Pest Megyei Hírlap, 1993. május (37. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-18 / 114. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. MÁJUS 18.. KEDD A Uj polgármester Csornádon Vagyonmegosztás Ácsán Mondjon le a Szilas elnöke! Itt csak a munkáról nem beszélnek Pont az ellenkezőjét akarják csinálni a Szitásnál, mint amit a minap az újságnak nyilatkozott Porgá- nyi úr, a szövetkezet elnöke — mondta egy korábbi tag, Rapai István, arra a kérdésemre válaszképpen: mit szól az egykori munkahelyén történtekhez. — Szó sincs vagyon megőrzésről — főzték hozzá többen is a kollégák közül, akiket Rapvai úr hívott ösz- sze egy kötetlen beszélgetésre. —- S ami az egészben a legdöbbenetesebb; csaknem esztendeje mindenről szó esik a Szitásnál, csak a munkáról nem. — Kezdjük a dolgot a végéről — magyarázza az egykori agro- nómus. Havasi György, a Szilas Szövetkezethez tartozó fővárosi, cinkotai major dolgozója, aki csaknem hatszáz kollégájával együtt május elején kapta kézhez felmondását. — Miért is volt szükség erre a tömeges elbo- csájtásra? A helyzet úgy áll a Szitásnál. hogy mindössze néhány napja maradi a szövetkezetnek a megközelítőleg félmilliárd forintot kitevő) adósság törlesztésére. Tavaly ugyanis csődöt jelentett a szövetkezet. Ennek lett a következménye az a három hónapos moratórium, melyet a hitelezők adtak a cégnek azért, hogy — ha tudja ez idő alatt rendezze anyagi helyzetét. Nos. ez a határidő lejárt, akkor még egyszer sikerült haladékot kapni a bankoktól. A Szilas vezetősége megígérte: nem számolják fel egyelőre a szövetkezetét. Ugyanakkor a pénzintézetek sem korlátlan időre adták ezt a moratóriumot: idén júniusban -— immár véglegesen, ám meghosszabbít- hatatlanul — lejár az utóbb kötött adósság-visszafizetést késleltető halasztás is. Héhány nap múlva meg kell kezdeni az esedékes 250-301) millió forintnyi tartozás befizetését. Megmentik-e a kft-k a céget? Különleges megoldást dolgozott ki az igazgatóság, s ezt tárta a közelmúltban megtartott küldöttgyűlés elé. Felmondtak az összes dolgozónak (tulajdonképpen csak annak a néhánynak „kegyelmeztek", akik a vagyonkezelés munkáját végzik majd), s meghirdették a szövetkezet átszervezését... — Azét a szövetkezetét, melynek tavaly elhatározott átalakulását mind a mai napig nem hagyta jóvá a Cégbíróság! — egészítette ki a hivatalánál fogva is sok mindenről tudó Kovács Ferenc, a felügyelőbizottság tagja. — Ami az átszervezést illeti — folytatja az agronómus —, az igazgatóság a mostani főágazatok helyett kft-k alakulását javasolta a küldöttgyűlésnek. Ugyanakkor e mögött az átalakulás mögött — miként az egész szövetkezet utóbbi egyesztendős tevékenységében is oly gyakran — anyagi számítás. jól felfogott érdekből végrehajtandó manipuláció, a pénzWmmmmmmmmMm Nyársapáton ígéretes a határ, úgy tűnik. gazdag lesz a nyár. A langy estik öntözte homokon szépen sarjadnak a vélemények. Kihajtott arrafelé még a proletárellenzék is. A falubeliek égre-földre eskii- döznek pedig, ők bizony csak krumplit, kukoricát, uborkát meg tarkababot vetettek. Proletárellenzéket nem. Evek óta ráfizetéses. Itthon a kutya sem veszi, exportálni meg végképp lehetetlen, amikor a nagy jómódban a magyar marhahús sem kell odakint. No. no. ravasz ez a tavasz. Ámbár, valamelyest hihetőnek tűnik a dolog. Az apáti bisztró előtt a biciklire támaszkodva meg is erősíti valaki: a proletárellenzéket nem muszáj elvetni. Amióta elvadult, úgy bújik elő. mint ügyi kérdésekkel való kilátástalan játszadozás húzódik. Azt tervezi ugyanis az igazgatóság — s ennek esett áldozatul a hatszáz ember —, hogy két leendő kft-t, a mostani mezőgazdasági és a gyógynövény-főágazatból megalakulókat felkéri: vegyék fel az úgynevezett reorganizációs újrakezdési hitelt. Ezt az — előbbiek esetében 40 milliós, az utóbbi számára 310 milliós — összeget a szövetkezet más úton nem tudná