Pest Megyei Hírlap, 1993. május (37. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-21 / 117. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1993. MÁJUS 21.. PENTEK Megkésett hadüzenet Boszniából Szakadás a szerbek között Egy pillanatig sem volt kétséges, hogy a boszniai szer- bek a Karadzsicsék által kierőszakolt népszavazáson elvetik a Vance-Owen-féle béketervet, mert ebben az esetben nem összefüggő területeken, tartományokra szabdalva kellene élniük, együtt a horvátokkal és a muzulmánokkal. Szertefoszlanának a Nagy-Szerbiáról szőtt álmok s feleslegesnek bizonyulna minden eddigi öldöklés és háborúskodás. Belgrad időközben irányt változtatott, a boszniai szerbek azonban hajthatatlanok maradtak, egyszersmind el is szigetelőd- tek. A referendum most közzétett adatai szerint egyértelműen (kilencven százalék felett) nemet mondtak a békének, mindez azonban megkésett, esztelen, minden realitást nélkülöző hadüzenetnek tűnik. A jugoszláv vezetés belátta, hogy az újabb területfoglalások már nagyobb kárt okoznának, mint hasznot, Jelcin pozíciójának megerősödésével pedig nem számíthatnak az orosz nacionalista keményvonalas ellenzékre. S ami a legfontosabb: a szankciók a föld színével tették egyenlővé az ország gazdaságát. A kormány tehetetlen a hiperinflációval szemben, az újabb, nagy méretű pénzkibocsátással az életszínvonal romlását nem sikerült megállítani. A háború ilyen körülmények között tehát aligha folytatható. A Milosevics, Csoszics és Bu- latovics nevével fémjelzett fordulat azonban megosztotta a szerbséget. Radovan Ka- radzsics, a boszniai szerbek vezére bizonyára még nem mérte fel végérvényesen, fordulatról, vagy csak taktikai félfordulatról van inkább szó, viszont most melléje csoportosulnak azok, akik a háború meghosszabításában látják a megoldást. Ez utóbbiak kevesen vannak, de nem veszélytelenek, különösen a jól felfegyverzett különféle csoportok és alakulatok. Közöttük is a leghangosabbak a Seselj által vezetett radikálisok. Seseljt most „ejtette” a belgrádi vezetés, a katonai vezérkar is keményen megleckéztette felelőtlen kijelentései miatt (a cset- nik-vajda azon országok fővárosainak bombázásával fenyegetőzött, amelyek részt vállalnának a boszniai szer- bek elleni esetleges légitámadásban). Úgy látszik, most az oroszok vették kezükbe a dél- szláv-válság darázsfészkét. Andrej Kozirjev külügyminiszter minapi belgrádi látogatása alkalmával világosan tudtára adta a jugoszláv vezetésnek, hogy a létező béketerv az egyedül járható út, de nem kell várni arra, hogy mindenki aláírja, annál inkább: máris alkalmazni kell. Milosevics a látogatás után magabiztosan nyilatkozott: „Jól tudom, a boszniai szerb nép békét kíván. A béke az egész szerb nemzet érdeke.” Milosevicset ismerve világos, mit kívánt mondani: aki másként gondolkodik, az a szerb nép érdekei ellen cselekszik. Sinkovits Péter, Újvidék Tallini vita után Választhatnak az oroszok is Minden legalább öt éve Észtországban élő személy szavazhat majd az ősszel esedékes helyhatósági választásokon, de a lakosság észt állampolgársággal nem rendelkező egyharmada nem kerülhet be a helyi irányító testületekbe — döntötte el hosz- szas és kiélezett vita után az észt parlament. A helyhatósági választásokról szóló törvény felszította a hangulatot az országban. A vita arról folyt, vá- laszthassanak-e, s legyenek-e megválaszthatok az ország nem észt állampolgár lakosai. A múlt őszi parlamenti választások idején a többségben orosz anyanyelvű, szavazati joggal nem rendelkező lakosok megnyugatásá- ra többször is elhangzott, hogy a helyhatósági választásokon — mivel ezt az alkotmány is biztosítja —- ők is részt vehetnek, ám ezt a jogot már néhány hónappal később kezdték kétségbe vonni a nacionalista pártok képviselői. A helyhatósági választásokról szóló törvény beterjesztése után arról folyt a’ vita, hogy csak választhassanak, vagy választhatók is legyenek a nem észt állampolgárok. A kormánykoalíció pártjai között is volt olyan, amely még a szavazati jogtól is meg akarta fosztani őket. Állandó hivatkozási alapjuk az „orosz veszély” volt, azzal riogattak, hogy a felerészt oroszok lakta fővárosban is könnyen az ő kezükbe mehet át az irányítás, s az észt népnek élőiről kell kezdenie harcát a függetlenségért. A parlamenti vitában végül a „választhatnak, de nem választhatók” megoldás hívei győztek. Magyar kérdés Szlovákiában Tárgyalja meg előbb a parlament! Üdvözlői