Pest Megyei Hírlap, 1993. május (37. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-13 / 110. szám
PEST EGYEI HÍRLAP 1 1 ..........==*3^........... XXXVII. ÉVFOLYAM,Ilik. SZÁM Ára: 13,50 forint 1993. MÁJUS I. CSÜTÖRTÖK tajdonlási viták tengere meg a patikákat? A műhiba rangja Mostanában gyakran járok ugyanabba a kórházba, s megvallom ó'szintén, még mindig nem szoktam hozzá a lehangoló látványhoz. Az intézet — az országban egy van belőle — festői környezetben fekszik, a környéke ismert, látogatott kirándulóhely, de az épületek, a felszerelések elhasználtságát, korszerűtlenségét a gyönyörű park sem feledtetheti. Hosszasan beszélgettem a hozzátartozóm gyógyítását irányító főorvos asszonnyal, és különösen meg sem lepó'dtem a gyakran visszatérő' mejegyzésén: erre sincsen pénzünk. Igen-igen, bólogattam, hiszen előttem sem újdonság, hogy egy súlyos helyzetben lévő' intézményrendszertől várom az alattomosan érkezett kór száműzését. Hitemet mégsem vesztem el. Őszintén megvallva, csupán azért, mert a főorvos asszony latinnal fűszerezett diagnózisából megértettem, hogy a gyógyulás sokban a beteg akaraterején is múlik. A doktornő' kórképe intézetéről is hiteles volt. Ne csodálkozzam, több mint két évtizede érdemleges fejlesztésre nem kaptak lehetó'- séget. Az egészségügy ezen területével különösen mostohán bántak. Az ó'szinte szavak igencsak felértékelődtek szememben az elmúlt napokban. Másról sem olvasunk, hallunk, mint a közelgő’ társadalombiztosítási önkormányzatok választásáról. Egy bemutatkozó érdekképviseleti szervezet jelöltjének programja szerint a feladat nagy — mármint, ami rájuk vár megválasztásuk esetén —, hiszen a kormány bő' kétéves tevékenysége a magyar egészségügyet szétverte. Ettől a diagnózistól viszont kirázott a hideg. Nem csupán alattomossága miatt. Lehet ez választási fogás; mégis, hiteltelenségében rejtőzik az igazi veszély. Mert hogyan adhatom voksomat arra a szervezetre, amely hazug kórkép alapján akar gyógyítani? Ez a program a műhiba hivatalos rangra emelése. S ezek után ki állíthatja, hogy nincs tétje a választásoknak? Németh Zsolt A törvényesség szilárd Vácrátóton, az MTA Botanikai Kutatóintézetének konferencia- termében tartotta éves munkaér- tékelő értekezletét tegnap a Pest Megyei Főügyészség. Az eseményen részt vett Györgyi Kálmán legfőbb ügyész. Gatter László, a Pest Megyei Bíróság elnöke, és Balajcza Tiborné alezredes; a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság vizsgálati osztályvezetője. (Folytatás a 4. oldalon) Katona Tamás Amerikában A magyar külpolitika céljairól, Magyarország és szomszédai viszonyáról, az ország belpolitikai helyzetéről, gazdasági kilátásairól beszélt Katona Tamás államtitkár kedden Los Angelesben, a Rand kutatóintézet munkatársai előtt. Elgurult dollárok A guruló dollárok ügyében nincs büntetőjogi lehetőség arra, hogy a törvényesen megszüntetett nyomozás után vádemelésre kerüljön sor, tájékoztatta a legfőbb ügyész Gáspár Miklós országgyűlési képviselőt, és Jobbágyi Gábor docenst, akik indítványozták a büntetőeljárás folytatását. A már hónapok óta zárva tartó Pára Áruház helyén tegnap nyílt meg Érden a Délker Diszkont üzlete. A nyitás előtt egy órával tartott szakmai bemutató — amelyen részt vett Harmat Béla polgármester és Szikom Zsolt jegyző is — kezdetekor még nagy volt a sürgés-forgás: igazgatták a portálon lévő Ki veszi Miniszteri működésem hatalmas kudarchalmaza a gyógyszertári privatizáció megoldatlansága. Ezzel a nem éppen kedvező, de vitathatatlanul őszinte bejelentéssel kezdte megnyitó beszédét Surján László, a népjóléti tárca vezetője a tegnapi Pest megyei szakirányú fórumon. Arra a kérdésre, mi indokolta a terükiírásokat, az eladók is izgatottan rendezkedtek, árazták a termékeket. Csak akkor álltak meg egy pillanatra, amikor Kun István a Délker Rt. kereskedelmi vezérigazgató-helyettese rövid üdvözlő beszédet mondott. Az 1250 négyzetméteres eladótér ragyog a tisztaságtól, a let gyógyszerészeinek, s az ágazat vezetőinek tanácskozását, Inczédy János, a közgyűlés alelnöke az alábbit válaszolta: mind ez idáig nem kérdezték meg a leginkább érdekelteket, a Pest megyei gyógyszerészeket arról, hogyan képzelik ők a patikák privatizációját, a termékek kereskedelmének átalakulását. Pedig a szakpolcok roskadoznak az élelmiszerek, a háztartási-, vegyi- és