Pest Megyei Hírlap, 1993. május (37. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-13 / 110. szám

PEST EGYEI HÍRLAP 1 1 ..........==*3^........... XXXVII. ÉVFOLYAM,Ilik. SZÁM Ára: 13,50 forint 1993. MÁJUS I. CSÜTÖRTÖK tajdonlási viták tengere meg a patikákat? A műhiba rangja Mostanában gyakran járok ugyanabba a kórházba, s megvallom ó'szintén, még mindig nem szoktam hozzá a lehangoló látványhoz. Az intézet — az országban egy van belőle — festői környezetben fekszik, a környéke ismert, látogatott kirándulóhely, de az épületek, a fel­szerelések elhasználtságát, korszerűtlenségét a gyönyö­rű park sem feledtetheti. Hosszasan beszélgettem a hozzátartozóm gyógyítá­sát irányító főorvos asszonnyal, és különösen meg sem lepó'dtem a gyakran visszatérő' mejegyzésén: erre sin­csen pénzünk. Igen-igen, bólogattam, hiszen előttem sem újdonság, hogy egy súlyos helyzetben lévő' intéz­ményrendszertől várom az alattomosan érkezett kór száműzését. Hitemet mégsem vesztem el. Őszintén megvallva, csupán azért, mert a főorvos asszony latinnal fűszere­zett diagnózisából megértettem, hogy a gyógyulás sok­ban a beteg akaraterején is múlik. A doktornő' kórképe intézetéről is hiteles volt. Ne csodálkozzam, több mint két évtizede érdemleges fejlesztésre nem kaptak lehetó'- séget. Az egészségügy ezen területével különösen mos­tohán bántak. Az ó'szinte szavak igencsak felértékelődtek szemem­ben az elmúlt napokban. Másról sem olvasunk, hal­lunk, mint a közelgő’ társadalombiztosítási önkormány­zatok választásáról. Egy bemutatkozó érdekképviseleti szervezet jelöltjének programja szerint a feladat nagy — mármint, ami rájuk vár megválasztásuk esetén —, hiszen a kormány bő' kétéves tevékenysége a magyar egészségügyet szétverte. Ettől a diagnózistól viszont kirázott a hideg. Nem csupán alattomossága miatt. Lehet ez választási fogás; mégis, hiteltelenségében rejtőzik az igazi veszély. Mert hogyan adhatom voksomat arra a szervezetre, amely hazug kórkép alapján akar gyógyítani? Ez a program a műhiba hivatalos rangra emelése. S ezek után ki állíthatja, hogy nincs tétje a választá­soknak? Németh Zsolt A törvényesség szilárd Vácrátóton, az MTA Botanikai Kutatóintézetének konferencia- termében tartotta éves munkaér- tékelő értekezletét tegnap a Pest Megyei Főügyészség. Az esemé­nyen részt vett Györgyi Kálmán legfőbb ügyész. Gatter László, a Pest Megyei Bíróság elnöke, és Balajcza Tiborné alezredes; a Pest Megyei Rendőr-főkapitány­ság vizsgálati osztályvezetője. (Folytatás a 4. oldalon) Katona Tamás Amerikában A magyar külpolitika céljairól, Magyarország és szomszédai vi­szonyáról, az ország belpoliti­kai helyzetéről, gazdasági kilátá­sairól beszélt Katona Tamás ál­lamtitkár kedden Los Angeles­ben, a Rand kutatóintézet mun­katársai előtt. Elgurult dollárok A guruló dollárok ügyében nincs büntetőjogi lehetőség ar­ra, hogy a törvényesen meg­szüntetett nyomozás után vád­emelésre kerüljön sor, tájékoz­tatta a legfőbb ügyész Gáspár Miklós országgyűlési képvise­lőt, és Jobbágyi Gábor docenst, akik indítványozták a büntetőel­járás folytatását. A már hónapok óta zárva tartó Pára Áruház helyén tegnap nyílt meg Érden a Délker Disz­kont üzlete. A nyitás előtt egy órával tartott szakmai bemuta­tó — amelyen részt vett Har­mat Béla polgármester és Szi­kom Zsolt jegyző is — kezdete­kor még nagy volt a sürgés-for­gás: igazgatták a portálon lévő Ki veszi Miniszteri működésem hatal­mas kudarchalmaza a gyógy­szertári privatizáció megoldat­lansága. Ezzel a nem éppen kedvező, de vitathatatlanul őszinte bejelentéssel kezdte megnyitó beszédét Surján László, a népjóléti tárca veze­tője a tegnapi Pest megyei szakirányú fórumon. Arra a kérdésre, mi indokolta a terü­kiírásokat, az eladók is izgatot­tan rendezkedtek, árazták a ter­mékeket. Csak akkor álltak meg egy pillanatra, amikor Kun István a Délker Rt. keres­kedelmi vezérigazgató-helyette­se rövid üdvözlő beszédet mon­dott. Az 1250 négyzetméteres el­adótér ragyog a tisztaságtól, a let gyógyszerészeinek, s az ágazat vezetőinek tanácskozá­sát, Inczédy János, a közgyű­lés alelnöke az alábbit vála­szolta: mind ez idáig nem kér­dezték meg a leginkább érde­kelteket, a Pest megyei gyógy­szerészeket arról, hogyan kép­zelik ők a patikák privatizáció­ját, a termékek kereskedelmé­nek átalakulását. Pedig a szak­polcok roskadoznak az élelmi­szerek, a háztartási-, vegyi- és kozmetikai cikkek, papíráruk