megszerezni. Ugyanakkor pontosan ennyire van szüksége a Szilasnak a júniusban esedékes törlesztések megkezdéséhez. Mit kap ennek a fejében a két kft.? Nos, nem azt, s nem úgy, ahogyan azt Porgányi úr a lapnak tett nyilatkozatában elmondta. Esetükben ugyanis szó sincs "szigorú leltár alapján történő bérbeadásról”, hanem a helyben lévő vagyon teljes körű átadásáról! — A legmegdöbbentőbb az egész akcióban — mondja az agronómus —, hogy a két főágazat vagyona könyvérték szerint csak a valós érték felénél kevesebb összeg. így potom pénzért megkaphatják a leendő kft-k vezetői, részesei az egykori nagy Szilas-értékeket. Azt pedig talán mondani sem kell, hogy kik lesznek, akik ezeket a kft-ket megalakítják...?! Ki dolgozik? — Tizenöt perce beszélgetünk — szól közbe Kovács Ferenc — , s mind ez idáig csak a pénzről esett szó. Egyvalami szóba sem került: a munka. Pedig inkább azt kellene csinálni a Szilasban, ellentétben azzal, amit a manipuláció, a gyűlések szervezése, a bankokkal való huza-vona formájában a szövetkezet az utóbbi időben tesz, annyi pénzért, ameny- nyit az igazgatóság tagjai megkeresnek egy évben, illetve teljes a dudva. ha gazda gondja nélkül marad a kert. Elszórja magját és nő magától. Bizony, kapálni, gyomlálni kellene — bólogatnak a többiek. Disznóparéjt, tyúkhúrt, porcsint. No, és proletárellenzéket. Csakhogy az utóbbinak nem lehet egyből nekiesni. Mert ugye az nem a szántóföldön, hanem a közélet talaján szökken szárba. Ott pedig, lévén teljes a demokrácia, jogá van bárminek és bárkinek gyökeret ereszteni. Föltéve persze, ha virágát és zászlaját kibontván, nem rontja el túlságosan a köz levegőjét. Márpedig Nyársapáton állítólag megromlott az utóbbi időiben a légkör. Azok érzik csak, akik a faluban élnek. erővel a szövetkezet megmentéséért dolgozni!. — Sajnos nem tudott eljönni erre a találkozóra az egyik leginkább érintett kolléga, Helmeczi László, a mezőgazdasági főágazat helyettes vezetője — mondja a házigazda, Rapvai István. — Pedig Havasi Gyurin kívül, vele párhuzamosan, de önálló kezdeményezéssel, d szervezi azt az aláírásgyűjtő akciót, melyben — remélhetőleg a tagok 10 százaléka jegyzi majd ezt a felhívást — „kérjük — idézem: — az igazgatóság azonnali lemondását, és a teljesen kilátástalan gazdasági helyzet konklúziójaként a felszámolási eljárás megindítását, s ezzel elejét vegyük, a gyakorlatban alkalmatlannak bizonyult vezetőink különféle jogi csűrés-csava- rásokkal a köz javára tovább va- gyonosodjanak, a közös vagyont önmaguknak átmentsék". Ez a lényeg! A Szilas vezetése által meghirdetett átszervezés mögött ugyanis ugyanolyan érdekek, személyes meggazdagodásra utaló törekvés, egyéni haszonlesés áll, mint ami az egész egykori mgtsz gazdasági válságát is okolta. — Jó éve itt már csak a vagyon tönkretételéről van szó — bólint rá az elhangzottakra Butik László... — Olyan ingatlanokra költünk — egészíti ki kollégáját ismét Rapvai István —, mint például az üdülőink, a használaton kívüli telephelyeink, stb., melyek csak viszik a pénzt. S ahelyett. hogy többünk többszöri javaslatára ezektől szabadult volna meg a Szilas, eladott olyan menő üzemeket, melyeket lehetett volna haszonnal is működtetni. Amikor pedig ismételten sérelmeztük ezeket az áruba bocsájtásokat, Porgányi úr azzal intett le bennünket, hogy „kényszerhelyzet" ■ volt, azért kellett ilyen gyorsan, s nem éppen a legcélravezetőbben cselekednie. Eleinte módfelett viccesnek tűnt. hogy a múlt rendszer utálásáról híres községben is képes egységbe kovácsolni maroknyi elégedetlenkedőit a vörösen izzó proletárérzelem. A szajkótollas ka lapít szekeres még most is valami rossz tréfát neszei, ami elmúlik, begyógyul magától. Komoly arccal mondja hát: A mi falunknak erős munkásosztály-ellenzéke van. Mert ugye, ha lehet a parasztságot a pesti aszfalton képviselni, miért ne lehetne a munkásságot ott, ahol jctformán csak