Pest Megyei Hírlap, 1993. május (37. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-18 / 114. szám
i PEST MEGYE1 HÍRLAP SZÜKEBB HAZÁNK 1993. MÁJUS IS., KEDD 5 A győztes kapja a róka farkát A jókedvű tervezet Legkedveltebb a túralovaglás és a cigánykocsikázás A pusztában nemcsak lovagolni, de kocsikázni is lehet Sarlóspuszta a megye legtávolabbi csücskében, Tatár- szenígyörgytől hat kilométerre fekszik. A telepen elsősorban lovas idegenforgalommal foglalkoznak, de a hotel, az étterem, a drinkbár, az úszómedence és a teniszpálya is az idelátogatók kényelmét, kikapcsolódását szolgálja. Bálint Gábor igazgatóhelyettest kértem meg, hogy tájékoztasson a csöppet sem szokványos hétközanapokról. A létesítmény a Pegazus Rt tulajdona — mondta elöljáróban —, így a vendégek javarészét ők szervezik, de más utazási irodáktól is fogadunk jelentkezőket. Akik a szállodát is igénybe veszik, azoknak a többsége külföldi. Főként osztrákok, németek, olaszok, svájciak járnak hozzánk, ám gyakran jönnek franciák, finnek és svédek is. Negyvenöt szállodai szóját, több évszázados hagyomány, ceremónia szerint zajlik. A lovasok beöltözve, ku- tyafalkával körülvéve indulnak képzelt rókavadászatra. Mintegy harminc akadályt kell legyőzniük, például kidőlt fákat átugraniuk, s aki megnyeri a versenyt, az kapja meg a róka farkát elismerésül. A háromnapos mókás program ünnepi vadászvacsorával zárul. Legközelebb május végén rendezünk ilyet, egy tizennyolc fős francia csoportot várunk. Ok most jönnek hozzánk először, látogatóink többsége azonban törzsvendég. — Vajon mi vonzza annyira a külföldieket, miért szeretnek idejárni? — Itt szabadon lovagolhatnak, minden nap más irányba. Változatos, szép a-'környék — és nemcsak pusztát láthatnak. Az ősborókás, dombos, ligetes vidéken koA cigánykocsi átmenet a lakó- és cirkuszi kocsi között ba és negyven ló áll a vendégek rendelkezésére. — A lovasbemutatókon, illetve a lovaglási lehetőségen kívül milyen további programokat szerveznek? — Számtalan lehetőség van — terepen vagy karámban — a lovaglásra, de piknikkel egybekötött túralovaglást is szervezünk, természetesen kísérővel. Nagyon népszerűek például a tavaszi és őszi vadász-lovastúrák. Ez utóbbinak megadjuk a módcsizni is lehet. A jelentkezőket megtanítjuk a magyar fo- galhajtásra. Sok vendégünk odahaza csak elkerített ma- nézsban, zárt lovardában lovagol, itt ismerkednek meg a tereplovaglás fortélyaival. — Azt hallottam, hogy a csoportos lovasbemutatón kívül van egy olyan különlegességük, amely az országban egyedülálló. — A csoportos lovasbemutató — csikós programmal, pálinkával, pogácsával és az elmaradhatatlan cigányzenével — Apajon is, Bugacon is és a Hortobágyon is ugyanúgy zajlik, de az úgynevezett cigánykocsiztatással rajtunk kívül csak egy helyen foglalkoznak. A cigánykocsi átmenet a cirkuszi és a lakókocsi között, feltűnően színes, boltíves a teteje, és minden felszerelés megtalálható benne, ami a'félnomád élethez szükséges. A vendégeink lerajzolt útvonalat kapnak, ám egyedül vágnak neki a pusztának. A kocsikban négy férőhely van, aludni is lehet. Éjszakánként többnyire tisztásokon állnak meg, néha tanyaudvarokra is betérnek. Van egy tó a közelben, oda gyakran elkocsikáz- nak fürödni. A lovakat minden társaságnak egyedül kell ki- és befognia. Ez