Pest Megyei Hírlap, 1993. április (37. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-30 / 100. szám
$ PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1993. ÁPRILIS 30., PÉNTEK 7 A pápai követ megáldja Megszépült a Szent József Kollégium Szombaton adják át Vácott a felújított Szent József Kollégiumot. A Honvéd utcában álló intézmény története 1882. szeptember 12-ével kezdődik, amikor Csávolszky József váci kanonok Peitler József püspök elé terjesztette egy városi „lápintézet” tervét. Itt étkezhettek s találhattak otthonra a katolikus tanítók gyermekei. A kollégium 1907-ben kapta a Szent József nevet végleges, mai helyén. Az évszázad közepén, 1950-ben államosították. Attól kezdve 1991-ig a Mezőgazdasági Szakközépiskola diákjait szolgálta. A rendszerváltás után megkezdődött az egyháznak visszadott kollégium felújítása és bővítése. A száz személy elhelyezésére alkalmas épületben ma hetven egyházi nevelésben részesülő tizenöt-tizenhat éves fiatalember, nagyobbrészt a váci piarista gimnázium, kisebb részben a gödi piarista szakmunkásképző diákjai laknak. A váci egyházmegye tulajdonában lévő épület felújításához bővítéséhez, otthonos-sá tételéhez a Máltai Szeretetszolgálat, az ausztriai St. Pölteni egyházmegye nyújtott jelentős segítséget. A felújítás, bővítés költségeit a váci egyházmegye vállalta magára. A szombati avató a munkás Szent Józsefre is emlékezve délelőtt 10 órakor a váci székesegyházban szentmisével kezdődik, melyet Angelo Acerbi címzetes érsek, pápai követ pontifikái. Keszthelyi Ferenc megyéspüspök 11 óra 30-kor szülők, diákok, egyházi személyiségek, a város vezetői, s meghívott vendégek körében átadja, a pápai nuncius pedig megáldja az intézetet. A nap záróeseményeként az építtetők fogadást adnak « Cementipari Országos Vállalat épületében a szülők, diákok, meghívott vendégek és az építőmunkások tiszteletére. A nap eseményein részt vesz Surján László népjóléti miniszter, a Keresztény demokrata Néppárt elnöke is. K. T. J. Köszöntő helyett Mennyi méltóság és mennyi emberi tartás. Pedig csak egy egyszerű parasztasszony, aki fészeknyi gyereket nevelt fel egy távoli tanyán. Két szülés közt kijárt a földekre, a sajátjuk mellett a mások kukoricáját, burgonyáját is kapálta. Mert kellett a pénz cipőre, ruhára. A tanya körüli néhány hold rossz föld még jó években is épp csak eltartotta a nyolctagú családot. Aztán a gyerekek felnőttek, széjjelszéledtek. Az egyikből mérnök lett, a másikból orvos, s van, aki csak a borbélyságig vitte. De kit érdekel ez? Őt aligha. Neki mindegyik egyformán a vére, legfeljebb ha Józsiékhoz ment látogatni, oda többet vitt, Zsuzsának, a doktor lányának kevesebbet. Disznótól hetet hizlalnak. Minden évben. S karácsony és újév közt jöttek a gyerekek, ki-ki vitte a magáét. Egy maradt nekik, a legnagyobbik. Az is csak azért, hogy nyáron legyen mit adni az unokáknak, ha eljöttek nyaralni. Ment ez addig, míg egy nap meghalt az öreg. Öreg? Alig múlt hatvanöt. Ő még küszködött öt évig, aztán feladta. A gyerekek hümmögtek, bólogattak. Igaza van Mama, sok ez már magának. Jó, jó, de mi legyen a Mama sorsa, ki vállalja majd magára? Vajon ki vállalta? Józsi. A borbély. Aki a hat gyerek közül a legkevesebbre vitte. A tanyát eladták, megosztoztak a pénzen. Aztán a Mama beköltözött a városba, egy háromszor háromméteres sötét kis szobába. Néhány régi bútort vitt magával, s a tanya ablakától a muskátlikat. Vasárnaponként ezek kö2é ül ki a fekete ruhában, az ünneplőben. Amit a legnagyobbik fia lagzijára csináltatott, amiben ott állt a párja koporsója mellett, s amiben egyszer el fogják temetni. Hány ilyen anyasors van a világon? És hány olyan anya, akinek még egy csöpp szoba sem jut cserébe az anyaságért. A féltésért, szeretetért, önfeláldozásért. A kosztpénzből lecsípett