Pest Megyei Hírlap, 1993. május (37. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-18 / 114. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. MÁJUS 18.. KEDD A Uj polgármester Csornádon Vagyonmegosztás Ácsán Mondjon le a Szilas elnöke! Itt csak a munkáról nem beszélnek Pont az ellenkezőjét akarják csinálni a Szitásnál, mint amit a minap az újságnak nyilatkozott Porgá- nyi úr, a szövetkezet elnöke — mondta egy korábbi tag, Rapai István, arra a kérdésemre válaszképpen: mit szól az egykori munkahelyén történtekhez. — Szó sincs vagyon megőrzésről — főzték hozzá töb­ben is a kollégák közül, akiket Rapvai úr hívott ösz- sze egy kötetlen beszélgetésre. —- S ami az egészben a legdöbbenetesebb; csaknem esztendeje minden­ről szó esik a Szitásnál, csak a munkáról nem. — Kezdjük a dolgot a végéről — magyarázza az egykori agro- nómus. Havasi György, a Szilas Szövetkezethez tartozó fővárosi, cinkotai major dolgozója, aki csaknem hatszáz kollégájával együtt május elején kapta kéz­hez felmondását. — Miért is volt szükség erre a tömeges elbo- csájtásra? A helyzet úgy áll a Szi­tásnál. hogy mindössze néhány napja maradi a szövetkezetnek a megközelítőleg félmilliárd forin­tot kitevő) adósság törlesztésére. Tavaly ugyanis csődöt jelentett a szövetkezet. Ennek lett a kö­vetkezménye az a három hóna­pos moratórium, melyet a hitele­zők adtak a cégnek azért, hogy — ha tudja ez idő alatt ren­dezze anyagi helyzetét. Nos. ez a határidő lejárt, akkor még egy­szer sikerült haladékot kapni a bankoktól. A Szilas vezetősége megígérte: nem számolják fel egyelőre a szövetkezetét. Ugyan­akkor a pénzintézetek sem kor­látlan időre adták ezt a moratóri­umot: idén júniusban -— immár véglegesen, ám meghosszabbít- hatatlanul — lejár az utóbb kö­tött adósság-visszafizetést késlel­tető halasztás is. Héhány nap múlva meg kell kezdeni az esedé­kes 250-301) millió forintnyi tar­tozás befizetését. Megmentik-e a kft-k a céget? Különleges megoldást dolgo­zott ki az igazgatóság, s ezt tár­ta a közelmúltban megtartott küldöttgyűlés elé. Felmondtak az összes dolgozónak (tulajdon­képpen csak annak a néhány­nak „kegyelmeztek", akik a va­gyonkezelés munkáját végzik majd), s meghirdették a szövet­kezet átszervezését... — Azét a szövetkezetét, mely­nek tavaly elhatározott átalaku­lását mind a mai napig nem hagyta jóvá a Cégbíróság! — egészítette ki a hivatalánál fog­va is sok mindenről tudó Ko­vács Ferenc, a felügyelőbizott­ság tagja. — Ami az átszervezést illeti — folytatja az agronómus —, az igazgatóság a mostani főága­zatok helyett kft-k alakulását ja­vasolta a küldöttgyűlésnek. Ugyanakkor e mögött az átala­kulás mögött — miként az egész szövetkezet utóbbi egyesztendős tevékenységében is oly gyakran — anyagi számí­tás. jól felfogott érdekből végre­hajtandó manipuláció, a pénz­WmmmmmmmmMm Nyársapáton ígére­tes a határ, úgy tű­nik. gazdag lesz a nyár. A langy estik öntözte homokon szépen sarjadnak a vélemények. Kihajtott arrafe­lé még a proletárellenzék is. A falubeliek égre-földre eskii- döznek pedig, ők bizony csak krumplit, kukoricát, uborkát meg tarkababot vetettek. Proletárellenzéket nem. Evek óta