a legkedveltebb programunk, a főszezonban mind a tizenkét kocsink foglalt. A cigánykocsis vendégeink többsége nem először jár nálunk. — Sokáig a magyart tartották lovas nemzetnek. Úgy tűnik, manapság a nyugatiak kalandoznak hazánkban. Fordult a kocka? — Nem is egy olyan vendégünk van, aki itt tartja és ápoltatja a lovát. Nálunk ugyanis jóval kevesebbe kerül! És — kellemes érzés tölti el, ha arra gondol, hogy Magyarországon a saját lovára ülhet. De a fordítottja is gyakran megesik, vannak akik tőlünk vásárolnak. Ha a vendég megszereti az állatot, visszajön érte. — Önöknél milyen fajták találhatók? — Magyar-félvér, angol- telivér, orosz lovak. Némelyikkel versenyre is járunk, tavaly például Ausztriában szerepeltünk. A bemutatkozás jól sikerült, amit az is bizonyít, hogy az oklevélen kívül nem sokkal később vendégeket kaptunk arról a vidékről. Tibay Ágnes Az Expóért megmozdult a megye ■ V.ÍI Pest megye önkormányzatának környezetvédelmi és területfejlesztési osztályvezetője, Fegyverneky Sándor íföjj! látja el a megyei expó előkészítési feladatait. A megyei közgyűlés bizottsági ülésein felvetődött, hogy álljon össze egy intézmény, amely kirázólag a világkiállítással foglalkozik. A vita csak a megalakulás időpontja körül van. A megyei programok előkészítése természetesen már elkezdődött, amiről az osztályvezetőt kérdeztük. — A világkiállítás előkészítésében Budapest kénytelen lesz elviselni az építkezéssel és az elterelt forgalommal járó terheket, míg a megye, ha jól készül, többnyire az előnyeit élvezheti. Az expointézmény július l-jei létrehozásának mik lennének az előnyei és hátrányai? — Nehézkes, bonyolult a világkiállítási ügyeket a hivatalon keresztül intézni. Megfelelő felhatalmazás hiányában munkaidőm egy részét azzal töltöm, hogy engedélyeket kérek különféle tevékenységeim végzéséhez, nekem ugyanis korlátozott a hatásköröm, még a levelek megírásában is. Minden javaslatot jóvá kell hagyniuk a különféle bizottságoknak, végül a közgyűlésnek. Pest megyének mintegy ötven intézménye van — oktatási, egészség- ügyi — amely évente köteles elszámolni, egyébként önállóan végzi a dolgát. A júliusi intézménylétrehozás segítene a dolgok egyszerű intézésében, évközben azonban nehéz erre előteremteni a pénzt.-— Pest megye földrajzi értelemben is a világkiállítási központ körül helyezkedik el. Melyek azok az ötletek, amelyeket a megye akar megvalósítani? — Igyekszünk olyan ötleteket megfogalmazni, amelyek nem kapcsolódnak szorosan a világkiállításhoz, mégis életképesek. Tíz-tizenkét expofalu létrehozását készítjük elő, ezek a jövő század településeinek színvonalát és szolgáltatásait célozzák. Olyan családi házakat építenénk, amelyek a világ- kiállítás idején szállásként szolgálnának, utána pedig birtokba vehetnék végleges lakóik. A települések többek közt számítógép-csatlakozást, tévéstúdiót, kommunikációs hálózatot, vészjelzőt, segélykérőt, szelektív hulladékgyűjtést, teniszpályát, .