Pest Megyei Hírlap, 1993. április (37. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-06 / 80. szám

1 PEST MEGYE1 HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1993. ÁPRILIS 6., KEDD 5 Állami vezetőink légi szállítása Több járőr lesz az utcákon A honvédség üzemelteti a tököli repülőteret Ezzel a géppel szállítja felsó' szintű állami és katonai vezetőin­ket a tököli repülőtéren szolgáló vegyes repülő osztály Vitéz Háry László Vegyes Re­pülő Osztály. Ez a felirat fo­gadja a tököli repülőtér bejára­­tánál a látogatót. A százados utasítást ad, s a sorompó máris felemelkedik. Hihetetlen, hogy bent vagyok a nem is olyan régen még szigorúan tit­kos volt szovjet katonai repülő­téren, és a kifutópálya melletti aszfaltúton saját autómon me­hetek el a parancsnoki épületig. Amióta az oroszok elmen­tek, egyetlen alakulat tartózko­dik a repülőtéren. A felső szin­tű állami és katonai vezetők bel- és külföldi légi szállítását végzi. A szárazföldi csapatok parancsnokságának közvetlen alakulatai közé tartozó vegyes repülő osztálynak ez az alap­­rendeltetése. Bár 1971 óta van­nak a repülőtéren, korábban egyetlen feladatuk a repülés volt, a kiszolgálást és a biztosí­tást a szovjetek adták. Most vi­szont nekik kell gondoskodni a repülőteret, két laktanyát is magában foglaló közel hétszáz hektáros terület őrzéséről. Csendes a laktanyák környé­ke és maga a repülőtér is. Nem most van a kiképzési re­pülések ideje, s a gépeket mint­ha odacövekelték volna a föld­höz, az elviselhetetlen szélben magabiztosan terítik szárnyu­kat az aszfalt fölé. A többiek a hangárban várják, hogy előké­szítsék őket a következő útra. Még itt van az egyik AN— 24-es is, amelyet társával együtt decemberben vontak ki a forgalomból, mert kiszolgál­ták a maguk huszonöt eszten­dejét. Őket váltotta fel a két AN—26-os gép, amelyekkel jelenleg szállítják felső szintű állami és katonai vezetőinket. Aki ült már repülőgépen, an­nak bizonyára lennének elkép­zelései arról, hogyan lehetne luxus módon berendezni a fe­délzetet. De a kívülről is meg­lehetősen puritán kinézetű AN—26-os, amelyet a szolno­ki alakulattól kaptak a tökölj­ek, egy kissé csalódást okoz. Semmiben sem különbözik egy átlagos személyszállító géptől. S teherszállító változa­tától is csak annyiban tér el, hogy párnázott ülései vannak, és kicsit jobb a hangszigetelé­se. A 28—32 férőhelyes gé­pen nincs tárgyalásra kialakí­tott hely, mindössze négyesé­vel lehet az üléseket szembe­fordítani, ha igény van rá. A két AN—26-os gép 2100 kilométerre képes repülni üzemanyag felvétele nélkül, normál terheléssel. Egyetlen repülési óra pedig 140 ezer fo­rintba kerül. Nem csoda hát, ha mostanában csökkennek a szerződéses szállítások, ma ezt a pénzt egy színház vagy egy sportválogatott nemigen tudja megfizetni. Pedig a folyamatos kikép­zésnek köszönhetően az állo­mány bármikor képes a repülő­gép előkészítése után egy rö­vid felkészülést követően a szállítási feladatot végrehajta­ni. A heti két-három napos ki­képzésen hat-hét órás repülési váltások vannak. A tököli repü­lőtéren kívül Ferihegyen is gyakorolják a le- és a felszál­lást. Az öt fős személyzettel ellá­tott gépek Londontól Kuvaitig a világ számos városát megjár­ták, sőt néhány NATO-repülő­­téren is leszálltak. Évente húsz-harminc szállítási felada­tot hajtanak végre. Az alakulatnak persze nem csak AN—26-os gépei van­nak, hanem L—410-es és Z—43-as repülői is. Egyesek mellett futárfeladatot látnak el, légiposta-szállítást. De a külföldi gépek fogadása is az osztály munkájához tartozik. A külföldi felső szintű állami és főleg katonai vezetők is gyakran érkeznek Tökölre, mert anyagilag ez gyakran ked­vező lehetőség a számukra. A repülés biztosításával kap­csolatban alapvetően a honvéd­ségi előírások érvényesek, de az alakulat igyekszik megfelel­ni az általános nemzetközi kö­vetelményeknek is. Nemzetkö­zi gépek fogadásánál figyelem­be kell venni az ICAO előírá­sait, és ez főképpen a tűzoltó­biztosításra érvényes. Bár Tökölön eddig még nem volt baleset, tény, hogy az országban nagyon sok olyan szerencsétlenül járt