ráfizetéses. Itthon a kutya sem veszi, exportálni meg végképp lehetetlen, ami­kor a nagy jómódban a ma­gyar marhahús sem kell oda­kint. No. no. ravasz ez a tavasz. Ámbár, valamelyest hihető­nek tűnik a dolog. Az apáti bisztró előtt a biciklire tá­maszkodva meg is erősíti va­laki: a proletárellenzéket nem muszáj elvetni. Amióta elvadult, úgy bújik elő. mint ügyi kérdésekkel való kilátásta­lan játszadozás húzódik. Azt tervezi ugyanis az igazgatóság — s ennek esett áldozatul a hat­száz ember —, hogy két leendő kft-t, a mostani mezőgazdasági és a gyógynövény-főágazatból megalakulókat felkéri: vegyék fel az úgynevezett reorganizáci­ós újrakezdési hitelt. Ezt az — előbbiek esetében 40 milliós, az utóbbi számára 310 milliós — összeget a szövetkezet más úton nem tudná megszerezni. Ugyanakkor pontosan ennyire van szüksége a Szilasnak a júni­usban esedékes törlesztések megkezdéséhez. Mit kap ennek a fejében a két kft.? Nos, nem azt, s nem úgy, ahogyan azt Porgányi úr a lapnak tett nyilatkozatában el­mondta. Esetükben ugyanis szó sincs "szigorú leltár alapján tör­ténő bérbeadásról”, hanem a helyben lévő vagyon teljes körű átadásáról! — A legmegdöbbentőbb az egész akcióban — mondja az agronómus —, hogy a két fő­ágazat vagyona könyvérték sze­rint csak a valós érték felénél kevesebb összeg. így potom pénzért megkaphatják a leendő kft-k vezetői, részesei az egyko­ri nagy Szilas-értékeket. Azt pe­dig talán mondani sem kell, hogy kik lesznek, akik ezeket a kft-ket megalakítják...?! Ki dolgozik? — Tizenöt perce beszélgetünk — szól közbe Kovács Ferenc — , s mind ez idáig csak a pénzről esett szó. Egyvalami szóba sem került: a munka. Pedig inkább azt kellene csinálni a Szilasban, ellentétben azzal, amit a manipu­láció, a gyűlések szervezése, a bankokkal való huza-vona for­májában a szövetkezet az utóbbi időben tesz, annyi pénzért, ameny- nyit az igazgatóság tagjai megke­resnek egy évben, illetve teljes a dudva. ha gazda gondja nélkül marad a kert. Elszór­ja magját és nő magától. Bizony, kapálni, gyomlál­ni kellene — bólogatnak a többiek. Disznóparéjt, tyúk­húrt, porcsint. No, és prole­tárellenzéket. Csakhogy az utóbbinak nem lehet egyből nekiesni. Mert ugye az nem a szántóföldön, hanem a köz­élet talaján szökken szárba. Ott pedig, lévén teljes a de­mokrácia, jogá van bármi­nek és bárkinek gyökeret ereszteni. Föltéve persze, ha virágát és zászlaját kibont­ván, nem rontja el túlságo­san a köz levegőjét. Márpe­dig Nyársapáton állítólag megromlott az utóbbi időiben a légkör. Azok érzik csak, akik a faluban élnek. erővel a szövetkezet megmenté­séért dolgozni!. — Sajnos nem tudott eljönni erre a találkozóra az egyik legin­kább érintett kolléga, Helmeczi László, a mezőgazdasági főága­zat helyettes vezetője — mondja a házigazda, Rapvai István. — Pedig Havasi Gyurin kívül, vele párhuzamosan, de önálló kezde­ményezéssel, d szervezi azt az aláírásgyűjtő akciót, melyben — remélhetőleg a tagok 10 százalé­ka jegyzi majd ezt a felhívást — „kérjük — idézem: — az igazga­tóság azonnali lemondását, és a teljesen kilátástalan gazdasági helyzet konklúziójaként a felszá­molási eljárás megindítását, s ez­zel elejét