távirat Az Európai Unióról rendezett dán népszavazást követően Antall József miniszterelnök táviratban köszöntötte dán partnerét P. N. Rasmus- sent. A külügyminisztérium csütörtöki tájékozttása szerint a miniszterelnök hangsúlyozta a dán „igen” fontosságát a békét, az emberi jogok érvényesülését és a kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködést biztosító egységes Európa megteremtése szempontjából. Külön kiemelte, hogy anépszavazás sikere megköny- nyíti Magyarország EK-csat- lakozási törekvéseit is. Sztrájk elölt Lengyelország? Jószerével csak percek teltek el azután, hogy a Szolidaritás központi vezetése úgy döntött — parlamenti képviselői nyújtsanak be bizalmatlansági indítványt Hanna Suchoc- ka kormánya ellen, s a szükséges dokumentum már be is futott a szejm elnökségéhez, még szerdán este nyolc óra előtt. E gyorsaságnak köszönhetően a szejm következő, jövő csütörtökön kezdődő ülésén már napirendre lehet tűzni a bizalmi szavazást. A lengyel alkotmány legutóbbi módosítása ugyanis hét nap „haladékot” ad a mindenkori kormánynak, ennyi időnek kell eltelni a bizalmatlansági indítvány szándékának bejelentése és a parlament elé terjesztése között. „Nem engedem felgyújtani Lengyelországot” — mondta Leih Walesa államfő csütörtökön délelőtt Maciej Jan~ kowskinak, Varsó és környéke Szolidaritás-bizottsága vezetőjének. — „Ha kemény döntésre kényszerülök., nem fogom kímélni sem a barátokat, sem az ismerősöket! Ne játsszatok a tűzzel, mert ha túlzásba viszitek, mindnyájunknak sokba kerül majd, még nektek is” — jelentette ki Walesa. Váratlan fordulat állt be szerdán este a szlovákiai magyar politikai erők korábban egyeztetett álláspontjában arra vonatkozóan, hogy mikor és hogyan deklarálják álláspontjukat a Szlovák Köztársaság ET-tagságával kapcsolatos elvárásaikról. Szlovákiában négy magyar politikai erő létezik, közülük kettő, az Együttélés és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom van jelen a parlamentben. A Magyar Polgári Párt az utolsó választások során kiszorult a törvényhozásból, a Magyar Néppárt eddig nem is volt jelen a parlamentben. Az elmúlt két hét során elsődlegesen került előtérbe a kérdés, milyen álláspontot alakítsanak ki a magyar politikai erők Szlovákia Éurópa Tanács-tagságának ügyében. A négypárti Politikai Egyeztető Tanács hétfőn véglegesítette közös álláspontját és hét pontban fogalmazta meg a magyar kisebbség ezzel kapcsolatos elvárásait. Az erről szóló dokumentumot szerdán aláírták, de az Együttélés elnöke, Duray Miklós aláírása nem szerepel a közös nyilatkozaton. A nyilatkozatot szerdán este tették közzé, közvetlenül azt megelőzően, hogy csütörtökre az államfő, Micha1 Kováé összehívta a nemzetiségi kerekasztal első ülését, ahol ezt a nyilatkozatot az ''aláírók elő is terjesztik. Ennek értelmében az aláírók elvárják, hogy a Szlovák Köztársaság kötelezze magát a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának aláírására és fogadja el az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201-es számmal jelölt, nemzeti kisebbségekre vonatkozó ajánlásait. A további elvárások szerint: törvényileg kell biztosítani a nemzeti kisebbségek anyanyelvi névhasználatát, a helységek, közterek és utcák kisebbségi nyelveken való megjelölését is. A nyilatkozat további elvárása szerint a szlovák kormány az ET-felvétel előtt kötelezze magát arra, hogy leveszi napirendről a kisebbségi érdekeket sértő közigazgatási újrafelosztásról szóló törvény- tervezetet s azt a kisebbségek bevonásával átdolgozza. Kidolgozza továbbá a magyar és többi kisebbség legitim képviselőinek bevonásával a kisebbségek önkormányzati jogairól szóló alkotmánytör- vény-javaslatot, és konstruktív párbeszédet kezd a szlovákiai magyarok legitim képviselőivel azokról a további kérdésekről és javaslatokról, melyek benne foglaltatnak az idén februárban keltezett négypárti memorandumban. Egyúttal: mindzekről 1993. szeptember végéig együttesen jelentést tesznek az Európa Tanácsnak. Ezt a nyilatkozatot a Magyar Polgári Párt, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, és a Magyar Néppárt elnöke, A. Nagy László, Bugár Béla és Popély Gyula írták alá. Duray Miklós, az Együttélés elnöke szerdán, a késő esti órákban az MTI pozsonyi tudósítójának kérdésére válaszolva azzal indokolta aláírásának elmaradását, hogy a szlovák parlement szerdán elkezdődött plenáris ülésének általános politikai vitájában a magyar parlamenti