csa­lád van, amely katonai repülő­gép-katasztrófa miatt vált cson­kává. Ezért jött létre a Corvin Alapítvány, amelynek kuratóri­umába minden magyarországi repülőalakulat egy tagot kül­dött. A tököli repülőosztályt Si­pos Sándor őrnagy, törzsfő­nök képviseli. Az alapítvány célja a balese­tet szenvedettek vagy hátrama­radt hozzátartozóik támogatá­sa, illetve légi katasztrófa so­rán szerencsétlenül járt polgári családok segítése. Ez az alapít­vány vállalta fel 1991-ben és 1992-ben a taszári nemzetközi repülőnapok megszerx’ezését is. Mind a két alkalommal négy-öt olyan családot részesí­tettek segélyben, amelynek tagja katasztrófát szenvedett. Az idén pedig a kuratórium négy családnak ítélt meg támo­gatást, amelyet Szentkirálysza­badján vehettek át az érintet­tek. Bár az alapítvány támoga­tóit a kuratórium tagjai a repü­lés szeretetén keresztül szeret­nék megnyerni, Sipos Sándor nekünk is elárulja a csekk­számlaszámot (Budapest Bank. 321-10816). Az utóbbi időben csökkent a befizetések száma, pedig még mindig sok olyan család van, amely támo­gatásra szorulna. Ezért egyelő­re még nem tudtak foglalkozni az alapítvány egyéb céljaival. Az alapító okiratban utyanis az is benne van, hogy támogat­ni kívánják a katonai szolgálat­ból önhibájukon kívül kiválni kényszerülők szakmai átképzé­sét, beiskolázását. Nem zavarják az alakulat napi teendőit a dán környezet­­védelmi szakemberek, akik a Budapesti Műszaki Egyetem­mel együtt továbbra is folytat­ják munkájukat. Az egész re­pülőteret behálózzák a mérőku­­tak, több mint száz van belő­lük. Az üzemanyag-tározó terü­letek környékén a legszennye­zettebb a talaj, szűrőrendsze­ren keresztül emelik ki a kero­zint a földből. A repülőtér megnyitásakor azt jósolták egyesek, hogy a talajból kiszi­várgott kerozin lassan elindult a Duna felé. Mára kiderült, nem megy ez olyan gyorsan. A szakemberek a talajvíz áramlásának irányába telepítet­ték a kutakat, és minden nap ellenőrzik a talaj telítettségét. A mai álláspont szerint nincs olyan rengeteg kerozin a föld­ben, és ráadásul mélyre le­ment, ezért lassú a mozgása. A Dunát mindenesetre nem ve­szélyezteti. Halász Csilla Elkészült a tornacsarnok Vámosmikolán hosszú évek után elkészült a tornacsar­nok és szabadidőközpont. A látszólag nagy építmény az eredeti tervek szerint a térség kulturális találkozóhelyé­nek épült. Az ésszerű kihasználást kisméretű szakköri termekkel oldották meg, de reménykedhetünk, ha a me­gye északi területein ismét fellendül a hagyományos szlovák—magyar találkozó. Ennek központja Vámos­­mikola lehet, hiszen a feltételek erre már adottak. Vimola Károly felvétele Választásra készülve Tb-önkormányzat — jobb gazdálkodás (Folytatás az 1. oldalról.) Azon a munkahelyen, ahol legalább ötszáz munkavállaló kéri azt írásban, ott kötelező szavazókört kialakítani. Ahol pedig a kérelmezők száma kettőszáz és ötszáz között van, ott lehetséges a szavazás megrendezése. Luczai Zsu­zsanna hangsúlyozta, hogy azoknak is kell igazolást kér­niük, akik a munkahelyükön fognak választani! A tb-ön­­kormányzati választás egyéb­ként már akkor is érvényes, ha országos viszonylatban a szavazásra jogosultak huszon­öt százaléka voksol. Mivel a választás valószí­nűleg sehol sem hozza egyet­len szervezet elsöprő győzel­mét, az önkormányzatokban több szakszervezeti szövet­ség együttes munkával fogja majd az állampolgárok érde­keit képviselni. Ezáltal lehető­ség nyílik az említett va­gyonnal való jobb gazdálko­dásra. A választásokon való részvétel döntő fontosságú, his^n nem mindegy, hogy a befizetett pénzt hogyan for­gatják majd a létrejövő tb-ön­­kormányzatok. Nádai László TÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket! Polgármesterek a rendőrségen Nincs mit tagadni, i *5) mostanában óvato­­sa^a^ vagyunk szürkület után. Néha ok nélkül is gyanakszunk. Mint ahogy mások sem a statisztika alapján mérlegel­nek, úgy a váci és Vác kör­nyéki polgárok is tapasztala­taik alapján mondanak véle­ményt a közbiztonságról. Pedig a számok alapján ta­gadhatatlanul javult a hely­zet a városban és a körzet­ben. Az 1991. évi