forintokért, melyek átváltoztak fagyira, mozijegyre. Marad a magány s a ráncok az arcon. És a munkában megfáradt, inas kezek. Ami fölé jó volna néha ráborulni, megcsókolni. Legalább ilyenkor, anyák napján. (matula gyé) Anya, képviselő, megyei vezető A megfontolt,magabiztos alelnök Pest Megye Önkormányzata Közgyűlésének alelnöke, BÁNYAI JUDIT közgazdász, egyetemi adjunktus, jelenség a megye házában. Gondosan, ízléssel öltözködik, magabiztos, precíz — kissé talán kemény ember benyomását kelti. Bizottsági üléseken rendszerint jelen van, információi pontosak, megjegyzései helyénvalók. És, hogy mégis mennyire asszony, bizonyítja az emberekkel való bánásmódja. — A megyei közgyűlés rendkívüli ülésén, miután megtörtént a szavazás és önt újra megválasztották alelnöknek, megköszönte a közgyűlés tagjainak a bizalmat, amellyel lehetővé tették, hogy folytathassa azt a munkát, amit nagyon szeret. Ugyanakkor azt is mondta, hogy köszönet illeti képviselőtársát, dr. Péteri Zoltánt, aki visszalépésével segítette. Hogyan élte meg az újraválasztásig eltelt négy hónapot? — Az Alkotmánybíróság határozatának értelmében, a törvény betű szerinti értelmezése alapján törvénysértésnek minősült a két alelnöki státusz. Bár nekünk senki nem szólt, hogy törvénytelenül jártunk el és más megyékben is előfordult, hogy több alelnököt választottak, tudtuk, hogy a kérdést meg kell oldanunk. Pest megye esetében az volt a helyzet, hogy mindkét alelnök főállásban működött, míg máshol egy főállásban és a többi társadalmi megbízottként. Bizonytalanságban élni a lehető legroszszabb, főleg ha az ember időnként a hátában érzi a sanda pillantásokat, hogy no, vajon meddig? Keserves időszak volt, remélem, hogy a kívülállók nem vették észre mindazt, amit én éreztem. Biztatást, bátorítást is kaptam, ami segített, erőt adott, hogy a munkámat felelősséggel végezzem. — A gyakorlatban, azt a munkát, amit eddig három tisztségviselő végzett, most az elnökkel ketten kel! teljesítsék. Hogyan fog ez megosztani? Megkérném, mondja el, hogyan zajlik egy munkanapja? — Az elnök úrral a munkakapcsolatom kiváló. Újraválasztásom első napjaiban nem sokat tudtunk beszélni, mert elutazott. A következő hetek gyakorlatából derül majd ki, hogyan oszlik meg a munka kettőnk között. Hétfő reggel mindig vezetői értekezlettel kezdjük a hetet, most az elnök távollétében, én tartottam. Megbeszéltük az aktuális kérdéseket, hangsúlyozottan a május 14-ei közgyűlés napirendi pontjait. Válaszoltam olyan levelekre, amelyeket mindenképpen a választás utánra kellett halasztanom, hiszen ha másként döntenek a képviselők, a válaszok is mások lettek volna. Délután Szigethalmon voltam képviselő-testületi ülésen. — Szigethalmon képviselőtestületi tag, családja van, két gyermeke. Hogyan szervezi meg az életét, hogy mindenütt teljes értékű emberként tud eleget tenni az elvárásoknak? — Határozottan különválasztom a képviselő-tetületi tagságot és az alelnöki státuszomat. Nem szabad a kettőt összekeverni. Ezt mindig hangsúlyozom. Ami a családomat illeti, gyermekeim kevesebbet látnak, mint amikor tanítottam, hiszen akkor nyáron többet lehettem velük. Több feladat nehezedik rájuk, sokmindenben magukra vannak hagyva, de ez talán segíti is őket az önállósodásban. — Végzettsége szerint közgazdász, a Műszaki Egyetemen tanárként dolgozott. Gondolom ez nagy előnyt jelent a mostani munkájában is. Milyen a kapcsolata régi munkahelyével? — Amikor kezdő tanársegéd voltam, egy szobában ültünk a mostani tanszékvezetőmmel, akivel azóta is nagyon jó kapcsolatban vagyok. Életem minden jelentős mozzanatánál kikértem a tanácsát, véleményét. Ez a Bányai Judit: A közért végzett munka önzetlen, tiszta, öncélú érdekektől mentes embereket kíván Hancsovszki János felvétele mostani pozíció függ a választóim bizalmától, a választási ciklustól, az egyetem viszont egy biztos pontot, biztonságot jelent számomra. 