vegyük, a gyakorlatban alkalmatlannak bizonyult vezető­ink különféle jogi csűrés-csava- rásokkal a köz javára tovább va- gyonosodjanak, a közös vagyont önmaguknak átmentsék". Ez a lényeg! A Szilas vezetése által meghirdetett átszervezés mögött ugyanis ugyanolyan érdekek, személyes meggazdagodásra uta­ló törekvés, egyéni haszonlesés áll, mint ami az egész egykori mgtsz gazdasági válságát is okolta. — Jó éve itt már csak a va­gyon tönkretételéről van szó — bólint rá az elhangzottakra Butik László... — Olyan ingatlanokra köl­tünk — egészíti ki kollégáját is­mét Rapvai István —, mint pél­dául az üdülőink, a használaton kívüli telephelyeink, stb., me­lyek csak viszik a pénzt. S ahe­lyett. hogy többünk többszöri javaslatára ezektől szabadult volna meg a Szilas, eladott olyan menő üzemeket, melye­ket lehetett volna haszonnal is működtetni. Amikor pedig is­mételten sérelmeztük ezeket az áruba bocsájtásokat, Porgányi úr azzal intett le bennünket, hogy „kényszerhelyzet" ■ volt, azért kellett ilyen gyorsan, s nem éppen a legcélravezetőb­ben cselekednie. Eleinte módfelett vicces­nek tűnt. hogy a múlt rend­szer utálásáról híres község­ben is képes egységbe ková­csolni maroknyi elégedetlen­kedőit a vörösen izzó proletár­érzelem. A szajkótollas ka la­pít szekeres még most is vala­mi rossz tréfát neszei, ami el­múlik, begyógyul magától. Komoly arccal mondja hát: A mi falunknak erős munkás­osztály-ellenzéke van. Mert ugye, ha lehet a parasztságot a pesti aszfalton képviselni, miért ne lehetne a munkássá­got ott, ahol jctformán csak parasztok élnek. Csak tudja, ez a politika már nem az iga­zi. A nyársapáti ember pedig olyan, hogy ha kricsmikben meg bögrecsárdákban fogal­mazóidnak meg a programok, — Mindent összevetve — veszi át a szót a felügyelőbizott­ság tagja — elismerjük, hogy egy sor külső ok is nehezítette, nehezíti a Szilas vezetőségének dolgát. Ugyanakkor határozot­tan kijelentem, hogy legalább 60 százalékban belső bajok okozták a termelőszövetkezet tönkremenését, s a jelenlegi gazdasági krízist. Hihetetlen, hogy nekem, a felügyelőbizott­ság tagjának, akinek dolgom, kötelességem lenne ellenőrizni az ügyek állását, szinte soha, semmilyen információ nem állt s ma sem áll a rendelkezésem­re. Ahogyan a dolgozók elől, úgy előlem is zárva maradtak az akták, nem kapom meg a kért jegyzőkönyveket, az eladá­sokról szóló szerződések is el­zárva hevernek, titkosan keze­lik az energiaszolgáltatás adata­it, a vagyontárgyak átadása kö­rüli ügyeket, a főágazatok bel­ső gazdasági dolgait. A nyilvá­nosság s a felügyelet, az ellen­őrzés teljes kizárásával dolgo­zik a Szilas vezetősége már éveken keresztül... Új közgyűlés kell! — Képtelenség elnézni — mondja a házigazda —, hogy az évtizedek alatt végzett két­kezi munkánk így elherdáló- dik, vagy egyes emberek sze­mélyes vagyonát gazdagítja. Mi tovább akarunk működni! Várjuk azt a törvényt, amely engedélyezi, hogy a nevesített vagyonúnkkal kiválhassunk a szövetkezetből. Hogy végre a magunk urai lehessünk. Hogy vége legyen a Szilas önfelélé­sének. .. Az idő sürget, közeledik júni­us eleje. A Szilasnak fizetnie kell a hitelezőknek, mert ha ezt nem teszi