Pest Megyei Hírlap, 1993. május (37. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-21 / 117. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZAC 1993. MÁJUS 21.. PENTEK Készülődés a világkiállításra A kitűzött határidő előtt tíz nappal befejeződtek az 1996. évi világkiállítás leendő szín­helyén április 10-án megkez­dett durva tereprendezési munkálatok — tájékoztatta az MTI-t a Világkiállítási Programiroda illetékese. A terület megtisztításával megbízott, dunakeszi szék­helyű Swietelsky Út-Vasút Építő Kft. ügyvezető igazga­tója, Sréder Mihály elmond­ta: az elmúlt egy hónap le­forgása alatt a területről 65 ezer köbméter építési törme­léket szállítottak el, miköz­ben 850 köbméter vasbeton­szerkezetet is elbontottak. A területen található 260 fát ideiglenesen védőszerkezet­tel látták el. A betontörmelé­ket a helyszínen hasznosít­ják, mégpedig oly módon, hogy egy törő-zúzó berende­zés segítségével a nagyobb darabokat felaprítják, majd megfelelő osztályozás után az expo leendő területén úté­pítésre felhasználják. MDF-tervek Létre kell hozni a vidéki bankhálózatot Befejezéséhez közeledik a földtulajdon-viszonyok átala­kulása, az év végére minden talpalatnyi magyar földnek tu­lajdonosa lesz; egyre sürge­tőbb feladat viszont az agrár- gazdaság saját finanszírozási rendszerének megteremtése — hangoztatta Farkas Gabri­ella. a Magyar Demokrata Fó­rum alelnöke. Az alelnök asszony el­mondta, hogy az MDF július­ban országos szakmai konfe­renciát rendez azzal a céllal, hogy egy asztalhoz ültesse az agrárvállalkozókat, illetve a kormányzati és a pénzügyi körök képviselőit. A tervek szefint a tanácskozáson képvi­selteti magát a Földművelés- ügyi Minisztérium, a pénz­ügyi tárca, és jelen lesznek a megyei földművelési hivata­lok, illetve a kereskedelmi bankok is. A konferencia legfonto­sabb vitakérdése a mezőgaz­daság hitelezési, finanszírozá­si rendszerének kiépítése lesz. Az MDF agrárszakem­berei ugyanis úgy látják, hogy akadozik az agrárága­zat saját finanszírozási rend­szerének létrehozása; a hitelt kérő agrárvállalkozók gyak­ran falakba ütköznek. Ézért az MDF kettős törekvése „a bankrendszert hozzámozdíta­ni a sajátos hiteligényekhez”, illetve a mezőgazdasági vál­lalkozók hitelképességének megerősítése. Ennek' érdeké­ben a Pénzügyminisztérium egy vidéki bankhálózat meg­teremtésének tervén dolgo­zik. Az elképzeléseket várha­tóan a júliusi konferencia ide­jére formába öntik. Az MDF emellett gyorsíta­ni szeretné a mezőgazdaság­gal kapcsolatos törvénykezé­si folyamatot. Őszre meg sze­retnék alkotni az új földtör­vényt. Ennek első lépéseként már megszülettek az úgyne­vezett földpolitikai irányel­vek. Szükség van emellett a mezőgazdasággal és az élel­miszeriparral kapcsolatos szakmai törvények sorának kidolgozására is. Ezt minde­nekelőtt a honi és a közös piaci jogszabályok harmoni­zálása indokolja. Neményi János, az MDF gazdasági kollégiumának ügyvivője a szombaton Győ­rött kezdődő gazdasági konfe­rencia programjáról számolt be. Az MDF immár harma­dik alkalommal rendezi meg a tanácskozást, amelynek té­májául ezúttal a gazdasági struktúra és a növekedés ösz- szefüggéseinek vizsgálatát vá­lasztották. A nyílt ajtók mel­lett folyó konferenciára a gaz­dasági élet minden szereplő­jét szívesen látják. A tanácskozás előadói kö­zött lesz Kónya Imre, az MDF. frakcióvezetője, Lator­cai János ipari és kereskedel­mi miniszter. Török Adárn, az MTA Ipargazdasági Kutatóin­tézetének igazgatója, Szabó Iván pénzügyminiszter, An- dorka Rudolf, a Közgazdaság- tudományi Égyetem rektora. Neményi János hangsú­lyozta: a konferencia jelentő­ségét növeli, hogy a parla­menti ciklus utolsó évére való tekintettel egy hosszabb periódus gazdasági tennivaló­it igyekeznek körvonalazni a résztvevők; egyben megvitat­ják az MDF választási straté­giájának gazdasági céljait. Merre, Magyarország? A nemzeti demokraták prog­ramja bármely parlamenti párttal szemben versenyké­pes — jelentette ki Pozsgay Imre, a Nemzeti Demokrata Szövetség elnöke a párt teg­napi sajtótájékoztatóján. Az 1994-es lehetőségeket latol­gatva Pozsgay elmondta: az NDSZ-en kívül a Vállalko­zók