úszómedencét foglalnának magukba, és öt-hat családnak egy külön, vendégfogadásra alkalmas, szaunával ellátott épületet. A munka megkezdődött, kiválasztottuk — a polgár- mesterekkel közösen — azt a nyolc települést, ahol nevezni lehet. Második ötletünk: legyen megyénk nagytömegű beszállító vegyszermentes élelmiszerekből — gyümölcsökből — és zöldségekből — a világkiállítás idejére. Szakmailag a Gödöllői Agrártudományi Egyetem és a Magyar Biokultúra Egyesület támogatja a megyeházát, amelynek szerepe az összehangolás, közvetítés, a tanfolyamok szervezése, tankönyvek íratása és termékek piacra segítése lenne. A biotermesztés bevételi lehetőséget ad rendezvénypályázatot nyújtott be az országos világkiállítási tanácsnak, amely az első fordulón már túljutott. Sokhelyszí- nes zenei rendezvénysorozatot készítünk elő az alföldi megyetájon. S mivel a világkiállítás jelmondata a kommunikáció, Szentendrén és Vácott „Jelhe- széd" címmel rendezvényeket tervezünk a halláskorlátozottak számára. — A minap dán szakmai küldöttséget látott vendégül a megyeháza, a közös hulladékkezelési tervezet előkészítésén dolgoztak. Hallhatnánk erről néhány szót? — Elérkeztünk az első komoFegyvernekv Sándor: Szeretnék nagyobb léptekkel haladni a lakosságnak, nem kell hozzá új munkahelyeket teremteni, otthon, a meglévő kertben lehet dolgozni, kevés anyagi, de sok szellemi, módszertani befektetéssel. Az Eötvös Loránd Tudomány Egyetem térképészeti tanszékével egységes jelrendszeren alapuló, megyei térképet tervezünk. Ebbe az akcióba az iskolás gyerekek is bekapcsolódhatnak; feltérképezve lakóhelyüket: honismereti tapasztalatokat szerezhetnek. — Hogyan viszonyul a megye lakossága, a polgármesterek a világkiállításhoz? Kialakult-e már a partneri kapcsolat? — Véleményem szerint számunkra az expóban nem az a fontos, hogy négy hónapig egy bekerített területen és fedett csarnokokban kiállítás lesz, hanem az, hogy négy évig készülődünk rá. Tervezni, szervezni kell, mert jön az expo. Meghatározott határidővel, amelyet nem lehet eltolni, szerintem az expo egy jókedvű ötlet, amelyhez minden közösség, község, vállalkozó, művész vagy bárki más találhat kapcsolódási pontot. Én úgy látom, az embereket megyeszerte megmozgatta a világkiállítás. Pest megye két lyabb eredményhez környezetvédelmi munkánk során, amelyet a dán kormány szakértőivel közösen dolgozunk ki. Külföldi környezetvédelmi kapcsolataink közül ez a legkonkrétabb. Szentendrén már az idén elkezdődik egy mintaakció a szelektív hulladékgyűjtés és új szeméttelep létrehozásával. Ezen keresztül tanulmányozzuk, a módszer bevezetését és további telepek megépítéséhez gyűjtünk adatokat. — Említette, hogy az expo egy jókedvű ötlet. A világkiállítás ügyében mennyire jókedvű Fegyverneky Sándor? — Alapvetően optimista ember vagyok, elégedetlenségem csupán abból fakad, hogy nem tudunk olyan hatékonyan, olyan nagy léptekkel haladni, ahogyan azt szeretném. Örömömre szolgál viszont, hogy az expo ügyében érdeklődéssel, nyitottsággal találkozom megyeszerte. Ez arra is kötelez, hogy olyan programok kidolgozásán munkálkodjunk, amely a megye minden lakosának hosszú távon előnyére válhat. És akkor talán a megye állampolgárai is jobb kedvűek lesznek. Bartos Csilla Felújítják a kápolnát A képen látható Keglevich- kápolna jószerével egyetlen műemléki jellegű épülete Nagykátának. A 18. század első felében kriptának készült épületet ma a temetőben kápolnának használják. A centrális elrendezésű szép barokk kápolna belső' részét tavaly átalakították, új berendezést vásároltak bele. Az idén felújítják a tetőszerkezetet, majd a külső homlokzatot. Vimola Károlv felvételei