meg, megkezdődik a felszámolás. Az pedig már most biztos, hogy a bankoknak is csak a nyereséggel kecsegte­tő egységek és felszerelések kellenek. A többivel pedig mi lesz? Megfordítható lehetne még talán ez a folyamat? Ezt szeretné elérni ez a féltucat em­ber, akik egy újabb, a konkrét vagyonátadás lefolytatásához amúgy, jogilag is nélkülözhetet­len közgyűlés összehívását sür­getik. De nekik is csak néhány napjuk maradt ahhoz, hogy dű­lőre vigyék elhatározásukat, elegendő .támogatást találjanak ügyükhöz... Mallár Éva s a homoki vinkótól jön meg az önkormányzat ellen tünte­tői bátorság, nem sok hi­telt ad a szónak. Bárki mond­ja is. A szekeres csak tudja, még­is rest elmondani amit mástól hallok. Azt, hogy sokan még félnek. Félnek a múlt árnyai­tól, azoktól, akik a magánélet erkölcsében is kompromittá­lódtak. Félnek a fenyegetése­iktől, hogy esetleg eltorlaszol- ják a vegyesbolt ajtaját. Fél­nek az anarchiától. Féltik a békességet. Féltik mindazt, ami ellen éppen az őí nevük­ben erőszakoskodnak, mani­pulálván a közhangulatot, a közigazgatás vélt vagy valós gyengéire hivatkozva. Ami ön­magában nem is volna baj. De mindez program nélkül, a köz alkotó szolgálata nélkül zajlik Nyársapáton. M. J. Csornádon május 9-én tartot­ták meg a polgármester köz­vetlen választását. A hivata­los eredményre várni kellett, mert egy választó kifogást emelt az ellen, hogy 18 óra 55 perckor már nem tették neki lehetővé a szavazást. Mint a választási bizottság közölte, a választási törvény I. paragrafusának 3—4. be­kezdéséből megállapítható, szavazni csak 18 óráig lehet. A vitás kérdés tisztázása után hitelesíthették az ered­ményt, ami szerint: a község 556 szavazásra jogosult pol­gára közül 256-an jelentek meg az urnák előtt. Közülük 116-an szavaztak dr. Gyön­gyösi Pál nyugalmazott tanár­ra, aki így nagy többséggel lett első a négy jelölt közül. Az eredmény alapján tehát Csornád község polgármeste­re. Ácsán, a lemondott Czeba Pál helyett, május 21-én szin­tén közvetlen szavazással vá­lasztanak új polgármestert. Itt mindössze két jelölt szere­pel majd a listán. Az egyikük Bobós János, az FKGP helyi szervezetének elnöke. A má­sik jelölt Totkáné Kiss Ilona mint független induló. A demokratikus változá­sok útján haladó Ácsán újabb lendületet kapott az a törek­vés is, hogy a Püspökhatvani Galgavölgye Termelőszövet­kezetből kiválva, önálló köz­ségi közös gazdaságot alakít­sanak. Mint azt Krekács Jó­zsef alpolgármester elmond­ta: A püspökhatvani szövetke­zet közgyűlésén sikerült elfo­gadtatni azt a határozatot, ami szerint a közös vagyon acsai részéből semmit sem le­het értékesíteni. A vagyon­megosztásról május 20-án tár­gyalnak a gazdaság és az Ácsán új szövetkezetét kezde­ményezők. K. T. I. Aláírásgyűjtés Szigethalmon Nem zár be az óvoda Aláírásgyűjtési akció kezdődött Szigethalmon azok után, hogy elterjedt a hír: a Mű úti óvoda nyáron két hónapra bezár. Az aggódó szülőket azóta a nagyközség polgármestere megnyugtatta: nincs szó az óvoda végle­ges bezárásáról, csupán a nyári szezonban szokásos egy hónapra zárja be kapuit az intézmény, és ez alatt az idő alatt is, folyamatos lesz az ellátás, mivel