Pártja és az Agrárszö­vetség indul jó eséllyel az országgyűlési választásokon. A Nemzeti Demokrata Szövetség most írásban is megjelent programjának gazdasági elemeit Gidai Er­zsébet választmányi tag is­mertette. A párt eszerint az államadósság kezelésének új módját, a privatizáció fe­lülvizsgálatát és a lakossági terhek csökkentését tartja szükségesnek. Az államnak a gazdaságban nem kivonu­ló, hanem koordináló szere­pet szánnak. A program címében fel­tett „Merre, Magyaror­szág?” kérdésre a párt veze­tőinek válasza: a tradíciókat szem előtt tartó, nemzeti ér­tékeket védő saját — „har­madik út”. Kormányszóvivői tájékoztató V álaszthassanak a külföldi magyarok is! A kormány első olvasatban megtárgyalta a választójogi törvény és az alkotmány ah­hoz kapcsolódó módosítására vonatkozó előterjesztést. A ka­binet további szakértői egyez­tetéseket látott szükségesnek, ezért visszaadta az indítványt a belügyi tárcának. A minisz­terek várhatóan a jövő héten térnek vissza e témára, majd — tekintettel arra, hogy két­harmados törvényről van szó — nyomban hatpárti egyezte­tésre bocsátják a javaslatot — jelentette be Juhász Judit a csütörtöki szóvivői tájékozta­tón. — A módosító törvényjavas­lat több pontját tekintve még nem egységes a kormány állás­pontja — közölte a szóvivő. Vi­tatott egyebek között, hogy munkanapon vagy munkaszü­neti napon rendezzék a válasz­tást, illetőleg hogy legyen-e időközi választás avagy sem. Megoszlik a miniszterek állás­pontja á tekintetben is, hogy a kisebbségek képviselőjelöltjei a többi indulóval egy lapon sze­repeljenek-e. Valószínűleg kez­deményezik majd a választási küszöb emelését, ám ez ügy­ben sem született még végső döntés. Abban viszont egyetér­tenek, hogy javasolják a parla­menti pártoknak: a külföldön élő magyar állampolgárok is részt vehessenek a választáso­kon. — Pénteken juttatja el a kormány az országgyűlési kép­viselőkhöz a Szigetköz vízpót­lását célzó kárenyhítő kor­mányzati intézkedéseket rész­letező írásos tájékoztatóját. A kabinetülésen elfogadott tájé­koztató kiemeli, hogy az intéz­kedések összhangban állnak a parlament határozataival; nem tekinthetők a C-variáns meg­valósítása felé tett lépésnek, s nem akadályozzák a szlovák vezetéssel való tárgyalásokat sem. Nem hozott döntést a kor­mány azon jogszabályok mó­dosításának ügyében, amelyet az ENSZ BT Kis-Jugoszlávia elleni szankcióinak hazai vég­rehajtása indokol. Az igaz­ságügyi tárca előterjesztését átdolgozásra visszaadták; vár­hatóan a jövő héten öntik vég­ső formába a javaslatokat. A Finommechanikai Vállalat tö­rökbálinti telephelyén létreho­zandó hadiipari részvénytársa­ság ügyében szintén nem hatá­rozott a kabinet. A témára ha­marosan visszatér. Hatályon kívül helyezte a kormány az adótanácsadói te­vékenységről szóló rendeletet. Az abban foglalt útmutatások ugyanis tárgytalanná váltak az adószakértői működés engedé­lyezésének szabályozásáról szóló pénzügyminiszteri ren­delet megszületésével. Juhász Judit ezután bejelen­tette: engedélyezte a kabinet, hogy a Magyar Külkereskedel­mi Bank Rt. 100 millió német márka értékben külföldön bo­csásson ki kötvényt. A kor­mány, majd az Állami Érték­papír Felügyelet tavaly mind­ezt már jóváhagyta, ám a ter­vezett időpontokat a bank a hi­telkonszolidáció miatt nem tudta tartani, így a megszer­zett engedélyek határideje le­járt. A kötvényt a mostani ha­tározat értelmében december 31-ig kell kibocsátani a Né­met Szövetségi Köztársaság­ban. A forgalmazást a mün­cheni székhelyű Bayerische Landesbank Girocentrale vég­zi. A miniszterek módosították a kisajátításról szóló törvénye­rejű rendeletet, mivel az autó­pályákat és közutakat érintő beruházásoknál a jelenlegi kö­vetelmények megnehezítették vagy teljesen lehetetlenné tet­ték a kivitelezés tervezését és a megvalósítás ütemezését. Az új rendelkezések meggyor­sítják a kisajátítási folyamatot és módot adnak a beruházá­sok tervezett időben való meg­kezdésére. Néhány volt MSZMP-ingat- lan sorsáról is tájékozódott a kormány. Eszerint a több mint 1000 átadott ingatlan gyakor­latilag teljes egészében a vég­ső felhasználókhoz — több­nyire