kozmetikai cikkek, papíráruk alatt. A választék nagy, az árak pedig mérsékeltek — aminek egész biztosan örülnek majd az Erd-parkvárosiak —, mint azt már a Délker hasonló üzleteiben megszokhattuk. (Folytatás a 4. oldalon) tárca és az Állami Vagyonügynökség éppen Pest megyében szeretné elindítani a gyógyszertárak tulajdonlási és jogi viszonyainak átszervezését. — Érthetetlen számomra — mondta Surján László a fórumot megnyitó beszédében —, hogyan fulladhatott az 1990 őszén a gyógyszertári átalakulást érintő pontosan megfogalmazott igény, illetve az arról szóló világos koncepció két és fél esztendő elteltével tulajdonlási és jogi viták’ sártengerébe! Pedig akkor egységesen gondolkodtak e kérdésben a gyógyszerészek, hasonlóan szólt a dologról a kamara is. Mégis: 1993-ban a gyógyszertári átalakulást körvonalazó program változatlanul vélt vagy valós viták kereszttűzében tolódik, megoldatlanul. Az okokról, a miniszteri vitaindító szavak után a tárca gyógyszerészeti főosztályának vezetője szólt. Hamvas József nemzetközi tapasztalatokra támaszkodva azt hangsúlyozta, hogy nálunk is csak úgy mehet végbe a gyógyszertárak privatizációja, s az egész ágazat átalakítása, hogy abban akár a kereskedelem, a piaci viszonyok hátrányára is a betegellátás élvezzen előnyt! (Folytatás a 4. oldalon) Gazdakörök állásfoglalása Az új választási előkészületek során csaknem határidőn túl lehetőség nyílott, hogy a Gazdakörök Szövetsége is listát nyújtson be képviselők állítására, illetve választására. Szomorú, hogy a lehetőség csak felcsillant, a hatályosnak nyilvánított rendelkezések az utolsó pillanatban, kettős fellebbezés nyomán is megakadályozták jelöltjeink bejutását. Első ízben az Országos Választási Bizottság május 3-ai határozattal, majd a Legfelsőbb Bíróság május 6-ai végzéssel kérelmünket elutasította. Mindkét esetben úgy szól az indoklás, hogy „a kérelmező nem teljesítette az országos lista indításának a Tbv. 22. 2. bekezdés c. pontjában írt feltételeit...” A múlt rendszer 45 év alatt kíméletlenül felszámolta a több mint évszázados gazdaköri szerveződést; vezetőit. sőt tagjait a szokásos megkülönböztetésekkel sújtotta, életalapját, a földet törvénytelenül elbitorolta, a falvak népét a kényszerkolhozokba tömörítetté. (Folytatás a 4. oldalon) Talán elhárulnak az / Átjárható lesz Letkéstől Szalka legfeljebb másfél kilométerre lehet, de a két települést összekötő hídon mégis csak ritkán, jeles ünnepek alkalmával lehet átmenni. Évtizedes küzdelmet folytattak a szlovák és a magyar község vezetői, hogy megnyissák az utat a forgalom előtt. Tegnap különleges nap volt, Kovács István Letkés és Nagy Nándor Ipolytölgyes polgármestere községi képviselők társaságában átment a hídon. Küldöttségüket szlovák részről házigazdaként Zi- mann Vilmos Szalka polgár- mestere fogadta, s a társaságában ült még a tárgyalóasztalhoz Bogdányi József Helem- ba. Farkas Gyula Ipolykiske- szi és Szliva Judit Garamkö- vesd polgármestere. A szomszéd önkormányzatok, akik közvetlen rokoni kapcsolattartáson kívül gazdasági, kulturális és idegenforgalmi érdekek miatt is szorgalmazzák a híd mielőbbi megnyitását, egy jegyzőkönyvet fogalmaztak meg magyar és szlovák nyelven. Javaslataikat annak a vegyes bizottságnak fogják eljuttatni, amely akadályok a letkési híd? magyar és szlovák szakemberekből, az illetékes hatóságok képviselőiből áll majd, és a tervek szerint május 27-én Szálkán ül össze, hogy az indítványt megvizsgálja, s azt jóváhagyásra a két kormány elé terjessze. Mindkét oldalról bíznak abban, hogy most már végleg elhárulnak az akadályok, s talán augusztus 1-től megindulhat a forgalom a letkési hídon, ahonnét egészen Pozsonyig fel lehet majd autózni. A szlovák autóbusz-vállalat egyébként autó- buszjárat indítását is fontolgatja Érsekújvár és Budapest között. A szomszédos községek önkormányzatai azt javasolják, hogy nyári időszakban napi 24 órán át, télen reggel 6 órától 18 óráig tartsák nyitva a hidat a gyalogosok, a személykocsik, az autóbuszok és a három tonnánál nem nehezebb súlyú teherautók számára kishatár menti forgalom céljából. A nemzetközi forgalom megnyitása még várat magára, mert ehhez meg kell teremteni a további feltételeket. K.T.I. Hancsovszki János felvételei Sur ján László népjóléti miniszter Lekerült a lakat az áruházról A kilencedik láncszem