a másik két óvoda fogadja a gyerekeket. Kovácsáé Rozgonyi Erika, az intézmény vezetője elmond­ta: az óvoda bezárását két hó­napra ő kezdeményezte, mi­vel olyan kicsi a három óvo­da költségvetése, hogy pún- den lehetséges módon csök­kenteni kell a kiadásokat. Ez pedig 86 ezer forint megtaka­rítást jelentett volna az intéz­ménynek. Természetesen a gyerekeket az óvónőkkel, daj­kákkal együtt a másik két óvodában elhelyezték volna. Azért sem lett volna különö­sebb megrázkódtatás a két hó­napos szünet, mert nyáron a kis létszám miatt amúgy is ösz- szevont csoportok vannak. Mint megtudtuk, csaknem két éve szó van arról, hogy a három óvodából valamelyi­ket bezárják, ehhez viszont képviselő-testületi határozat szükséges. A bézárást egyéb­ként a gyermeklétszám nem indokolja, mivel több mint 100 százalékos az óvodák ki­használtsága. A szóban forgó Mű úti óvoda száz férőhe­lyes, négycsoportos, és csak­nem telítve van. Bár a költségvetést a szi­gethalmi képviselő-testület a megyében utolsóként fogadta el, és a késés miatt nem is ér­kezett meg az áprilisi állami támogatás a településre, az óvoda eddig hiánytalanul megkapta a tavalyi költségve­tés egytizenketted részét. A költségvetési rendelet megal­kotásával viszont olyan hely­zetbe került az intézmény, hogy a vezetőóvónő szerint nem tudják sokáig nyitva tar­tani mindhárom óvodát. A ta­valyi 24,5 millió forintos pénzügyi kerethez képest az idén 20 millió 800 ezret kap az intézmény. Ha a jelenleg is múködőképtelen önkor­mányzat nem módosítja a költségvetést, akkor már a bé­rek kifizetése is gondot okoz, hiszen egymillióval kevesebb a keretösszeg, mint amire szükség lenne. Nem szerepel a képviselő-testület által alko­tott rendeletben a szabadság­átalány, a betegállomány, a gyermeknapra járó helyettesí­tés kifizetése sem, s emellett természetesen sem bérfejlesz­tésre, sem jutalmazásra nem jut pénz. Jogszabály írja elő, hogy a három- és többgyermekes családoknak 50 százalékos ét­kezési kedvezmény jár, de a költségvetés erre sem tartal­maz keretet. A szociálisan rá­szoruló gyerekek ma vagy in­gyenesen étkeznek, vagy 50 százalékot térítenek, de eze­ket a kedvezményeket hama­rosan meg kell vonni. Szak­mai anyagra egyetlen fillér sincs betervezve, s lassan már a dolgozók bérletét és munkaruháját sem tudják térí­teni. Rövid időn belül a vil­lany- és gázszámlák kifizeté­se is megoldhatatlan problé­ma elé állítja az intézményt. Kovácsné Rozgonyi Erika elmondta, hogy dologi költ­ségre 3,3 millió forintot ka­pott az óvoda, de ebből pusz­tán az élelmezés költsége 2,5 millió forint lesz. így 800 ezer forint marad a négy épü­let fenntartására, ugyanakkor már áprilisig 1,2 milliót köl­tött az intézmény az energia- és közműdíjak kifizetésére. Bár az önkormányzat jelen­leg működőképtelen, a veze­tőóvónő úgy véli, a képvise­lő-testületnek sürgősen össze kell ülni, és nemcsak az óvo­dák miatt, hanem ezt számos más dolog is indokolja. A költségvetési rendelet módo­sítására feltétlenül szükség van, mert ha ez nem történik meg, az egyik óvodát — bár ezt senki nem akarja — min­denképpen be kell zárni. H. Cs. Proletárellenzék?

Next

/
Thumbnails
Contents