parasztok élnek. Csak tudja, ez a politika már nem az igazi. A nyársapáti ember pedig olyan, hogy ha kricsmikben meg bögrecsárdákban fogalmazóidnak meg a programok, — Mindent összevetve — veszi át a szót a felügyelőbizottság tagja — elismerjük, hogy egy sor külső ok is nehezítette, nehezíti a Szilas vezetőségének dolgát. Ugyanakkor határozottan kijelentem, hogy legalább 60 százalékban belső bajok okozták a termelőszövetkezet tönkremenését, s a jelenlegi gazdasági krízist. Hihetetlen, hogy nekem, a felügyelőbizottság tagjának, akinek dolgom, kötelességem lenne ellenőrizni az ügyek állását, szinte soha, semmilyen információ nem állt s ma sem áll a rendelkezésemre. Ahogyan a dolgozók elől, úgy előlem is zárva maradtak az akták, nem kapom meg a kért jegyzőkönyveket, az eladásokról szóló szerződések is elzárva hevernek, titkosan kezelik az energiaszolgáltatás adatait, a vagyontárgyak átadása körüli ügyeket, a főágazatok belső gazdasági dolgait. A nyilvánosság s a felügyelet, az ellenőrzés teljes kizárásával dolgozik a Szilas vezetősége már éveken keresztül... Új közgyűlés kell! — Képtelenség elnézni — mondja a házigazda —, hogy az évtizedek alatt végzett kétkezi munkánk így elherdáló- dik, vagy egyes emberek személyes vagyonát gazdagítja. Mi tovább akarunk működni! Várjuk azt a törvényt, amely engedélyezi, hogy a nevesített vagyonúnkkal kiválhassunk a szövetkezetből. Hogy végre a magunk urai lehessünk. Hogy vége legyen a Szilas önfelélésének. .. Az idő sürget, közeledik június eleje. A Szilasnak fizetnie kell a hitelezőknek, mert ha ezt nem teszi meg, megkezdődik a felszámolás. Az pedig már most biztos, hogy a bankoknak is csak a nyereséggel kecsegtető egységek és felszerelések kellenek. A többivel pedig mi lesz? Megfordítható lehetne még talán ez a folyamat? Ezt szeretné elérni ez a féltucat ember, akik egy újabb, a konkrét vagyonátadás lefolytatásához amúgy, jogilag is nélkülözhetetlen közgyűlés összehívását sürgetik. De nekik is csak néhány napjuk maradt ahhoz, hogy dűlőre vigyék elhatározásukat, elegendő .támogatást találjanak ügyükhöz... Mallár Éva s a homoki vinkótól jön meg az önkormányzat ellen tüntetői bátorság, nem sok hitelt ad a szónak. Bárki mondja is. A szekeres csak tudja, mégis rest elmondani amit mástól hallok. Azt, hogy sokan még félnek. Félnek a múlt árnyaitól, azoktól, akik a magánélet erkölcsében is kompromittálódtak. Félnek a fenyegetéseiktől, hogy esetleg eltorlaszol- ják a vegyesbolt ajtaját. Félnek az anarchiától. Féltik a békességet. Féltik mindazt, ami ellen éppen az őí nevükben erőszakoskodnak, manipulálván a közhangulatot, a közigazgatás vélt vagy valós gyengéire hivatkozva. Ami önmagában nem is volna baj. De mindez program nélkül, a köz alkotó szolgálata nélkül zajlik Nyársapáton. M. J. Csornádon május 9-én tartották meg a polgármester közvetlen választását. A hivatalos eredményre várni kellett, mert egy választó kifogást emelt az ellen, hogy 18 óra 55 perckor már nem tették neki lehetővé a szavazást. Mint a választási bizottság közölte, a választási törvény I. paragrafusának 3—4. bekezdéséből megállapítható, szavazni csak 18 óráig lehet. A vitás kérdés tisztázása után hitelesíthették az eredményt, ami szerint: a község 556 szavazásra jogosult polgára közül 256-an jelentek meg az urnák előtt. Közülük 116-an szavaztak dr. Gyöngyösi Pál nyugalmazott tanárra, aki így nagy többséggel lett első a négy jelölt közül. Az eredmény alapján tehát Csornád község polgármestere. Ácsán, a lemondott Czeba Pál helyett, május 21-én szintén közvetlen szavazással választanak új polgármestert. Itt mindössze két jelölt szerepel majd a listán. Az egyikük Bobós János, az FKGP helyi szervezetének elnöke. A másik jelölt Totkáné Kiss Ilona mint független induló. A demokratikus változások útján haladó Ácsán újabb lendületet kapott az a törekvés is, hogy a Püspökhatvani Galgavölgye