával, Paul Nyrup Ras- és férje, Henrik herceg. Nagymaroson a keresztény ifjúság A Állj meg egy percre! „Közösség-teremtésre hív Krisztus” — ez volt az idei nagymarosi ifjúsági keresz­tény találkozó témája. A ren­dezvény több ezer fiatal részt­vevője arra kereste a választ, hol a helye, s mi a feladata a mai egyházban a kisközössé­geknek, hová hív bennünket az Isten, hogy gyógyultan le­hessünk Krisztus élő, egészsé­ges testének szolgáló tagjai; il­letve hogyan gyógyíthassuk magunk is e társadalmat. A szombaton megrendezett egész napos nagymarosi ke­resztény ifjúsági találkozó nagy hagyományra tekint visz- sza. Szervezője, a katolikus egyház az elmúlt két évtized­ben is vallotta, hogy a hazai ke­resztény ifjúság énekes, imád- ságos rendezvényeit az ökume- né szelleme kell, hogy áthassa. Az első ilyen jellegű találko­zók, melyeknek eredeti színhe­lye Kismaros volt. még érthető módon kevesebb résztvevőt mozgattak meg. (Folytatás a: 5. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents