Pest Megyei Hírlap, 1993. április (37. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-06 / 80. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 993. ÁPRILIS 6.. KEDD Két hét tündöklés Gyáli Napok — harmadszor Még márciusban kéthetes programsorozat kezdődött Gyálon, harmadik alkalommal rendezve meg a Gyáli Napokat. Céljait, szándékait úgy jellemezném: kultúra és politika egyazon szándék köré sűrítve. S mindezt egy településen belül. A kultúra — s mindenekelőtt a honi kultúra :— vezértémáját ez évben Bartók szolgáltatta, a Gyáli Napok egybeestek a nagy zenegéniusz születésnapjával. És hogy a zene, a zenész szándékai sem mentesek a politikától, azt Bartók 1903-ban kelt, édesanyjához írt levele bizonyítja: Én részemről egész életemben minden téren, mindenkor és minden módon egy célt fogok szolgálni: a magyar nemzet és a magyar haza javát. — Vajon mi más a haza javát szolgálni, mint egyfajta politizálás? — tette fel a kérdést megnyitóbeszédében Kovalik Józsefné, a rendezvénysorozat háziasszonya. Hasonló gondolatokat vetett fel Lugosfalvy Eiyin is, amikor előadásában Bartók végrendeletét ismertette. Amiben a meszszi szakadt, humánus gondolkodású zenész a kor politikája ellen protestált. Bartók kinyilvánította azon óhaját, halála után ne nevezzenek el róla mindaddig utcát, közteret, ne helyezzenek el szobrot vagy emléktáblát a tiszteletére, amíg Magyarországon a fasizmus és embertelenség olyan prominenseit ér hasonló megtiszteltetés, mint Hitlert és Mussolinit. Bartók nem láthatta előre az elkövetkező évtizedek eseményeit, s így nem határolhatta el magát azoktól, akikkel hosszú évekig osztozott az utcák és közterek névtábláin, akik- majd anynyit ártottak a magyar nemzetnek, mint maga idején az egész Európára kiterjedt fasizmus. A napi politikát jeles politológusok és közgazdászok tolmácsolták a lakosságnak, egyszerű és mégis érthető formában. Oktatáspolitikai fórum meg azt az anyagi elégtételt, mely megilletné őket. A Gyáli Napokból az egyházak is kivették részüket. A református templomban ünnepi hangverseny volt, melyen fellépett Máié János orgonaművész és a Pesterzsébeti Központi Református Egyház énekkara. A katolikus templomban a Dabasi Állami Körzeti Zeneiskola tanulói és tanárai mutatkoztak be, ritkán hallott Bach-, Corelli-, Handel-, Beethoven- és V/ví/Wi-szerzeményeket adtak elő. Évekig hiányolt vallástörténeti és vallásfilozófiái előadások zajlottak, részben disputa, részben szakavatott művészek előadásában. Ez utóbbi a Tér- Színház művészeinek érdeme, akik középkori nyelvezettel az örök emberi fájdalomról szóltak Mária siralom című előadásukban. Az idős nemzedék még jól emlékszik az 50-60 év előtti Gyálra, a középkorúak pedig felmérik azokat a változásokat, melyek az utóbbi három év során valósultak meg Pest megye Kovalik Józsefné, a Gyáli Napok-gálaest háziasszonya: Büszke vagyok, hogy iskolánk is részt vállalt e szép hagyomány ápolásában Bartők-dalok citerán és köcsögdudával. Pataki István és Virág János előadásában legnagyobb agglomerációs községében. A gázt, ivóvizet, csatomaprogramot, a sártengerre terülő aszfaltot. Mindazt, ami az urbanizációt jelenti. A most felcseperedő új generáció a jövőben gondolkodik, s elképzeléseit, vágyait, álmait a Gyáli Napok tiszteletére meghirdetett „Milyennek látom Gyált, és milyennek szeretném látni” című pályázatra küldték el rajzban és írásban. Ezek az emberkék itt születtek és itt akarják leélni az életüket. Ez sugárzik ki a pályamunkákból. A Gyáli Napok életrehívói pedig — Gyjmesi István megfogalmazásában pont — azt a feladatot vállalták magukra, hogy elmélyítsék a jó értelemben vett lokálpatriotizmust, s olyan közösségteremtő erőt gyakoroljanak, mely megtartója lesz a fiataloknak — ebben a sokat bírált, szidott, és mégis kedves községben — Gyálon. Kelemen Líviának mongol altatódalt dúdolt a mongol mamája, ma Nép és szöveg: viszont apja nyelvén, Bartók által gyűjtött népdalokat énekel Matula Gy. Oszkár A Gyáli Népdalkört nemcsak Magyarországon, de Európa-szerte ismerik. Ez alkalommal is tudásuk javát nyújtották (A szerző' felvételei) hangzott el Kálmán Attila, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium államtitkárának részvételével. Az iparfejlesztés perspektíváiról, s ezen belül a vállalkozókat érintő kérdésekről pedig Hetyei Zsigmond, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium főtanácsosa, valamint Papp Albert, az APEH Pest megyei igazgatója tartott előadást. Diafilmvetítéssel „aláfestett” környezetvédelmi ismertető hangzott el a legilletékesebb közreműködésével. Lugosfalvy Ervin tiszti főorvosként mutatta be azokat az anomáliákat, melyek negatív módon hatnak a környék környezetére, közegészségére. Ugyancsak ennek a témának a jegyében zajlott az Ember — Környezet — Egészség című vitaest, melyet a pedagógusok részére rendeztek. Közbiztonság a gyáliak izemével, nyugdíjashelyzet a helyi szociálpolitika prizmáján keresztül. Ez utóbbi kérdés-felelet formájában zajlott, Gyimesi Ispán polgármester és Major László önkormányzati képviselők ültek a „kínpadon”, velük szemben a kisnyugdíjasok népes csoportja. Hogy mit old meg egy ilyen fórum, melyhez nem mellékelnek borítékot is? Konszenzust teremt a rend és egy olyan népréteg közt, melynek panaszai jogosak, hisz ez a korosztály szenvedett a legtöbbet az elmúlt negyven év során, s még mindig nem kapta I)r. Lugosfalvy Ervin tiszti főorvos, a körzeti MDF-szervezet vezetője: Bartóknak nemcsak a zenéje, de politikai hitvallása is örökérvényű Egy gyáli zenei ígéret. Császár Barbara. Tavasz c. szerzeményét a Gyáli Napokon hallhatta először a helyi közönség