Termelőszövetkezetből kiválva, önálló községi közös gazdaságot alakítsanak. Mint azt Krekács József alpolgármester elmondta: A püspökhatvani szövetkezet közgyűlésén sikerült elfogadtatni azt a határozatot, ami szerint a közös vagyon acsai részéből semmit sem lehet értékesíteni. A vagyonmegosztásról május 20-án tárgyalnak a gazdaság és az Ácsán új szövetkezetét kezdeményezők. K. T. I. Aláírásgyűjtés Szigethalmon Nem zár be az óvoda Aláírásgyűjtési akció kezdődött Szigethalmon azok után, hogy elterjedt a hír: a Mű úti óvoda nyáron két hónapra bezár. Az aggódó szülőket azóta a nagyközség polgármestere megnyugtatta: nincs szó az óvoda végleges bezárásáról, csupán a nyári szezonban szokásos egy hónapra zárja be kapuit az intézmény, és ez alatt az idő alatt is, folyamatos lesz az ellátás, mivel a másik két óvoda fogadja a gyerekeket. Kovácsáé Rozgonyi Erika, az intézmény vezetője elmondta: az óvoda bezárását két hónapra ő kezdeményezte, mivel olyan kicsi a három óvoda költségvetése, hogy pún- den lehetséges módon csökkenteni kell a kiadásokat. Ez pedig 86 ezer forint megtakarítást jelentett volna az intézménynek. Természetesen a gyerekeket az óvónőkkel, dajkákkal együtt a másik két óvodában elhelyezték volna. Azért sem lett volna különösebb megrázkódtatás a két hónapos szünet, mert nyáron a kis létszám miatt amúgy is ösz- szevont csoportok vannak. Mint megtudtuk, csaknem két éve szó van arról, hogy a három óvodából valamelyiket bezárják, ehhez viszont képviselő-testületi határozat szükséges. A bézárást egyébként a gyermeklétszám nem indokolja, mivel több mint 100 százalékos az óvodák kihasználtsága. A szóban forgó Mű úti óvoda száz férőhelyes, négycsoportos, és csaknem telítve van. Bár a költségvetést a szigethalmi képviselő-testület a megyében utolsóként fogadta el, és a késés miatt nem is érkezett meg az áprilisi állami támogatás a településre, az óvoda eddig hiánytalanul megkapta a tavalyi költségvetés egytizenketted részét. A költségvetési rendelet megalkotásával viszont olyan helyzetbe került az intézmény, hogy a vezetőóvónő szerint nem tudják sokáig nyitva tartani mindhárom óvodát. A tavalyi 24,5 millió forintos pénzügyi kerethez képest az idén 20 millió 800 ezret kap az intézmény. Ha a jelenleg is múködőképtelen önkormányzat nem módosítja a költségvetést, akkor már a bérek kifizetése is gondot okoz, hiszen egymillióval kevesebb a keretösszeg, mint amire szükség lenne. Nem szerepel a képviselő-testület által alkotott rendeletben a szabadságátalány, a betegállomány, a gyermeknapra járó helyettesítés kifizetése sem, s emellett természetesen sem bérfejlesztésre, sem jutalmazásra nem jut pénz. Jogszabály írja elő, hogy a három- és többgyermekes családoknak 50 százalékos étkezési kedvezmény jár, de a költségvetés erre sem tartalmaz keretet. A szociálisan rászoruló gyerekek ma vagy ingyenesen étkeznek, vagy 50 százalékot térítenek, de ezeket a kedvezményeket hamarosan meg kell vonni. Szakmai anyagra egyetlen fillér sincs betervezve, s lassan már a dolgozók bérletét és munkaruháját sem tudják téríteni. Rövid időn belül a villany- és gázszámlák kifizetése is megoldhatatlan probléma elé állítja az intézményt. Kovácsné Rozgonyi Erika elmondta, hogy dologi költségre 3,3 millió forintot kapott az óvoda, de ebből pusztán az élelmezés költsége 2,5 millió forint lesz. így 800 ezer forint marad a négy épület fenntartására, ugyanakkor már áprilisig 1,2 milliót költött az intézmény az energia- és közműdíjak kifizetésére. Bár az önkormányzat jelenleg működőképtelen, a vezetőóvónő úgy véli, a képviselő-testületnek sürgősen össze kell ülni, és nemcsak az óvodák miatt, hanem ezt számos más dolog is indokolja. A költségvetési rendelet módosítására feltétlenül szükség van, mert ha ez nem történik meg, az egyik óvodát — bár ezt senki nem akarja — mindenképpen be kell zárni. H. Cs. Proletárellenzék?