koalíció vitára kívánja bocsátani az ET-tagsággal kapcsolatos nemzetiségi áláspon- tot, s csak ezt követően tartja helyesnek azt, hogy az erről szóló dokumentumot továbbítsák az Európa Tanácshoz. Duray kijelentette, hogy azért nem írta alá a nyilatkozatot, mert: — Mi a parlamenti demokrácia hívei vagyunk, ezért javaslatainkat először a parlamenten keresztül kívánjuk elfogadtatni s amennyiben ez nem sikerül, csak akkor folyamodunk más módszerhez. Cegléden öt általános iskola van. Ezek közül az egyikre — a Mészáros Lőrincről elnevezettre — a római katolikus egyház igényt tart. A tulajdonosváltással mindenkinek egyet kell értenie, aki a vallás- szabadság eszméjét magáénak vallja. Azért, hogy azok a szülők, akik igénylik, a római katolikus egyház tanítása szerinti vallásos nevelésben részesíthessék gyermekeiket. Hogy pontosan hány ilyen szülő van Cegléden, azt nem tudom — nem mérték föl —, de egy iskolát bizonyára megtöltenek a gyermekek, hiszen szinte valamennyi ceglédi újszülöttet megkeresztelik, s több mint a felüket a római katolikus egyház szertartása szerint. Természetesnek kell hát lennie Cegléden is annak, hogy azok a gyermekek, akiknek a szülei úgy kívánják, vallásos nevelést kapjanak. Ezt nem holmi „keresztény kurzusos” meggyőződés mondatja velem. Ellenkezőleg. E kívánalmakat két olyan okmányban olvastam, amelyekre a demokratikus ellenzék — amelyből a mai liberális pártok kinőttek — oly sokat hivatkozott — egykor. Mind az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, mind a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egységokmánya egyértelműen leszögezi, hogy a szülő joga meghatározni azt, hogy gyermekét mely világnézet szerint neveljék. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában ez áll: ..Minden személynek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a VÉLEMÉNY Ervényesül-e a vallásszabadság? vallás szabadságához, ez a jog magában foglalja a vallás és a megy győződés (...) oktatás (...) útján való kifejezésre juttatásának jogát." (18. cikk). „A szülőket elsőbbségi jog illeti meg a gyermekének adandó nevelés megválasztásában.” (26. cikk 3. bekezdés). A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egységokmányában pedig ezt olvassuk: „Az Egységokmány részes államai (ezek közé tartozik Magyarország is — HP) kötelezik magukat a szülők és adott esetben a törvényes gyámok ama szabadságának tiszteletben tartására, hogy gyermekeik vallásos és erkölcsi nevelését saját meggyőződésüknek megfelelően biztosítsák." (18. cikk 4. bekezdés). Hírlik, hogy a Mészáros Lőrinc Általános Iskola egyházi tulajdonba vétele körül törvényességi problémák vetődtek föl: az előírásokkal ellentétben az iskola nevelőtestületét nem kérdezték meg a tulajdonos-váltásról. Amennyiben ez így van, a törvényesség érvényesülése érdekében ki kell kérni az ő véleményüket is. Mindez azonban nem vezethet oda, hogy Cegléden nem érvényesülhetnek a szülőknek a gyermekük vallásos nevelésével kapcsolatos, ugyancsak a törvény által előírt jogai. Jól tudom persze, hogy minden átalakítás, legyen az akár szervezeti, akár más jellegű, megrázkódtatást jelent azok számára, akik a mostani helyzetben képzelték el a jövőjüket. Értem, ha meg nem is értem azokat a tanárokat, s azokat a szülőket, akik azt szeretnék, ha minden maradna a régiben, s az intézmény nem kerülne az egyház tulajdonába. Nem kellene az iskolát, sőt az osztályokat is megbontani azért, hogy máshol kapják meg a gyermekeik a nem vallásos nevelést. De vajon nem kisebb-e az ő megrázkódtatásuk, mint volt azoké a szülőké, akik kénytelenek voltak elviselni az elmúlt évtizedben, hogy gyermekük kettős nevelést kap: az iskolában — elvileg — ateistát, otthon pedig vallásosat? De hiszen ez a veszély — tudniillik, hogy ateista nevelést kap a diák — ma már nem fenyeget, ehelyett a korszerű, világnézetileg semleges nevelés kerül az előtérbe — mondják többen. Világnézetileg semleges nevelés azonban valójában nincs, legfeljebb világnézetileg érdektelen. Az efféle pedagógiai alapállás viszont káros, hiszen az élet egyik legfontosabb kérdésében még csak meg sem próbálja eligazítani a tanár a diákot. Mindezeket figyelembe véée tehát hasznos volna, ha a ceglédi általános iskolák helyzete végre mielőbb rendeződne, s megnyílhatna a katolikus iskola. Ez minden szülőnek, minden gyermeknek és minden tanárnak érdeke, legyen bármilyen világnézeti meggyőződésű is. 'TtXtT (Hardi Péter)