az önkormányzatokhoz — került. Az értékesítésre ki­jelölt és megmaradt ingatlano­kat — így a balatonaligai párt üdülőt — a továbbiakban a Kincstári Vagyonkezelő Szer­vezet kezeli és értékesíti. Még mindig az alapítványok Az Országgyűlés Állami Számvevőszéki Bizottságá­nak tegnapi ülésén a képvise­lők meghallgatták az Állami Számvevőszék tájékoztatóját a költségvetési és a vállalko­zói szféra alapítványokhoz való hozzájárulásának vizsgá­latáról. Az ülésen kiderült: végleges döntés ugyan még nincs az ügyben, de az ÁSZ várhatóan az előterjesztés alapján, első ütemben novem­ber 10-éig folytatja le előze­tes vizsgálatát e témakörben. Az alapítványok támogatá­sáról lefolytatandó vizsgálat előzményéhez tartozik, hogy a Számvevőszéki Bizottság egyik előző ülésén Gaál Gyu­la (SZDSZ) — aki egyben a bizottság elnöke — felvetet­te: az ÁSZ-nak vizsgálatot kellene folytatnia arról, hogy a központi költségvetési in­tézmények, fejezetek, illetve a többségi állami tulajdonú vállalatok milyen formában támogatnak különböző alapít­ványokat. A számvevőszék tájékoztatója alapján az ala­pítványok létrehozásához, va­lamint működésük támogatá­sához való hozzájárulást több területen ellenőriznék. Első­sorban a központi költségve­tési szférában, a Kincstári Va­gyonkezelő Szervezet, az Ál­lami Vagyonügynökség, az Állami Vagyonkezelő Rt. mű­ködésének áttekintésekor, az állami többségi tulajdonú vál­lalatok, vállalkozások köré­ben, valamint az önkormány­zatok területén. Hamarosan megkezdó'dik az idegenforgalmi szezon Ráckevén is. Akkor már nem a csend és a nyugalom honol a településen, hanem a diákok és csónakázók zsivajától lesz hangos a tájék Erdó'si Ágnes felvétele IPU-szeminárium Budapesten Az UNESCO fő feladatának tekinti a demokráciára és az emberi jogokra nevelést, vala­mint a kisebbségek általános jogainak védelmét. Ezt V. Va­lódi ve, az ENSZ nevelésügyi, tudományos és kulturális in­tézményének képviselője mondta tegnap az Interparla­mentáris Unió, „A parlament: az emberi jogok védelmező­je” című budapesti szimpóziu­mán, Az UNESCO programfe­lelőse a demokratikus kultúra, a fejlődés, a béke és az embe­ri jogok összefüggéseit taglal­ta az ülésnap elején. Mel James, az Amnesty In­ternational képviseletében kije­lentette: sok országban azért hirdetik ki a rendkívüli állapo­tot, hogy bizonyos érdekeket ér­vényesíthessenek és megsért­hessék az alapvető emberi jogo­kat. Öle Espersen dán küldött szerint a rendkívüli állapot be­vezetése teljes mértékben elke­rülendő. Ezzel vitába szálltak a küldöttek, mondván: egy or­szágban az alkotmányban elő­írt módon, a parlament ellenőr­zése mellett bevezethető a rend­kívüli állapot, az önkényeske­dést, a bebörtönzéseket és a kín­zásokat azonban mindenkép­pen meg kell akadályozni. Nagy feltűnést keltett, de lé­nyegében megválaszolatlan maradt Josef Höchte osztrák képviselő felszólalása. Szerin­te az IPU-szimpóziumnak ten­nie kellene valamit a saját esz­közeivel Bosznia-Hercegovi­náért. mert különben az pár héten belül eltűnik a föld szí­néről. Ezt követően a képviselők az országgyűlési biztosok in­tézményéről mondták el — ki­zárólag pozitív — tapasztalata­ikat. Majd pedig az ülésnap és a tanácskozás első témájának lezárásaként az emberi jogok védelmében kifejtendő nem­zetközi tevékenység elveit és módszereit vitatták meg. Nem rokonok! Szerdán este egy nyilvá­nos, televíziós fórumon Vácott, Bányai Gábor, a televízió volt intendánsa nagy horderejű bejelen­tést tett. Eszerint nem ro­kona vitéz Nagybányai Horthy Miklósnak. Az elég hosszúra sikerült, és ennek megfelelően kellő­képpen unalmas beszél­getésből Bányai Gábor eme mondatára emlék­szem vissza igazán jó szívvel, már csak azért is, mert eleddig — mivel Bányai és Horthy képmá­sa olyannyira hasonlít egymásra, mint két tojás — azt hittem: rokonok. Mint a kormányzó nem egy politikai ténykedését jó szemmel néző, gyana­kodtam, vajon ez a Bá­nyai-rokonság nem zava­ró körülmény-e Horthy Miklós életében. Engem ugyanis zavart. Most vi­szont megnyugodtam. A Nagybányai és a Bányai család minden bizonnyal más-más ágról fakadt. (Vödrös)

Next

/
Thumbnails
Contents