tetőpon­ton 80 százalékkal több bűn­­cselekményt követtek el er­refelé, mint a korábbi évek­ben. Ehhez képest tavaly 8,9 tized százalékkal keve­sebbet, s ugyanakkor több bűnözőt csíptek fülön. Rács mögé került néhány posta­rabló is. Egy közülük össze­sen három óra leforgása alatt jutott el méltó helyére. Törvényesen, de szigorúbban Szép, szép, mondhatja erre a váci polgár, de ellenvetés­ként felidézi a néhány napja történt perőcsényi postarab­lást, a püspökhatvanit, s azt, hogy nemrég törtek be a fo­tótörténeti múzeumba. Két­ségtelen viszont, hogy a bű­nözési szándékot nem a rendőrség idézi fel az elkö­vetőkben. A megelőzés bo­nyolult folyamatában is csak része lehet, míg a felde­rítés, az elfogás már inkább oda tartozik. Ebben sem nél­külözhetik az érdekelt társa­dalom támogatását, amiben nem is szenvednek hiányt. A közelmúltban az éven­te rendszeresen megtartott találkozóra került sor ismét a váci kapitányságon. A vonzáskörzet polgármeste­rei érkeztek eszmecserére, akik Bolcsik Zoltán őrnagy, a kapitányság vezetője társa­ságában a tiszti kar tagjai fo­gadtak és tájékoztattak az előző évi munkáról, majd a tapasztalatok kicserélése közben néhány aktuális ten­nivalót is megbeszéltek a je­lenlévőkkel. Bolcsik Zoltán tájékozta­tója szerint sok segítséget kaptak a polgármesteri hiva­taloktól, s ezt többször nyugtázta előadásában kö­szönettel. Elmondta, hogy megszaporodtak az intézés­re váró ügyek, amit az is bi­zonyít, hogy tavaly mintegy 17 ezer aktát kezeltek, iktat­tak, vagyis 48 százalékkal többet, mint előtte. Ennek ellenére igyekeznek csök­kenteni a kapitányság belső létszámát, s minél több kol­légát kihelyezni a vidéki őr­sökre, a területi szolgálatba, mert most ez vált fontossá. A betörők, rablók, különbö­ző bűnözők nem csak aktí­vabbak lettek ugyanis az el­múlt években, hanem agresz­­szívebbek is. Kérdőre vo­nás, ellenőrzések alkalmá­val sok esetben támadnak, fegyvert rántanak. Velük ma már nagyon határozot­tan kell értekezni. Kéri is a rendőrség, hogy az emberek ezt tapasztalva, tanúsítsa­nak megértést. Hiszen a tör­vényesség betartásával, de kemény fellépésükkel az ér­dekeiket szolgálják. A sebesség és az ital Viszonylag kevesebb volt a közúti baleset is Vác közelé­ben, de még mindig sok a gyorshajtás, az ittas vezetés, aminek az igazi ellenszerét nem nagyon sikerült még megtalálni. — Pedig sok jo­gosítványt vettünk el — je­gyezte meg a váci kapitány. Az meg még szomorúbb, hogy ezen a vidéken, ahol a 2-es főútvonal hatalmas for­galma lüktet, hét végén gép­kocsiáradat halad az üdülő­körzetek és az országhatár felé, tavaly is 12 halálos, 85 súlyos sérüléssel járó, 92 könnyű sérüléses és 161 anyagi kárt okozó baleset történt. Ebben nagyon nagy szerepe volt az alkoholnak. * Váci sajátosság, hogy az előállított határsértőket is ki kell hallgatni, s ehhez gyak­ran hiányzik még a tolmács. Munkát ad a focipálya A polgármesterek örömük­nek adtak hangot, hogy a kritikus helyzetben már biz­tató jel a viszonylagos javu­lás. Elismeréssel adóztak, hogy a megye második leg­jobb eredményű kapitánysá­gát tudhatják a magukénak. Elégedetten állapították meg, hogy a tavaly létreho­zott őrbottyáni és szobi őrs, az acsai rendőrcsoport so­kat tudott változtatni a kör­nyék közrendjén és bizton­ságán. Ez az eredmény kö­zös áldozattal jött létre, mert az Ácsa környéki fal­vak egy, az őrbottyáni és körzeti önkormányzatok há­rom gépkocsit vásároltak a rendőreiknek, s megterem­tették működésük tárgyi fel­tételeit. A lakosság vélemé­nyét is tolmácsolva biztat­ták arra a rend őreit, hogy a törvényeket nem tisztelő, görbe úton járó személyek­kel és csoportokkal szem­ben legyenek csak kemé­nyek. — A jövőben még több rendőr lesz az utcán — ígér­te a kapitány, akinek sok gondot okoz, hogy erőiket gyakran kell rendezvények biztosítására összpontosíta­ni. Például az első osztályú futballmérkőzésekhez. Nem titkolta: Ha ezért pénzt kap­hatnának, túlórát fizethetne a kollégáknak, s több járőr portyázhatna az utakon, el­lenőrizhetné a bűnözés le­hetséges fészkeit* K. T. I.

Next

/
Thumbnails
Contents