1991 decemberében, amikor megválasztottak alelnöknek, éppen vizsgaidőszakban, befejeztem a félévet és fizetésnélküli szabadságot vettem ki. De, hogy számítanak rám, az is bizonyítja, hogy adjunktusi kinevezésemet azóta kaptam. Második diplomámat is már mint alelnök szereztem, hiszen tavaly végeztem el a marketing-szakközgazdászképzőt, amely igen nagy hasznomra van jelenlegi munkámban. — Tehát, mint szakember, hogyan látja Pest megye gazdasági helyzetét? — Sajátos itt a helyzet, mert —1 földrajzi adottságaiból adódóan is — Pest megyébep tükröződik az egész ország. Nehezíti a helyzetet, V hogy a tulajdonjogok sok esetben még nem tisztázottak. Példa lehetne a Révhajózási Vállalat vagy a Szentendrei Könyvtár. A megyei önkormányzat képviselő-testülete gazdasági kérdésekben döntéseket hozhatna, de beleütközik abba a falba, amit a tulajdonjogok tisztázatlansága jelent. Az önkormányzati törvény egy idillikus, régóta működő demokráciát feltételez; a polgármester, a jegyző és a képviselőtestület harmonikus kapcsolatán alapulna. Sajnos ez nem mindenütt állja meg a helyét. Akadnak még olyanok, akik régi, vélt vagy valós sérelmeiket a frissen szerzett képviselői székből akarják megoldani, megtorolni. A közért végzett munka pedig önzetlen, tiszta, öncélú érdekektől mentes embereket kíván. Bartos Csilla Ocsai Bolyai Napok „Beszámolt” az államtitkár A tegnap kezdődött Ócsai Bolyai Napok megrendezése hagyományszámba megy, s majdnem egyidős az 1952-ben megnyitott alma materral, mely Ocsai Bolyai János Gimnázium és Kereskedelmi Szakközépiskola néven vált ismertté, s egyik legrangosabb tanintézete a megyénknek. A hagyomány megteremtője Porpáczy István sajnos már nem él, de szelleme, szellemisége annál inkább, aminek ápolója az iskola jelenlegi igazgatója, Zsadányi László. Hogy a hagyományok tisztelete, az iskolához való ragaszkodás mennyire jellemző, azt főként ilyenkor lehet lemérni. A kétnapos program diákelőadásokkal kezdődött, volt tánc, ének és szavalat. Elhangzott előadás Hatalomátvétel címen. Mondanom sem kell, hogy diákfelfogásban és nem poltikai töltettel. Vita arról, hogy milyen az ideális tanár? Vetélkedő az évfolyamok közt, vígjáték latin nyelven, amit viszont a József Attila Tudományegyetem diákjai mutattak be a vendéglátóknak. És mert egy diákbuli nem buli zene nélkül, két zenekar is versengett a nagyérdemű tetszését elnyerni. Az idei Bolyai Napok kiemelkedő eseménye a rendkívüli osztályfőnöki óra volt, melynek során Uhrin Sándor igazgató-helyettes, az iskola doyenja számoltatta el egykori növendékeit, köztük Pusztai Erzsébetet, a Népjóléti Minisztérium államtitkárát. Vetélkedtek a középiskolások Zánkán lesz a folytatás Pest megye középfokú iskoláinak elsősegélynyújtó versenyét a napokban rendezték meg Aszódon. Az általános iskolák vöröskeresztes vetélkedőiről már korábban, részletesen beszámoltunk. A középiskolások megmérettetésén a legjobb eredményt a ráckevei Ady Endre Gimnázium csapata érte el, a Kiskunlacházai 222. számú Ipari Szakmunkásképző Iskola tanulói lettek a másodikok, a monori József Attila Gimnázium végzett a harmadik hzelyen. Az egészségügyi szakközépiskolák diákjai elsősegélynyújtásból külön vetélkedtek, ők ugyanis az alaptantervben alaposabb képzést kapnak. Közülük a kerepestarcsai Flór Ferenc Egészségügyi Szakközépiskolát képviselők érték el az első, a ceglédi Török János Egészségügyi Szakiskolások pedig a második helyezést. Az országos verseny június 4. és 6. között lesz Zánkán. A háztartási ismeretek megyei vetélkedőjére is Aszódon került sor. Az első a kiskunlacházi, a második a ceglédi csapat, lett, míg a harmadik helyen a váci I. Géza Király Közgazdasági Szakközépiskola tanulói végeztek.-tif