alatt. A választék nagy, az árak pedig mérsékeltek — aminek egész biztosan örülnek majd az Erd-parkvárosiak —, mint azt már a Délker hasonló üzletei­ben megszokhattuk. (Folytatás a 4. oldalon) tárca és az Állami Vagyonügy­nökség éppen Pest megyében szeretné elindítani a gyógy­szertárak tulajdonlási és jogi viszonyainak átszervezését. — Érthetetlen számomra — mondta Surján László a fó­rumot megnyitó beszédében —, hogyan fulladhatott az 1990 őszén a gyógyszertári át­alakulást érintő pontosan meg­fogalmazott igény, illetve az arról szóló világos koncepció két és fél esztendő elteltével tulajdonlási és jogi viták’ sár­tengerébe! Pedig akkor egysé­gesen gondolkodtak e kérdés­ben a gyógyszerészek, hason­lóan szólt a dologról a kamara is. Mégis: 1993-ban a gyógy­szertári átalakulást körvonala­zó program változatlanul vélt vagy valós viták kereszttűzé­ben tolódik, megoldatlanul. Az okokról, a miniszteri vi­taindító szavak után a tárca gyógyszerészeti főosztályá­nak vezetője szólt. Hamvas József nemzetközi tapasztala­tokra támaszkodva azt hang­súlyozta, hogy nálunk is csak úgy mehet végbe a gyógy­szertárak privatizációja, s az egész ágazat átalakítása, hogy abban akár a kereskede­lem, a piaci viszonyok hátrá­nyára is a betegellátás élvez­zen előnyt! (Folytatás a 4. oldalon) Gazdakörök állásfoglalása Az új választási előkészüle­tek során csaknem határidőn túl lehetőség nyílott, hogy a Gazdakörök Szövetsége is lis­tát nyújtson be képviselők ál­lítására, illetve választására. Szomorú, hogy a lehetőség csak felcsillant, a hatályos­nak nyilvánított rendelkezé­sek az utolsó pillanatban, ket­tős fellebbezés nyomán is megakadályozták jelöltjeink bejutását. Első ízben az Országos Vá­lasztási Bizottság május 3-ai határozattal, majd a Legfel­sőbb Bíróság május 6-ai vég­zéssel kérelmünket elutasítot­ta. Mindkét esetben úgy szól az indoklás, hogy „a kérelme­ző nem teljesítette az orszá­gos lista indításának a Tbv. 22. 2. bekezdés c. pontjában írt feltételeit...” A múlt rendszer 45 év alatt kíméletlenül felszámolta a több mint évszázados gaz­daköri szerveződést; vezető­it. sőt tagjait a szokásos meg­különböztetésekkel sújtotta, életalapját, a földet törvényte­lenül elbitorolta, a falvak né­pét a kényszerkolhozokba tö­mörítetté. (Folytatás a 4. oldalon) Talán elhárulnak az / Átjárható lesz Letkéstől Szalka legfeljebb másfél kilométerre lehet, de a két települést összekötő hí­don mégis csak ritkán, jeles ünnepek alkalmával lehet át­menni. Évtizedes küzdelmet folytattak a szlovák és a ma­gyar község vezetői, hogy megnyissák az utat a forga­lom előtt. Tegnap különleges nap volt, Kovács István Letkés és Nagy Nándor Ipolytölgyes polgármestere községi képvi­selők társaságában átment a hídon. Küldöttségüket szlo­vák részről házigazdaként Zi- mann Vilmos Szalka polgár- mestere fogadta, s a társaságá­ban ült még a tárgyalóasztal­hoz Bogdányi József Helem- ba. Farkas Gyula Ipolykiske- szi és Szliva Judit Garamkö- vesd polgármestere. A szomszéd önkormányza­tok, akik közvetlen rokoni kapcsolattartáson kívül gazda­sági, kulturális és idegenfor­galmi érdekek miatt is szor­galmazzák a híd mielőbbi megnyitását, egy jegyzőköny­vet fogalmaztak meg magyar és szlovák nyelven. Javaslata­ikat annak a vegyes bizottság­nak fogják eljuttatni, amely akadályok a letkési híd? magyar és szlovák szakembe­rekből, az illetékes hatóságok képviselőiből áll majd, és a tervek szerint május 27-én Szálkán ül össze, hogy az in­dítványt megvizsgálja, s azt jóváhagyásra a két kormány elé terjessze. Mindkét oldal­ról bíznak abban, hogy most már végleg elhárulnak az aka­dályok, s talán augusztus 1-től megindulhat a forgalom a letkési hídon, ahonnét egé­szen Pozsonyig fel lehet majd autózni. A szlovák autó­busz-vállalat egyébként autó- buszjárat indítását is fontol­gatja Érsekújvár és Budapest között. A szomszédos községek önkormányzatai azt javasol­ják, hogy nyári időszakban napi 24 órán át, télen reggel 6 órától 18 óráig tartsák nyit­va a hidat a gyalogosok, a személykocsik, az autóbu­szok és a három tonnánál nem nehezebb súlyú teherau­tók számára kishatár menti forgalom céljából. A nemzet­közi forgalom megnyitása még várat magára, mert eh­hez meg kell teremteni a to­vábbi feltételeket. K.T.I. Hancsovszki János felvételei Sur ján László népjóléti miniszter Lekerült a lakat az áruházról A kilencedik láncszem

Next

/
Thumbnails
Contents